Csaknem félmilliárd euróra becsülik a Bulgáriában az uniós támogatásokhoz köthető visszaélések összegét. Az Európai Ügyészség másfél száz vizsgálatot indított a malverzációk leleplezéséért.
A korrupció tekintetében Bulgária – Magyarországgal együtt – sereghajtó uniós összehasonlításban. Tavalyig 120 korrupciógyanús ügyet tártak fel. Ezek száma közben kéttucatnyival bővült, így most már 143 eset ügyében vizsgálódnak az Európai Ügyészség Laura Codruța Kövesi vezette nyomozói.
A múlt hét csütörtökén, egyetlen napon 28 otthonban és irodában tartottak rajtaütésszerű házkutatást, egy nappal korábban pedig letartóztatták egy kisváros polgármesterét. A Politico értesülései szerint a vasúti projektek uniós finanszírozásával kapcsolatos visszaélésekre próbálnak fényt deríteni.
Az elszámoltatás évek óta várható, kivált azok után, hogy a bolgár reformista tábor vezető politikusai azzal érvelnek: az uniós pénzek lenyúlása a bűnszervezetek egyik fő bevételi forrása.
Az uniós támogatások 15 százalékát jogtalanul és rendszeresen eltulajdonították Bulgáriában
– erre a következtetésre jutott egy szófiai civil szervezet, a Center for the Study of Democracy már három éve, még 2020-ban.
Összesen 492 millió euróra, csaknem 190 milliárd forintra becsüli a bulgáriai visszaélések értékét az Európai Ügyészség.
Az Európai Unió egyik legszegényebb nemzeteként Bulgária rendszeresen kap támogatást az európai adófizetőktől, amiből elsősorban az infrastrukturális beruházásokat és a letűnt szocialista korszakból származó épületek energiahatékonyabbá tételét pénzelik.
Ez utóbbira, a lepukkant épületek energiahatékonyságának javítására 169 ezer eurós támogatás kapott a Várnától északra fekvő Tosevo tábornok városa. Miután itt is nyomoznak, nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy az uniós pénzeket nem a rendeltetésüknek megfelelően költötték el.
Két vasúti projekt ügyében is vizsgálódik az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények üldözéséért felelős Európai Ügyészség, az EPPO. A korszerűsítésre 241 millió eurót kapott Bulgária, és most azt próbálják felderíteni, mire/kire költötték a pénzt.
Számos tanút és gyanúsítottat hallgatnak ki
– áll az EPPO közleményében.
A bolgár rendőrség és az elhárítás több mint száz ügynöke is részt vett egy rajtaütésben a Kosztenec és Szeptemvri közötti vasútvonalon, amelynek a felújítására Bulgária 130 millió eurós támogatást igényelt. Azt is vizsgálják: volt-e visszaélés az Orizovo–Mihajlovo közötti vasúti szakasz felújításakor, amelyet 111 millió euróval finanszírozott a Kohéziós Alap.
A bolgár biztonsági erők bevetése annak a jele, hogy az EPPO mennyire függ a bolgár kormány és a legmagasabb szintű igazságszolgáltatás jóindulatától. A Nikolaj Denkov miniszterelnök vezetésével csak június 6-án megalakult kormány ígéretet tett a korrupció felszámolására és arra: meghiúsítja, hogy a titkosszolgálatokat Moszkvából irányítsák.
Mérföldkőnek számított a főügyész menesztése is június elején. Sokak szerint Ivan Gesev régóta akadályozta a csúcsvezetéshez köthető korrupcióval kapcsolatos nyomozást.
A két vizsgált vasúti projekt kedvezményezettje a bolgár vasúttársaság volt, amely két magáncégnek ítélte oda az építési szerződéseket.
A nyomozás során bűncselekményre utaló tényeket tártunk fel, beleértve az uniós forrásokkal való visszaélést és a pénzmosást
– tudatta az Európai ügyészség, amely a vállalkozókat azzal gyanúsítja: fiktív utalásokkal lehetővé tették, hogy „büntetett előéletű személyek” végül több mint 2,5 millió eurót vágjanak zsebre, készpénzben.
Tosevo tábornok polgármesterét azért vették őrizetbe, mert hamis számlákkal igazolta az elvégzett munkálatokat. A bolgár sajtó szerint ötezer eurós óvadékkal szabadult.
(Borítókép: Alex Segre / UCG / Universal Images Group / Getty Images)