A Nemzetközi Vöröskereszt hivatalosan is fogolystátuszt adott Igor Koljkajevnek, Herszon polgármesterének – írja az rbc.ua.
Igor Koljkajev Herszonban maradt, és folytatta a munkáját akkor, amikor 2022. április 25-én az oroszok elfoglalták a várost. Az ukrán portál emlékeztetett arra, hogy Koljkajevet még 2022 júniusában rabolták el az oroszok. A Vöröskereszt azonban csak most vette fel őt a foglyok listájára, amit Koljakev fia is megerősített.
Állítása szerint a Vöröskereszt adta meg a státuszt, hogy az oroszok nemrég elismerték, hogy valóban náluk van fogságban az apja. „Azt nem mondták el, hogy pontosan hol vagy milyen állapotban van” – tette hozzá.
Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:
Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök egy fórumon azt mondta: lehetetlenségnek tartja, hogy az országba belekeveredjen a háborúba.
Belarusz területén nem fognak modern körülmények között háborút vívni. Ez lehetetlen. Azért lehetetlen, mert mi vagyunk a világ legbékeszeretőbb nemzete
– fogalmazott a RIA Novosztyi szerint. Hozzátette azt is, hogy ők nem fenyegetnek senkit „atomfegyverekkel vagy katonai egységekkel” (bár az országba nemrég taktikai atomfegyverek érkeztek).
Megjegyezte azt is: ha mégis elérné egy ország a háborút, akkor ők lesz a „breszti erőd” (visszautalva ezzel arra, hogy a ma Nyugat-Belaruszban, a lengyel határ mellett fekvő várost nagy erőkkel védték a szovjetek 1941-ben, a náci invázió első napjaiban).
A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan találkozott Vang Ju kínai külügyminiszterrel – írja a CNN a Fehér Ház közleménye alapján.
Mint közölték, a két politikus Máltán futott össze a hétvégén, és számos kérdésről tárgyaltak, köztük az ukrajnai háborúról is. A Fehér Ház „őszintének, fontosnak és konstruktívnak” nevezte a megbeszélést, és állításuk szerint a felek azt is vállalták, hogy a jövőben gyakrabban kommunikálnak egymással.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszédet mond csütörtökön az amerikai szenátorok előtt – írja a CNN.
Az ukrán államfő jövő héten Joe Bidennel is találkozik majd washingtoni útján. Mint a CNN megjegyezte: a beszédre azelőtt kerül sor, hogy az amerikai kongresszus döntést hozna arról, hogy adnak-e további támogatást Ukrajnának.
Emlékeztettek arra is, hogy Zelenszkij tavaly is beszédet mondott Washingtonban, és azóta még több ellenzője akadt annak, hogy az Egyesült Államok további támogatást adjon Ukrajnának.
Az ukrán elnöki hivatal egy képet közzétéve közölte, hogy visszavették a Bahmut közelében fekvő Kliscsijivkát – írja a CNN.
A képen öt katona tartja az ukrán zászlót, és a CNN szerint megerősíthető az, hogy valóban a falu közepén levő templom előtt állnak.
Ezenkívül egy másik videó is készült, azon hat katona jelenti be, hogy felszabadították a falut. A háttérben azonban tüzérségi tűz hallatszik, nagyjából fél kilométerre, ugyanis az oroszok a katonák szerint megpróbálták visszavenni a falut.
Kliscsijivkáról a legutóbb hír az volt, hogy véres harcok folynak érte. A települést még 8 hónapja foglalták el a Wagner-csoport erői.
Lelassult az oroszok offenzívája a Harkivi területen, Kupjanszk városának térségében – írja az rbc.ua az ukrán keleti hadseregcsoport szóvivőjére, Ilja Jevlasra hivatkozva.
Kupjanszknál augusztus elején indult egy orosz offenzíva, amely egy nagy ukrán evakuációt is eredményezett. Az ukrán haderő szóvivője most azt mondta egy interjúban, hogy ez a támadás lelassult.
Jevlas szerint ennek két oka van: az egyik az, hogy a front más pontjain védekezniük kell az orosz csapatoknak az ukrán támadás ellen, a másik pedig az, hogy a kupjanszki előrenyomulásban felőrlődtek az orosz csapatok, és rendezniük kell a soraikat.
Vasárnap késő délután lezárták a kercsi hidat, amelyet a tavaly ősszel már egy ukrán csapás érhetett.
A lezárásról a híd saját Telegram-oldalán számolták le. Azt írták, hogy a forgalmat ideiglenes jelleggel állították le, és arra kérték a hídon levőket, hogy maradjanak nyugodtak, kövessék az ott tevékenykedő tisztviselők utasításait.
Hogy miért kellett lezárni a hidat, azt nem közölték. Ugyanakkor pár órája megjelent egy videó, amelyen az látható, hogy valami füstölt (és esetleg felrobbanhatott) a híd közelében.
A Nemzetközi Vöröskereszt hivatalosan is fogolystátuszt adott Igor Koljkajevnek, Herszon polgármesterének – írja az rbc.ua.
Igor Koljkajev Herszonban maradt, és folytatta a munkáját akkor, amikor 2022. április 25-én az oroszok elfoglalták a várost. Az ukrán portál emlékeztetett arra, hogy Koljkajevet még 2022 júniusában rabolták el az oroszok. A Vöröskereszt azonban csak most vette fel őt a foglyok listájára, amit Koljakev fia is megerősített.
Állítása szerint a Vöröskereszt adta meg a státuszt, hogy az oroszok nemrég elismerték, hogy valóban náluk van fogságban az apja. „Azt nem mondták el, hogy pontosan hol vagy milyen állapotban van” – tette hozzá.
Az ukrán hadsereg öngyilkos drónja támadást kísérelt meg egy stratégiai fontosságú katonai reptér ellen Oroszország egyik régiójában, a Kalugai területen – írja az mk.ru a Mash nevű orosz Telegram-csatorna alapján.
Közlésük szerint a támadás a Sajkovka légibázist érte, de az öngyilkos drónt még időben sikerült megsemmisíteniük Mi–28-as helikoptereknek. Áldozatokról és károkról nem érkezett hír.
Az mk.ru emlékeztetett arra is:
ugyanezt a repteret már kétszer megtámadta az ukrán hadsereg.
Az egyik csapás 2022. októberben, míg a másik pár hete, idén augusztusban volt. Az utóbbi támadás nem sokkal azután történt, hogy egy másik reptéren az ukránok elpusztítottak egy szuperszonikus bombázót.
Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője egy interjúban válaszolt kérdésekre az ukrán pilóták F–16-os vadászgépekre való kiképzésével kapcsolatban.
Az Ukrajinszka Pravda szerint a szóvivő elmondta: rengeteg ember tett fel kérdéseket azzal kapcsolatban, hogy miként áll, hol zajlik a kiképzés, és hány pilóta vesz részt benne. Mint mondta, ezekre a kérdésekre most nem válaszolhatnak részletesen, azonban mindenkit biztosított arról, hogy
a kiképzés jó ütemben halad.
Ihnat elismerte azt, hogy voltak problémák a képzéssel, de állítása szerint ezeket már orvosolták, és minden sínen van.
Végül azt is hozzátette: azok az országok, amelyek az ukrán pilótákat képzik, egyelőre nem szeretnének több részletet elárulni, de a későbbiekben ezen államok vezetői tájékoztatást fognak adni a kiképzésről.
Egy drón zuhant le Oroszország egyik régiójában, a Tulai területen vasárnap – számolt be a RIA Novosztyi.
Úgy tudni, hogy a drón Moszkva városa felé tartott, amikor lelőtte az orosz légvédelem, ezután zuhant le.
Az orosz állami hírügynökség szerint a drón maradványai egy logisztikai központot találtak el. A helyszínre megérkeztek a katasztrófavédelem egységei, de sérültekről vagy jelentős károkról még nem számoltak be.
Az eset miatt vizsgálat is indult. A RIA Novosztyi megjegyezte, hogy az ukránok több alkalommal is támadtak egyes orosz régiókat drónokkal a közelmúltban.
Négy republikánus szenátor levelet írt az Egyesült Államok elnökének, hogy ne halogassa tovább a nagy hatótávolságú ATACMS-rakéták átadását Ukrajnának – írja a Kyiv Independent.
A Tom Cotton, Roger Wicker, Susan Collins és Lindsey Graham által jegyzett levélben azt írták:
A további késlekedések csak még jobban aláaknázzák az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekeit, és meghosszabbítják a konfliktust.
Hozzátették azt is, hogy Washington elküldheti ezeket a fegyvereket anélkül, hogy érdemben csökkentené a saját harci képességeit, az ukránok csapásmérési lehetőségeit viszont elősegítené az átadásuk.
A késlekedés csak még több emberéletbe fog kerülni, és meghosszabbítja a konfliktust
– fogalmaztak a republikánus szenátorok.
A napokban egyre több hír jelent meg arról, hogy az amerikaiak tényleg átadják ezeket a rakétákat, és már azt is pedzegette a külföldi sajtó, hogy mikor érkezhetnek Ukrajnába.
A minap már írtunk arról, hogy két kereskedőhajó, a Resilient Africa és az Aroyat Ukrajnába érkezhet. A BBC azóta arról számolt be, hogy ez a két hajó meg is érkezett.
Azt is közölték, hogy a két hajó az óceániai szigetállam, Palau zászlaja alatt hajózva kötött ki Csornomorszk kikötőjében, a legénységük pedig ukrán, török, azeri és egyiptomi emberekből állt össze.
A 20 ezer tonnányi, Ukrajnából felpakolt gabonát Egyiptomba és Izraelbe szállítják, ahonnan Ázsia és Afrika államai felé mehetnek tovább az áruk.
Az orosz hadsereg tüzérségi csapást hajtott végre egy harkivi hadiüzem ellen – írja a RIA Novosztyi.
Közlésük szerint egy Grad-rakétarendszerrel csaptak le a Harkiv városában lévő üzemre, ahol az ukrán hadsereg harcjárműveinek javítása zajlott.
Ezenkívül azt is közölték, hogy a Donyecki területen ukrán parancsnoki állások ellen is csapásokat hajtottak végre. Herszonban egy drónirányító központot, Zaporizzsjában pedig egy lőszerraktárat semmisítettek meg a közlemény szerint.
Öngyilkos lett a Herszoni terület volt kormányzója, a 49 éves Hennnagyij Lahuta – írja az mk.ru.
A portál szerint a volt kormányzó halálát Szerhij Hlan, a herszoni regionális tanács vezetőhelyettese közölte. Elmondása szerint Lahuta vasárnap hajnalban végzett magával, és azért lehetett öngyilkos, mert azzal vádolták meg, hogy a háború elején feladta Herszont.
Lahutát 2021 októberében nevezték ki a Herszoni terület élére. 2022 nyarán, amikor leváltották, Ukrajna már csak a régió nagyon kis részét ellenőrizte (azóta viszont egy sikeres offenzívával a Herszoni terület jelentős részét visszafoglalták).
Szerhij Hlan igazságtalannak nevezte a volt kormányzóval szemben felhozott vádakat. Szerinte Lahuta megfelelően járt el például a régió evakuálásakor is. A kormányzatnak egyszerűen szüksége volt egy bűnbakra.
A Kyiv Independent az öngyilkossággal kapcsolatban egy helyi lapra, a Mostra hivatkozva azt írja: Lahuta nagyjából fél évre „eltűnt” azután, hogy 2022 júliusában leváltotta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Idén februárban derült ki, hogy az ukrán belbiztonság (SZBU) vizsgálatot folytat ellene, de nem árulás, hanem korrupció, egészen pontosan irathamisítás és csalás vádjával.
A gyanú a volt kormányzóval szemben az volt, hogy eltulajdonította azt a szolgálati autót, amelyet csak ideiglenesen kapott meg az invázió kezdete után. Ha bebizonyosodott volna a bűnössége, akkor 12 év börtönt is kaphatott volna, illetve lefoglalhatták volna a vagyonát.
Érdekesség, hogy nem sokkal a tavalyi leváltása előtt maga Lahuta is arról beszélt a The Washington Postnak egy interjúban, hogy a Herszoni területen senki sem akar együttműködni az orosz megszállókkal, ugyanis „mindenki gyűlöli őket”.
Pénteken az ukrán hírszerzés közölte, hogy halálos beteg lehet a Putyin közeli szövetségeseként ismert Ramzan Kadirov. A csecsen vezér most egy videóban cáfolta meg a híresztelést.
Kadirov az esőben sétálva vette fel a videót (hogy hol és mikor, azt nem tudni), amelyben azt mondta:
Aki nem tudja megkülönböztetni az igazságot az interneten terjedő hazugságoktól, az menjen ki a friss levegőre, és sétáljon egyet, szedje rendbe a gondolatait. Az eső rendkívüli felfrissítő tud lenni.
Az orosz Meduza portál azt írta, hogy a videó feltételezhetően a csecsenföldi Groznijban készülhetett.
Kim Dzsongun médiacsapata kénytelen volt felugrani az észak-koreai diktátor páncélozott luxusvonatára, miután majdnem lemaradt róla. A vicces felvételeket akkor rögzítették, amikor a vonat elhagyta a Komszomolszk-on-Amurand állomást, és Vlagyivosztok felé tartott – írja a Metro.
A páros épp a diktátor repülőgép-ellenőrzését követő búcsúceremónia rögzítésével volt elfoglalva, és nem vették észre, hogy a vonat már úton van.
Két orosz tisztviselőt, Mihail Degtyarevet, Habarovszk régió kormányzóját és Alekszandr Zhornikot, Komszomolszk-on-Amur polgármesterét látták, amint szovjet stílusban megtapsolták Kimet, amikor a vonata kihajtott az állomásról.
Korábbi felvételeken az is látható volt, ahogyan Kim Dzsongun fekete Maybach limuzinját felpakolták a vonatra. Kim Dzsongun egész héten Vlagyimir Putyinnál járt fontos megbeszéléseken, ma pedig orosz vadászgépeket mutattak neki.
A brit hírszerzés arról számolt be, hogy az orosz csapatok erősítést küldenek a Zaporizzsja régióban található Tokmak városába – írja az Ukrajinszka Pravda.
A jelenlegi védelmi vonaltól mintegy 16 kilométerre fekvő Tokmak városánál az orosz csapatok ellenőrző pontokat létesítenek, továbbá lövészárkokat ásnak. A hírszerzés szerint a város az oroszok második fő védelmi vonalának a gerince lehet.
Az orosz csapatok pedig attól tarthatnak, hogy az ukránok néhol áttörhetik a védvonalat.
Az utóbbi hetekben az ukránok ebben a térségben előre tudtak haladni az offenzívában – emlékeztet a brit hírszerzés.
Michael Kofman elemző szerint az ukránok ellentámadása a végéhez közeledik. A szakértő szerint mindkét félnek vannak stratégiai tartalékjai, a kulcs pedig a takarékosság lehet – számol be róla az Unian.
„A háború döntő szakaszba fog lépni. Nehéz megbecsülni, hogy mikor ér véget az ukrán offenzíva. A művelet struktúrája nem lineáris, de közeledünk az utolsó szakaszához” – fejtette ki a szakember.
Elmondása szerint stratégiai tartalékokat alakítanak ki a harcoló felek. Meghatározó lehet a tartalékok megfelelő elosztása.
Hatástalanítottak az ukránok egy vasárnap reggel kilőtt orosz cirkálórakétát Odessza régióban – írja az Ukrajinszka Pravda.
A támadás elhárításáról egy látványos videó is készült, amelyet az ukrán légierő parancsnoka, Mikola Olescsuk altábornagy hozott nyilvánosságra.
„Odessza, a szeretett város nyugodtan aludhat!” – írta a felvételhez Olescsuk.
Oroszország 52 ezer katonát tart fenn Bahmut irányában, keleten pedig összesen 150 ezer orosz katona van – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Ilja Jevlas ukrán katonai szóvivő szerint az ukrán védelmi erőknek sikerül megakadályozniuk, hogy az orosz katonák áttörjék az ukrán védelmet.
Megjegyezte, hogy az oroszoknak 7-8-szor nagyobbak lehetnek a veszteségei‚ mint az ukrán fegyveres erőknek.
Lengyelország vasárnaptól kitiltja területéről az Oroszországban nyilvántartott autókat – írja a Sky News.
Mariusz Kaminski lengyel belügyminiszter szerint a lépés egy újabb szankció Oroszországgal szemben a „brutális háború miatt”. Hozzátette, hogy az orosz állam veszélyt jelent a nemzetközi biztonságra.
Az orosz rendszámú teherautókat korábban már kitiltották Lengyelországból.
Szergej Lavrov, Oroszország külügyminisztere szerint az Egyesült Államok háborút vív Oroszország ellen, mivel fegyverekkel segíti Ukrajnát – írja a TASZSZ.
Az orosz külügyminiszter az állami televízióban kifejtette, hogy az Egyesült Államok irányítja az orosz–ukrán konfliktust, mivel fegyvereket, lőszert és nagy hatótávolságú rakétát szállítanak Ukrajnának.
Lavrov szerint az Egyesült Államok ekkora mértékű támogatása sem változtat Oroszország ukrajnai stratégiáján.
Ukrajna titkolja az ország lakosságáráról készült adatokat, miközben az ukrán népet a „kihalás veszélyezteti” – mondta Masaru Sato, a japán külügyminisztérium egykori főelemzője.
A politológus szerint Ukrajnában 2001-ben volt utoljára népszámlálás, azóta pedig államtitok, hogy az országban mekkora a pontos népesség – írja a ria.ru.
Megjegyezte, hogy Ukrajnában nem sok katonakorú férfi maradt, ezért szerinte a kihalás veszélye fenyegeti az ukrán népet.
Hivatalosan elbúcsúztatták Kim Dzsongunt az Artyom-Primorszkij-1 vasútállomáson, az észak-koreai vezető páncélvonata elindult az orosz Tengermelléki terület déli részén lévő Haszan határállomás felé – közölte vasárnap a TASZSZ és a RIA Novosztyi orosz hírügynökség.
Kim hat napot töltött Oroszországban. Az állomás peronján az orosz Keleti Katonai Körzet díszőrségének és a Csendes-óceáni Flotta parancsnokságának katonai zenekara, valamint Oleg Kozsemjako, a Tengermelléki terület kormányzója búcsúztatta. Kozsemjako előzőleg egy golyóálló mellényt és hat drónt ajándékozott az észak-koreai látogatónak.
Kim Dzsong Un szeptember 12-én érkezett Oroszországba. Másnap az amuri régióban lévő Vosztocsnij űrközpontban fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnök. Később Gyenisz Manturov miniszterelnök-helyettes társaságában Komszomolszk-na-Amure városban katonai és polgári repülőgépgyárakat keresett fel.
Ezután Vlagyivosztokba utazott, ahol Szergej Sojgu védelmi miniszter katonai repülőgépek mellett megmutatta neki a Kinzsal hiperszonikus rakétát.
Kulturális programja részeként Kim Dzson Un a Marjinszkij Színház tengermelléki színpadán megtekintette a Csipkerózsika balettet, meglátogatta a vlagyivosztoki Tengermelléki Óceánáriumot, a Távol-keleti Szövetségi Egyetemen pedig észak-koreai diákokkal találkozott – közölte az MTI.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár felszólította Németországot, hogy növelje védelmi kiadásait az ukrajnai háború miatt – számolt be az EuroPravda.
A NATO-főtitkár felidézte, hogy a szövetség tagjainak vilniusi vezetői megállapodtak abban, hogy a védelmi kiadások minimális küszöbét a GDP két százalékában határozzák meg.
„Amikor nő a feszültség, növelni kell a védelmi kiadásokat” – hangsúlyozta.
A Krímet és Moszkvát is támadták drónokkal az ukránok az éjszaka. Az orosz hatóságok közlése szerint vasárnap hajnalban legalább hat drónt lőttek le a Krím félsziget partjainál, két másikat pedig a fővárosi régió felett.
Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester tájékoztatása szerint nem érkezett jelentés a lehullott roncsok által okozott károkról.
Moszkva három nagy repülőterén késések voltak a támadások miatt.
Az orosz védelmi minisztérium szerint Ukrajna összehangolt dróntámadást hajtott végre a Krím ellen. A drónokat a félsziget északnyugati, nyugati és keleti partjainál semmisítették meg. Károkról vagy áldozatokról nem érkezett jelentés az MTI híradása szerint.
Jens Stoltenberg egy vasárnap megjelent interjúban arra figyelmeztetett, hogy nem lesz gyors vége az ukrajnai háborúnak, mivel Kijev folytatja az Oroszország elleni ellentámadást – írja a The Guardian.
A legtöbb háború hosszabb ideig tart, mint ahogyan azt kezdetben várták
– mondta Stoltenberg a német Funke médiacsoportnak adott interjúban. „Ezért fel kell készülnünk egy hosszú háborúra Ukrajnában” – tette hozzá.
Kijev júniusban indított ellentámadást, visszaszorítva a délen és keleten bebetonozott orosz állásokat, de korlátozott eredményeket ért el.
Mindannyian gyors békét kívánunk. De ugyanakkor be kell látnunk: ha Volodimir Zelenszkij elnök és az ukránok abbahagyják a harcot, az országuk nem fog többé létezni. Ha Putyin elnök és Oroszország leteszi a fegyvert, akkor béke lesz
– mondta Stoltenberg.
Ukrajna szövetséghez való csatlakozási törekvéseiről Stoltenberg így nyilatkozott: „Nincs kétség afelől, hogy Ukrajna végül a NATO tagja lesz”.
A júliusi vilniusi csúcstalálkozón a NATO vezetői megállapodtak abban, hogy Ukrajna csatlakozhat a szövetséghez, ha bizonyos feltételek teljesülnek, és amerikai és német tisztviselők világossá tették, hogy ezek közé tartozik, hogy Kijev reformokat hajt végre a demokrácia és a jogállamiság védelme érdekében.
Örményország megvitatta Oroszországgal terveit, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá kerüljön – írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.
A hágai bíróság márciusban azzal a háborús bűncselekménnyel vádolta meg Putyint, hogy több száz vagy több gyermeket toloncolt ki illegálisan Ukrajnából, amit a Kreml elítélt.
A hagyományos szövetségesek közötti kapcsolatok azután váltak feszültté, hogy Putyin 2022 februárjában teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen.
Az elmúlt hónapokban tovább romlottak amiatt, hogy Jereván szerint Moszkva nem tartja be teljes mértékben a 2020-as tűzszüneti szerződést, amelynek közvetítésében segített Örményország és Azerbajdzsán között, hogy véget vessenek a Hegyi-Karabahért – Azerbajdzsán örmények lakta régiójáért – folytatott háborújuknak.
Moszkva „súlyos következményekre” figyelmeztetett, ha Örményország a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá kerülne.
Kim Dzsongun észak-koreai vezető és Oroszország védelmi minisztere gyakorlati kérdéseket vitatott meg a katonai együttműködés fellendítése érdekében – közölte az állami média vasárnap, Phenjan szerint a kétoldalú kapcsolatok „új fénykorában”.
Kim oroszországi látogatása során szombaton Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter kíséretében orosz nukleárisan alkalmas stratégiai bombázókat, hiperszonikus rakétákat és hadihajókat vizsgált meg. Most egyhetes vonatútját folytatva Kim több élelmiszeripari vállalatot is felkeres – írja a Reuters.
Az országát ritkán elhagyó észak-koreai vezető útja a KNDK és Oroszország közötti kapcsolatok fejlődésének történetében „a barátság, a szolidaritás és az együttműködés új fénykorát nyitja meg” – jelentette az észak-koreai állami média.
Az Egyesült Államok és szövetségesei aggódnak a két szomszéd közötti katonai kapcsolatok felmelegedése miatt, mivel Oroszország folytatja ukrajnai invázióját, Észak-Korea pedig folytatja rakéta- és nukleáris fejlesztéseit.
Kim és Sojgu konstruktív véleményt cseréltek a két ország fegyveres erői közötti stratégiai és taktikai koordináció, együttműködés és kölcsönös csere további erősítése során felmerülő gyakorlati kérdésekről, valamint a két ország nemzeti védelméről és biztonságáról
– jelentette a koreai média.
Moszkva közös hadgyakorlatokról tárgyal Észak-Koreával – közölte Sojgu az orosz médiával. Júliusban Phenjanba látogatott, és Kimmel együtt megtekintett egy fegyverkiállítást, ami a kapcsolatok elmélyülésének egyik legszembetűnőbb jele volt addig.