„Búcsúzzunk el attól a figurától, aki felelős az ukrán földek sugárfertőzöttségéért azáltal, hogy szegényített urániumot tartalmazó lövedékeket szállított a kijevi rezsimnek” − közölte a Telegramon Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.
Zaharova a Komszomolszkaja Pravda című lapban megjelent saját cikkére hivatkozott, amelyben azt állította, hogy Nagy-Britannia Wallace irányításával szegényített uránnal töltött páncéltörő lőszereket adott át Ukrajnának − közölte a Sky News.
Az ukrán oldalon Olekszij Reznyikov, távozó védelmi miniszter megköszönte „barátjának és kollégájának a támogatást”.
Az ő tekintélye más országokat is arra ösztönzött, hogy csatlakozzanak Ukrajna megsegítéséhez
− írta az X-en (korábban Twitter).
Zaharova kijelentéséről fontos megjegyeznünk, hogy a szegényített urán nem okoz radioaktív sugárzási veszélyt. A szegényített urán az atomfegyverekhez szükséges urándúsítás mellékterméke, amelyben a hasadóanyagként használható 235-ös izotóp aránya a természetes uránban előforduló aránynál is kisebb.
Azért használják lövedékek köpenyében, mert rendkívül nagy (az ólomnál 67 százalékkal nagyobb) a sűrűsége, és mivel ilyen kemény, könnyebben átüti a páncélt, röppályája pedig egyenesebb.
Alekszej Reznyikov ukrán védelmi minisztert a közeljövőben elbocsátják, a tárca élén Rusztem Umerov, az ukrán állami vagyonkezelő alap vezetője válthatja őt, írja az Ukrajinszka Pravda.
Néhány forrás szerint Reznyikov lehet a következő ukrán nagykövet Nagy-Britanniában, annak ellenére, hogy a posztra már van egy jelölt.
Umerovval nemrég egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, a megbeszélésen a kinevezése is szóba kerülhetett a források szerint.
Az oroszok éjjel a Donyecki területen fekvő Szlavjanszk városát lőtték, írja a Korrespondent.
A lövedékek mezőgazdasági üzemeket találtak el, a támadásban egy biztonsági őr meghalt – közölte Vagyim Ljah, a város polgármestere.
Oroszország légvédelme küszködik a területére indított ukrán drónok észlelésével és megsemmisítésével, abból ítélve, hogy hány darab érte el célját – közölte a brit védelmi minisztérium a legfrissebb hírszerzési jelentésében.
A jelentés szerint a szerdai ukrán dróncsapás „a konfliktus kezdete óta a legnagyobb támadás volt Oroszország ellen”, miközben csak augusztusban 25 dróntámadást hajtottak végre az ukránok.
Oroszország valószínűleg átgondolja légvédelmi helyzetét az Ukrajna és Moszkva közötti térségben, hogy jobban meg tudjon birkózni ezekkel a támadásokkal
– tette hozzá a hírszerzés.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elítélte a korrupt orvosi mentességeket, amelyek lehetővé tették, hogy az emberek elkerüljék a katonai szolgálatot – írja a The Guardian.
Az államfő elmondta, hogy a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács megvizsgálta azokat az adatokat, amelyek a hamis mentesítések, a megvesztegetések és a külföldre menekülés mértékét mutatják Oroszország 2022. februári inváziója óta. A kétes orvosi mentességek kivizsgálása még folyamatban van – tette hozzá.
Van példa olyan régiókra, ahol tavaly február óta megtízszereződött az orvosi bizottsági döntések miatti felmentések száma a katonai szolgálat alól. Teljesen világos, hogy milyen döntésekről van szó. Korrupt döntésekről
– fogalmazott az elnök az esti videóüzenetében.
Mint mondta, a vizsgálat különböző régiókban és különböző beosztású tisztviselők által folytatott korrupt gyakorlatokat tárt fel, amelyek 3000 és 15 ezer dollár (körülbelül 1–5 millió forint) közötti kenőpénzekkel jártak.
Zelenszkij elmondta, hogy külön elemzésre van szükség annak megállapítására, hogy hányan menekültek külföldre, nagyrészt az orvosi bizottságok döntései alapján.
Oroszország 2022. február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 263 020 orosz katona esett el, az elmúlt napon 610 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 18 orosz hajót, 4417 hadműveleti és taktikai drónt, 830 egység speciális felszerelést és 1445 cirkálórakétát számoltak fel.
Az ukrán–magyar határszakaszon 7281-en léptek be Magyarországra szerdán, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 12 041-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 200 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
A Krím félsziget vezető tisztviselője közölte, lelőttek egy cirkálórakétát a Krím felett – írja a Sky News.
A légvédelmi egységek lelőtték a fegyvert az illegálisan Oroszországhoz csatolt terület keleti részén
– közölte Szergej Akszjonov.
A lakosokat arra szólították fel, hogy „maradjanak nyugodtak”, és „bízzanak a hivatalos információforrásokban”.
Nem ez az első eset, hogy ilyen állításokat tesznek a krími tisztviselők.
Az elmúlt hónapokban Akszjonov arról számolt be, hogy legalább két ballisztikus rakétát lőttek le a régió felett. Júliusban orosz tisztviselők azt állították, hogy egy cirkálórakétát lőttek le Kercs közelében.
A Krímet Oroszország 2014-ben csatolta el Ukrajnától, de nemzetközileg Ukrajna részeként ismerik el.
Az orosz légvédelem lelőtt egy Moszkva felé közeledő drónt csütörtök reggel – írta Szergej Szobjanyin, a város polgármestere a Telegramon.
Az orosz média egy járatkövető honlapra hivatkozva arról számolt be, hogy csütörtök reggel több mint 40 járat késett a fővárosi Vnukovo és Domogyedovo repülőtereken.
A moszkvai repülőterek az elmúlt hetekben többször felfüggesztették a járatokat a város elleni ukrán dróntámadások miatt – írja a The Guardian.
A Kreml aggódik a Wagner-szimpatizánsok miatt, ezért megpróbálta elterelni a figyelmet vezetőjük, Jevgenyij Prigozsin temetéséről. A temetésekkel kapcsolatos zavaros információknak azonban más céljuk is volt – írja az amerikai hadtudományi intézet (ISW).
A jelentés szerint a Kreml többször is kísérletet tett arra, hogy elhallgattassa vagy összezavarja a Prigozsin temetéséről szóló jelentéseket. Ez valószínűleg azt jelzi, hogy a Kreml még halála után is aggódik Prigozsin népszerűsége miatt Oroszországban és a Wagner-csoport támogatói körében.
Mint írják, az orosz állami csatornák nagyrészt figyelmen kívül hagyták Prigozsin temetését, miközben egyes Telegram-csatornák alaptalanul spekuláltak azzal, hogy Prigozsin túlélte a repülőgép-szerencsétlenséget, ami szintén egy információs művelet lehetett, amelynek célja az orosz médiatér hamis hírekkel való elárasztása és a Prigozsin temetéséről való figyelem elterelése lehetett – számolt be az Unian ukrán hírügynökség.
„Amíg Putyin elnök marad, addig a háború folytatódni fog. Oroszországot egyre mélyebbre és mélyebbre húzza a káosz szakadékában” – írta a közösségi oldalán Mihajlo Poldoljak ukrán elnöki tanácsadó.
A tanácsadó szerint az orosz elnökkel nem lehet tárgyalni, és úgy véli, hogy Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér „meggyilkolásának története is azt mutatja, hogy Putyin semmilyen megállapodást nem akar, és nem is fog betartani, és kizárólag az eszkalációra, a gyilkosságok és a pusztítás fokozására összpontosít”.
Podoljak bejegyzésében arról is írt, hogy a háború egyre inkább Oroszország területére összpontosul, és ezt nem lehet megállítani. Hozzátette, hogy „Ukrajna továbbra is szigorúan betartja azt a kötelezettségét, hogy partnereinek fegyvereit nem használja orosz területre irányuló csapásokhoz, és kizárólag a védelmi háború elvei szerint jár el”.
Az orosz erők augusztus 30-án 25 alkalommal támadták az ukrajnai Szumi területet, ami 211 robbanást eredményezett – közölte a régió katonai adminisztrációja.
Putyivl, Bilopillja, Krasznopillja, Hotin, Junakivka, Szeregyina-Buda és Velika Piszarivka települések voltak a célpontok, és a lövések következtében legalább három magán-lakóépület, két traktor, két adminisztratív épület és néhány mezőgazdasági berendezés megrongálódott.
Az orosz erők aknavetőt, tüzérséget, gránátvetőket, nem irányított légi rakétákat és kamikaze drónokat használtak, amelyekhez robbanóanyagot is csatoltak – írja a The Kyiv Independent.
Ramzan Kadirov 2007 óta vezeti az orosz köztársaságot, és Putyin közeli szövetségese, aki az ukrajnai háború kezdete óta támogatja őt, sőt három tizenéves fiát is harcba küldte. Csecsenföld vezetője azt mondta, hogy kész életét adni Vlagyimir Putyinért.
A VK orosz közösségi oldalon közzétett bejegyzésében azt mondta, hogy szórakoztatják azok a jóslatok, amelyek szerint gyors halál vár rá, és hogy nem fárad el azzal, hogy azt mondja, elkötelezett a haza mellett – közölte a Sky News.
Ma szórakoztattak az Oroszországot sértő, befejezetlen politológusok reflexiói külföldi lapokban, akik gyors halált jósolnak nekem. Én Oroszország legfőbb főparancsnokának gyalogos katonája vagyok, és nem vagyok a magam ura
– írta.
Kadirov azt is mondta, hogy kész lenne meghalni érte, és elfogadja, hogy „hirtelen elveszítheti az életét”, ha egy hűségesebb követője akad.
A valláshoz, a hazához és annak érdekeihez tartozom. És kész vagyok teljesíteni Vlagyimir Vlagyimirovics bármilyen parancsát, még akkor is, ha a halál lesz a következménye. Hirtelen meghalhatok, ha megtudom, hogy van nálam odaadóbb ember az elnökünk iránti tisztelet ügyében, akinek egyébként az életemet köszönhetem
– írta.
Ukrajna közölte, hogy egy orosz rakéta szilánkjai hullottak az Auchan francia szupermarketnek otthont adó bevásárlóközpontra Kijevben, miközben a vállalatot ismételten felszólították, hogy hagyja el az orosz piacot – közölte az al Dzsazíra.
Moszkva invázióját követően számos ismert nyugati márka elhagyta Oroszországot, de az Auchan maradt, ami Kijevben bojkottra szólított fel.
Megsemmisült orosz rakéta darabjai csapódtak be egy kijevi bevásárlóközpontba, ahol az Auchan szupermarket található
– írta az ukrán védelmi minisztérium egy angol nyelvű közösségimédia-bejegyzésben.
Bírálta az Auchant, amiért az invázió alatt végig Oroszországban maradt, mondván, hogy háborút finanszíroz és orosz támadásoktól szenved.
Cinizmus, mazochizmus vagy ostobaság? Kilépés Oroszországból: ez a pénz túl véres
– írta a minisztérium.
Az Auchan a Mulliez család tulajdonában van. A vállalat azt mondta, hogy az orosz piacon akar maradni, hogy ellássa az országot és a helyi alkalmazottakat foglalkoztassa.
Egy halottja és 13 sebesültje van az oroszok által megszállt donyecki terület ukrán bombázásának – közölte egy tisztviselő.
Egy ember meghalt, 13 pedig megsebesült az oroszok által megszállt donyecki terület ukrán támadása következtében – írja a CNN.
A köztársaság békés városai egy újabb napon át szenvedték el az ukrán fegyveres alakulatok heves támadását. Egy ember meghalt, tizenhárman megsebesültek, köztük két kiskorú
– mondta Gyenyisz Pusilin, a de facto Donyecki Népköztársaság vezetője.
Az áldozatok Donyeck városában és környékén történtek – mondta. Házak és a polgári infrastruktúra is megrongálódott – tette hozzá Pusilin.
Mint megírtuk, a szentpétervári Porokhovszkoje temetőben helyezték végső nyugalomra Jevgenyij Prigozsint, a Wagner-csoport vezetőjét. A temető gondnoka eddig ismeretlen részleteket árult el a Wagner-vezér temetéséről.
Minden csendben, nyugodtan zajlott. Szinte alig voltak emberek. Nem volt tűzijáték, nem volt katonaság sem. Ez egy normális temetés volt, néhány VIP-elemmel. Több volt a homok, és sok zászló is volt. A sírkő bársonnyal volt borítva, a koporsó drága volt. A legtöbb sír nem így készül
– mesélte a gondnok az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint.
Elmondása szerint mindössze 20-30 ember vehetett részt a temetésen. A gyászolókat a belépés előtt megmotozták, és a temetőben rengeteg biztonsági őr tartózkodott. A jelentések szerint néhány rendőr is a temető közelében töltötte az éjszakát.
Köszöntjük olvasóinkat!
Kezdődik az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A szerdai percről percre cikkünk legfontosabb hírei a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!