Nem a Hamász az egyetlen csoport, amely a palesztinok − vagy az Izrael elleni küzdelem − vezetésére pályázik. Számos ilyen szervezet van, bár sokan közülük megelégednének egy békés, diplomáciai megoldással.
A Hamász iszlamista militáns csoport teljes körű támadást indított izraeli katonai és polgári célpontok ellen a gázai határon túl. Izrael válaszul hivatalosan hadiállapotot hirdetett, több száz légicsapást hajtott végre a Gázai övezetben, és ostromot indított a Hamász által ellenőrzött területre.
A támadás drámaian kiélezte a világ egyik legrégebb óta tartó konfliktusát. Bár a támadást a Hamász hajtotta végre, nem ez az egyetlen csoport, amely a palesztinok vagy az Izrael elleni harc vezetéséért verseng. A Foreign Policy összegyűjtötte a legfontosabb szereplőket.
A Hamász egy szunnita iszlamista politikai szervezet, amely a Gázai övezet de facto kormányaként működik, és több mint 2 millió ember életét felügyeli. Nem ismeri el Izraelt, és támogatja a fegyveres ellenállást vele szemben, többek között a Hamász katonai szárnyán, az Izz ad-Din al-Kasszám Brigádokon keresztül. Számos Izrael elleni terrortámadás és rakétatámadás mögött áll.
A Hamász 1987-ben, az első intifáda, azaz a palesztin felkelés kezdetét követően alakult az egyiptomi Muzulmán Testvériség, egy szunnita iszlamista társadalmi és politikai mozgalom palesztin ágaként. A Hamász név a Harakat al-Mukavama al-Iszlamíja (vagy Iszlám Ellenállási Mozgalom) rövidítése.
Amellett, hogy militáns szervezet, a Hamász a két fő palesztin politikai párt egyike is. Rivális pártja, a Fatah uralja a Palesztin Hatóságot, amely Ciszjordániát az ottani megszálló erővel, Izraellel való ellentmondásos partnerségben kormányozza. A Hamásszal ellentétben a Fatah hivatalosan lemondott az Izrael elleni erőszak alkalmazásáról.
2005-ben Izrael minden haderejét kivonta a Gázai övezetből. Egy évvel később a Hamász elsöprő győzelmet aratott a Fatah felett a palesztin törvényhozási választásokon; ezt követően szakadás alakult ki a két párt között, és a Hamász végül teljesen kiszorította a Fatahot a Gázai övezetből, 2007-re pedig teljesen ellenőrzése alá vonta a Gázai övezetet.
Egyes nemzetek különböző mértékben támogatják a Hamászt. Ezek közül a legnagyobb Irán, amely már régóta finanszírozza, fegyverekkel és kiképzéssel segíti a Hamász harcosait.
A Hamász tisztviselőinek közelmúltbeli nyilatkozatai szerint az iráni Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) külföldi fegyverekkel, technológiával és kiképzéssel látta el a militáns csoportot, hogy segítse legutóbbi támadását, bár a Fehér Ház eddig azt mondta, nincs konkrét bizonyítéka arra, hogy Irán közvetlenül részt vett volna a támadásban.
A Fatah a legnagyobb szekuláris palesztin politikai párt, a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) és a Palesztin Hatóság mozgatórugója. A pártot 1959-ben alapították a palesztin diaszpóra aktivistái, köztük Jasszer Arafat korábbi és Mahmúd Abbász jelenlegi elnök, alig több mint egy évtizeddel az 1948-as arab–izraeli háború után, amely legalább 750 ezer palesztin lakhelyét változtatta meg Izrael létrehozásával − ezt arabul nakba, azaz „katasztrófa” néven emlegetik.
A Fatah kezdetben gerillaharcos taktikákkal szállt szembe az izraeli kormánnyal, majd az 1980-as években elkezdett diplomáciai utakat keresni, ami végül az oslói megállapodásokhoz és a kétállami megoldás tervéhez vezetett. A Hamásszal ellentétben a Fatah elismeri Izraelt, és az 1967-es hatnapos háború után kialakított határok mentén akar kétállami megoldást létrehozni. Ez a Gázai övezetet, Ciszjordániát és Kelet-Jeruzsálemet Palesztinaként határozná meg.
A Fatah azonban jelenleg csak Ciszjordániát ellenőrzi, miután a Hamász 2007-ben kiszorította a Gázai övezetből − egy évvel az után, hogy a Hamász váratlanul megnyerte a parlamenti választásokat, amelyeket a két párt közötti erőszakos összecsapások követtek.
Az 1964-ben létrehozott, több politikai pártból álló ernyőszervezet, a PFSZ képviseli a palesztin népet az ENSZ-ben és számos más multilaterális intézményben. Bár a szervezetben a Fatah tagjai tartják fenn a többséget, a PFSZ-hez más pártok is tartoznak, mint például a Népi Front Palesztina Felszabadításáért, annak mellékága, a Demokratikus Front Palesztina Felszabadításáért és a Palesztin Néppárt.
A militáns csoportok, mint például a Hamász és a Palesztin Iszlám Dzsihád nem részei a PFSZ-nek, és ellenzik annak szoros kapcsolatát a Palesztin Hatósággal, amely izraeli tisztviselőkkel együttműködve fenntartja a rendet Ciszjordániában. Bár a Palesztinai Felszabadítási Hadsereg (PLA) technikailag a PFSZ katonai ága, a PLA műveleteit a fogadó kormányok irányítják, nem pedig a PFSZ. Jelenleg az egyetlen ország, amely aktívan fogadja a PLA erőit, Szíria, amely régóta támogatja a militáns iszlamista célokat.
A Palesztin Hatóság 1994-ben jött létre, miután az előző évben Norvégiában titkos tárgyalások folytak a PFSZ és az izraeli kormány között. Ezek a tárgyalások vezettek az oslói megállapodásokhoz, amelyek létrehozták annak a kétállami megoldásnak a kereteit, amely szerint a Palesztin Hatóság irányítja Ciszjordániát és a Gázai övezetet.
1996-ban a Fatah-párti Jasszer Arafatot választották meg a Palesztin Hatóság elnökévé, és 2004-ben bekövetkezett haláláig mindkét testületet ő irányította. Utóda Mahmud Abbász lett, a Fatah másik társalapítója, aki továbbra is a PFSZ és a Palesztin Hatóság élén áll.
Sok palesztin bizalmatlan a Palesztin Hatósággal szemben, mert Izraellel együttműködőnek tekintik, mivel az Izraeli Védelmi Erőkkel koordinálja a biztonság fenntartását Ciszjordániában − ezt a nézetet riválisa, a Hamász is támogatja.
A Hamász után a Palesztin Iszlám Dzsihád (PIJ) a második legnagyobb palesztin iszlamista militáns csoport, amely a Gázai övezetben tevékenykedik. A Hamászhoz hasonlóan nem ismeri el Izraelt, és erőszakosan ellenzi annak megszállását; bár érdekei egybeesnek a Hamászéval, és a két csoport kapcsolatot tart fenn, mégis különálló entitások. Az 1981-ben alapított PIJ Irántól és Szíriától kap támogatást, és aktívan együttműködik a libanoni székhelyű Hezbollah iszlamista militáns csoporttal.
A Hamász és a PIJ nem ért egyet abban, hogy miként lehet a legjobban harcolni egy önálló palesztin államért. Mivel a Hamász kormányzati szerepet tölt be Gázában, a hatékony működéshez szüksége van a közvélemény támogatására, ezért figyelembe kell vennie az uralma alatt álló civilek biztonságát. Ezzel szemben a PIJ egész stratégiája kizárólag a fegyveres ellenállásra összpontosít. Ez időnként arra kényszerítette a Hamászt, hogy segítsen megállítani a PIJ egyes akcióit.
A Hamász és a PIJ abban sem ért egyet, hogy milyen végső eredményt fogadnának el. Míg a Hamász egyes vezetői kijelentették, hogy hajlandóak elfogadni az 1967 előtti határokon alapuló kétállami megoldást Izrael államiságának elismerése nélkül, a PIJ elutasítja ezt a feltételt, és elkötelezett Izrael megsemmisítése és egy olyan palesztin állam létrehozása mellett, amely nemcsak Gázát és Ciszjordániát, hanem Izraelt is magában foglalná.
Hétfőn a PIJ vállalta a felelősséget egy izraeli katonák elleni dél-libanoni akcióért. A csoport vezetője, Zijad al-Nahalah vasárnap közleményben azt írta, hogy erői 30 izraeli túszt tartanak fogva.
A térség egyik legjelentősebb síita iszlamista csoportja a Hezbollah, amelynek neve arabul annyit tesz: „Isten pártja”. 1982-ben alakult meg iráni támogatással Libanonban, elsősorban a megszálló izraeli erőkkel szemben. Azóta a csoport számos támadást hajtott végre izraeli és amerikai erők, valamint civilek ellen, köztük több robbantásos merényletet a libanoni fővárosban, Bejrútban lévő amerikai nagykövetség ellen az 1980-as évek közepén, valamint 2006-ban két izraeli katonát rabolt el, ami 34 napos háborút váltott ki Izraellel. 2000-ben a Hezbollahnak sikerült kiűznie az izraeli erőket Dél-Libanonból, 22 év megszállás után.
A Hezbollah régóta támogatja a palesztin ügyet, és Izrael elpusztítására szólít fel. Irán támogatja, és szoros kapcsolatokat ápol Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimjével is, és a rezsim nevében erőteljesen beavatkozott a szíriai polgárháborúba. A szervezet félelmetes katonai képességekkel és tapasztalattal rendelkezik, és Izrael egyik legerősebb ellenségének tekintik.
A Hezbollah évtizedek óta politikai részvétellel is kíséri harci tevékenységét, hiszen nyolc tagját már 1992-ben beválasztották a libanoni parlamentbe. A 2022-es országos választások óta a szervezetnek már 13 képviselője van a parlamentben. A csoport ellenőrzi Bejrút, Dél-Libanon és az ország Bekaa-völgyi régiójának nagy részét, és hosszú ideje de facto vétójogot gyakorol a libanoni kormány politikájára.
Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, az Arab Liga és Németország egyaránt nemzetközi terrorista csoportnak tekinti a Hezbollahot, míg az Európai Unió csak a szervezet katonai ágát minősítette így.
A héten felmerült egyik legnagyobb kérdés az, hogy a Hezbollah beszáll-e − és milyen mértékben − a háborúba, és ezzel esetleg egy második frontot nyit-e Izrael ellen.
Az Izraelben zajló eseményeket az Index is figyelemmel kíséri, szombati élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.
(Borítókép: Mahmud Abbasz 2013. március 14-én. Fotó: Sasha Mordovets / Getty Images)