Izrael megindította a teljes körű támadást a Gázai övezet ellen, a területen minden kommunikációs lehetőség megszűnt, Magyarország nem szavazta meg az ENSZ közgyűlésének tűzszünetre való felhívását. Az Index hírösszefoglalója.
Magyar idő szerint október 27-én az izraeli hadsereg
bevonult a Gázai övezet területére.
Pénteken késő este az izraeli légi és szárazföldi erők fokozták műveleteiket a Gázai övezetben, a területet heves bombázások, valamint áramszünet sújtotta.
Sötétedés után gyakori légicsapásokból származó robbanások világították meg az eget Gáza város felett. A Vörös Félhold, az Egészségügyi Világszervezet, az Orvosok Határok Nélkül, az Unicef és más segélyszervezetek közölték, hogy minden kapcsolatuk megszakadt a gázai munkatársaikkal. A palesztin telefonszolgáltató, a Paltel közölte, hogy a telefonkapcsolatok és az internetszolgáltatás megszűnt − írta meg a The Guardian.
A Hamász katonai szárnya közleményében elmondta, hogy szembeszáll az izraeli erőkkel a Gáza északi részén fekvő Beit Hanún és a terület közepén fekvő Burej térségében − mindkettő olyan belépési pont, amelyet az IDF erői a korábbi konfliktusok során használtak.
Gáza szinte teljesen kifogyott az üzemanyagból, és hatalmas egészségügyi katasztrófa küszöbén áll
− közölte pénteken Philippe Lazzarini, az ENSZ palesztin embereket segélyező ügynökségének vezetője. Az Unesco szerint Izrael bombázása több mint 200 iskolát rongált meg − a gázai iskolák mintegy 40 százalékát. Az ENSZ segélyszervezete (UNRWA) közölte, hogy az előző 24 órában 14 munkatársa vesztette életét.
Benjamin Netanjahu kormánya azóta ígéri, hogy megszállja Gázát, amióta a Hamász megtámadta Izraelt. Az izraeli bombázások romhalmazzá tették a városokat és
több mint 7300 palesztint öltek meg
a Hamász vezette egészségügyi minisztérium szerint. Izrael és az Egyesült Államok vitatta a halálos áldozatok számát, de Omar Shakir, a Human Rights Watch izraeli és palesztinai igazgatója az ENSZ-hez csatlakozva azt mondta, hogy a minisztérium adatai a korábbi konfliktusokban megbízhatóak voltak.
Katar közölte az Egyesült Államokkal, hogy nyitott a Hamász katari jelenlétének újragondolására, amint megoldódik a palesztin fegyveres csoport által Gázába hurcolt több tucat túsz szabadon bocsátásának biztosítása miatt kialakult válság − közölte pénteken egy magas rangú amerikai tisztviselő.
Az apró Öböl menti állam az Egyesült Államokkal együttműködve közvetítői tárgyalásokat folytat a Hamász és Izrael tisztviselőivel a palesztin csoport által elfogott több mint 200 túsz szabadon bocsátásáról − írja a Reuters.
A több mint két hete tartó tárgyalások a Gázában rekedt túszok kiszabadításáról egyre kevésbé tűnnek reális célnak, így kétségbeesett civilek százai rekedtek a háború sújtotta övezetben, miközben Izrael fokozta szárazföldi hadműveleteit. A CNN-nek a diplomáciai tárgyalásokban részt vevő több forrás is elmondta, hogy a Gáza déli részén lévő kulcsfontosságú határátkelő megnyitására irányuló erőfeszítések továbbra is akadoznak a Hamász által az enklávé felett gyakorolt ellenőrzés, az izraeli blokád és bombázás, valamint az egyiptomi biztonsági aggályok miatt.
Az ENSZ közgyűlése elsöprő többséggel azonnali humanitárius tűzszünetre szólított fel Gázában. Az arab államok által kidolgozott határozatot 120 igen szavazattal fogadták el, 45-en tartózkodtak, 14-en,
köztük Magyarország,
pedig nemmel szavaztak.
Lapunkhoz eljuttatott közleményében Paczolai Máté, a Külgazdasági és Külügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy Magyarország azért nem szavazta meg az előterjesztést, mert az arab csoport nevében kezdeményezett határozat nem volt kellően kiegyensúlyozott, több kiemelten fontos elem hiányzott a szövegből, ami nem tette lehetővé a annak támogatását.
A határozat nem ítélte el a Hamász október 7-i terrortámadását, nem szólít fel a több mint 200 túsz feltétel nélküli szabadon bocsátására és nem erősítette meg az államok önvédelemhez való jogát
− fogalmazott.
Magyarország ezen hiányosságok miatt támogatta Kanada módosító javaslatát, amely javított volna a szövegen, elítélve a Hamász terrortámadását és felhívást intézve a túszok szabadon bocsátására. Sajnálatos módon azonban a módosítás nem került elfogadásra − tette hozzá Paczolai Máté.
Az Index figyelemmel kíséri az Izrael és a Hamász közötti háborút, a legfontosabb történésekről pedig percről percre frissülő tudósításunkban számolunk be.
(Borítókép: Izraeli tankok és csapatok vonulnak a gázai határ közelében 2023. október 28-án. Fotó: Dan Kitwood / Getty Images)