Kedves olvasóink!

Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Drónokat fejlesztő ukrán műhelyt talált el egy orosz rakéta;
• Nem engedik be a NAÜ-t a zaporizzsjai atomerőmű reaktortermeibe az oroszok;
• Amerika újjáélesztené Hirosima és Nagaszaki hóhérját;
• Dmitro Kuleba: Kijevnek nincs B terve;
• Óriási orosz fenyegetésről beszél Lengyelország, provokációt emlegetnek;
• Rakétatámadás volt Szevasztopolban, valamint eltalálhattak az ukránok.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is. Jó pihenést kívánunk!

Meghalt egy ember a dél-ukrajnai Herszon megyét ért orosz támadásokban csütörtökön – írja a Kyiv Independent.

A lap szerint további három ember súlyosan megsebesült. A hatóságok beszámolója alapján Oroszország aknavetőkkel és kamikazedrónokkal csapott le Novoberiszlavra.

Az ukrán fegyveres erők 2022 őszén felszabadították Herszont és néhány környező települést is. Az orosz haderő a Dnyipro folyó keleti partjára települt át, ahonnan rendszeresen indítanak támadásokat, amelyek sűrűn követelnek civil áldozatokat is.

Provokációnak nevezte az ukrán külügyi szóvivő csütörtökön az olaszországi Modena városában tervezett kiállítást és konferenciát, amellyel a szervezők azt kívánják bemutatni a közönségnek, hogy a Donyeck megyei Mariupolban milyen „gyors újjáépítés” zajlik, miután az orosz hadsereg elfoglalta a várost.

A rendezvényt egy Olaszországban működő orosz kulturális egyesület szervezi, a megnyitót január 20-ra hirdették meg. Az orosz erők 2022 tavaszán hosszú ideig ostromolták, és ezalatt gyakorlatilag a földdel tették egyenlővé a stratégiai jelentőségű kikötővárost, mire májusban végül be tudták venni.

„Provokáció a modenai kiállítás az orosz megszállás alatt álló Mariupol állítólagos mostani fénykoráról” – szögezte le Oleh Nyikolenko külügyi szóvivő a Jevpropejszka Pravda ukrán hírportálnak adott nyilatkozatában. Hozzátette, Olaszország határozottan támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását.

Ukrajna olaszországi nagykövetsége csütörtökön arra kérte Modena városát, hogy vonja vissza a rendezvény helyszínéül szolgáló terem használatára kiadott engedélyt. Modena polgármestere válaszában leszögezte, hogy városa nem támogatja a rendezvényt, de az orosz egyesület nem sértette meg a jogszabályokat, és a szervezők kötelezettséget vállaltak az alkotmányos értékek tiszteletben tartására.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X-en mondott köszönetet Ukrajna partnereinek az országának felajánlott új segélycsomagokért.

„Diplomáciai és kommunikációs csapatunk, valamint minden ukrán képviselő világszerte elkötelezett, hogy partnereink segítségét kérje a további légvédelmi rendszerek és lőszerek biztosításához. Ez a prioritásunk” – mondta Zelenszkij.

„A másik kiemelt fontosságú feladat az új katonai segélycsomagok biztosítása harcosainknak, amelyek tüzérségi, főként 155-ös kaliberű lövedékeket, új drónokat és más alapvető fontosságú eszközöket tartalmaznak. Hálás vagyok minden partnerünknek, akik már most összeállítják az új segélycsomagokat” – mondta az ukrán elnök.

Jens Stoltenberg NATO főtitkár Ukrajna kérésére hívott össze egy rendkívüli, nagyköveti szintű értekezletet jövő hét szerdára. Erről itt számoltunk be. 

„A megszállt területeken bebörtönzött 17 ukrán újságíró, többségük krími, felkerült az üldözött újságírók nemzetközi listájára, akiknek szabadon bocsátását követeli az Európai Újságírók Szövetsége (EJ)” – írta Ukrajna volt főügyész-helyettese az X-en.

Gyunduz Mamedov hozzátette, „a megszállt területeken az újságírók elleni bűncselekmények szisztematikusnak tűnnek”.

Belgium március és szeptember között két darab kétüléses F–16-os vadászgépet és mintegy ötven légvédelmi szakembert küld Dániába, hogy részt vegyenek az ukrán pilóták, repülőgép-technikusok és bevetéstervezők kiképzésében – adta hírül az MTI a belga védelmi minisztérium közleményét. 

– nyilatkozott októberben Ludivine Dedonder belga szövetségi védelmi miniszter.

A misszió az úgynevezett „F–16-os koalíció” része, amely 13 országot – köztük Belgiumot – tömörít Dánia, Hollandia és az Egyesült Államok vezetésével azzal a céllal, hogy elősegítse Ukrajnának létrehozni a vadászgépeken alapuló jövőbeli légierejét.

Az ukrán pilótákat Romániában, Dániában, az Egyesült Államokban, továbbá az Egyesült Királyságban fogják kiképezni.

A miniszter hozzátette, azért kell ezzel 2025-ig várni, hogy Belgium akkorra már rendelkezzen fejlettebb, F–35-ös gépekkel, amelyekre az ország védelméhez szüksége van.

Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök csütörtökön aláírt egy törvényt, amelynek értelmében ő és családja az elnöksége után is széles körű állami védelmet, sérthetetlenséget kap.

Az Ukrajinszka Pravda szerint mindez egy törvénymódosításba foglalták bele. A változtatások értelmében a mindenkori elnök az elnöki ciklusa után automatikusan betölthet bizonyos közfunkciókat (többek közt pl. a törvényhozás felsőházában). Továbbá élete végéig védelmet kap az államtól, valamint egy olyan jogi sérthetetlenséget is élvezhet,

Ez a sérthetetlenség ráadásul kiterjed az elnök egész családjára, továbbá mindenféle ingatlan és ingó vagyonukra (pl. személyes dokumentumaikra) is. Tehát azokat sem lehet lefoglalni semmilyen esetben, még akkor sem, ha fel is merül bármilyen bűncselekmény gyanúja velük szemben. 

Ezen kívül az exelnökök egyhavi járadékra is jogosultak lesznek, amely megfelel az aktuális elnök havi fizetésének. Távozásuk után egy saját rezidenciát is kapnak az államtól, valamint egészségügyi, közlekedési szempontból is számos szolgáltatást élvezhetnek egykori államfőként.

Az ukrán katonai hírszerzés (HUR) egy videót tett közzé arról az orosz vadászbombázóról, amely Cseljabinszkben, a Shagol repülőtéren égett le.

A bejegyzésben azt írták: a gép a 21. orosz vegyes légi hadosztály repülős ezredéhez tartozott, de az továbbra sem egyértelmű, hogy mi okozta a tüzet.

Halina Fedisint, aki szerdán tért vissza az orosz hadifogságból, eljegyezték. 

Ez a szerelem olyan kihívásokat élt túl, amelyek a legerősebbeket is megtörhették volna, de rajtunk nem fogott ki. Együtt vészeltük át a Mariupolért folytatott harcokat, túléltük a fogság megpróbáltatásait és a hosszú különválást, de a szívünk egy pillanatra sem szűnt meg együtt dobogni

– fogalmazott a nő párja.

Egy ember meghalt, egy pedig megsebesült a Donyecki területen fekvő Katerinyivkát ért orosz csapások következtében – közölte az Ukrajinszka Pravda Vadym Filashkin, a Donyecki Regionális Katonai Adminisztráció vezetőjének Telegramon közzétett beszámolója alapján.

Közléséből kiderül, hogy január 4-én reggel az oroszok csapást mértek Marinka, Avgyijivka és Kurakhove településekre, megrongálva a civilek otthonait. 

A katonai vezető megjegyezte, hogy aki továbbra is a frontvonalban lévő településeken marad, az az ellenség újabb célpontjává válik.

Ha „valami rosszul sül el” Ukrajnában, a NATO háborút indíthat Oroszország ellen a következő néhány évben – idézi Hamish de Bretton-Gordon nyugalmazott brit ezredest, vegyifegyver-szakértőt a TASZSZ orosz állami hírügynökség. 

A katonai szakértő elismerte, lehetséges, hogy a NATO-csapatokat Ukrajnába kell vezényelni. Véleményét a TalkTV tévécsatornának adott interjúban fejtette ki. De Bretton-Gordon úgy látja, ha „valami rosszul sül el” Ukrajnában, a NATO „a következő néhány évben háborúba keveredhet Oroszországgal”. Szerinte a Nyugat már mindent megtett azon kívül, hogy a csapatait az országba küldte volna.

Lehetséges, hogy a NATO-tagországoknak, és más országoknak – így például Ausztráliának is – át kell gondolniuk az álláspontjukat

– mondta a katonatiszt.

Oroszország azt tervezi, hogy rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákat vásárol Irántól, ami növelné Moszkva képességét az ukrán infrastruktúra támadására – írja a The Guardian a The Wall Street Journal amerikai forrásaira hivatkozva.

Tavaly a Fehér Ház azt közölte, hogy egyre több jelet lát arra vonatkozóan, miszerint Oroszország és Irán védelmi partnerséget alakít ki, amely segít Moszkvának meghosszabbítani az ukrajnai háborúját, és fenyegetést jelent Irán szomszédaira – idézi a Reuterst a lap.

Azok a külföldiek, akik a „különleges katonai művelet” alatt szerződést kötöttek az Orosz Fegyveres Erőkkel, kérelmezhetik az orosz állampolgárságot.

Vlagyimir Putyin orosz elnök erre vonatkozó rendeletét a hivatalos jogi információs portálon tették közzé – írja a TASZSZ.

A dokumentumból következik, hogy az orosz hadseregnél egészségügyi okokból, a korhatár elérésekor, a szerződés lejártakor, valamint a hadiállapot megszűnésével összefüggésben a katonai szolgálatból elbocsátott külföldiek is kérvényezhetik majd az orosz állampolgárságot.

A külföldi állampolgárok fenti kategóriáinak rokonai szintén jogosultak lesznek az orosz állampolgárságra.

Az orosz csapatok csaknem megkétszerezték a csapásaik számát a délkelet-ukrajnai Tavrija irányában – írja az RBC Ukraina a Tavria a Régió Védelmi Erőinek beszámolója alapján.

Olekszandr Tarnavszkij parancsnok azt közölte, hogy az oroszok légicsapásai csaknem megduplázódtak az elmúlt időszakban: 25 légi-, 1 rakétacsapást, 47 harci összecsapást hajtottak végre, valamint 875 tüzérségi lövedéket lőttek ki.

Továbbra is fennáll a veszélye annak, hogy az orosz hadsereg rakétákkal és pilóta nélküli légi járművekkel támadja a katonai és polgári infrastruktúrát.

Ennek ellenére katonáink szilárdan tartják a védelmet, jelentős veszteségeket okozva a betolakodóknak

– írta a parancsnok a védelmi erők közösségi oldalán.

Lettországból kitoloncolás fenyeget 1167 orosz állampolgárt, akik nem teljesítették a bevándorlási törvény módosításainak követelményeit, és nem kértek tartózkodási engedélyt – írja a RIA Novosztyi a Lett Állampolgársági és Migrációs Hivatalra (LCCB) hivatkozva.

2023 decemberében még arról szóltak a hírek, hogy 1213 orosz állampolgárt toloncolhatnak ki, de később kiderült, hogy 46 személy már elhagyta az országot.

A lap szerint a kitoloncolandó személyek között egyformán vannak férfiak és nők, valamint 789 hatvan év feletti orosz.

Az ukrajnai háború kezdete óta 515 gyermek halt meg az Orosz Föderáció fegyveres agressziója következtében – írja az Interfax a fiatalkorúak ügyészeinek hivatalos tájékoztatása alapján. 

Az elhalálozott kiskorúakon kívül több mint 1697 gyermek sérült meg Ukrajnában a fegyveres konfliktus kirobbanása óta, valamint több mint 1182-en sérültek meg összesen, akiknek a sebesüléseik különböző súlyosságúak.

A gyermekeket a háború leginkább Donyeck, Harkiv, Herson, Kijev, Dnyipropetrovszk, Zaporizzsja, Mikolajiv, Csernyihiv  és Luhanszk területein sújtotta.

Január 3-án egy 15 éves lány megsérült a Mikolajiv régióbeli Sznyigurivka városában ellenséges rakétatűz következtében, ugyanezen a napon egy 16 éves fiú is megsérült az orosz hadsereg tüzérségi támadásaiban a donyecki régióban található Hirnik városában.

Január 4-én éjjel az oroszországi Cseljabinszkben, a Shagol repülőtéren leégett egy Szu–34-es vadászbombázó – írja az Ukrajinszka Pravda.

Hogy pontosan mi okozta a tüzet, azt az ukrán portál nem említi meg.

Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta a 2024–2025-ös orosz–kínai kulturális rendezvény megszervezéséről szóló rendeletet. A dokumentumot a hivatalos jogi információs portálon mutatták be – írta meg az Aif orosz hírportál.

„Az orosz–kínai kapcsolatok továbbfejlesztése és a kétoldalú kapcsolatok bővítése érdekében 2024–2025-ben megrendezzük az Oroszország–Kína Kulturális Évek nevű rendezvényt” – áll a dokumentumban.

A rendeletben Putyin felszólítja az orosz kormányt, hogy hagyja jóvá a rendezvény előkészítéséért és lebonyolításáért felelős szervezőbizottság összetételét, és biztosítsa számukra a szükséges támogatást.

Alexander Guszev orosz regionális kormányzó kilenc épület újjáépítését rendelte el abban az orosz faluban, amelyet Oroszország egyik harci repülőgépe véletlenül lebombázott – írta a The Guardian.

Guszev elmondta, hogy a házakat a lehető leghamarabb újjáépítik, valamint a megrongálódott iskolát és művészeti központot is.

„Egyetlen lakos sem marad segítség nélkül, mindenkit támogatunk, amennyire csak lehet” – mondta Guszev. A kormányzó szerint a bombázásban senki sem halt meg, azonban négy ember könnyebben megsérült.

A történtek előzménye, hogy kedd reggel az orosz légierő egyik repülőgépe véletlenül az orosz területen található Petropavlovka falut kezdte bombázni és legalább hat magántulajdonban lévő épületben okozott károkat.

Petro Porosenko, a hazaárulással és terrorista szervezetek támogatásával vádolt volt ukrán elnök az MSNBC amerikai tévécsatorna adásában szólította fel az Egyesült Államok Kongresszusát, hogy gyorsítsa fel a döntést az Ukrajnának nyújtott pénzügyi és katonai támogatásról – közölte az Interfax.

Az elnök az elmúlt napok rakétatámadásainak szörnyű következményeiről beszélt az amerikaiaknak.

Míg az egész világ ünnepli a karácsonyt és az újévet, mi, ukránok, bunkerekben töltjük ezeket a napokat. Ez katasztrófa, mert csak Kijevben 31 civil áldozat van

– mondta Porosenko.

A volt elnök szerint ez egy ébresztő minden nyugati ország számára a határozott cselekedetre.

Össze kell hívnunk a Biztonsági Tanácsot, össze kell hívnunk az Európai Unió Külügyi Tanácsát, össze kell hívnunk a NATO Tanácsát. Meg kell mutatnunk Oroszországnak, hogy soha nem fogadunk el ilyesmit, és van egy forgatókönyvünk arra, hogyan reagáljunk a katasztrofális támadásokra

– nyilatkozta, majd megköszönte az eddigi segítséget és elmondta, hogy Ukrajna az egész világ demokráciájáért és szabadságáért is harcol.