Kedves olvasóink!

Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

• Zelenszkij elmondta, mi Prigozsin halálának tanulsága
• A kazettás bombák után újabb vitatott lőszert kap Ukrajna
• Zelenszkij is részt vesz az ENSZ közgyűlésén
• Emlékhelyet alakítottak ki ott, ahol lezuhant Prigozsin repülőgépe
• Veszélyes fertőzés jelent meg Kárpátalján, már halálos áldozat is van
• Oroszország katonai kiképzést vezet be a krími diákok számára
• Nagyot kockáztat Moszkva, hogy megakadályozza az ukrán előretörést
• Szövetségese szúrhatta hátba Vlagyimir Putyint

Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!

Az orosz állampolgárok és vállalkozások körében megugrott a kereslet a kamikazedrón-biztosítások iránt.

Az érdeklődések leginkább Nyugat-Oroszországban, amely Ukrajnával határos, és Moszkvában nőttek – írja a Sky News.

Az egyik társaság fizet a balesetekért, de a terrorista cselekmények okozta kárért nem.

Az utóbbi hónapokban egyre gyakoribbá váltak az ukrán dróntámadások Belgorodban, Kurszkban, Moszkvában és más régiókban.

Halálos csapások érték az oroszországi Belgorodi és Kurszki területet kormányzóik szerint.

Az ukrán tüzérség egy civilt megölt, kettőt pedig megsebesített

– közölte Vjacseszlav Gladkov belgorodi kormányzó.

Ukrán drónok csapást mértek a Valujszkij kerületre, megrongálva egy házat.

A szomszédos Kurszkban egy nő megsebesült egy falu támadása közben – közölte Roman Sztarovojt kormányzó.

Ukrajnát hibáztatták a támadásokért, de Ukrajna egyelőre nem közölte, hogy ők indították-e a támadásokat – írja a Sky News. 

Egy orosz gyártmányú YAK–130-as harci kiképző repülőgép csatlakozott az iráni légierőhöz – írja a Sky News.

A fejlett harci repülőgép képes kielégíteni a pilóták képzési igényeit, hogy megtanuljanak negyedik generációs vadászgépekkel repülni.

Irán és Oroszország szoros kapcsolatot ápol, különösen a katonai felszerelések terén, és az iráni drónok kulcsfontosságú elemei voltak Oroszország folyamatos ukrajnai háborújának.

Teherán egy sor ellentmondásos magyarázatot adott a drónokkal kapcsolatban, először tagadta, hogy szállított volna Moszkvának, majd azt állította, hogy csak a háború kezdete előtt adott el drónokat. 

Júniusban a Fehér Ház azt állította, hogy Irán anyagokat szállított Oroszországnak egy Moszkvától keletre fekvő dróngyártó üzem építéséhez, mivel a Kreml folyamatos fegyverutánpótlásra törekedett.

Ukrajna az igazság helyreállításának nevezte a Nobel Alapítvány döntését, miszerint Oroszország és Belarusz nem vehet részt a stockholmi díjátadó ünnepségen – írja a The Guardian.

Az alapítvány a két ország és Irán meghívását a széles körű kritikák után visszavonta.

Köszönet mindenkinek, aki az igazságosság helyreállítását követelte

– mondta Oleg Nikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője.

Meggyőződésünk, hogy hasonló döntést kell hozni az oslói orosz és belorusz nagykövetekkel kapcsolatban is

– tette hozzá, utalva a svédországi ceremónia után Norvégiában megrendezésre kerülő ünnepségekre.

A Financial Times (FT) szerint aggodalmak merültek fel amiatt, hogy Oroszország megerősödve távozott a múlt heti dél-afrikai BRICS-csúcstalálkozóról, mivel bejelentették, hogy a jövő évi találkozót az oroszországi Kazanyban tartják – írja a The Guardian.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a héten Párizsban járt, és azt állította, hogy Ukrajna felajánlotta az országoknak, választhatnak, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 10 pontos béketervének mely elemeit támogatják.

Ez a rugalmas módszer lehetővé teszi, hogy nagyobb koalíciót alkossunk. Sok munka vár még ránk, és több diplomáciai kapcsolatra lesz szükség. Az ENSZ következő ülésszakát arra fogjuk felhasználni, hogy több kommunikációt szervezzünk afrikai, ázsiai és dél-amerikai országokkal

– mondta Kuleba.

Néhány feltörekvő ország, például India és Brazília nem ítélte el Oroszországot az ukrajnai háború miatt, mivel fenntartják, hogy a konfliktus nem érinti őket.

Olekszij Haran politikatudományi professzor az FT-nek elmondta, hogy az ukrán diplomáciai kapcsolatfelvétel a globális déli országokkal egyre aktívabbá és professzionálisabbá válik.

Oroszország megsemmisített három ukrán drónt, amelyet a kercsi híd megtámadására használtak – közölte az orosz védelmi minisztérium.

Egy drónt pénteken késő este, két másikat pedig szombaton semmisítettek meg a minisztérium szerint. A kercsi hidat, amely a Kreml erőinek kulcsfontosságú utánpótlási útvonala az Ukrajnával vívott háborúban, Oroszország teljes körű inváziója óta többször is támadás érte – írja a Sky News.

Egy másik, júliusi támadásban meghalt egy házaspár, és súlyosan megsebesült a lányuk.

A Krímet és Oroszországot összekötő híd logisztikai és pszichológiai szempontból is komoly jelentőséggel bír Moszkva számára, mivel a katonai és polgári szállítmányok kulcsfontosságú ütőerét jelenti, és a 2014-ben elcsatolt félsziget Kreml általi ellenőrzésének megerősítését.

Az ukrán emberi jogi ombudsman, Dmitro Lubinyec azt állította, hogy a Krímben a diákok katonai kiképzést kapnak az elcsatolt régió militarizálására irányuló orosz tervek szerint.

Lubinyec a Telegramon tett nyilatkozatában azt írta:

Mától a krími iskolások az ötödiktől a kilencedik osztályig tanórán kívüli elfoglaltságokon vesznek részt, mint például a katonai kiképzés alapjai.

Ennek érdekében 25 krími tanár már elvégezte a katonai kiképzés, a taktikai orvoslás, az automata fegyverek összeszerelése és szétszerelése, a tábori élet megszervezése, az egyéni védőfelszerelések kezelése, valamint a radiológiai, vegyi és biológiai védelem tanfolyamait – közölte a The Guardian.

Az orosz önkéntes formációk képviselői, köztük az ukrán fegyveres erőkben harcoló Oroszország Szabadsága légió képviselői szombaton az Élni akarok állami megadási projekt képviselőivel megvitatták az orosz partizánok, az Ukrajnával folytatott háborút ellenző és a Putyin-rezsim által üldözött politikai foglyok ukrán kollaboránsokra való cseréjének lehetőségét.

Ilja Ponomarjov, az orosz Állami Duma volt képviselője, aki a Krím annektálása ellen szavazott, és ukrán állampolgárságot kapott, miután találkozott az Élni akarok projekt képviselőivel, az UNIAN tudósítójának elmondta, hogy a listán a „nem jó oroszok” szerepelnek, vagyis azok, akik Oroszországban háborúellenes akciókat hajtottak végre az Ukrajnával háborút indító Putyin-rezsim ellen.

Hangsúlyozta, hogy a listán 166 olyan ember szerepel, aki fegyverrel tiltakozott Oroszországban, a terrorizmussal vádolt partizánmozgalomhoz kapcsolódik az Oroszország Szabadsága légióval együttműködve.

Elmondása szerint a listán sokan vannak, akik Oroszországban megtámadtak infrastrukturális létesítményeket, felgyújtották a vasútvonalon lévő relészekrényeket, fegyveres támadásokat hajtottak végre olyan gyárak ellen, amelyek a katonai termeléssel és az orosz hadsereg fegyverellátásával voltak kapcsolatban, hogy megállítsák a háborút.

A vezető szerint egy ilyen csere megértetné az oroszokkal, hogy harcolniuk kell, és nem kell félniük a 25 éves börtönbüntetéstől, hiszen lesz lehetőség a szabadulásra.

Bergyanszk lakói arról számoltak be, hogy nagyon erős robbanás hallatszott, amelyet a város minden szegletében hallottak – írja az Ukrajinszka Pravda.

Arról nincsenek részletek, hogy légitámadásról vagy légvédelemről volt-e szó.

Az információk tisztázása jelenleg folyamatban van.

Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara a Facebookon közölte, hogy védelmi erőik 2022. február 24. és 2023. szeptember 2. között megsemmisítettek megközelítőleg

• 4471 harckocsit,
• 8637 páncélozott harcjárművet,
• 5560 tüzérségi rendszert,
• 763 rakétavetőt,
• 501 légvédelmi rendszert,
• 315 repülőgépet,
• 316 helikoptert,
• 4433 drónt,
• 1447 cirkálórakétát,
• 18 hadihajót,
• 8043 teherautót és üzemanyagtartályt,
• 835 egységnyi speciális felszerelést.

A háború kezdete óta eddig 264 060 orosz katona vesztette életét, 570 az elmúlt napon – tette hozzá a vezérkar.

Az orosz védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy erői három ukrán drónt lőttek le a Belgorodi terület felett – írja a The Guardian.

Közben a területi kormányzó közölte, hogy egy ember meghalt egy határhoz közeli falut ért ukrán rakétacsapásban.

A közeli határ menti Brjanszk és Kurszk régiók kormányzója külön-külön közölte, hogy határ menti falvak sorát érte ukrán tűz, Kurszk térségében pedig egy nő megsebesült.

Az elmúlt hetekben felerősödtek az orosz területet ért ukrán dróntámadások, egyes napokon többtucatnyi drón csapott le egyszerre Oroszországra.

Mint ahogy arról korábban beszámoltunk, Oroszországot és Belaruszt ismét meghívták a Nobel-díj bankettjére, miután tavaly kitiltották őket Ukrajna megszállása miatt.

Az alapítvány csütörtökön közölte, hogy meghívja őket, valamint Irán nagykövetét az idei, decemberi díjátadó ünnepségre, megjegyezve, hogy igyekszik azokat is bevonni, akik nem osztják a Nobel-díj értékeit.

Ez a bejelentés több svéd politikai párt vezetőjét arra késztette, hogy közöljék: bojkottálni fogják a díjátadó ünnepséget. 

A Nobel Alapítvány szombaton közölte, hogy megváltoztatja döntését, és mégsem hívja meg Oroszország, Belarusz és Irán nagykövetét az idei stockholmi Nobel-díj-átadó ünnepségre – írja a Sky News.

Tudomásul vesszük a heves svédországi reakciókat. Ezért úgy döntünk, nem hívjuk meg Oroszország, Belarusz és Irán nagykövetét

– áll az alapítvány közleményében.

A kegyhely területére olyan emberek érkeztek, akik furcsán viselkedtek mind az istentiszteleteken, mind a találkozókon – jegyezte meg Abrahamij archimandrita az Unian híradása szerint.

A Kijevi Pecserszka lavra megbízott vikáriusa, Abrahamij archimandrita felvetette, hogy a kegyhely területén mindig is orosz ügynökök tevékenykedhettek.

A kolostori főnök egy interjújában elmondta, látott a lavra területén olyan embereket, akik furcsán viselkedtek és beszéltek a papokkal. Felvetette, valószínűleg az orosz biztonsági szolgálatok képviselői, ügynökei voltak.

A moszkvai patriarkátus vezetése hallgat erről. De a lavra területén a teljes körű invázió során nagyon gyakran lehetett látni olyan embereket, akik nagyon furcsán viselkedtek mind az istentiszteleteken, mind a találkozókon

– jegyezte meg az archimandrita.

Tűzvészről érkezett bejelentés Szentpétervárról. A Visegrád 24 európai hírcsoport által megosztott felvételeken látható, ahogy füstfelhők emelkednek a város fölé – írja a Sky News.

Azt egyelőre nem tudni, mi okozta a tüzet. Pénteken egy magas rangú ukrán tisztviselő azt mondta: az orosz földön végrehajtott dróncsapások száma növekedni fog, a közelmúltbeli hasonló támadások pedig azt mutatják, hogy az ukrajnai háború fokozatosan Oroszországra tevődik át.

Az oroszok szeptember 2-án éjjel ismét Herszont bombázták – közölte az Ukrajinszka Pravda.

A támadásban egy 69 éves nő súlyosan megsérült, egy 49 éves férfit pedig aknarobbanásos sérüléssel szállítottak kórházba.

A Fehér Ház illetékese a korrupcióellenes erőfeszítésekről tárgyalt Ukrajna delegációjával – közölte a Sky News.

Jake Sullivan, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója pénteken találkozott az ukrán korrupcióellenes intézmények vezetőiből álló delegációval. Megerősítette, hogy az Egyesült Államok támogatja az ukrajnai korrupcióellenes reformokat. 

A korrupció felszámolása kulcsfontosságú lépés ahhoz, hogy Ukrajna a jövőben az Európai Unió tagja legyen – tették hozzá.

Nem vehetnek részt Oroszország és Belarusz sportolói a Hangcsouban zajló Ázsiai Játékokon – közölte az Ukrajinszka Pravda.

Mint írták, ha az oroszokat és a beloruszokat beengedik a 2023-as Ázsiai Játékokra, akkor kvalifikálhatják magukat a 2024-es párizsi olimpiára. 

Sajtóértesülések szerint a végső döntést a Nemzetközi Olimpiai Bizottság hozta meg.

Oroszország több ukrán dróntámadást hiúsított meg az elmúlt órákban az orosz szárazföldet a Krím félszigettel összekötő híd ellen – adta hírül az MTI.

Az orosz védelmi minisztérium a Telegramnak küldött üzenetekben azt írta, hogy a Fekete-tengeren megsemmisült három, félig merülő, pilóta nélküli csónak. A minisztérium szerint két támadás indult a híd ellen: pénteken késő este egy, szombaton hajnalban további két, robbanóanyaggal megrakott csónakkal.   

A 2018-ban elkészült híd az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta kiemelt célponttá vált.