Az ukránoknak a hadiállapot miatt törvény szerint most nincs lehetőségük politikai kampányt folytatni és választásokat tartani – jelentette ki Petro Porosenko volt ukrán államfő, az ellenzéki Európai Szolidaritás párt vezetője kedden a Facebookon.
Ahhoz, hogy legyőzzük Oroszországot, rendkívüli egységre van szükségünk, mind az ukránok, mind a világ részéről. Egyesülni azt jelenti, hogy cselekedni. Cselekedni az állam védelmében és átfogó segítséget nyújtani az ukrán fegyveres erőknek
– fejtegette a politikus bejegyzésében. „Nincs jogunk a politikai játszadozásokhoz, a hírveréshez és a választásokhoz, amikor az országot halálos veszély fenyegeti. Ez nem gyerekjáték, mert az ukrán államiság létezéséről van szó” – hangoztatta.
Porosenko – aki a jelenlegi elnök fő politikai riválisának számít – nyugalomra intett a választások kiírásával kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy most mindenkinek a maga feladatát kell végeznie. „Ki kell javítani a hibákat, amelyekből sajnos elég sok van, méghozzá helyes cselekedetekkel” – mutatott rá az ellenzéki vezető, aki közvetlenül a jelenlegi elnök, Volodimir Zelenszkij előtt töltötte be az államfői posztot 2014-től 2019-ig.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is!
Bocskor Andrea, a Fidesz európai uniós parlamenti képviselője szerint megengedhetetlen a kisebbségi jogszűkítés az uniós reformok végrehajtása során Ukrajnában – írja az MTI.
Bocskor Andrea felszólalásában kiemelte, hogy Ukrajna több mint másfél éve szenvedi a háború tragikus következményeit: százezrek vesztették életüket, sebesültek meg, kényszerültek otthonaik elhagyására.
Ez a dráma Európában is érezteti hatását. Legfontosabb feladatunk az emberi életek védelme és a további veszteségek elkerülése érdekében, hogy a mihamarabbi békére törekedjünk
– mondta.
Az Európai Bizottság szerdán megjelenő uniós bővítési javaslatával kapcsolatban emlékeztetett, hogy az uniós tagjelölti státusz feltételekhez kötött, egyik eleme a nemzeti kisebbségek jogainak garantálása, melyet az ukrajnai kisebbségi törvény nem biztosít kellő mértékben.
A képviselő rámutatott, hogy az unió tagjelölti státuszt adott Ukrajnának, melyet az Európai Bizottság hét feltételhez kötött. Ezek egyike, hogy garantálni kell a területén élő nemzeti kisebbségek jogait, és úgy kell megalkotni a vonatkozó törvényeket, hogy azok összhangban legyenek a Velencei Bizottság (VB) ajánlásaival.
Az ukránoknak a hadiállapot miatt törvény szerint most nincs lehetőségük politikai kampányt folytatni és választásokat tartani – jelentette ki Petro Porosenko volt ukrán államfő, az ellenzéki Európai Szolidaritás párt vezetője kedden a Facebookon.
Ahhoz, hogy legyőzzük Oroszországot, rendkívüli egységre van szükségünk, mind az ukránok, mind a világ részéről. Egyesülni azt jelenti, hogy cselekedni. Cselekedni az állam védelmében és átfogó segítséget nyújtani az ukrán fegyveres erőknek
– fejtegette a politikus bejegyzésében. „Nincs jogunk a politikai játszadozásokhoz, a hírveréshez és a választásokhoz, amikor az országot halálos veszély fenyegeti. Ez nem gyerekjáték, mert az ukrán államiság létezéséről van szó” – hangoztatta.
Porosenko – aki a jelenlegi elnök fő politikai riválisának számít – nyugalomra intett a választások kiírásával kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy most mindenkinek a maga feladatát kell végeznie. „Ki kell javítani a hibákat, amelyekből sajnos elég sok van, méghozzá helyes cselekedetekkel” – mutatott rá az ellenzéki vezető, aki közvetlenül a jelenlegi elnök, Volodimir Zelenszkij előtt töltötte be az államfői posztot 2014-től 2019-ig.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az X-en írta meg, hogy a keddi találkozójukon az uniós igazságügyi biztossal ismertette az Ukrajna elleni agresszió bűntettével foglalkozó különleges bíróság létrehozásának elképzelését.
Megállapodtak abban, hogy ezt a novemberi ülésükön megvitatják a csoport tagjaival, valamint beszélnek a befagyasztott orosz vagyon jóvátételre és Ukrajna újjáépítésére történő felhasználásának lehetséges jogi megoldásairól is.
Leírta, hogy Ukrajna ragaszkodik ahhoz, hogy ezt a munkát fel kell gyorsítani.
Hakan Fidan török külügyminiszter kijelentette, hogy Ankara kész tárgyalásokat szervezni Oroszország és Ukrajna között, ha a felek úgy kívánják. Szerinte Törökország mindent meg kíván tenni a konfliktus megoldása érdekében – írja a news.ru.
Vlagyimir Putyin orosz államfő és Recep Tayyip Erdogan török elnök szeptember elején Szocsiban találkozott, hogy megvitassák az ukrajnai válságot. Erdogan akkor megismételte, hogy országa továbbra is közvetítő szerepet vállal, többek között olyan kérdésekben, mint a fogolycsere.
Korábban Magyarország is kijelentette, hogy hajlandó közvetíteni az orosz és az ukrán fél között, amennyiben mindkét ország érdekelt ebben. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta, ha erre vonatkozó megkeresést kapna, akkor habozás nélkül pozitív választ adna.
Larry Johnson volt CIA-tiszt a Judging Freedom YouTube-csatornának adott interjújában azt mondta, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök cselekedetei puccsra ingerelhetik a katonaságot – írja az MK.
Zelenszkij elkezdte elbocsátani a tábornokokat és a magas rangú katonákat
– mondta a szakértő.
Szerinte az ukrán hadsereg egy bizonyos ponton azt mondhatja, nem hagyják, hogy halálba küldje őket ez a „bohóc”.
Johnson hozzátette, az ukrán társadalom megérti, hogy már nem ők állnak Washington figyelmének középpontjában, Zelenszkij pedig a valóságtól való elszakadást mutatja azzal, hogy tagadja a fronton uralkodó szörnyű helyzetet.
A fogságba ejtett orosz katonák nagy száma miatt a közeljövőben új hadifogolytábor nyílik Ukrajnában – számoltak be az Élni akarok elnevezésű, az ukrán védelmi minisztérium által indított projekt központjának munkatársai kedden a Telegramon.
A kiadott közleményben hozzátették, hogy ezzel párhuzamosan egy másik tábor létesítésének előkészítése is zajlik.
A hadifoglyok számának növekedése egyrészt a fronton kialakult helyzetnek, másrészt az orosz katonák motiválatlanságának köszönhető, továbbá annak, hogy az orosz fél blokkolja a hadifogolycserét
– magyarázták, hangsúlyozva, hogy az új tábor körülményei megfelelnek majd a nemzetközi humanitárius jog minden követelményének.
Leszögezték, hogy a fogolytáborban az orosz katonák részére orvosi ellátást, napi háromszori étkezést biztosítanak, továbbá kapcsolatot tarthatnak rokonaikkal, és a Nemzetközi Vöröskereszt képviselői is folyamatosan kapcsolatba léphetnek velük.
A fogolytábor mélyen a hátországban lesz, ahogy azt a genfi egyezmények előírják – tették hozzá, közelebbről azonban nem nevezték meg a létesítmény helyét.
A hadifoglyok fogva tartása kizárólag a genfi egyezményekben meghatározott helyeken történik, mert az Oroszországi Föderációval ellentétben Ukrajna betartja a nemzetközi humanitárius normákat. Ezzel szemben az orosz fél közönséges börtönökben és fegyintézetekben tartja fogva az ukrán katonákat köztörvényes elítéltekkel együtt, olykor embertelen körülmények között, anélkül, hogy tiszteletben tartanák és valóban elismernék hadifogoly státuszukat
– áll az ukrán közleményben.
Az Európai Unió tudomásul vette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta azt a törvényt, amely az Európa Tanács főtitkárának az országon belüli rendkívüli állapot vagy hadiállapot bevezetéséről szóló tájékoztatás visszavonásáról szól. Ezt Peter Stano, az uniós külügyi szóvivője közölte a Lenta.ru megkeresésére.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Oroszországot továbbra is számos más nemzetközi szerződés köti.
Tudomásul vesszük az orosz jogszabályok módosítását. Oroszországot azonban továbbra is kötik a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányából és más olyan szerződésekből eredő kötelezettségei
– mondta.
Peter Stano hangsúlyozta továbbá, hogy az unió ismételten felszólítja Oroszországot a nemzetközi emberi jogi jogszabályok szerinti kötelezettségeinek tiszteletben tartására, védelmére és teljesítésére.
Fegyir Veniszlavszkij, az ukrán Verhovna Rada nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának tagja a Telegrafnak adott interjút.
Elmondta, hogy szerinte a háború nem jutott holtpontra, és hogy a fegyveres erőik aktívan ellensúlyoznak és fokozatosan visszaszorítják az oroszokat mind a déli, mind a keleti irányban.
Ha a háború elején Oroszországnak 5–10-szeres előnye volt a lőszer és a lövedékek terén, akkor most a tüzérség masszív használatában egyenrangúak vagyunk. [...] A mi páncélozott járműveink sokkal jobbak és jobb minőségűek, mint az övék. A háború tehát semmiképpen sincs holtponton, de szükségünk van partnereink segítségére ahhoz, hogy maximális hatékonyságot tudjunk felmutatni
– jegyezte meg. Hozzátette, nem szabad elfelejteni, hogy a világ a második világháború óta nem látott ilyen intenzitású harcokat, és szerinte amennyiben 2023 nyarán kapták volna repülőgépeket és 2022-ben a tankokat, valószínűleg sokkal nagyobb sikereket értek volna el.
A katonák leszereléséről azt mondta, hogy nem lát rá okot, mivel a történelem azt mutatja, hogy az ilyen háborúkban a leszerelésre általában nem kerül sor az ellenségeskedések befejezése előtt.
Ahhoz, hogy a leszerelés lehetőségét érdemben mérlegelni tudjuk, meg kell értenünk a mozgósítási erőforrást. A jelenleg a fronton lévő katonákat valakivel pótolni kell, és ez számos nagy és összetett akciót igényel
– emelte ki.
Fegyir Veniszlavszkij, az ukrán Verhovna Rada nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának tagja arról beszélt a Telegrafnak, hogy mely problémákkal foglalkoznak ma a Verhovna Rada képviselői.
Ma aktívan dolgozunk az ügynökség bevezetésén, amely minden nem titkos beszerzéssel foglalkozik majd: ruházat, élelmiszer, gyógyszerek stb. Mindez átlátható eljárásokon keresztül fog történni, ami jelentősen növelni fogja nyugati partnereink bizalmát a katonai segítségnyújtásban
– jegyezte meg. Elmondta azt is, hogy bevezetik a NATO-szabványokat a logisztikára, a katonai felszerelések és fegyverek elszámolására.
Kiemelte, hogy javították a katonai egészségügyi bizottságok munkáját a jogalkotás szintjén, valamint biztosították a legfeljebb 30 napos alapszabadság és a családi okok miatti további szabadság lehetőségét.
George Tuka, a Luhanszki terület korábbi kormányzója arról beszélt, hogy mi történik háború katonai és politikai frontján – írja a Telegraf.
Elmondta: nehéz a helyzet, ugyanis az oroszok továbbra is támadják az állásaikat, és megpróbálják teljesíteni Putyin célját, hogy az év végéig teljesen elfoglalják a Luhanszki és Donyecki területeket.
Optimistaként úgy gondolom, hogy nem fognak sikerrel járni
– jegyezte meg.
Elmondta, hogy sok ukrán úgy véli, az egész Luhanszki területet már megszállták, de ez nem így van. Szerinte a tudatlanság azt jelzi, hogy a jelenlegi kormány vagy nem akarja, vagy nem képes megfelelően mozgósítani az ország lakosságának figyelmét a katonai kérdésekre, és hatékonyan megszervezni magát a mozgósítást.
Ennek eredményeképpen sok ukrán él a háborún kívül. Mintha nem is az ő földjükön, hanem valahol máshol zajlana az
– emelte ki.
Elmondta azt is, nem valószínű, hogy az év végéig bármi drámai változás következik be a frontvonalon. Ami pedig a politikai folyamatokat illeti, szerinte Zelenszkijnek hamarosan döntenie kell arról, hogy jövőre tartanak-e elnökválasztást.
Ami Ukrajna támogatását illeti, annak ellenére, hogy az Egyesült Államokban továbbra is elég nehéz a helyzet, úgy gondolom, hogy lesz ilyen támogatás. [...] Szükségünk van különféle elektronikus hadviselési rendszerekre és nagy hatótávolságú rakétarendszerekre
– tette hozzá.
Az ukrán hírszerzés megerősítette az orosz megszállók terveit, miszerint új vasútvonalat és utat építenének a megszállt Donyec-medencében – írja a Telegraf.
Ezek az infrastrukturális létesítmények azonban a mi fegyvereink hatótávolságán belül vannak, így a védelmi erők nyilvánvalóan csapást fognak mérni rájuk, hogy elvágják az ellenség logisztikáját
– mondta Andrij Juszov, az ukrán védelmi hírszerzés képviselője.
Juszov elmondta, hogy ezek elsősorban katonai létesítmények, amelyeket az oroszok erőinek és felszerelésének ellátására és átcsoportosítására építenek, ami azt jelenti, hogy ezek a létesítmények legitim célpontok az ukrán biztonsági és védelmi erők számára.
Az Ukrán Védelmi Erők rendelkezésre álló eszközei lehetővé teszik számunkra, hogy hatékonyan semlegesítsük az ellenség logisztikáját a megszállt területeken. Ugyanez vonatkozik majd az új vasútvonalakra is
– mondta.
A hírszerző szolgálat szóvivője megjegyezte, hogy az ukrán hadsereg nem nyilatkozik az ellenséges célpontok megsemmisítésére vonatkozó képességeiről.
Leonyid Kucsma egykori tanácsadója, Oleg Szoszkin a YouTube-csatornáján élő adásban kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek ideje lenne béketárgyalásokat kezdeményeznie Oroszországgal a nagy veszteségek miatt – írja az MK.
Szoszkin megjegyezte, hogy minden kórház tele van sebesültekkel, rokkantakkal, és a halottak valós számát eltitkolják.
Ugyanakkor – hangsúlyozta Szoszkin – Zelenszkij folytatni fogja a konfliktust.
Meddig? 10 évig, a nyugdíjba vonulásig?
– tette fel a kérdést Kucsma volt tanácsadója, majd felszólította az ukrán vezetőt, hogy töröljék el a hadiállapotot, és kezdjenek tárgyalásokat a tűzszünetről.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója kedden az X-en tett közzé egy bejegyzést, melyben arról írt, hogy a háború befagyasztása egyenlő lenne Oroszország győzelmével.
Leírta, az oroszok megértették, hogy nem lesz villámháború, és nem tudnak bábkormányt létrehozni, valamint hogy nem tudják katonai eszközökkel átvenni az ellenőrzést Ukrajna teljes területe felett.
Podoljak szerint viszont Moszkva örül a világban növekvő instabilitásnak, hivatásszerűen provokálja a régiókat, köztük a Közel-Keletet. A tanácsadó szerint ezzel a fő céljuk, hogy eltereljék a közvélemény figyelmét az ukrajnai háborúról, megváltoztassák a fókuszt, jelentősen csökkentsék az ellenségeskedések intenzitását, és a háború befagyasztása felé haladjanak.
Kifejtette azt is, hogy szerinte képtelenség elhinni, hogy Oroszország törvénytisztelő globális szereplővé válik, és nyilvánvaló, hogy Oroszországnak szünetre van szüksége, hogy utána még keményebben csapjon le.
Ha ma nem állítják meg az agresszort, ha nem büntetik meg a kiáltványgyilkost, akkor az étvágya csak nőni fog. Ezért csak egy prioritás van: Ukrajnának győznie kell...
– olvasható a bejegyzésben.
Megsebesült egy 42 éves civil, miután aknára lépett a Harkivi területen lévő Rubizne faluban – közölte a regionális közigazgatás tájékoztatása alapján a The Kyiv Independent.
A férfi az udvarán lépett rá egy gyalogsági aknára, és a robbanás következtében repeszsérüléseket szenvedett a karján és a lábán.
A falut az oroszok a háború első napjaiban foglalták el, majd az ukrán fegyveres erők 2022. májusában felszabadították.
A taposóaknák már mintegy 250 embert öltek meg Ukrajnában, és több mint 500-an megsebesültek vagy megcsonkultak a totális háború kezdete óta – közölte korábban Denisz Smihal miniszterelnök.
Oroszország a nemzetközi körözési listára tette a Pussy Riot csoport egyik aktivistáját, mert „hamis” információkat terjesztett az orosz hadseregről – írja a TASZSZ orosz hírügynökség alapján a The Independent.
A 27 éves Ljusja Shtein 2022 márciusában menekült el az országból, miután ételfutárnak öltözve megszökött a házi őrizetből.
A TASZSZ állami hírügynökség egy moszkvai bírósági forrást idézett, aki szerint azonnal letartóztatják, ha valaha is újra belép az országba.
Vlagyimir Putyin orosz elnök november 9-én hivatalos látogatást tesz Kazahsztánban – jelentette be a Kreml a TASZSZ orosz hírügynökség szerint.
Az orosz államfő „az Oroszország és Kazahsztán közötti stratégiai partnerség és szövetségesi kapcsolat továbbfejlesztésének kulcsfontosságú kérdéseit tervezi megvitatni az eurázsiai térség integrációs társulásainak keretében, valamint az égető regionális és nemzetközi kérdéseket az elkövetkező megbeszéléseken Kassim-Jomart Tokajev kazah köztársasági elnökkel” – áll a Kreml közleményében.
A két vezető videokapcsolaton keresztül részt vesz a Kosztanajban megrendezendő 19. Oroszország–Kazahsztán Interregionális Együttműködési Fórum plenáris ülésén is.
„A látogatást követően várhatóan egy sor fontos közös dokumentum aláírására kerül sor. Az elnökök a sajtónak is nyilatkoznak majd” – tette hozzá a Kreml.
Melinda Haring, az Atlantic Council Eurázsia Központjának főmunkatársa a Sky News napi podcastjának nyilatkozott, miután nemrégiben Ukrajnában járt.
„Egy kis időt eltöltöttem néhány ukrán katonával beszélgetve, amikor Zaporizzsjai területen jártam. Elmondhatom, hogy elszántak, acélosak, de rohadtul fáradtak” – mondta.
Több mint 600 napja harcolnak. Nem kaptak utánpótlást, nem igazán volt lehetőségük hazamenni. Évente 30 nap szabadságot kapnak, és nem 30 napot egyszerre, hanem 10 napos részletekben
– tette hozzá.
Kiemelte, nagyon szeretnének egy kis szünetet. Úgy érzik, hogy „az egész társadalom nem hoz áldozatot, hogy Zelenszkij elnök nem hozta háborús helyzetbe az országot”.
Nem tudom, hogy Zelenszkij miért nem mozgósította az egész társadalmat és a gazdaságot is
– fogalmazott Haring.
Elmondta, egy másik fontos téma az ukrán katonák körében a család szétesése, a válással, az alkoholfogyasztással és a poszttraumás stressz-szindrómával kapcsolatos problémák, széles körben elterjedt az ország hadseregének tagjai között.
Egy bebörtönzött volt orosz katonatiszt azt állította, Moszkva erői hat hónapig nem lesznek képesek előrenyomulni Ukrajnában. Igor Girkin – aki kulcsszerepet játszott az ukrajnai kelet-donbászi régió 2014-es megszállásában – egy felesége által közzétett levélben azt írta,
Oroszország helyzete fokozatosan romlik.
Szerinte az ukrán ellentámadás miatt az orosz erők bezárva maradnak, és továbbra is „képtelenek lesznek bármilyen széles körű támadóakcióra”.
Girkint, aki korábban az FSZB tisztje volt, júliusban szélsőségesség vádjával letartóztatták, miután nyilvánosan felszólalt Vlagyimir Putyin háborúkezelése ellen – írja a Sky News.
Összesen 17, Ukrajnából indított drónt fogott el és semmisített meg az orosz légvédelem kedd reggel a Fekete-tenger és a Krím félsziget fölött – jelentette be az orosz védelmi minisztérium a Telegramon.
Áldozatokról a tárca nem tett említést. Kilenc drónt a légvédelem megsemmisített, nyolcat pedig elektronikus eszközökkel tett ártalmatlanná.
Mihail Razvozsajev, a Krím félszigeti Szevasztopol Moszkva által kinevezett kormányzója azt közölte, hogy a lehulló törmelékek kisebb tüzet okoztak egy magánház tetőszerkezetében a kikötőváros közelében fekvő Andrijivkában – adta hírül az MTI.
Oroszország 2022. február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 306 860 orosz katona esett el, az elmúlt napon 890 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 20 orosz hajót, 5557 hadműveleti és taktikai drónt, 1049 egység speciális felszerelést és 1556 cirkálórakétát számoltak fel.
Egy újonnan épített orosz haditengerészeti korvett „szinte biztosan” megsérült a Krímben lévő Zaliv hajógyár elleni ukrán támadásban – közölte a brit védelmi minisztérium.
Ukrán és orosz források korábban beszámoltak a támadásról, és a műholdfelvételeken látszott, hogy a Kercs előtt horgonyzó hajó megsérült.
A 2021-ben vízre bocsátott KARAKURST osztályú Askoldot nem állították hadrendbe az orosz haditengerészetnél
– közölte a minisztérium.
Az incidens keletebbre, a Krímben történt, mint a legtöbb korábbi, ukránok által bejelentett nagy hatótávolságú csapás.
Az, hogy Ukrajna képes a krími hajóépítési infrastruktúrát eltalálni, valószínűleg arra készteti Oroszországot, hogy fontolóra vegye a frontvonaltól távolabbra való áthelyezést, ami késlelteti az új hajók átadását – írja a Sky News.
Valerij Zaluzsnij ukrán főparancsnok asszisztense, Gennagyij Csasztjakov éles gránátokat kapott születésnapjára, amelyek közül az egyik felrobbant, mert óvatlanul bántak vele.
Az ukrán fegyveres erők főparancsnok-helyettese, Gennagyij Csasztjakov egy gránát gondatlan kezelése miatt halt meg. Mint azt egy rendvédelmi forrás az Unian ukrán hírügynökségnek elmondta, halála valószínűleg tragikus baleset volt.
99,9 százalékos valószínűséggel tragikus balesetről van szó. Éles gránátot kapott a születésnapjára, az egyik gránát felrobbant, amikor óvatlanul kezelte
– mondta a forrás.
A nyomozás jelenleg is tart. Az Unian forrása szerint most sem merényletkísérletről, sem orosz nyomról nem lehet beszélni.
Szergej Lescsenko, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója azt nyilatkozta, hogy Ukrajna nem kapta meg maradéktalanul azokat a fegyvereket, amiket a nyugati országok korábban nekik ígértek.
Tegnap [hétfőn] tízezer, nyugati országokból származó fegyverszállítmányra számítottunk, de nem érkezett meg. Jó volna megkapni, amit már korábban megígértek
– fogalmazott.
Korábban az ukrán fegyveres erők főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij azt mondta,
az amerikai F–16-os vadászgépek, amelyeket Kijev a nyugati szövetségesektől vár, nem lesznek Ukrajna hasznára, mert Oroszország fejlesztette légvédelmi rendszereit.
Megjegyezte azt is, hogy nyugati nagy hatótávolságú rakétarendszerekre és harckocsikra már tavaly is szüksége volt Kijevnek.
Zaluzsnij szerint az idén szállított fegyvereknek nem volt meg az a hatása, amit Ukrajna és szövetségesei reméltek, mert Oroszországnak volt ideje komolyan megerősíteni a védelmét – írja a TASZSZ.
Az Oroszország és a NATO közötti feszültségek további növekedésének jeleként Moszkva hivatalosan is kilépett az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződésből.
Az 1990-ben, a hidegháború végén tárgyalt és megkötött szerződés célja a lehetséges kelet–nyugati konfliktusok enyhítése volt.
A NATO és az akkori Varsói Szerződés országai közötti katonai egyensúly fenntartása érdekében korlátozta a katonai felszerelések telepítését. Bár a hivatalos kilépés szimbolikus lépés, Oroszország 2007-ben felfüggesztette részvételét a szerződésben, majd 2015-ben leállította aktív részvételét.
Vlagyimir Putyin 2023 májusában aláírta a paktum felmondásáról szóló rendeletet, amit a NATO elítélt.
A hétvégén Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy a kapcsolatok az Egyesült Államokkal „a nullához közelítenek” – írja a Sky News.
November 7-én és 8-án tartják találkozójukat a G7 országai Tokióban. Az esemény fő témája Ukrajna támogatása lesz, melyet Annalena Baerbock német külügyminiszter kezdeményezett.
A diplomáciai vezető szerint szerint, ha Kijev kimerül, azt Vlagyimir Putyin orosz elnök „kíméletlenül ki fogja használni”, és ennek nem csak Ukrajnára, hanem egész Európára nézve lesznek negatív következményei – írja az Eurointegration.
Ezért olyan fontos, hogy mi, a G7-ek továbbra is határozottan és átfogóan támogassuk Ukrajnát. Ezért folytatjuk például a közös munkát Ukrajna légvédelmi pajzsának létrehozásán
– fogalmazott Baerbock.
Olaf Scholz német kancellár korábban már elmondta, hogy az Ukrajnának szánt téli segélycsomag kulcseleme lesz a légvédelmi felszerelések fejlesztése.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter egy másik nyilatkozatában hangsúlyozta: megtérülőbb támogatóiknak a légvédelembe fektetni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívta a volt amerikai elnököt Ukrajnába, mire Donald Trump azt válaszolta,
nagyon tisztelem Zelenszkij elnököt, de úgy vélem, most nem lenne helyénvaló Ukrajnába utazni.
Trump azzal indokolta döntését, hogy nem akar összeférhetetlenséget teremteni Joe Biden és Zelenszkij között.
Az ukrán elnök azok után hívta meg Trumpot a háború sújtotta országba, hogy a volt amerikai elnök sorozatosan azt a kijelentést tette, „a háborúnak 24 órán belül véget lehetne vetni”.
Zelenszkij ezt megelégelve azt mondta, „vannak dolgok, amiket csak úgy lehet megérteni, ha az események helyszínén vagyunk”, és hangsúlyozta,
csupán 24 perc alatt el tudná magyarázni Trumpnak, miért téved
– írja az Unian ukrán hírügynökség.
Uniós diplomáciai források hamisnak nevezték azokat az információkat, amelyek szerint az Egyesült Államok és az EU képviselői állítólag tárgyalásokat kezdtek Ukrajnával az Oroszországgal folytatandó béketárgyalások lehetőségéről.
Ha ez igaz lenne, akkor tudnék róla
– írja ezt az RBC Ukraina egy magas beosztásban lévő, brüsszeli európai diplomata elmondása alapján.
Az Interfax hírügynökség kérdésére válaszolva, hogy az EU által Ukrajnának szállított fegyvertípusok esetleges felülvizsgálatáról van szó, tekintettel a harctéri helyzet legújabb értékelésére, amelyet Valerij Zaluzsnij, Ukrajna fegyveres erőinek főparancsnoka adott cikkében, az újságírók beszélgetőpartnere megjegyezte: a segítség úton van.
Korábban az NBC News csatorna arról számolt be, hogy az Egyesült Államok és az EU tisztviselői elkezdtek tárgyalni Ukrajnával az Oroszországgal folytatott béketárgyalások lehetőségéről.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök akkor kijelentette, hogy sem az EU-ban, sem Amerikában nem gyakorol rá senki nyomást, vagy kényszeríti őt tárgyalásokra.
Az ukrán fegyveres erők (AFU) továbbra is tartják pozícióikat a Herszon régióban, mi több, sikeresen előrébb haladtak hétfő éjjel annak ellenére, hogy az orosz erők megpróbálták visszaszorítani őket a Dnyeper folyó keleti partjáról.
Az Institute for the Study of War orosz katonai bloggerekre hivatkozva közölte,
az AFU egy orosz támadást is visszavert egy, a térségben található falu közelében.
Az egyik katonai parancsnok szerint az ukrán erők kibővítették az ellenőrzést pozícióik felett Podsztepnétől északra, ami Herszontól közel 20 kilométerre található – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az orosz honvédelmi minisztérium jelentése szerint a légvédelmi egység tizenhét, az ukrán hadsereg által indított dróntámadást vert vissza a Krímnél.
A szolgálati légvédelmi rendszerek kilenc ukrán pilóta nélküli légi járművet semmisítettek meg, nyolcat pedig feltartóztattak a Fekete-tenger és a Krími Köztársaság területén
– állt a minisztérium közleményében.
Mihail Razvozhajev szevasztopoli kormányzó szerint a lezuhant drónok törmelékei egy magánház tetejére hullottak Avgyijivkában, valamint egy orlovkai ház udvarára, ahol egy férfi megsérült. Szevasztopolban nem észleltek komolyabb épület- és kommunikációs károkat – írja a RIA Novosztyi állami hírügynökség.
Mivel az ukrán fegyveres erők folyamatosan próbálják támadni a Krím félszigetet, ezért a területen határozatlan ideig magas terrorfenyegetettségi szint van érvényben.