Oroszországnak nagy szüksége van arra, hogy lakosságát mozgósítsa az Ukrajna elleni háborúra. Vlagyimir Putyin orosz elnök azonban nem fog nyíltan mozgósítani a választások előtt – mondta Olekszij Hetyman katonai szakértő, az Ukrán Fegyveres Erők tartalékos őrnagya.
Szerinte Oroszországban egyelőre nem lesz közvetlen mozgósítás, mert „Putyinnak legalább viszonylag demokratikus választásokra van szüksége”.
Nagyon fontos számukra, hogy (...) Putyin ne úgy járjon, mint Lukasenka, akit az egész világ nem ismert el legitim módon megválasztott elnökként. Ezért fogják elhúzni a mozgósítást. Időre van szükségük ahhoz, hogy Putyin olyan elnökké váljon, aki legalább valamennyire legitim a Nyugat számára
– fogalmazott. Szerinte ellenkező esetben úgy járnak majd, mint Lukasenkával. „Úgy gondolom, közvetlen mozgósítás nem lesz, de rejtett igen” – magyarázta a szakértő.
Szolgálatteljesítés közben meghalt Alekszej Ivakin harkovi költő, írja a 24tv.ua.
A fronton harcoló férfi halálhírét most jelentették be, mindössze 24 éves volt.
Barátaim, mindannyian hallottátok a szomorú hírt. Elhunyt egy csodálatos ember, egy vagány költő, egy példás családapa. A haza igazi védelmezője és nagyon művelt ember volt. Egyetlen olyan emberrel sem találkoztunk, aki rosszat mondott volna róla
– olvasható az Ivakinról kiadott közleményben.
A katona két gyermeket hagyott hátra. Most adománygyűjtést szerveznek az özvegy megsegítésére.
A Wagner-zsoldosok egy része visszatért Bahmutba, hogy az oroszok oldalán részt vegyenek a háborúban, azonban vezetőjük, Jevgenyij Prigozsin halála után a fronton lévő harcosok problémákkal szembesültek, írja a 24tv.ua.
Ilja Jevlash ukrán katonai szóvivő is megerősítette a Wagner-csapatok Ukrajnába történő áthelyezését. Ez az elemzők szerint azt mutatja, hogy a katonai szervezet nehezen tudja végrehajtani az új vezetés által bevezetett reformokat.
Szerintük a wagneristák új parancsnokának kinevezése után a harcosok egy része úgy döntött, hogy elköteleződik az orosz védelmi minisztérium mellett, ami azt mutatja, hogy kisebb fejetlenség uralkodik a szervezeten belül.
A Bahmutba visszatérő zsoldosokra viszont szükség van, mert villámgyorsan pótolni kellett az orosz veszteségeket a térségben. Viszont Prigozsin halálával most nincs, aki vaskézzel tudja koordinálni a csapatokat Kelet-Ukrajnában.
Oroszország és Irán újabb megállapodást köthet drónok és ballisztikus rakéták szállításáról. Erre október 18-a után kerülhet sor, amikor lejár az ENSZ Biztonsági Tanácsának az iráni hatóságokra vonatkozó tilalma a szállításokat illetően.
Az ukrán 24tv.ua az Institute for the Study of War háborúkutató intézetre hivatkozva arról is ír, az iráni és orosz katonai tisztviselők a korábbi hónapokban Moszkvában és Teheránban tesztelték az iráni fegyvereket.
Az ukrán katonák előnyt szereztek az ellentámadásukban, és lehetetlenné tették, hogy az orosz erők harci erejüket Bahmutból átcsoportosítsák – mondta Kimberly Kagan, az amerikai hadtudományi intézet (ISW) elnöke a Sky Newsnak.
A szakértő szerint az ellentámadás azért halad lassan, mert nehéz áthatolni az aknamezőkön, és szerinte az orosz védekezésben sem kell gyors mozgásra számítani.
Amire számítanunk kell, és amit láthatunk, ha az ukránok képesek folytatni és fenntartani a sikereiket, az az, hogy ahogy a Szurovikin-vonalon túlra törnek, az oroszok egyre kevésbé tudják megvédeni a vonalakat
– fogalmazott.
Hozzátette, hogy az ukránok Bahmut szélei körül is előretörtek, amelyek védelmére az oroszok hatalmas harci erőt fordítanak.
Németország egyelőre nem hajlandó átadni a nagy hatótávolságú Taurus rakétákat Ukrajnának, mert attól tartanak, hogy a rakéták működtetéséhez német technikusokra lenne szükség a harctéren, ami azt jelentené, hogy Berlin közvetlenül is fegyveres konfliktusba keveredne Moszkvával, jelentette a The Wall Street Journal.
A lap értesülése szerint Olaf Scholz kancellár utasítására állt el Németország a rakéták azonnali átadásától.
Az MBDA német hadiipari vállalat, a Taurus nagy hatótávolságú cirkálórakéták gyártója úgy véli, hogy az ukrán hadsereg kiképzése a fegyverrendszer kezelésére körülbelül három hónapot venne igénybe – írta a Bild am Sonntag információi alapján a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A kiadvány hangsúlyozza, hogy mivel a cirkálórakéták célzott programozását Ukrajnában kell végrehajtani – és politikai okokból nem valószínű, hogy ezt a német haderő katonái megtennék –, valószínűleg még ennél is tovább tart, amíg az Ukrán Fegyveres Erők képesek lesznek használni a Taurust.
Penny Pritzker, az Ukrajna gazdasági fellendüléséért felelős amerikai különmegbízott kijelentette, hogy az amerikai magáncégek szívesen befektetnének Ukrajnában, de az országnak reformokat kell végrehajtania az elszámoltathatóság és az átláthatóság terén – írja az Ukrajniszka Pravda.
Pritzker megjegyezte, hogy az Oroszországgal vívott háborúból való kilábalás előkészületeit Ukrajnának már most meg kell kezdenie, a folyamatos ellenségeskedések ellenére is.
Elmondása szerint amerikai különmegbízottként való kinevezése óta 30 olyan magánvállalkozással találkozott, amelyek hajlandóak részt venni az ország újjáépítésében.
Ukrajna potenciálja rendkívüli. Óriási lehetőségek vannak a mezőgazdaságban, az energetikában, a fémbányászatban, a kritikus ásványi anyagokban és számos más ágazatban. De ahhoz, hogy ezt a potenciált kiaknázzuk, van néhány olyan előkészületi feladat, amelyet most sikeresen el kell végezni, és az ukrán kormány készen áll arra, hogy vállalja ezt a kihívást
– fogalmazott a különmegbízott.
Az ENSZ a globális élelmiszer-biztonság szempontjából pozitív lépésnek nevezte szerdán Ukrajna azon döntését, hogy tengeri folyosót hoz létre az export számára, de kijelentette, hogy folytatja erőfeszítéseit annak érdekében, hogy új megállapodást érjen el Oroszországgal a fekete-tengeri gabonakezdeményezés kiterjesztéséről.
Rebecca Greenspan, az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának főtitkára szerint az Ukrajnából induló új folyosó nagyon fontos erőfeszítés, de óriási kockázatokkal is jár. Hozzátette, hogy nem tud határidőt adni egy új megállapodás megkötésére vagy egy régi felülvizsgálatára.
„Meggyőződésünk, hogy valódi megoldásokat kínáltunk az Oroszország által felvetett kérdésekre” – idézi a főtitkárt az Unian ukrán hírügynökség.
A kanadai hatóságoknak kötelességük bíróság elé állítani vagy kiadni a náci Jaroszlav Hunkát, akit meghívtak az ország parlamentjébe – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán újságíróknak.
Azt mondta, a Kremlnek tudomása van arról, hogy Lengyelországban kezdeményezni fogják Hunka felelősségre vonását.
Jaroszlav Hunka, a Waffen SS Galícia hadosztályának veteránja a kanadai parlament alsóházának pénteki rendkívüli ülésére kapott meghívást, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök látogatásával egy időben tartottak meg Ottawában. Az eseményen a karzaton ülő 98 éves férfit a jelenlévők ovációja közepette úgy mutatta be Anthony Rota házelnök, mint „az ukrán függetlenség harcosát, aki az oroszok ellen harcolt a második világháborúban”.
Peszkov szerint Zelenszkij azzal, hogy köszöntött egy fasisztát a kanadai parlamentben, ismét megerősítette, hogy „a kijevi rezsim” pártolja a náci ideológiát.
Természetesen csak együtt érezni tudunk azokkal, akik őrzik a fasizmus ellen harcoló ukrán veteránok, köztük Zelenszkij nagyapja emlékét
– jegyezte meg.
A Kreml szóvivője nemzetközi reakciót sürgetett arra, hogy Hunkát felállva megtapsolták az ottawai törvényhozásban.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére szerdán az ukrán–magyar határszakaszon 5758 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4655 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 95 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Ukrajna új védelmi minisztere három miniszterhelyettest nevezett ki, miután ebben a hónapban hatot elbocsátottak – írja a Sky News.
Rusztem Umerov három héttel ezelőtt vette át a védelmi minisztérium vezetői posztját, miután elődjét, Olekszij Reznyikovot egy sor korrupciós botrány miatt elbocsátották.
Reznyikov és két héttel később hat helyettese elbocsátása a háború kitörése óta Volodimir Zelenszkij legnagyobb kormányátalakítását jelentette.
Legfontosabb feladatunk, hogy az állammal való minden kapcsolatunkban biztosítsuk a katonák méltóságának tiszteletben tartását
– mondta Umerov. Hozzátette, hogy prioritásai közé tartozik, hogy a minisztériumot az ukrán védelmi erők koordinálásának fő intézményévé tegye, fejlessze Ukrajna hadiiparát és küzdjön a korrupció ellen.
Piotr Panasiuk lengyel újságíró szerint a Nyugat már eldöntötte, kit nyilvánít majd bűnösnek Ukrajna veresége esetén az Oroszországgal vívott fegyveres konfliktusban.
Véleménye szerint Lengyelország lehet az egyik „bűnbak”, mivel embargót rendelt el az ukrán gabonaszállításokra.
„Az ukrán hadsereg sem katonailag, sem erkölcsileg nem hasonlítható az orosz elit csapatokhoz. Ráadásul a NATO bebizonyította, hogy a haditechnika számos területén jelentős lemaradásban van” – jegyezte meg az újságíró.
Panasiuk arról is beszámolt, hogy megpróbálják kiharcolni a tűzszünetet, és rá akarják venni az ukrán hatóságokat arra, hogy kezdjenek tárgyalásokat Oroszországgal.
Nyugaton sokan egyenesen azt állítják, hogy Ukrajnának fel kell adnia a területei egy részét, hogy béke legyen. A kérdés az, hogyan kommunikálják ezt a kudarcot a közvélemény irányába?
– tette fel a kérdést Panasiuk. Ebben az esetben biztosan felmerülnek kérdések: ki a hibás, ki okozta ezt a helyzetet? – vélekedett.
„Úgy tűnik, hogy mind az ukrán, mind a nyugati elit már megtalálta a kudarc felelősét. Lengyelországot és a lengyeleket lehet okolni” – tette hozzá az újságíró.
Ukrajna nagy hatótávolságú rakétákat kaphat partnereitől, a régóta várt fegyverek szállítása a közeljövőben válhat lehetségessé – írja az Unian.
Mihajlo Podoljak politikus és újságíró elmondása szerint Ukrajna jelenleg tárgyalásokat folytat a nagy hatótávolságú fegyverek átadásáról. Ezt a kérdést Volodimir Zelenszkij ukrán elnök személyesen felügyeli.
Podoljak hangsúlyozta, hogy Ukrajna nem fog nagy hatótávolságú rakétákkal orosz területre csapást mérni.
Ezt garantáljuk, mert betartjuk a nemzetközi normákat, egyezményeket, a hadviselés típusát. Mi nem Oroszország vagyunk
– hangsúlyozta.
Podoljak emlékeztetett arra, hogy Ukrajnának sok saját hatékony fegyvere van az Oroszország elleni háborúhoz.
Nemcsak a hazai drónokról van szó, hanem a rakéták fejlesztéséről is. Az országnak azonban most több száz robbanófejre van szüksége. A hazai gyártás nem tudja biztosítani a szükséges számú rakétát
– mondta.
Justin Trudeau kanadai miniszterelnök szerdán bocsánatot kért, miután az alsóház volt elnöke egy náci veteránt dicsért egy olyan ülésen, amelyen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is jelen volt – írja a Sky News.
Anthony Rota házelnök, aki múlt pénteken nyilvánosan hősnek nevezte a 98 éves Jaroszlav Hunkát, kijelentette, hogy egyedül ő felelős a történtekért.
Hunka egyébként Adolf Hitler egyik Waffen SS-egységében szolgált a második világháború alatt, és két álló ovációt is kapott a törvényhozóktól.
Trudeau csütörtökön azt mondta, nagyon sajnálja, hogy ilyen helyzetbe hozta az ukrán vezetőt.
Ez egy olyan hiba volt, ami a parlamentet és egész Kanadát zavarba ejtette. Mindannyian, akik pénteken itt voltunk ebben a házban, mélységesen sajnáljuk, hogy felálltunk és tapsoltunk, annak ellenére, hogy ezt a kontextus ismeretében tettük
– mondta Trudeau újságíróknak.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerda délután posztolt Facebook-oldalára. A bejegyzésben arról írt, hogy telefonon tárgyalt Wang Yi kínai külügyminiszterrel, akinek megköszönte mindazokat az erőfeszítéseket, amelyeket Kína tesz a béke megteremtése érdekében.
Szijjártó leírta, hogy egyetértettek abban, hogy a béke feltételei napról napra romlanak, így „a béketeremtésre vonatkozó erőfeszítéseket meg kell sokszorozni”, továbbá, hogy fokozni kell az Európai Unió és Kína együttműködését.
A miniszter azt is megemlítette, hogy Magyarország a kínai elektromos autóipari beruházások első számú európai célpontjává vált, valamint a Budapest és Belgrád közötti vasútvonal felújítási projektről is írt, mellyel kapcsolatban kölcsönös elkötelezettségükről biztosították egymást kínai kollégájával.
Oroszországnak nagy szüksége van arra, hogy lakosságát mozgósítsa az Ukrajna elleni háborúra. Vlagyimir Putyin orosz elnök azonban nem fog nyíltan mozgósítani a választások előtt – mondta Olekszij Hetyman katonai szakértő, az Ukrán Fegyveres Erők tartalékos őrnagya.
Szerinte Oroszországban egyelőre nem lesz közvetlen mozgósítás, mert „Putyinnak legalább viszonylag demokratikus választásokra van szüksége”.
Nagyon fontos számukra, hogy (...) Putyin ne úgy járjon, mint Lukasenka, akit az egész világ nem ismert el legitim módon megválasztott elnökként. Ezért fogják elhúzni a mozgósítást. Időre van szükségük ahhoz, hogy Putyin olyan elnökké váljon, aki legalább valamennyire legitim a Nyugat számára
– fogalmazott. Szerinte ellenkező esetben úgy járnak majd, mint Lukasenkával. „Úgy gondolom, közvetlen mozgósítás nem lesz, de rejtett igen” – magyarázta a szakértő.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!