Ezzel a poszttal véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései az alábbiak voltak:

• Zelenszkij szerint végső szakaszába érkezett a háború.
• Meghökkentő számot közölt a NATO tisztviselője arról, hogy hány orosz halhatott meg.
• Putyinnak pénz kell, szigorít a devizaszabályokon.
• Ukrán légierő: Ukrajna 28, Oroszország által indított drónt lőtt le.
• Az ukrán hírszerzés vezetője: Egyre közelebb van aglobális háború.
• Vlagyimir Putyin elutazik, nem tart az elfogatóparancstól.

Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is!

A Szputnyik orosz újság munkatársa, Hajbar Akifi és felesége megsebesült egy ukrán dróncsapásban Belgorod közelében, négyéves kislányuk pedig meghalt – közölte a Rosszija Szegodnya médiacsoport vezérigazgatója, Dmitrij Kiszelev.

Az ukrán dróncsapás következtében munkatársunk – a 29 éves Hajbar Akifi, aki a Szputnyik afganisztáni szerkesztőségében dolgozik, és orosz felesége, Oleszja – súlyosan megsérült, az intenzív osztályon ápolják őket. Négyéves kislányuk, Amina meghalt

– mondta.

A médiacsoport főigazgatója szerint Kijev kétségbeesésből – válaszul a frontokon történtekre – szervezte ezt a békés orosz falvak elleni terrortámadást. Most mindent megtesznek, hogy segítsenek a családnak, támogassák, gyógyítsák őket és feltérképezzék a jövőt – pontosított. A sebesültek Moszkvába szállításának kérdését megoldják.

A Szputnyik újságírójának felesége Oleszja Akifi, a V. G. Suhov Belarusz Állami Műszaki Egyetem munkatársa, a filológiai tudományok kandidátusa volt. Ő és férje az intenzív osztályon kötöttek ki,

A RIA Novosztyi forrása szerint a házaspár idős rokonokat látogatott meg a tragédiakor.

Az orosz fegyveres erők az elmúlt nap folyamán 15 ukrán rohamot vertek vissza – köztük a kupjanszki frontszakaszon megkísérelt hét ellentámadást –, amelyekkor mintegy 690 ukrán katona esett el vagy sebesült meg – közölte csütörtöki hadijelentésében az orosz védelmi tárca.

A Moszkvában kiadott összefoglaló a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek között egy partra szállító rohamcsónakokat tároló hangárt a Mikolajiv megyei Szokolcsaki településen, egy haditechnika-raktárt az Odessza megyei Izmailban, az ukrán légierő egy-egy lőszerraktárát a Poltava megyei Mirhorod és a Dnyipropetrovszk megyei Dnyipro repülőterén,

Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek csütörtökön a helyi hatóságok ukrán tüzérségi és dróntámadást.

A dél-oroszországi Belgorod megyében egy éjjel lelőtt, pilóta nélküli repülő szerkezet darabjai lakóépületekre zuhantak, és kioltották három civil, köztük egy gyerek életét, további két embert pedig súlyosan megsebesítettek. Moszkvában csütörtök délután közölték, hogy

A nő elvesztette szüleit és négyéves lányát, Aminát. Donyeckben egy ápolónő halt meg ukrán tüzérségi találat következtében – tudta meg az MTI.

Az amerikai kormány szankciókkal sújtott két közel-keleti hajózási vállalkozást, amiért részt vettek a nemzetközi ársapka felett értékesített orosz kőolaj szállításában – közölte csütörtökön a pénzügyminisztérium Washingtonban.

A bejelentés szerint az Egyesült Arab Emírségekben és Törökországban bejegyzett vállalkozásokról van szó, amelyeknek a büntetőintézkedés hatálya alatt megtiltották, hogy amerikai vállalkozások szolgáltatásait igénybe vegyék, illetve amerikai vállalkozásokkal, pénzintézetekkel bármilyen üzleti kapcsolatot létesítsenek.

Az intézkedés egyik érintettje az Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett Lumber Marine vállalata, amelynek hajója egy oroszországi kikötőből szállított hordónként 75 dollár felett értékesített kőolajat. A másik érintett cég a törökországi Ice Pearl Navigation, amelynek egy hajója hordónként 80 dollárért eladott orosz kőolajat szállított – áll az amerikai kormányzati közleményben.

Az Egyesült Államok az Európai Unióval és több nyugati országgal közösen tavaly hozott döntést hordónként 60 dolláros ársapkáról az orosz kőolajra vonatkozóan, hogy korlátozzák Oroszország bevételeit, amelyekből az Ukrajna ellen indított háborút finanszírozhatja – írja az MTI.

Az amerikai kormány célja, hogy kisiklassa a Szíria körül és Szírián belül kialakuló pozitív dinamikát – jelentette ki Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója a FÁK-tagállamok biztonsági szervei és különleges szolgálatai vezetőinek bakui tanácskozásán.

A Biden-kormányzat célja, hogy megzavarja a [Szíriában] kialakuló pozitív dinamikát e régóta szenvedő ország körül és belül is, ezért Washington növeli az Egyesült Államokhoz hű szélsőséges kurd és arab szervezetek támogatását. A helyzet destabilizálásán dolgozik, egyebek között az Iszlám Állam képességein keresztül. A dzsihadisták információkat kapnak a szíriai hadsereg és az orosz hadsereg tartózkodási helyéről és mozgási útvonaláról

– mondta Nariskin az SZVR csütörtökön kiadott közleménye szerint.

Az orosz hírszerzés főnöke azt állította, Moszkvának megbízható információi vannak arra vonatkozólag, hogy nyugati hírszerző szolgálatok Maliban és a Közép-afrikai Köztársaságban

Szergej Nariskin szerint az Egyesült Államok és szövetségesei az utóbbi időben kiemelt figyelmet fordítanak Afrikára. Meglátása szerint a Nyugat aggodalommal figyeli, hogy az afrikai államok egyre inkább arra törekednek, hogy önálló politikát folytassanak, diverzifikálják külkapcsolataikat, és fejlesszék a regionális integrációt – írja az MTI.

Október 12-én az orosz hadsereg nehéztüzérséggel és kamikazedrónnal támadta a Dnyipro régióban található Nikopolt – írja az Ukrajinszka Pravda.

Nikopolban két szálloda, egy többszintes épület és kilenc magánház sérült meg. Öt melléképület és egy garázs is megsérült. Gázvezetékek és elektromos vezetékek is találatot kaptak.

Ezenkívül 5 helyi ház, gázvezetékek és elektromos hálózat sérültek meg Marhanec településen az orosz lövedékektől.

Nincs információ sem halottakról, sem sérültekről.

Vlagyimir Putyin orosz elnök azeri kollégájával, Ilham Alijevvel tárgyalt Kirgizisztánban, ahol holnap tartják a FÁK-csúcstalálkozót – írja a ria.ru.

Az orosz államfő a találkozón felidézte, hogy nem is olyan régen ő és az azerbajdzsáni elnök telefonon beszéltek. Putyin szerint nagy figyelmet fordítottak a hegyi-karabahi helyzettel kapcsolatos kérdésekre. 

Mihail Bogdanov orosz külügyminiszter-helyettes és Husszein Al-Sejk, a Palesztin Felszabadítási Szervezet végrehajtó bizottságának főtitkára telefonon tárgyaltak – írja a Sky News.

Az orosz külügyminisztérium szerint egyetértettek abban, hogy tűzszünetre van szükség, és humanitárius folyosókat kell nyitni, hogy élelmiszert és gyógyszereket lehessen szállítani a gázai lakosságnak. A vizet és az áramszolgáltatást is helyre kell állítani Gázában – közölték. Hangsúlyozták, hogy „elfogadhatatlan a Gázai övezet válogatás nélküli bombázása”, amely számos civil áldozatot követel – közölte az orosz külügyminisztérium.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben válaszolt újságírók kérdéseire, többek között arra is, hogy a szövetségesek aggódnak-e amiatt, hogy Oroszország kihasználhatja az Izrael és a Hamász közötti háborút. Stoltenberg azt mondta, hogy a közel-keleti helyzet „nagyon nagy kihívás”, és „mindig fennáll a kockázata” annak, hogy a nemzetek megpróbálják kihasználni a helyzetet – ez olyan országokra is vonatkozik, mint Irán.

Ez egy üzenet az Izraellel szemben ellenséges országoknak és szervezeteknek, hogy ne próbálják meg kihasználni a helyzetet

– mondta.

A továbbiakban elmondta, hogy az Egyesült Államok több katonai erőt telepített a térségbe.

Folytatódnak a harcok a Donyecki területen lévő Avgyijivkáért. Az oroszok úgy tekintenek a városra, mint egy lehetőségre. Erről Olekszandr Sztupun, a védelmi erők szóvivője számolt be, írja az Unian.

Megjegyezte, a nagyszabású invázió kezdetekor Avgyijivkát az oroszok „jelentéktelen dolognak tekintették, mára pedig a város elfoglalása jelentené számukra szinte a legnagyobb dolgot”.

Szerinte ezért az oroszok aktívan használják a légi támogatást, és folytatják az aktív támadó akciókat. Az elmúlt 24 órában jelentősen növelték a csapások számát: egy rakéta- és 39 légicsapás, emellett 51 katonai összecsapást folytattak, és 930 tüzérségi lövést adtak le.

Ugyanakkor megjegyezte, éppen Tavricseszk irányában az oroszok az ukrán fegyveres erők vezérkara által jelentett veszteségek közel 70 százalékát szenvedték el. „Feljegyeztük, hogy az ellenség összes vesztesége 754 fő (beleértve a behozhatatlan és egészségügyi veszteségeket is), 4 fő adta meg magát hadifogolyként” – mondta Stupun. 

– számolt be. 

Az ukrán–magyar határszakaszon 4932-en léptek be Magyarországra szerdán, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4976-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 80 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

Öt utasszállító repülőgép kezdeményezett segélyhívást csütörtökön Oroszország felett repülve. Egyik gép sem változtatott irányt vagy magasságot, és továbbrepültek a tervezett célállomásukra – jelentette a TASZSZ orosz hírügynökség.

A Sky News emlékeztetett, hogy augusztusban egy Moszkvából Mineralnye Vodyba tartó repülőgép biztonságosan landolt Volgográdban, miután 90 perccel a felszállás után segélyhívást adott le.

A Roszaviatszija orosz légügyi hatóság közleményben cáfolta a hírt. Mint írták, mind az öt járat a terveknek megfelelően és biztonsági problémák nélkül repült, és nem észleltek vészjelzéseket.

Közölték, hogy a sajtó eredetileg a FlightRadar24 repüléskövető weboldalról származó információkat idézett, amelyek a Roszaviatszija szerint valószínűleg a rendszer hibájából származnak.

A cseh külügyminisztérium bekéreti Oroszország nagykövetét a hónap elején Hroza település ellen elkövetett orosz támadások miatt – írja a Reuters.

Oroszország többször is tagadta, hogy civileket célzott volna meg, mióta 2022 februárjában elindította az általa „különleges katonai műveletnek” nevezett ukrajnai akcióját.

Az ENSZ több mint 21 ezer civil áldozatot jegyzett fel ebben az időszakban, köztük 7481 halálos áldozatot, akik közül 554-en gyermekek.

Mint megírtuk, Hrozsában rakéta csapódott be egy kávézóba virrasztás közben, több mint ötven ember halálát okozva.

Románia védelmi minisztériuma csütörtökön arról számolt be, hogy egy drón becsapódása által okozott krátert fedeztek fel az ország ukrán határának közelében, miután szerda este orosz támadások érték az ukrán kikötői infrastruktúrát.

A Reuters jelentése szerint a minisztérium szerint „lehetséges, hogy a becsapódáskor robbanás történt”, és intézkedéseket hoztak a terület biztosítására, az erők továbbra is figyelik Románia légterét.

A nemzetvédelmi minisztérium határozottan elítéli az Orosz Föderáció által a dunai ukrán kikötőkben egyes objektumok és a polgári infrastruktúra elemei ellen végrehajtott támadásokat

– közölte a tárca.

„Ezek a támadások indokolatlanok és súlyosan ellentétesek a nemzetközi humanitárius jog szabályaival” – tették hozzá.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi médiában azt írta, hogy Ukrajna tartja magát Avdiivkában, amely az elmúlt napokban összehangolt orosz katonai erőfeszítések célpontja volt.

Avdiivka. Tartjuk a pozíciónkat. Az ukrán bátorság és egység fogja eldönteni, hogyan ér véget ez a háború. Ezt mindannyiunknak észben kell tartanunk

– fogalmazott bejegyzésében az ukrán elnök.

Mint megírtuk, az orosz csapatok október 10-én indították meg a háború egyik legerősebb támadását a Donyecki területen található Avdiivka ellen. Az oroszok három zászlóaljat vonultattak fel páncélozott járművekkel támogatva, és tüzet szórtak a városra, hogy megpróbáljon áttörni. Az ukrán katonák ezt végül megakadályozták, de a harcok továbbra is folytatódnak a város körül.

Oroszország 2022. február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 284 890 orosz katona esett el, az elmúlt napon 990 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

A vezérkar beszámolója szerint

• 4905 tankot,
• 9264 páncélozott harcjárművet,
• 6763 tüzérségi rendszert,
• 811 rakétavetőt,
• 545 légvédelmi berendezést,
• 316 repülőgépet,
• 316 helikoptert és
• 9170 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

Ezenkívül 20 orosz hajót, 1 tengeralattjárót, 5247 hadműveleti és taktikai drónt, 966 egység speciális felszerelést és 1531 cirkálórakétát számoltak fel.

A litván védelmi minisztérium új segélycsomagot jelentett be Ukrajna számára, amely két NASAMS légvédelmi rendszert és 155 milliméteres tüzérségi lőszert tartalmaz – írja a The Kyiv Independent.

Arvydas Anusauskas védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy Litvánia rendíthetetlenül elkötelezett az ukrán fegyveres erők támogatása mellett, és a győzelemig szilárdan Kijev mellett áll. Megemlítette, hogy Litvánia úgy alakítja ki segélycsomagjait, hogy azok megfeleljenek Ukrajna alapvető szükségleteinek és prioritásainak.

A közeljövőben további NASAMS légvédelmi rendszereket szállítanak Ukrajnának. Az Európai Unió más tagállamaival együttműködve Litvánia már megrendelte a 155 milliméteres tüzérségi lőszereket Ukrajna katonai képességeinek megerősítésére.

Litvánia 2023 júniusáig már csaknem egymilliárd euró katonai, pénzügyi, humanitárius és újjáépítési támogatást nyújtott. A GDP százalékos arányát tekintve az első legnagyobb hozzájáruló a világon.

A miniszter azt is elmondta, hogy a közelgő téli szezonra való felkészülés folyamatban van, és Litvánia készen áll arra, hogy generátorokat és létfontosságú berendezéseket szállítson, amelyekre Ukrajnának szüksége van a téli hónapok átvészeléséhez.

Szultan Khamzajev, az Állami Duma képviselője úgy véli, hogy törvényi szinten be kellene vezetni a „barátságtalan áttelepülők” kifejezést, amely azt jelentené, hogy az illető nem csupán elhagyta Oroszországot valamikor, és külföldről dolgozik, hanem politikai okokból tette ezt „azzal a szándékkal, hogy megalázza az országát és népét” – írja a Ria Novosztyi.

A képviselő úgy fogalmazott, a jogszabályok szerint az „áttelepülő” egy olyan alkalmazott, aki külföldre ment és külföldről dolgozik.

Ez még egy semleges meghatározás, amelynek a munkaszerződés értelmében annak kell maradnia. De ma ezen kifejezés alatt az emberek szélesebb csoportját nevezzük, köztük a show-biznisz képviselőit, nagy oligarchákat, akik nyugaton kritizálták hazánkat, és most visszatértek Oroszországba, hogy nyalogassák a sebeiket

– tette hozzá a képviselő.

Ugyanakkor a képviselő felfogása szerint jogilag meghatározott kifejezésnek kell lennie, mint a „külföldi ügynök”, csak a munkajogban, a foglalkoztatásra vonatkozó későbbi korlátozásokkal, az államnak járó adólevonások összegével.

Szintén kötelező jelentést tenni a Munkaügyi Minisztériumnak, a külföldi ügynököknek az Igazságügyi Minisztériumnak tett jelentéseinek mintájára

– zárta Khamzajev.

Az Avdijivka közelében lévő oroszok bizonyítják, hogy képesek tanulni és alkalmazni a taktikai tanulságokat a harctéren, de ennek ellenére nem valószínű, hogy széles körű műveleti sikert érnek el a térségben – áll az Amerikai Háborútudományi Intézet (ISW) legfrissebb jelentésében.

Az orosz parancsnokok konkrétan azt állítják, hogy az orosz erők jelentős hangsúlyt fektetnek az ütegek elleni hadviselésre, elektronikus hadviselési (EW) rendszereket használnak, harctéri tüzérségi előkészítést végeznek, és „egyértelmű együttműködést” mutatnak a parancsnokság, a támadócsoportok, a légi felderítés és a tüzérségi elemek között.

Az ISW elemzői szerint ezek az alkalmazkodások és taktikai szintű sikerek nem valószínű, hogy szélesebb körű műveleti és stratégiai előnyöket jelentenek az orosz erők számára.

Avdijivka emellett egy jól megerősített és védett ukrán erődítmény, ami megnehezíti az orosz erők számára a település megközelítését vagy teljes elfoglalását. Ezenkívül az orosz erők már most is ellenőrzik a kritikus N20-as Donyeck–Konsztantinovka–Kramatorszk–Szlavjanszk autópálya és más, Avdijivka közelében futó útvonalak szakaszait, így Avdijivka feltételezett elfoglalása nem nyitna új előrenyomulási utakat a donyecki régió többi része felé – fogalmazott a jelentés.