Moszkva szankciós listára helyezte a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyészét, Karim Khant, és 53 további brit állampolgárral együtt megtiltotta neki a belépést Oroszországba – közölte pénteken az orosz külügyminisztérium.
A tárca a Nagy-Britannia részéről orosz állampolgárokra és vállalatokra kivetett szankciókra válaszul hozta meg az intézkedést.
Az ICC márciusban elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen arra hivatkozva, hogy személyesen felelős ukrán gyerekek jogellenes deportálásáért és átszállításáért Oroszországba. A vádakat Moszkva tagadja.
Az orosz külügyminisztérium az ICC ügyészén kívül beutazási tilalom alá helyezte még mások mellett Annabel Goldie-t, a brit védelmi tárca államtitkárát, aki Moszkva szerint „az Ukrajnába érkező brit fegyverszállítmányokért felelős”, valamint Lucy Frazert, a digitális, kulturális, média- és sportminisztérium vezetőjét, aki – a tárca közleménye szerint – „aktív szerepet játszik Oroszország elszigetelésében a nemzetközi sportéletben”. A listára került továbbá a BBC, a The Guardian és a The Daily Telegraph több újságírója is, akik Moszkva szerint részt vesznek az „Oroszországról szóló hamis információk terjesztésében és Kijev propagandatevékenységének támogatásában”.
A moszkvai tárca azt is közölte, hogy tovább fogja bővíteni a szankciós listán szereplők névsorát, válaszul az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedésekre.
Május közepén az orosz belügyminisztérium már körözést adott ki Karim Khan ellen a Putyin elleni elfogatóparancs miatt.
A Moszkva elleni éjszakai ukrán dróntámadásról szóló jelentések órákkal azután érkeztek, hogy az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy a fekete-tengeri flotta ellen is megkíséreltek támadást intézni – írja a Sky News.
A minisztérium szerint két orosz hadihajó tegnap este visszavert egy pilóta nélküli hajóval végrehajtott ukrán támadást a Krím közelében.
A „Pitlivi” és a „Vasili Bikov” járőrhajók állítólag tüzet nyitottak az ukrán hajóra, és megsemmisítették azt.
Rendezni lehet Oroszország és Ukrajna viszonyát, bár ez komoly erőfeszítést igényel – jelentette ki Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök Diana Pancsenko ukrán újságírónak adott interjújában.
Példaként felhozta, hogy „a fasiszták és a kollaboránsaiknak tekintett banderisták” tevékenysége ellenére a Szovjetuniónak a második világháborút követően jó kapcsolatai voltak Németországgal, és később, a Szovjetunió szétesését követően külön-külön Ukrajnának és Belarusznak is.
Mint mondta, a kapcsolatok kiépítésének első lépése az az, hogy le kell ülni a tárgyalóasztalhoz. Hangsúlyozta, hogy az ukrajnai konfliktus elkerülhető lett volna, és még most sem késő megállítani.
Lukasenka úgy vélekedett, hogy az orosz „különleges katonai művelet” elérte célját, mert a jövő Ukrajnája már sosem lesz olyan agresszív Oroszországgal szemben, mint korábban. Mint mondta, Ukrajna elvesztheti minden területét, ha folytatja a harci tevékenységet, ezért a kijevi vezetésnek a békére kell törekednie.
Mint megírtuk, péntek hajnalban dróntámadás érte az orosz fővárost. A beszámolók szerint az orosz légvédelem lelőtte az ukrán drónt, de annak törmelékei a város Expo Centerére hullottak, amelynek következtében az épület egyik külső fala részben beomlott.
A Reuters szerint a támadás miatt egy rövid időre Moszkva légi közlekedése is szünetelt, a főváros négy fő repülőtere, a Vnukovo, a Domogyedovo, a Sheremetyevo és Zsukovszkij nem fogadott és indított gépeket. Hét járatot másik repülőterekre irányítottak.
Nicolas Sarkozy magyar származású volt francia elnök a Le Figaro-nak adott interjújában arról beszélt az orosz–ukrán konfliktussal kapcsolatban, hogy szerinte az Európai Unió egy olyan háborút finanszíroz, amit végső soron nem neki kellene megvívnia. Mint kifejtette, a békét kizárólag diplomáciai úton, tárgyalások útján lehet elérni.
„Brüsszelnek arra kellene törekednie, hogy kompromisszumot kössön Oroszországgal” – vélekedett Sarkozy.
Kompromisszum nélkül semmi sem lehetséges, és fennáll annak a veszélye, hogy a helyzet bármelyik pillanatban elfajulhat. Ennek a puskaporos hordónak ijesztő következményei lehetnek
– fogalmazott az egykori francia elnök.
Az orosz erők augusztus 17-én hat települést lőttek az ukrajnai szumi terület északkeleti részén, több mint 130 lövést adtak le különböző típusú fegyverekből – jelentette a szumi terület katonai adminisztrációja a Telegramon.
A bejegyzés szerint az oroszok Krasznopillia, Bilopillia, Seredyna-Buda, Velyka Piszarivka, Szvesy és Nova Sloboda községeket aknavetőkkel és tüzérséggel vették célba.
Krasznopilliában a támadás megrongált egy magánlakást, egy garázst, egy raktárt, két üzletet, egy autót és egy gázvezetéket. Bilopillia községet aknavetőkkel és páncéltörő ágyúkkal támadták. A támadásban egy lakóház és egy villanyvezeték sérült meg – számolt be a The Kyiv Independent.
Magyarország területére 2023. augusztus 17-én az ukrán–magyar határszakaszon 7910 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 8601 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 191 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
A török hatóságok figyelmeztették orosz kollégáikat egy fekete-tengeri teherhajó-incidens után, amely nemzetközi vizeken történt – közölte a török elnökség.
A hajóval történt incidenst követően az orosz kollégákat megfelelő módon figyelmeztették, hogy kerüljék az ilyen jellegű kísérleteket, amelyek a Fekete-tengeren a feszültséget fokozzák
– közölte az elnökség csütörtökön az X-en, korábbi nevén Twitteren közzétett bejegyzésében.
Vasárnap Oroszország közleményben közölte, hogy Vaszilij Bykov járőrhajója automata fegyverekkel lőtt a palaói zászló alatt közlekedő Sukru Okan hajóra, miután a hajó kapitánya nem reagált a felszólításra, hogy álljon meg ellenőrzés céljából – írja az al Dzsazíra.
Oroszország tavaly február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 256 510 orosz katona esett el, az elmúlt napon 460 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 18 orosz hajót, 4276 hadműveleti és taktikai drónt, 786 egység speciális felszerelést és 1406 cirkálórakétát számoltak fel.
A dél-ukrajnai frontra látogatott a NATO-tagállam Szlovákia hadseregének vezérkari főnöke – közölte csütörtökön az ukrán hadsereg. Az ukrán vezérkar közlése szerint Daniel Zmeko tábornok a dél-ukrajnai Zaporizzsja megyében és a kelet-ukrajnai Donyeck megye déli részében harcoló Tavrija stratégiai műveleti csoporthoz látogatott el.
Ebből az alkalomból „az ukrán fél köszönetet mondott Szlovákiának a Kijevnek nyújtott pénzügyi és műszaki segítségért” – írta a vezérkar a Facebook-oldalán. Daniel Zmeko a múlt héten találkozott Valerij Zsaluznij tábornokkal, az ukrán hadsereg vezérkari főnökével is, és az ukrán tábornok köszönetet mondott Pozsonynak a támogatásáért.
Szlovákia mind humanitárius segítséget, mind katonai támogatást nyújtott Ukrajnának 2022 februárja óta, egyebek mellett tüzérségi eszközöket, páncélozott járműveket, légvédelmi eszközöket és tizenhárom szovjet gyártmányú, MiG–29 típusú, korábban a szlovák légierő által használt vadászgépet szállítottak le.
Az ukrán hadsereg vezérkara által közzétett felvételeken a szlovák tábornok katonákkal tárgyal egy hangárban, amelyben fegyvereket tárolnak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a tengeri drónokat Ukrajna „szemének és védelmének” nevezte, és azt állította, hogy több sikeres csapást mértek a Fekete-tengeren lévő orosz hajókra, valamint egy kulcsfontosságú krími hídra.
Ezek a távirányítású eszközök egyre fontosabb szerepet játszanak a háborúban, hiszen mindkét fél fokozza azok használatát a támadásokhoz és a felderítésekhez. A BBC biztonsági szakértőjének riportja szerint eddig az orosz haditengerészet uralta a Fekete-tengert, Ukrajna azonban egyre hatékonyabban vág vissza a tengeri drónok segítségével.
Az ukránok által használt tengeri drón, a Magure V5 öt és fél méter hosszú, és a gyártók szerint körülbelül 500 kilométeres hatótávolsággal rendelkezik, legalább 300 kilogrammos robbanófejjel.
Ezek azonban nem mindig érnek célba, Oroszország ugyanis már többször is elfogta ezeket. Egy felvétel szerint azonban augusztus 4-én eltalált egy orosz partra szálló hajót Novorosszijszk kikötőjében.
Ukrajna viszont sok segítséget kap nyugati szövetségeseitől: az Egyesült Államok megfigyelődrónjai nemrégiben egy olasz légibázisról repültek egészen a Fekete-tengerig, hogy az orosz tengeri tevékenységet kémleljék.
A riport szerint az ukrán tengeri drónok segítenek kiszorítani az orosz haditengerészetet a partoktól, és egy rendkívül költséghatékony módja annak, hogy visszavágjanak Oroszországnak.
Ahogy arról már beszámoltunk hajnalban dróntámadás érte az orosz fővárost.
Egészen az év elejéig Moszkva érintetlen maradt az ukrajnai háborúban, az elmúlt hónapokban azonban szaporodnak a dróntámadások Európa legnagyobb és legnépesebb városa ellen.
Május 30-án több épület is megsérült egy támadásban. Július 30-án és 31-én két különálló drón csapódott egy felhőkarcoló üveghomlokzatába, alig néhány száz méterre az Expo Centertől.
Ez utóbbi támadás után Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy
a háború visszatér Oroszország területére, és ez „elkerülhetetlen, természetes és abszolút igazságos folyamat”.
Ukrán dróntámadás ért egy épületet Moszkvában, amely a város üzleti negyedében robbanást okozott – közölték orosz tisztviselők. Szergej Szobjanyin polgármester elmondta, hogy a légvédelem lelőtte a drónt, amelynek törmelékei a város Expo Centerére hullottak.
Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint a város légvédelmi rendszereinek aktiválása után a drón „megváltoztatta repülési útvonalát”, és a Krasznopreszenszkaja rakparton egy épületre zuhant. Az elsődleges információk szerint a támadásban senki nem sérült meg.
A BBC beszámolója szerint az Expo Center egy nagy kiállítótér, amelyet konferenciák és kongresszusok rendezésére használnak, és kevesebb mint 5 kilométerre található a Kremltől.
Egy szemtanú, aki a környéken tartózkodott, a Reuters hírügynökségnek elmondta, hogy a támadás „hatalmas robbanást” okozott. Az orosz védelmi minisztérium szerint a törmelék nem okozott tüzet, Szobjanyin pedig azt mondta, hogy a drón nem okozott jelentős károkat az épületben.
Az ENSZ legfrissebb adatai szerint az ukránok többsége vissza szeretne térni hazájába.
ASkyNews kiemelte, az orosz–ukrán háború kirobbanása óta legalább 8,25 millióan menekültek el Ukrajnából.A Nemzetközi Migrációs Szervezet adataiból kiderült, a menekültek fele már visszatért az országba, ráadásul még sokan követnék példájukat.
A felmérés szerint a külföldön élő ukrán menekültek 76 százaléka vissza akar térni Ukrajnába, a megkérdezettek 15 százaléka pedig úgy nyilatkozott, hogy már a következő három hónapon belül hazatér.
Köszöntjük olvasóinkat!
Kezdődik az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A csütörtöki percről percre cikkünk legfontosabb hírei a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!
Valerij Zaluzsnij, az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka és amerikai kollégája, Mark Milley tábornok csütörtökön telefonbeszélgetés során megvitatták a frontvonalak mentén kialakult helyzetet – közölte Zaluzsnij egy Facebook-bejegyzésben – közölte a CNN.
Ketten „a közeli, a középtávú és a távolabbi kilátásokkal kapcsolatos tervekről” beszéltek – közölte Zaluzsnij. Megemlítette azt is, hogy megvitatták az orosz erők ukrajnai akcióit.
Megvitattuk az ukrán hadsereg releváns igényeit lőszerek, fegyverek, aknamentesítési eszközök terén. Megköszöntem a szövetségeseknek az anyagi és technikai segítséget, amelyet már megadtak
– mondta.