Csak minden ötödik ukrán menekültnek van munkája Németországban, és megvonhatják tőlük az állami támogatást – írja az Infostart a német die Weltre hivatkozva.
A lap szerint az ellenzék legerősebb pártja, a kereszténydemokrata CDU és a kormánykoalíció legkisebb pártja, a szabad demokrata FDP egyaránt a Németországban tartózkodó ukrán menekültek szociális támogatásának megváltoztatását szorgalmazza, ami ritka összefogásnak számít a két párttól.
A becslések szerint egymilliót tesz ki a Németországban tartózkodó ukrán menekültek száma.
Az összes többi menekülttel ellentétben ők automatikusan állampolgári ellátásban részesülnek. Ez az ellátás, az úgynevezett Bürgergeld egy olyan szociális támogatás, amelyben az arra leginkább rászorulók, illetve a létminimum alatt élők, elsősorban a munkanélküliek részesülnek.
A Die Welt által ismertetett adatok szerint a Németországban tartózkodó ukrán menekültek mindössze 19 százalékának van „hivatalos” munkája. Más európai országban ez az arány lényegesen magasabb, Lengyelországban és Hollandiában például 70 százalékos. Németországban viszont meghaladja a 700 ezret azoknak az ukrán menekülteknek a száma, akik a szóban forgó szociális juttatásban részesülnek.
Több politikus is azt mondta erről: a jövőben csak akkor tudják támogatni az ukránokat, ha ők elsősorban magukon próbálnak meg segíteni, és munkát vállalnak (amennyiben munkaképesek). Szakértők arra számítanak, hogy a törvényhozásban erről zajló vita az elkövetkező hetekben erősödni fog.
Ukrajnának az előző hétvégén, a krími Kercsben történt csapás jelentős károkat okozhatott az orosz hadiflotta hajójának, az Aszkoldnak – írta legfrissebb jelentésében a washingtoni Institute for the Study of War (ISW) kutatóközpont.
Emlékeztettek arra, hogy orosz és ukrán források is közzétettek fotókat a csapás következményeiről, és ennek alapján úgy tűnik, hogy tényleg súlyos károkat szenvedhetett a hajó.
Hozzátették azt is, hogy Ukrajna már idén június óta hajt végre csapásokat a Krímben kifejezetten az orosz hadiflottára és annak infrastruktúrájára fókuszálva, amivel igyekeznek ellehetetleníteni azt, hogy a félszigetet Oroszország hátországként használhassa a dél-ukrajnai műveleteihez.
Vlagyimir Putyin orosz elnök hamarosan Kazahsztánba utazik, és már egy interjút is adott az egyik helyi lapnak.
A RIA Novosztyi szerint Putyin a Kazahsztankaja Pravdának adott interjút, és azt mondta: „igazán baráti, közeli” a személyes kapcsolata az ország elnökével, Kaszim-Zsomart Tokajevvel.
Az interjúban arról is beszélt, hogy ez az őszinte baráti kapcsolat nemcsak kettejüket, hanem a két országot is jellemzi szerinte. Mint mondta, reménykedve tekint a két ország közös jövőjére.
Arról, hogy mi várható kettejük találkozójától, részletesebben is írtunk ebben a cikkünkben.
Magyarország területére kedden az ukrán–magyar határszakaszon 4844 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3792 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – adta hírül az MTI az Országos Rendőr-főkapitányság közleményét.
A beléptetettek közül a rendőrség 48 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – tették hozzá.
Visszavert ukrán támadásokról és súlyos veszteségeket okozó orosz csapásokról számolt be az orosz védelmi minisztérium a keddi hadi jelentést ismertetve. A tájékoztatás szerint az orosz erők visszaverték az ukrán hadsereg támadását a luhanszki Cservonaja Dibrova térségében.
A tárca összesítése szerint az ukrán fél a különböző frontvonalakon 455 katonát vesztett, a legtöbben közülük – 170-en – Cservonaja Dibrova mellett estek el. Az orosz védelmi minisztérium szerint tüzérségi és légicsapásokkal komoly veszteségeket okoztak Zaporizzsja térségében is az ukrán 33., a 65. és a 118. gépesített dandár élőerőiben és haditechnikájában.
Harci cselekményekről érkeztek jelentések Harkiv, Herszon és Dél-Donyeck térségéből is. Emellett a tárca közzétett egy videófelvételt az ukrán hadsereg egyik megsemmisített – svéd gyártmányú – CV9040C típusú harckocsijáról. Ez az egyik első megerősítése egy ilyen típusú gyalogsági harcjármű kilövésének a hadszíntéren.
A tárca beszámolt arról is, hogy a nap folyamán 2 HIMARS-rakétát és az ukrán hadsereg 33 drónját lőtte le az orosz légvédelem, valamint egy MiG–29-es és egy Szu–27-es típusú harci repülőgépet Donyeck, illetve Harkiv térségében.
Alekszej Kulemzin donyecki polgármester beszámolója szerint a Donyeck belvárosát ért ukrán tüzérségi támadásnak hat halálos áldozata van. A mentőszolgálatok korábban sebesültekről jelentettek azzal, hogy egy épület romjai alatt további emberek rekedhettek.
„A holnapi nap fontos lesz. Történelmi jelentőségű következtetést várunk az Európai Uniótól – jelentést az Európai Bizottság ajánlásainak ukrajnai végrehajtásáról. Már most előkészítjük a következő lépéseinket a jelentés után” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd esti videóbeszédében.
Ukrajna az EU tagja lesz. És ehhez elsősorban az államunk átalakításával fogunk eljutni – egy olyan belső átalakítással, amely abszolút a népünk érdekeit szolgálja
– fogalmazott, hozzátéve, hogy Ukrajna már hosszú utat tett meg az Európai Unióhoz való közeledésben, és országunk teljes mértékben tudatában van annak, hogy az Európai Unió tagjává válás a közösségben már tagsággal rendelkező országok politikai döntése.
„A mai nap főként a találkozók napja. Nemrég fejeztem be egy találkozót a hírszerzéssel. Szűk körű megbeszélés volt, nagyon kényes kérdésekről volt szó, a népünk védelméről. A részletekről kicsit később lesz szó” – jegyezte meg az ukrán elnök.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!