Néhány nappal azután, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Kirgizisztánba látogatott, egy Oroszországból elmenekült ellenzéki aktivistának nyoma veszett az országban, írja a Szabad Európa Rádió.
Lev Szkorjakint, akit az orosz belügyminisztérium azért körözött, mert 2021-ben részt vett a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) moszkvai épülete előtt tartott tüntetésen, állítólag október 17-én elrabolták. Jelenlegi tartózkodási helye ismeretlen.
A Novaja Gazeta című orosz lap beszámolója szerint az állítólagos emberrablás október 17-én történt, amikor több férfi elment Szkorjakin otthonába, és autóval ismeretlen helyre vitték őt, közölték orosz emberi jogi aktivisták.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is. Jó pihenést kívánunk!
Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint az ukrán fegyveres erők legfeljebb 30 katonát veszítettek el Herszonnál – írja a TASZSZ.
„Az orosz erők Herszon térségében legfeljebb 30 ukrán katonát, két gépjárművet, egy D–30 tarackot és egy elektronikus hadviselési állomást semmisítettek meg” – áll a közleményben.
Vlagyimir Szolovjov televíziós műsorvezető bejelentette, hogy elbocsátotta csatornája házigazdáját és a politikai talkshow-k gyakori vendégét, Jevgenyij Szatanovszkijt, mert megjegyzéseket tett Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivőre és Mihail Bogdanov külügyminiszter-helyettesre – írja az mk.ru.
A lap szerint a minap Szatanovszkij élő adásban Izrael-ellenességgel vádolta az orosz külügyminisztérium képviselőit, és „személyében támadta meg” Marija Zaharovát.
Szolovjov szombat reggel egy videót tett közzé, amelyben bocsánatot kért a külügyminisztériumtól, Bogdanovtól és Zaharovától. A televíziós műsorvezető hangsúlyozta, hogy alkalmazottja megjegyzései nem az ő csatornáján, hanem egy harmadik – egy izraeli újságíró tulajdonában lévő – csatornán hangzottak el.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a szombat esti videóüzenetében arról beszélt, hogy a fegyveres erők katonái „nagyon erőssé tették” ezt a hetet Ukrajna számára a frontvonalon és a megszállt területek mélyén egyaránt – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az államfő köszönetet mondott a védelmi és biztonsági erőknek és mindazoknak, akik „ezen a héten megadták hazánknak a szükséges harci eredményeket”.
A fegyveres erők vezérkara szerint október 19-ig a védelmi erők 1380 főt, valamint 55 ellenséges harckocsit és 120 páncélozott harckocsit semmisítettek meg, a legtöbbet az Avdiivka-szektorban.
Október 20-án Zelenszkij elmondta, hogy az elmúlt napokban az oroszok különösen nagy veszteségeket szenvedtek a fronton, és Ukrajnának éppen erre van szüksége.
Az amerikai hadtudományi intézet (ISW) szerint az ukrán csapatok folytatták a szokásosnál nagyobb szárazföldi hadműveleteket a Herszon régió bal partján, és megvetették a lábukat Krinki településen.
Erős robbanás rázta meg az ideiglenesen megszállt Bergyanszk városát szombaton – közölte Viktorija Galicina, a Bergyanszki Városi Katonai Igazgatóság vezetője.
Ivan Fedorov, Melitopol polgármestere a helyi lakosokra hivatkozva szintén erős robbanásról számolt be Bergyanszkban, és egy fotót is közzétett a robbanás utóhatásairól.
Olekszij Danilov, az ukrán védelmi tanács titkára ismét hangsúlyozta, hogy addig nem fognak tárgyalásokat folytatni Oroszországgal, amíg az el nem hagyja a megszállt ukrán területeket – írja az Ukrajinszka Pravda.
Danilov meggyőződése, hogy a fronton a helyzet alapjaiban fog megváltozni, ha az F–16-os vadászgépek megérkeznek hozzájuk Nyugatról.
Elismerte, nehéz megjósolni, mennyi időre van szüksége Ukrajnának ahhoz, hogy egész területét felszabadítsa.
A következő hetekben Ukrajna Mi–24-es és Mi–35-ös helikoptereket kaphat a Cseh Köztársaságtól, amely AH–1Z Viper és UH–1Y Venom helikopterekre áll át – írja az Unian ukrán hírügynökség a Defense Expressre hivatkozva.
Ha Prága valóban kész átadni ezeket a helikoptereket, akkor azok leszállítása az ukrán fegyveres erőknek történő átadással együtt a következő hetekben történhet meg, ahogy azt a partnerországoktól érkező repülőgépek előzetes átadásának gyakorlata mutatja
– idézik a lapot.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy a hét elején a cseh légierő búcsúztatta Mi–24-es és Mi–35-ös harci helikoptereit, amelyek az új típusok első helikoptereinek átadása után lényegében feleslegessé váltak.
„Még ha formálisan leszerelt Mi–24-esekről és Mi–35-ösökről is van szó, akkor is szüksége van ezekre a gépekre az ukrán hadsereg légierejének a csapatok közvetlen támogatására a harctéren” – vélik az szakértők.
Legalább három civil életét vesztette, és többen megsebesültek az ukrán hatóságok szerint az elmúlt 24 órában a kelet- és dél-ukrajnai területeket ért orosz légi- és tüzérségi támadásokban – írja az MTI.
A Dnyipropetrovszki területen fekvő Nyikopolban egy férfi életét vesztette az orosz tüzérségi belövésekben – közölte Szerhij Liszak kormányzó. Az ugyancsak Dnyipropetrovszk területi Krivij Rihben péntek este egy 60 éves férfi vesztette életét, amikor orosz rakéta csapódott egy ipari létesítménybe. Olekszandr Vilkul polgármester Telegram-bejegyzésében közölte, hogy a férfi 57 éves felesége súlyosan megsebesült egy gránátszilánktól, őt kórházba szállították.
Krivij Rih ipari övezetét az éjszaka folyamán egy második orosz támadás is érte: a becsapódó rakéták és drónok tüzet okoztak, amelyet csak szombat reggelre sikerült eloltani. Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője később azt közölte, hogy az orosz erők lerombolták az ukrán hadsereg egyik üzemanyag- és lőszerraktárát a Krivij Rih-i repülőtér szomszédságában.
A kelet-ukrajnai Harkivi és Donyecki területen is többen megsérültek az orosz tüzérségi támadások következtében. Az oroszok ismét lőtték az október közepe óta heves harcok sújtotta Avgyijivkát is.
A dél-ukrajnai Herszoni területen egy civil meghalt, és egy másik megsérült az orosz csapatok „tömeges ágyúzásában” – közölte Olekszandr Prokugyin kormányzó szombaton. Az oroszok aknavetőket, tüzérséget, páncélosokat, drónokat és rakéta-sorozatvetőket is bevetettek – írta a kormányzó a Telegramon.
Mint írtuk, robbantások hallatszódtak az ideiglenesen megszállt Donyeckben. Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint az elmúlt egy napban 260 ukrán katona halt meg és sebesült meg a térségben – írta a TASZSZ.
„Donyeck térségében a Déli Hadseregcsoport egységei repülőgépekkel és a tüzérségi erőkkel együttműködve csapást mértek az ellenséges csapatokra Vasjukovka, Andrejevka, Razdolovka és Kurdjumovka közelében. Ekkor 260 katona vesztette életét, és sebesült meg. Négy gépjármű is megsemmisült” – áll a közleményben.
Az orosz légierő vadászrepülőgépei az elmúlt 24 órában lelőttek egy ukrán Szu–24-es repülőgépet Odessza közelében. Erről az Orosz Föderáció védelmi minisztériuma számolt be – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A minisztérium hozzátette, hogy az ukrán hadsereg két MiG–29-es repülőgépét és Mi–8-as helikopterét is lelőtték.
Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij az X-en közölte, török kollégájával, Recep Tayyip Erdogannal tárgyalt – írja a The Guardian.
Az ukrán elnök megköszönte a török vezetőnek, hogy „kitartóan támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását”. Zelenszkij azt is elmondta, Erdogannal számos témáról tárgyaltak, többek között az élelmezésbiztonságról és a közel-keleti konfliktusról.
A herszoni régió megszállásakor az orosz katonák megerőszakoltak egy 16 éves terhes lányt, illetve több, 19 és 83 év közötti nőt. Az ENSZ ukrajnai jogsértésekkel foglalkozó vizsgálóbizottságának jelentése szerint néhány esetben az áldozatokat megverték, többüknek eltört a bordája, és kiesett a foga – írja az Ukrajinszka Pravda.
A jelentés szerint az áldozatok olyan nők voltak, akik a terület orosz erők általi megszállása után a falujukban maradtak, hogy idős vagy fogyatékkal élő rokonaikat ápolják, vagy mert nem tudtak elmenekülni.
Néhány esetben ugyanaz az elkövető kétszer vagy többször is megerőszakolta az áldozatot. Két esetben pedig az elkövetők csoportosan erőszakolták meg az áldozatokat. Az egyik áldozatot és férjét orosz katonák lőtték agyon, miután bejelentették az erőszakot.
Október 21-én az oroszok egy újabb civilt öltek meg Nikopolban – közölte Szerhij Liszak, a Dnyipropetrovszki terület vezetője.
A vezető a Telegram-csatornáján arról számolt be, hogy az orosz erők nehéztüzérséggel támadták Nikopolt. A városra 7 lövedéket lőttek ki, aminek következtében egy ember meghalt.
„Soha nem lesz bocsánat a dicstelen megszállóknak!” – fogalmazott Liszak.
Robbanások hallatszottak az ideiglenesen megszállt Donyeckben.
A helyszínen készített fotókon és videókon hatalmas fekete füstoszlop és tüzek láthatók.
Az Unian arról ír, a lakossági beszámolók szerint robbanások történtek a város Kalinyinszkij kerületében, a motel és a húsfeldolgozó üzem környékén. Szemtanúk szerint az „orosz légvédelem megbukott”.
A lap úgy tudja, rakétatörmeléket találtak Donyeck Budennovszkij kerületében. Erőteljes tűz dúl a becsapódás helyszínén, ahol a tűzoltók próbálják megfékezni a lángok terjedését.
Az Egyesült Államokban tett hivatalos látogatása során Andrij Kosztyin ukrán főügyész megállapodást kötött amerikai szervezetekkel, ami hozzájárul a további orosz vagyonelkobzásokhoz.
„Az orosz oligarchák háború finanszírozására használt vagyonát le kell foglalni, el kell kobozni, és Ukrajna újjáépítésére kell fordítani” – hangsúlyoztaKosztyin.
Újabb három ukrán gyermeket mentettek ki Oroszországból, és hoztak vissza Ukrajnába – írta az X-en Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa.
Kijev állítása szerint mintegy 20 ezer gyermeket hurcoltak el Ukrajnából Oroszországba vagy az oroszok által ellenőrzött területre a család vagy a gyámok beleegyezése nélkül. Ez Ukrajna szerint háborús bűncselekménynek minősül, ami megfelel a népirtás ENSZ-szerződés szerinti definíciójának.
Moszkva tagadja az ellene felhozott vádakat, és azt állítja, hogy megvédte a kiszolgáltatott gyermekeket a háború borzalmaitól, írja a The Guardian.
Az Oroszországgal folytatott tűzszüneti tárgyalások mindaddig nem jöhetnek szóba, amíg Moszkva nem hajlandó visszaadni az Ukrajnában elfoglalt területeket” – mondta Olekszij Danilov, Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsának titkára a Kyodo Newsnak adott exkluzív interjúban, melyben azt is jelezte, hogy az ország folytatni kívánja az oroszországi katonai infrastruktúrára irányuló ellentámadást, és hozzátette, hogy Moszkva „alárendeltje lett Kínának”, amikor diplomáciai és gazdasági támogatásért próbál közelebb kerülni Pekinghez.
Oroszország továbbra is ádáz harcot folytat azért, hogy fenntartsa az ellenőrzést a Krím félsziget felett, amelyet 2014-ben egyoldalúan annektált, valamint négy kelet- és dél-ukrajnai terület felett.
Nincs értelme tárgyalásokat folytatni mindaddig, amíg Oroszország továbbra is megszállva tartja az ukrán területeket, beleértve a Krímet is
– mondta Danilov, aki Vlagyimir Putyin orosz elnököt „terroristának” nevezte, majd azt mondta, „egy Putyin nevű modern Hitler 500 gyermekünket ölte meg”.
Danilovnak meggyőződése, hogy a helyzet alapvetően meg fog változni, amint nyugatról F–16-os vadászgépek érkeznek az ukrán légvédelem megerősítésére, de elismerte, hogy nehéz megjósolni, mennyi időre van szükség az ország teljes területének visszaszerzéséhez.
Az Oroszország és Kína közötti kapcsolatok erősödésével kapcsolatban Danilov azt mondta, hogy Moszkva „elvesztette függetlenségét, és most olyan országokra kell támaszkodnia, mint Kína, Észak-Korea és Irán”, de elhessegette a Peking által közvetített tűzszünet valószínűségét.
Az új év kezdete előtt a Komszomolszkaja Pravda című Kreml-barát bulvárlap kiadott egy 2024-re szóló naptárat, amely Vlagyimir Putyin orosz elnök előtt tiszteleg. A különleges kalendárium alaposan felkeltette a világsajtó figyelmét a 12 darabos fotóválogatás miatt.
A képek mellé Putyin-idézeteket is csatolt a Komszomolszkaja Pravda, ezekből értelemszerűen 12 található meg a naptárban.
A BBC oroszországi szerkesztője, Steve Rosenberg amondó, hogy a kiválasztott felvételek mindegyike az előtt készült, hogy a Kreml 2022 februárjában elrendelte Ukrajna lerohanását.
A lett elnök sürgette az európai országokat, hogy növeljék védelmi ipari kapacitásukat, hogy elegendő fegyvert tudjanak előállítani saját maguk és Ukrajna védelmére, írja a The Independent.
„Akár tetszik, akár nem, Európának fel kell fegyverkeznie” – mondta Edgars Rinkevics elnök a TV3 csatorna műsorában, hozzátéve, hogy a puszta szlogenek nem lesznek elegendőek, és az EU-tagoknak készen kell állniuk a valós költségek vállalására.
Egy iskolát ért találat a Herszon régióban az éjszakai orosz ágyúzásban – közölte az ukrán védelmi minisztérium.
Az X-en egy összeomlott épületről készült videót is meg lehet tekinteni, ami az ukránok szerint bizonyíték az oroszok barbárságára.
Az ukrán fegyveres erőknek nem sikerült „rövid háborút” vívniuk Oroszország ellen. Ennek oka az orosz hadsereg számos erőssége – mondta Andrij Bileckij, a 3. rohamdandár parancsnoka, az Azov egykori vezetője az Ukrajinszka Pravdának adott interjújában.
Meglátása szerint az oroszok erőssége, hogy képesek saját fegyvereket gyártani, nem függnek más országok támogatásától.
Vajon mi 50–100 darab F–16-ossal képesek leszünk-e felérni az orosz légierő csoportjához? Nem fogunk. Képesek leszünk-e valaha is egyenlővé válni a lövegek számában? Páncélozott járművek tekintetében? Valószínűleg nem leszünk képesek rá
– mondta Bileckij. Úgy véli, az orosz hadsereg fő problémája a rosszul kiképzett szárazföldi csapatok. Az oroszoknak a kommunikációval és a műszaki hírszerzéssel is gondjaik vannak. Bileckij szerint azonban egyelőre „egyáltalán nem érződik”, hogy Oroszországnak gondjai lennének a mozgósítási erőforrásokkal.
Ha kiképzetlen, rosszul motivált egységek ellen harcolunk orosz kiképzetlen, rosszul motivált egységek ellen, akkor előbb-utóbb meg fognak törni minket egy elemi okból – többen vannak
– fogalmazott az ukrán parancsnok. Szerinte az ukrán hadseregnek javítania kellene a harci kiképzés minőségén, akkor képesek lennénk pótolni ezt a lemaradást. „Ugyanakkor a frontra érkező újoncok gyakran nem tudják, hogyan kell kezelni a fegyvereket, és hiányoznak az alapvető készségek, még olyanok is, mint például a sebesülés ellátása” – vélekedett.
Néhány nappal azután, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Kirgizisztánba látogatott, egy Oroszországból elmenekült ellenzéki aktivistának nyoma veszett az országban, írja a Szabad Európa Rádió.
Lev Szkorjakint, akit az orosz belügyminisztérium azért körözött, mert 2021-ben részt vett a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) moszkvai épülete előtt tartott tüntetésen, állítólag október 17-én elrabolták. Jelenlegi tartózkodási helye ismeretlen.
A Novaja Gazeta című orosz lap beszámolója szerint az állítólagos emberrablás október 17-én történt, amikor több férfi elment Szkorjakin otthonába, és autóval ismeretlen helyre vitték őt, közölték orosz emberi jogi aktivisták.
A teljes frontvonalon sikeres az orosz előrenyomulás, a de facto Donyecki Népköztársaság két területén pedig komoly sikereket értek el a Kreml erői. Legalábbis ezt állítja Gyenyisz Pusilin (a régió vezetője) tanácsadója, Jan Gagarin.
Gagarin kiemelte, hogy a fronton elért sikerek nem teljesülnek olyan gyorsan, mint szeretnék, ugyanis spórolnak nemcsak a fegyverekkel, hanem az emberekkel is. Elmondása szerint a tüzérség és a légierő aktívan vesz részt a műveletekben.
A védelmi minisztérium szerint az elmúlt héten az orosz egységek az ukrán fegyveres erők 25 támadását verték vissza Donyeck irányában. Ezekben a harcokban az ukrán csapatok több mint kétezer embert és 73 egységnyi felszerelést veszítettek, a légierő és a rakétaerők öt lőszerraktárat semmisítettek meg.
Kupjanszk irányában – az orosz közlés szerint – a nyugati csoportosulás 61 ellenséges ellentámadást vert vissza. Ott az ukránok a hét folyamán közel ezer katonát, 37 harckocsit és páncélozott járművet, 18 tüzérségi eszközt és 20 járművet veszítettek. Krasznolimanszk irányában a Centrum csoport 18 támadást vert vissza, legalább 940 ukrán katonát és 37 haditechnikai eszközt megsemmisítve.
A brit védelmi minisztérium hírszerzői úgy látják, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentése, miszerint a Fekete-tengeren Kinzsal (Tőr) hiperszonikus rakétákkal járőrözik, Oroszország katonai erejének demonstrálására tett kísérlet.
Ez a kijelentés összhangban van a tipikus orosz retorikával, amely a hazai közönségnek szól, és amely a Nyugatot nevezi agresszornak, Oroszország lépéseit pedig az állam védelméhez szükségesnek mutatja be
– jegyzi meg a felülvizsgálat. A brit hírszerzés rámutat, hogy Putyin külön hangsúlyozta a MiG–31 típusú gépek jelenlétét és azok deklarált képességeit.
Vlagyimir Putyin orosz elnök egyébként a pekingi látogatása alatt beszélt a járőrözésről. Akkor megjegyezte, nem fenyegetésnek szánja a légierő jelenlétét.
Megrázó felvételen mutatta meg az ukrán fegyveres erők sajtószolgálata, milyen pusztítást végeztek az oroszok a Donyecki területen található Kliscsijivkában.
A falut az oroszok idén január végén foglalták el teljesen, majd az ukrán ellentámadás megkezdése után fokozatosan szabadították fel a települést. A teljes terület végül szeptember 17-én került vissza az ukránok kezébe.
Magyarország területére pénteken az ukrán–magyar határszakaszon 6154 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5527 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – írja az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 62 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – tették hozzá.
Az elmúlt nap folyamán több mint száz harci ütközetre került sor – közölte az ukrán fegyveres erők vezérkara szombaton. Az ukrán csapatok több mint 20 támadást vertek vissza Kupjanszk közelében – tették hozzá.
Avgyijivka közelében – mint írták – az oroszok folyamatosan próbálják bekeríteni a várost, de az ukránok tartják a frontot. A Donyecki területen Novokalinove, Sztepove és Pervomajszke térségében is sikertelen orosz akciókról jelent a vezérkar. Marjinkánál mintegy 20 ellenséges támadásról írnak, amelyet visszavertek.
Bahmut területén az ukrán csapatok visszaverték az összes ellenséges támadást Bohdanivka és Hromove közelében
– írja az ukrán vezérkar.
Hozzáteszik, hogy az elmúlt nap folyamán a védelmi erők légiereje 8 csapást mért a fegyverek és katonai felszerelések koncentrációs területeire, valamint 4 csapást mért az ellenséges légvédelmi rakétarendszerekre.
Csapást mértek egy parancsnoki állásra, egy lőszerraktárra, 3 személyzeti, fegyver- és katonai felszereléskoncentrációs területre, valamint egy ellenséges elektronikai hadviselési állomásra.
Az amerikai kongresszus által Kijev megsegítésére elfogadott pénzeszközök már majdnem elfogytak – figyelmeztetett Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója – írja a ria.ru.
Mint közölték, a kongresszus azonnali intézkedésére van szükségük, hogy biztosítsák Ukrajna igényeinek kielégítését.
Joe Biden amerikai elnök pénteken arra kérte a Kongresszust, hogy hagyjon jóvá egy rendkívüli segélycsomagot Izraelnek és Ukrajnának mintegy 105 milliárd dollár értékben.
A képviselőház azonban nem hagyhatja jóvá, hiszen még nem választott új kongresszusi képviselőt az elbocsájtott Kevin McCarthy helyére.
Amerikai sajtóértesülések szerint az Egyesült Államok által Ukrajnának nyújtott katonai, gazdasági és humanitárius segítségnyújtás már meghaladta a százmilliárd dollárt.
Kirilo Budanov, az ukrán védelmi hírszerzés vezetője elmondta, hogy néha szükség van a közvetlen részvételére a harci bevetéseken, mivel egy vezető jelenléte bátorítja és motiválja a katonákat.
Néha ez kötelező. Mert mindannyian emberek vagyunk. És mindenki fél néha. Néha megtalálom a módját, hogy bátorítsam a harcosokat
– fogalmazott.
Arra a kérdésre, hogy indokolt-e a hírszerzés vezetőjének háború alatti elvesztésének kockázata, Budanov azt mondta, hogy ez a kérdés pusztán retorikai.
Ha pozitív eredményt hozott, akkor helyesen cselekedtünk. Ha nincs pozitív eredmény, akkor hibák történtek. A győzteseket nem ítélik el. Ez egy ősi bölcsesség, de helyes
– magyarázta az ukrán védelmi hírszerzés vezetője.
Joe Biden amerikai elnök kormányának az amerikai kongresszushoz intézett kérelme, amely a következő pénzügyi évben Ukrajna megsegítésére további pénzeket kér, 11,8 milliárd dollár elkülönítését irányozza elő, a támogatás havi összegének 1,1 milliárdról 825 millióra történő csökkentésével – írja az Unian a Fehér Házra hivatkozva.
A lap megjegyzi, hogy ez az összeg 2025. szeptember 30-ig áll rendelkezésre Ukrajna és az ukrajnai háború által érintett országok megsegítésére.
Az Unian birtokába jutott dokumentumban külön hangsúlyozzák, hogy a költségvetési támogatás továbbra is fontos, tekintettel az orosz hódító háborúnak az ukrán gazdaságra és exportra gyakorolt hatására, amely gazdasági válsággal fenyegeti a megtámadott országot.