Egy korábbi írásunkban már említettük, hogy az ukrán elnök interjút adott a The Economistnak.
Volodimir Zelenszkij egyrészt Kínáról beszélt, azonban az rbc.ua szerint szót ejtett az Oroszország elleni hadmozdulatokról is. Ezzel kapcsolatban azt mondta:
Dél-Ukrajnában már csak egy kicsivel több nyomást kell az orosz csapatokra helyezniük ahhoz, hogy maguktól hagyják el a területet.
„Most nálunk van a kezdeményezés, ez fontos” – mondta Zelenszkij, aki szerint a kezdeti súlyos veszteségek és nehézségek után Ukrajna most átjutott Oroszország három fő védelmi vonala közül az elsőn a zaporizzsjai területen. Azt ugyanakkor elismerte, hogy a nagy áttörés még csak most jöhet.
Az ukrán elnök azt is hozzátette: nem szeretne hosszú, elhúzódó háborút vívni Oroszországgal, azonban mégis erre készülnek jelenleg. „Készen kell állnom, a csapatomnak készen kell állnia, és érzelmileg nekem is, az elhúzódó háborúra” – mondta, hozzáfűzve: szerinte Putyin nem akarja felfogni azt, hogy Oroszország egy ilyen háborút el fog veszíteni végső soron.
Nem számít, hogy az oroszok 60 vagy 70 százaléka támogatja őt. Nem ez számít, hanem az, hogy a gazdasága vesztésre áll
– mondta erről, majd utalt arra, hogy egyre gyakrabban hajtanak végre dróncsapásokat az orosz hátország ellen, és szerinte hamarosan az orosz lakosság is érezni fogja azt, hogy a katonaság nem tudja megvédeni őket.
Egy feltételezett kémet fogott el a norvég belbiztonsági szolgálat (PST) – közölte a norvég sajtó vasárnap az MTI szerint. A PST nem kívánt információt adni a férfi állampolgárságáról, személyazonosságáról, sem pedig életkoráról,
de Norvégiában az utóbbi időben nem egy alkalommal fogtak el orosz kémeket (vagy azonosítottak kémdelfineket).
Az esetről ebben a cikkben írtunk részletesen.
Jevgenyij Zajcev, a Roszkomnadzor elektronikus hírközlés ellenőrzésével és felügyeletével foglalkozó osztályának vezetője elmondta, hogy a YouTube továbbra is korlátoz 73, az orosz médiával, közéleti és politikai személyiségekkel kapcsolatos fiókot. Emellett 27 további korlátozást is bevezettek.
„A YouTube-on számos esetben tapasztaltunk cenzúrát, amely orosz szervezeteket, köztük állami kötődésű forrásokat célzott. Ennek következtében 73, az orosz médiához, közéleti és politikai személyiségekhez tartozó fiókhoz való hozzáférést korlátoztunk. Emellett 27 egyéb korlátozást is elrendeltek, állítólag a platform irányelveinek megsértése miatt” – idézi Zajcevet a Pravda.ru.
Májusban a Roszkomnadzor korábban arról számolt be, hogy 2023 eleje óta kilenc esetben dokumentálták az orosz média, kormányzati szervek és magánszemélyek elleni cenzúrát külföldi internetes platformokról.
Hétfő hajnalban dróntámadás történt az orosz–ukrán határ mentén lévő belgorodi területen.
Az RBC.ua szerint több nagy erejű robbanást is hallani lehetett Belgorod városában, ezek egyike egy videón is jól hallható.
Szemtanúk szerint a robbanások egy része után sűrű füst szállt fel. Az orosz Védelmi Minisztérium azt közölte, hogy Belgorod fölött lelőttek két ukrán drónt hajnalban, magyar idő szerint hajnali 0.20 körül.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére vasárnap az ukrán–magyar határszakaszon 6757 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6967 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 113 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Hangos robbanások rázták meg a dél-ukrajnai Krivij Rih városát hétfő hajnalban – írja az rbc.ua.
A hírportál szerint az ukrán légierő már korábban figyelmeztetett arra, hogy rakéták és Sahid-drónok tartanak a város irányába. Károkról, sérültekről egyelőre nem érkezett jelentés.
Az RBC arra is emlékeztetett, hogy az oroszok múlt hét pénteken is lőtték a várost, akkor egy Iszkander ballisztikus rakétával.
A csapás egy rendőrsöt talált el, legalább egy ember meghalt és mintegy 73 fő megsérült (közülük 3-an kritikus állapotban voltak a hétvégi híradások szerint), valamint rengeteg lakóházban és autóban kisebb-nagyobb károk keletkeztek.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a The Economistnak adott interjúban kijelentette, úgy érzi, megváltozott egyes nyugati országok hozzáállása Kijev igényeihez.
„Van ez a megérzésem; látom az emberek szemében, hogy mikor azt mondják, mindig velünk lesznek, már nem gondolják komolyan” – idézi az ukrán vezetőt az mk.ru.
Az elnök azt is hangsúlyozta, hogy ha a nyugati partnerek nem segítenek tovább Ukrajnának, az azt jelentené, hogy Oroszországot segítik győzelemre.
Zelenszkij emellett kitért a konfliktus időtartamának témájára is. Elmondása szerint készen áll a hosszú konfrontációra Moszkvával, ugyanakkor hozzátette, hogy túl korai lenne az ukránokat a gazdaság teljes militarizálásának kilátásba helyezésével szembesíteni.
Szergej Nariskin, az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat vezetője „agyelszívással” és az egyetemi minősítések meghamisításával vádolta a Nyugatot – közölte közösségi oldalán Anton Herascsenko ukrán belügyi tanácsadó.
„A nyugati országok manipulálják az egyetemi minősítéseket és elcsábítják a tehetséges diákokat Ázsiából és Afrikából” – jelentette ki Nariskin a Keleti Gazdasági Fórumon.
Az orosz titkosszolgálat vezetője szerint az „oktatás és a tudomány területén alkalmazott neokolonialista megközelítések” a modernitás „komoly kihívásai” közé sorolhatók.
Az elfogulatlanság, amely a világ vezető egyetemeinek minősítésekor olykor csalássá válik, a nemzeti oktatási rendszerek fejlődésének akadályozása és a tehetséges fiatalok tisztességtelen elcsábítása Ázsiából és Afrikából számos nem nyugati társadalmat a szellemi tőke kényszerű donorává tesz
– mondta Nariskin.
Véleménye szerint az ilyen megközelítés „más népek és kultúrák iránti tiszteletlenségről” és a Nyugat felsőbbrendűségébe vetett meggyőződésről tanúskodik.
„Az a hamis tézis, hogy a nyugati fejlődési út vitathatatlan, és hogy a Nyugat dominanciája a nemzetközi ügyekben történelmileg előre meghatározott, már eddig is jelentős károkat és szenvedést okozott az egész emberiségnek” – tette hozzá.
Ezzel kapcsolatban „a világrend alternatív elveinek” kidolgozására szólított fel, amelyek „a nemzetközi kapcsolatok minden résztvevőjének valódi jogegyenlőségén” alapulnak.
Szergej Szurovikin orosz tábornokot nevezték ki a Független Államok Közössége légvédelmi koordinációs bizottságának elnökévé – írja az EADaily orosz hírügynökség a Független Államok Közössége Védelmi Miniszterek Tanácsára hivatkozva.
Megjegyzik, hogy a tanács valamennyi képviselője megszavazta Szurovikin jelölését.
Annak ellenére, hogy Szurovikin kegyelmet kapott, Sojgu és számos más tisztviselő ragaszkodik ahhoz, hogy jelenléte Moszkvában és az egész Orosz Föderációban helytelen és veszélyes. Őt, akárcsak Popov tábornokot előtte, most hosszú üzleti útra (száműzetésbe) küldenék az Orosz Föderáción kívülre
– fogalmazott a forrás.
Hozzátette, hogy Szurovikin még visszatérhet, ha az orosz elnöki adminisztrációnak szüksége lesz a szolgálatára. De hangsúlyozta, hogy az „elidegenítés folyamata” előkészítés alatt áll – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Köszöntjük olvasóinkat!
Kezdődik az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző napi percről percre tudósításunk legfontosabb hírei a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!