Törökországnak fontos, hogy egy uniós tagállam támogatja regionális és nemzetközi szerepvállalását, Magyarországnak pedig nagy szüksége van egy olyan gazdasági partnerre, amely hozzájárul a régió energiabiztonságához, továbbá az illegális migráció elleni küzdelmet tekintve is megkerülhetetlen tényező – jelentette ki Tárik Meszár, az Eurázsia Központ kutatója és a Migrációkutató Intézet vezető kutatója. Az Index azzal kapcsolatban kérdezte a szakértőt, hogy december 18-án ismét Budapestre látogat a török elnök.
Mint arról beszámoltunk, Recep Tayyip Erdogan a Magyar–Török Felső Szintű Stratégiai Együttműködési Tanács ülésére érkezik, amely az augusztus 20-án megkezdett budapesti tanácskozás folytatása lesz. Akkor a török államfő Orbán Viktorral együtt nézte meg az augusztus 20-i tűzijátékot. Novemberben a Türk Államok Szervezetének 10. csúcstalálkozóján is tárgyaltak Kazahsztán fővárosában, Asztanában.
Tárik Meszár emlékeztetett rá: a török államfő és a magyar kormányfő korábban már megegyeztek arról, hogy egy megállapodás aláírására is sor kerül december 18-án a kiemelt stratégiai partnerség megteremtéséről, valamint a kölcsönös veszélyhelyzeti segítségnyújtásról. A mostani tanácskozás célja, hogy erősítse a két ország közötti gazdasági, kereskedelmi, védelmi, politikai és kulturális kapcsolatokat. A kutató szerint a tervezett budapesti találkozón az augusztusi megbeszélésen megvitatott kezdeményezésekre helyezik majd a fókuszt, különösen a védelmi ipar területén.
„Éppen emiatt sem meglepő, hogy nemrégiben bejelentették: a bilaterális kereskedelmi kapcsolatok fellendítése érdekében kiterjesztik a két ország közötti védelmi együttműködést is. Mehmet Fatih Kacır török ipari és technológiai miniszter szerint a védelmi iparban megvalósuló kooperáció által a két ország képes lesz elérni, hogy a kétoldalú kereskedelmi volumen hatmilliárd dollárra emelkedjen” – mondta a kutató az Indexnek.
Valószínűleg a svéd NATO-csatlakozás ratifikálása is felmerül a találkozón Tárik Meszár szerint, de nem számít majd központi témának. Hozzátette: ezzel kapcsolatban egyértelművé vált, hogy a két ország vezetése nem siet Svédország felvételével (Erdogan elmondta, hogy mit vár cserébe, magyar részről továbbra is aggályok vannak), és az északi állam ratifikációját még a török és magyar parlamentnek is jóvá kell hagynia.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az Indexnek adott interjúban arról beszélt: valamennyi NATO-szövetséges egyetért Svédország NATO-csatlakozásával, és Svédország teljesítette is kötelezettségvállalásait. „Számítok arra, hogy Törökország és Magyarország további késedelem nélkül ratifikálja Svédország csatlakozását” – mondta lapunknak.
„Ez a találkozó azonban fontos lehet mind Recep Tayyip Erdogannak, mind Orbán Viktornak, mert lehetőséget ad arra, hogy kifejezzék egymás iránti tiszteletüket, megerősítsék a két ország közötti stratégiai partnerséget, megvitassák a közös érdekeket és kihívásokat. Törökország számára rendkívüli jelentőségű, hogy egy európai uniós tagállam támogatja regionális és nemzetközi szerepvállalását. Magyarországnak pedig nagy szüksége van egy olyan gazdasági partnerre, mint Törökország, amely nem mellesleg sokat tesz a migrációs nyomás kezelése érdekében és hozzájárul a régió energiabiztonságához is” – fogalmazott a kutató.
A Magyar–Török Felső Szintű Stratégiai Együttműködési Tanácsról elmondta: az egy olyan intézményesített fórum, amely a két ország közötti stratégiai partnerség keretében jött létre. Lehetőséget biztosít a két ország vezetőinek és tisztségviselőinek arra, hogy megvitassák a közös érdekeket, együttműködéseket és politikai kapcsolatokat. A Felső Szintű Stratégiai Együttműködési Tanács ülései olyan fontos területekre térnek ki, mint a gazdasági együttműködés, a kereskedelem, a politika, a kulturális kapcsolatok és a biztonságpolitika.
A cél az, hogy erősítsék a két ország közötti viszonyt és megteremtsék a keretrendszert a további kooperációhoz. Fontos megjegyezni, hogy a részletek és a konkrét tevékenységek a tanácsülésektől és az adott időszaktól függően változhatnak. Általánosságban véve azonban elmondható, hogy a Magyar–Török Felső Szintű Stratégiai Együttműködési Tanács a diplomáciai kapcsolatok erősítésére és a kölcsönös érdekek előmozdítására irányul
– magyarázta lapunknak Tárik Meszár.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy jelenleg mit lehet elmondani Törökország NATO-pozíciójáról és az Európai Unióval való viszonyáról, az Eurázsia Központ kutatója kifejtette: Törökország számára a NATO-tagság számos előnnyel jár; a szövetségben megvan a lehetőség számukra, hogy részt vegyenek annak döntéshozatali folyamataiban és a nemzetközi békefenntartó műveletekben. Ugyanakkor az utóbbi időben feszültségek is jelentkeztek, elég csak a svéd csatlakozás késleltetésére gondolni.
A Törökország és az Európai Unió közötti relációk kezdete hosszú időre nyúlik vissza, és számos kihívás merül fel a kettejük viszonyában. Az emberi jogok, a sajtószabadság és a jogállamiság terén felmerülő aggályok gyakran okoznak feszültséget. Emellett a migrációs válság és a menekültáradat is befolyásoló tényező. Törökország kulcsfontosságú szerepet játszott a menekültek és bevándorlók fogadásában és kezelésében, ami az Európai Unióval folytatott tárgyalásokon is érzékeny témát jelentett. A gazdasági területen azonban jelentős együttműködésnek lehetünk tanúi. Törökország fontos kereskedelmi partner az EU számára, és a két fél közötti kereskedelmi volumen jelentősnek mondható
– mutatott rá a kutató.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió a legnagyobb befektető Törökországban, és ez utóbbi a közös piacra való belépés lehetősége miatt reformokat is végrehajtott. Az EU és Törökország közötti teljes árukereskedelem 2022-ben 198,1 milliárd eurót tett ki (az EU világgal folytatott teljes kereskedelmének 3,6 százaléka).
Tárik Meszár szerint a Törökország és EU közötti interakciók jövőjét nehéz megjósolni. „A politikai és gazdasági kihívások mellett a nemzetközi geopolitikai helyzet is befolyásolhatja a kapcsolatot” – jegyezte meg.
1923. december 15-én írta alá a Török Köztársaság és a Magyar Királyság a török–magyar barátsági szerződést. Az Orbán–Erdogan budapesti találkozó majdnem pontosan a századik évfordulóra esik.
Az Eurázsia Központ kutatója úgy véli, összességében elmondható, hogy a török–magyar kapcsolatok gyümölcsöző partnerséggé fejlődtek az elmúlt évtizedekben, amelyet barátság, kooperáció és kölcsönös tisztelet jellemez. A történelmi alapok és a diplomáciai, gazdasági, valamint kulturális szférák közötti sokrétű interakciók alátámasztják a két ország viszonyának tartós erejét, illetve további növekedési lehetőségeket rejtenek magukban.
„A két ország jelentősen fokozta az egymással való kereskedelmét, és Magyarország többször is kinyilvánította, hogy számára Törökország kiemelt fontosságú partner. Ezt híven tükrözik azok a befektetések és együttműködések, amelyeknek az utóbbi időben lehettünk tanúi. Az sem elhanyagolható tény, hogy egyre gyakoribbak az államfői és miniszteri szintű vizitek, amelyeken rendkívül fontos döntések, megegyezések születnek. Ha csak a gazdaságra tekintünk, akkor láthatjuk, hogy Törökország a világ egyik leggyorsabban növekvő országa, és jó eséllyel néhány éven belül a legnagyobb piacgazdaságok egyike lesz, ami miatt Magyarországnak érdemes lehet kihasználnia a benne rejlő lehetőségeket. Emellett az energiabiztonságot és az illegális migráció elleni küzdelmet tekintve is megkerülhetetlen tényező, amiért Magyarországnak jelentős nyereséggel járhat a törökökkel való együttműködés” – mondta Tárik Meszár.
A kutató szerint a kulturális kapcsolatok is fontosak, a magyar–török kulturális együttműködésre jó példa, hogy 2013 óta működik az Isztambuli Magyar Kulturális Intézet, 2009 óta pedig a Budapesten hasonló funkciót betöltő Yunus Emre Intézet. Tárik Meszár kiemelte: mindkét intézmény elhivatottan dolgozik egymás kultúrájának megismertetésén.
(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök és Recep Tayyip Erdogan török elnök Asztanában 2023. november 2-án. Fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI)