Az amerikai elnök ígéretet tett, hogy az Egyesült Államok „feltölti” az izraeli Vaskupola légvédelmi rendszerét, amely a Hamász rakétáinak ezreit kísérelte meg semlegesíteni az ország ellen október 7-én indított átfogó támadásban. Ez már meg is történt.
A Gázai övezetet ellenőrző militáns csoport akciója a múlt szombaton kezdődött izraeli célpontokra kilőtt rakétazáporral, majd a becslések szerint nagyjából ezer kegyetlen, a kerítésen áthatoló fegyveres rohamozta meg a Gáza környéki izraeli kibucokat és egy ott megrendezett zenei fesztivált.
A Hamász soha korábban nem indított ilyen intenzitású támadást az ellensége ellen.
„Működésbe lépett a Vaskupola, felrobbantották a rakétát, aztán ijesztő csend következett, olyan volt, mintha a tengert is kikapcsolták volna” – így emlékezett vissza a brutális támadásra a Fővárosi Nagycirkusz artistája. Dobos Richárd az attak idején mit sem sejtve sétált a tengerparton Tel-Avivban, amikor elindult a Hamász akciója.
Egyesek szerint az átfogó, levegőből érkező támadás időnként túlterhelte a Vaskupola-rendszert, amely korábban jobbára sikeresen neutralizálta a Hamász és a Hezbollah Libanonból kilőtt, nagyszámú lövedékét – idézte fel az ABC News.
A többi korszerű légvédelmi rendszerhez hasonlóan a Vaskupola ütege is kifinomult radarokkal követi a váratlanul érkező rakétákat, amelyeket a megfigyelőállásokhoz csatlakoztatott kilövőhelyekről indított Tamir rakéták lőnek le.
A „világszínvonalú, légi és tüzérségi célok felderítésére és nyomon követésére alkalmas izraeli radarrendszer áll majd a Magyar Honvédség szolgálatába” – derült ki a magyar honvédelmi miniszter tavaly novemberi izraeli látogatása után.
A két ország régóta szoros és kiváló kapcsolatban áll a védelemben is
– jelentette ki jeruzsálemi tárgyalásai után Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
A radarrendszer az izraeli Iron Dome, a Vaskupola légvédelmi rendszer részeként már bizonyított, a lokátorok egyes egységeinek gyártásába pedig a magyar hadiipar is bekapcsolódik – közölték a megbeszélések után.
Minden egyes Vaskupola-üteg három-négy indítóállásból tevődik össze, amelyek egyenként legfeljebb 20 Tamir elfogórakétát képesek kilőni. A rendszer a 3-50 kilométeres távolságból indított rakétákat semlegesíti.
A mobil légvédelmet 2011-ben állították hadrendbe, azóta hatékonyan csípte el az Izrael ellen irányuló rakétákat. A Vörös-tenger partján fekvő Eilatra például 2013-ban lőttek ki az egyiptomi Sínai-félszigetről egy rakétát, de nem ért célba, a Vaskupola leszedte.
A Vaskupola az izraeli polgárok ezreinek életét mentette meg az iszlám dzsihád fenyegetésétől
– írja az Izraeli Védelmi Erők, az IDF honlapja. A Vaskupola eredményessége 95,6 százalékos – állítja az IDF.
Az összefoglalóból az is kiderül, hogy nem minden támadó rakétára lőnek a védelmi állásból.
A nyomkövető adatok alapján a rendszer csak akkor lövi ki az elfogórakétákat, ha a beérkező veszélyt jelent egy lakott területre. Ha úgy ítélik meg, hogy nem tesz kárt, akkor takarékossági okokból hagyják becsapódni egy lakatlan térségben.
A Vaskupola-rendszert Izraelben jellemzően olyan városok vagy kisebb települések körül állomásoztatják, amelyeket a múltban célba vettek a beérkező rakéták.
Az IDF szerint a Hamász ezúttal október 7-én nagyjából 2500 rakétát lőtt ki az első hullámban. A Hamász azt állítja: ennek a kétszeresét, ötezret lőttek ki izraeli célpontokra. Mindenesetre
a Hamász rakétáinak száma minden korábbi támadást felülmúlt.
A Hamász stratégiája vélhetően arra irányult, hogy lemerítse a Vaskupola kapacitását, amely átfogó támadás esetén kifogyna a Tamirokból. Ebben az esetben rés támadna a rendszerben az utánpótlás beérkezéséig.
Ez azonban most nem következett be, mert Izrael legerősebb támogatója, az Egyesült Államok máris új Tamir-készlettel látta el a zsidó államot.
Már az orosz támadás előtt felmerült, hogy Izrael Ukrajnát is ellátja a Vaskupola-rendszerrel, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azonban a nyáron azzal az indoklással utasította el a kérést, hogy a korszerű technológia esetleg a másik ellenség, Irán kezére kerül.