Egy 14 éves fiú vesztette életét még pénteken a Szumi régióban található Ohitir kerületében, amikor robbanóanyagot talált az udvaron – számolt be az Ukrajinszka Pravda az Ukrán Nemzetbiztonsági Szolgálat közlése alapján.

A hivatalos közlemény szerint a fiú más gyermekkel együtt tartózkodott a házban, ahol egy népes család lakik. A 14 éves fiatal épp halászhálókat szedegetett az udvaron, amikor megtörtént a robbanás. A tinédzser ezután kórházba került, ahol késóbb belehalt sérüléseibe.

Külföldi kereskedők 2,2 milliárd köbméter gázt tárolnak Ukrajna föld alatti gáztározóiban – közölte Olekszij Csernyiszov, a Naftohaz vezérigazgatója.

Az állami olaj- és gázipari vállalattal 148 cég működik együtt, és ez a szám folyamatosan növekszik. A vezérigazgató szerint az elmúlt nap folyamán tizennégy pályázó jelentkezett a Naftohaznál.

A külföldi kereskedők augusztus végén 1,3 milliárd köbméter gázt tároltak, szeptember közepén pedig 1,8 milliárd köbmétert.

Ukrajna továbbra is megbízható partnerként és az gáztározó létesítményekben történő gáztárolás »energiabankjaként« integrálódik az európai energiarendszerbe

– írta Csernyiszov a közösségi oldalán megosztott bejegyzésében.

Az Európai Unió vállalatai tavaly elutasították a Naftogaz ajánlatát a gáztárolásra, de most ismét Ukrajna felé fordultak, mivel az európai tárolók közel állnak kapacitásuk maximumához.

A Naftohaz vezérigazgatója korábban a Kyiv Independentnek elmondta, hogy 10 milliárd köbmétert bocsátott a nem rezidens kereskedők rendelkezésére versenyképes tárolási tarifák mellett.

Csernyiszov a múlt héten Kijevben a Forbes Energy of Business konferenciáján elmondta: Ukrajna jelenleg több mint 15 milliárd köbméter gázzal rendelkezik a tározókban. Az energiaipari óriás szerint Ukrajna az idén teljesen önellátó lesz, és nem lesz szükség gázmennyiségek importjára.

Svédország azt fontolgatja, hogy vadászgépeket küld Ukrajnába, de csak akkor, ha felveszik a NATO-ba – írja a Sky News.

A svéd kormány annak lehetőségét is felvetette, hogy Gripen vadászgépeivel támogatná Ukrajnát az Oroszország elleni harcban. Paul Jonson svéd védelmi miniszter elmondta, hogy a politikusok felmérik, „milyen feltételek mellett tud Svédország hozzájárulni a harci repülőgépek terén”.

Ezt megtehetjük az F–16-os koalícióban való részvételünk bővítésével vagy a Gripen-rendszer adományozásával vagy exportálásával

– mondta. Ennek az értékelésnek az eredményei a jövő hónapban várhatók.

Azt is kijelentettük, hogy a vadászgépek rendelkezésre bocsátásának kötelező feltétele, hogy Svédország NATO-szövetséges legyen, amiről párbeszédet folytattunk az ukránokkal, és ők kifejezték, hogy ezt megértik

– mondta Jonson.

Mielőbb békét kell teremteni Ukrajnában, és el kell kerülni a háború eszkalálódását – hangsúlyozta Novák Katalin köztársasági elnök az Arraiolos-csoport találkozóját követő sajtótájékoztatón pénteken Portóban.

Novák Katalin elmondta: a tanácskozáson részt vevők egyetértenek Ukrajna támogatásában és abban, hogy egységet kell mutatni. Magyarország politikai, anyagi és humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának.

A mielőbbi, fenntartható béke megteremtésének szükségessége mellett az Európai Unió jövőjéről is tárgyaltak a tanácskozáson részt vevő államfők. A köztársasági elnök öt pontban foglalta össze az EU-val kapcsolatos álláspontját: eszerint az EU-ban erős vezetőkre van szükség, hatékony és korrupciómentes intézményekre, valamint erős tagállamokra. Mindannyiunknak tartanunk kell magunkat a szerződésekhez, kölcsönös tiszteletet tanúsítanunk egymás iránt és összpontosítanunk a demográfiai kihívásokra – hangsúlyozta Novák Katalin.

Olyan erős vezetőkre van szükség az Európai Unióban (EU), akik kezelni tudják a belső konfliktusokat, és képesek megmutatni az EU erejét a tágabb értelemben vett politikában és a világgazdaságban is − mutatott rá Novák Katalin, hozzátéve: figyelembe kell venni a szerződéseket, valamint a szolidaritás és a szubszidiaritás elvét. „Tartanunk kell magunkat a szerződésekhez, és kölcsönös tiszteletet kell tanúsítanunk egymás iránt” – mutatott rá, kiemelve: az EU erős nemzetállamok szövetsége, és ennek így is kell maradnia.

Harmadikként emelte ki, hogy hatékony, botrányoktól és korrupciótól mentes intézményekre van szükség. Hozzátette továbbá, hogy fel kell gyorsítani a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozásának folyamatát, valamint Bulgária és Románia mielőbbi csatlakozását a schengeni övezethez.

Ötödikként említette a demográfiai kihívásokat és az illegális bevándorlás okozta egyre nagyobb veszélyt. Mint mondta, meg kell érteni az okokat, hogy közös és külön megoldások is szülessenek a megoldásokra.

Novák Katalin emlékeztetett, hogy Magyarország a jövő év második felében tölti be az EU Tanácsának soros elnökségét, amely alatt a demográfiai kihívásokra is összpontosítanak majd. Kiemelte: „a gyermekvállalás a világ megmentését jelenti”.

Az Arraiolos-csoport rendszeres tanácskozásán idén 13 ország – Olaszország, Észtország, Írország, Görögország, Málta, Lettország, Magyarország, Lengyelország, Finnország, Portugália, Bulgária, Horvátország, Szlovénia – elnöke vett részt.

Az első értekezlet helyszínéről elnevezett Arraiolos-csoportot 2003-ban hívta életre Jorge Sampaio akkori portugál elnök olyan európai uniós tagországok és leendő tagállamok államfőinek részvételével, akik úgynevezett parlamentáris köztársaságok elnökei, a közvetlen végrehajtó hatalomnak többnyire nem részesei. A csoport fő célja, hogy az európai uniós tagországok előtt álló aktuális kihívásokat, az európai együttműködéshez kötődő témákat megtárgyalják.

A Reuters hírügynökségnek több, névtelenséget kérő diplomata is nyilatkozott, akik azt mondták: Oroszországnak valós esélye lehet arra, hogy ismét visszaszerezze a helyét az ENSZ Emberi Jogi Bizottságában.

Oroszország akkor veszítette el a helyét a Bizottságban, amikor 2022. április 7-én egy szavazással megfosztották attól az ukrajnai invázió miatt. A bizottsági helyről most, október 10-én tartanak szavazást, a befutó jelöltnek egyszerű többséget (legalább 97 szavazatot) kell szereznie a tisztséghez. 

A Reutersnek nyilatkozó diplomaták azt mondták, hogy az ukrajnai háborús kimerültség miatt többen is elkezdtek nyitni Oroszország felé.

Ez részben az attól való félelemnek tudható be, hogy nem szeretnének nyugati dominanciát a Bizottságban, részben pedig annak, hogy Oroszország régóta az afrikai országok barátjaként tünteti fel magát. 

Jelzésértékű lehet az is, hogy Vaszilij Nebenzija, Oroszország ENSZ-beli nagykövete órákkal azután mondott beszédet, hogy egy orosz csapás több mint 50 embert, köztük civileket is megölt Ukrajna Hroza nevű településén. 

Az Európai Unió vezetői kijelentették, hogy támogatják az új tagok felvételét a tömbbe, de nem tűztek ki céldátumot, és figyelmeztették a jelölteket – köztük Ukrajnát –, hogy nem lehet rövidíteni.

A granadai találkozón a 27 tagországot tömörítő unió vezetői kijelentették, hogy az EU bővítése „befektetés a békébe, a biztonságba, a stabilitásba és a jólétbe”.

Ugyanakkor azt is elmondták, hogy mind az EU-nak, mind a leendő tagoknak nagy változásokat kell végrehajtaniuk ahhoz, hogy készen álljanak a bővített unióra. Ukrajna napokkal Oroszország inváziója után kérte felvételét az unióba, és 2022 júniusában megkapta a tagjelölti státuszt.

A tagjelölteknek fokozniuk kell reformtörekvéseiket, különösen a jogállamiság területén

– áll az EU közleményében.

Köszöntjük olvasóinkat!

Kezdődik az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző napi percről percre cikkünk legfontosabb hírei a következők voltak:

• Ukrajna bevethette a háború egyik leghalálosabb fegyverét.
• Az Egyesült Államok és Európa egyaránt kezd belefáradni az ukránok támogatásába.
• Kijevben kimondták azt, amitől sokan rettegnek.
• Kiderült, hogy feloldhatják azatomfegyverek tesztelésére vonatkozó tilalmat Oroszországban.
• Az Európai Bizottság volt elnöke egy interjúban nekiesett Ukrajnának, amire Zelenszkij válaszolt.

Tartsanak velünk ezúttal is!