Kedves olvasóink!

Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Megszületett a döntés, aminek Ukrajna örülhet a leginkább
• Az oroszok észak-koreai ballisztikus rakétát is bevetettek Ukrajnában
• ISW: Kulturális központokat nyitna Oroszország a Közel-Keleten
• A brit védelmi miniszter erős üzenetet küldött az oroszokat segítő Észak-Koreának
• Az orosz bombázás végzett egy profi ukrán labdarúgóval

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is. Jó pihenést kívánunk!

Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara közölte, hogy Grúzia is az ukrán hadsereg katonáit kiképző országok között van – írja a Strana. 

A fegyveres erők kiképzési főosztályának vezetője, Alekszej Taran vezérőrnagy elmondta, hogy az Ukrán Fegyveres Erők személyi állományának külföldi kiképzési eseményeinek megszervezésében 34 állam vesz részt.

Elmondása szerint ezen országok közé tartozik az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, a legtöbb uniós ország, Kanada, Norvégia, Ausztrália, valamint Grúzia és Moldova is. 

Ugyanakkor a grúz kormány egy évvel ezelőtt kijelentette, hogy nem nyújt katonai segítséget Ukrajnának, és azóta sem változtatott hivatalosan az álláspontján. Ukrajna korábban kérte Tbiliszit, hogy adja át neki azokat a Buk rakétavédelmi rendszereket, amelyeket Kijev 2008-ban szállított az országnak, de a grúz hatóságok ezt elutasították.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kommentálta Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivőjének kijelentését, miszerint Washington nem nyújt 2022–2023-as szintű támogatást Ukrajnának.

A külügyminisztérium azt mondta, hogy amikor Ukrajna szilárdan a lábán áll, elegendő fegyverrel és erőforrással rendelkezik az orosz agresszióval szemben, akkor lehet csökkenteni a támogatás összegét. De ez még nem következett be, ahogyan a State Department képviselője mondta, Ukrajna még nem tart ott, és a korábban bejelentett összegű támogatásra van szüksége

– mondta az ukrán külügyminiszter egy élő Instagram-interjúban, amelyet az Interfax szemlézett. 

Recep Tayyip Erdogan török elnök felajánlotta Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnöknek, hogy közvetít az Oroszországgal folytatott esetleges béketárgyalásokon – írja a Strana, a Török Elnöki Hivatal két elnök telefonbeszélgetésének közzétett tartalmára hivatkozva. 

Regionális és globális kérdésekről volt szó, különös tekintettel az Ukrajna és Oroszország közötti háborúra. Erdogan elnök kijelentette, hogy Törökország intenzív erőfeszítéseket tesz az ukrajnai és a palesztin területeken zajló vérontás megállítására, valamint az állandó béke biztosítására. Erdogan elmondta, hogy Törökország kész felvállalni a közvetítő szerepét, és tárgyalásokat folytatni az ukrajnai béke biztosítása érdekében – áll az üzenetben.

Erdogan azt is jelezte: „fontos, hogy a gabonafolyosót átstrukturálják és ismét működőképessé váljon.” Elmondása szerint erre irányuló diplomáciai tárgyalásokat folytat. 

Zelenszkij korábban azt mondta, hogy az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalások kérdése nem aktuális.  

Negyvenegy csoportos és egy tömeges csapást hajtott végre nagy hatótávolságú precíziós fegyverrel és drónokkal, továbbá öt frontszakaszon 37 támadást vert vissza az orosz hadsereg múlt péntek óta – írja az MTI az orosz védelmi tárca pénteken kiadott heti hadijelentése alapján. 

A december 30. és január 5. közötti időszakra vonatkozó hadijelentés szerint a csapások ukrán döntéshozatali központokat, a katonai repülőtér-infrastruktúra létesítményeit, hadiipari üzemeket, fegyver- és lőszerraktárakat, valamint a fegyveres erők, a „nacionalista” alakulatok és az idegenlégió egységeit érték.

A tárca szerint a legtöbb támadást, szám szerint 18-at, Kupjanszk térségében kísérelte meg az ukrán fél, a legnagyobb veszteséget, mintegy 1990 főt pedig a Donyecknél vívott harcokban szenvedte el. A hét folyamán 13 ukrán katona adta meg magát, közülük nyolcan Kupjanszk térségében.

Az összesítésben a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említettek egyebek között egy Sz–300-as légvédelmi rendszerhez tartozó lokátort, egy Sz–200-as indítóállványát, egy Buk–M1-es légvédelmi rendszert, tíz sorozatvetőt, négy lőszer- és üzemanyagraktárt, egy Szu–27-es repülőgépet, egy Mi–8-as helikoptert, 14 harckocsit – köztük egy Leopardot –, 69 páncélozott harcjárművet – köztük két Bradley gyalogsági harcjárművet –, 14 rohamcsónakot, nyolc Storm Shadow manőverező robotrepülőgépet, 14 Tocska–U, három Sz–200-as rakétát, HIMARS, Vilha és Vampire sorozatvetők 107 rakétáját, valamint 253 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Krím légterében 36 drónt, egyet pedig a Krasznodari terület felett lőttek le vagy kényszerítettek leszállásra. A Krími híd forgalmát átmenetileg felfüggesztették, Szevasztopolban egy civil megsebesült. A Fekete-tenger felett lelőttek egy Neptun típusú ukrán hajóelhárító rakétát is.

Belgorod megye felett péntek délelőttig 10 Vilha sorozatvető-rakétát lőttek le.

A szolgálati erőket több mint négyezer alkalommal hozták 1. számú készültségbe, ami szemléletesen jelzi a rádiótechnikai erők harci szolgálatát jellemző magas feszültséget. 

Az ukrán Gazdasági Biztonsági Hivatal reformjáról szóló törvénytervezetet a NATO és az EU szabványainak megfelelően kell kidolgozni, különben Ukrajna elveszítheti partnerei bizalmát – véli Ruszlan Sztefancsuk, az ukrán parlament elnöke az Interfax szerint. 

Nem kell újra feltalálnunk a kereket, hanem a partnereinkkel elfogadott szabványokat kell követnünk. Vagyis a mi irányunk közvetlen és egyértelmű – az Európai Unió és a NATO, tehát be kell tartanunk az ő szabványaikat

– mondta Sztefancsuk.

Szerinte nincs szükség olyan jogszabályok elfogadására, amelyeket később módosítani kell majd, mert a partnerekkel szembeni tisztességtelenséggel Ukrajna elveszíti a bizalmat.

„Ezért azonnal el kell fogadnunk, ahogyan megállapodtunk” – tette hozzá a Verhovna Rada (Legfelsőbb Tanács) elnöke.

Később, 2023. december 29-én a Miniszteri Kabinet jóváhagyta a Hivatal újraindításáról szóló saját törvénytervezetét, amelyet Vitalij Sabunin, a Korrupcióellenes Akcióközpont vezetője és Jaroszlav Zseleznyak, az illetékes parlamenti bizottság első elnökhelyettese élesen bírált. Szerintük ebben a formában az elnöki hivatal megtartja az ellenőrzést a hivatal felett, és az IMF nem számol ezzel a strukturális jelzővel. 

Ukrajna kötelezettséget vállalt arra, hogy az új törvény értelmében a hivatal a bevált gyakorlatoknak megfelelően egyértelmű megbízatással és vizsgálati hatáskörrel rendelkezik majd, a főbb gazdasági bűncselekményekre összpontosítva és elemzési kapacitását megerősítve, biztosítva, hogy az állami adó- és vámhatóság képes legyen hatékonyan fellépni az adó- és vámszabálytalanságok ellen.

Az aktualizált program szerint megmarad a hivatal és az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal nyomozati hatásköre közötti jelenlegi szétválasztás.

Amélie Oudéa-Castéra francia sportminiszter kijelentette, hogy szigorúan veszik az orosz és belorusz sportolók semlegességére vonatkozó szabályokat, melyek betartását folyamatosan ellenőrizni fogják a párizsi olimpián – írja az MTI.

Erre a sportvezető szerint azért van szükség, hogy az oroszok a sportot ne tudják felhasználni saját nemzeti dicsőségük hirdetésére. Oudéa-Castéra hangsúlyozta, nem fordulhat elő olyan, hogy a versenyeken előkerül egy orosz vagy belorusz zászló, mivel azokat nem lehet majd bevinni a létesítményekbe.

Nem egész egy hónapja a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) arról döntött, hogy azok az egyéni semleges sportolók, akik a nemzetközi szövetségek kvalifikációs rendszerei alapján kvótát szereznek, jogosultak indulni a 2024-es párizsi olimpiai játékokon.

Ugyanakkor a NOB azt is jelezte, hogy azok az orosz vagy belorusz versenyzők, akik aktívan támogatták az Ukrajna elleni háborút, nem vehetnek részt a párizsi játékokon, illetve a két ország képviselői kizárólag egyéni sportágakban szerepelhetnek a francia fővárosban.

A nemzetközi jogban szerepel a megkülönböztetés tilalma, ezért nem zárják ki azokat az orosz és belorusz sportolókat, akik nyilvánosan nem álltak ki az ukrajnai háború mellett, továbbá nincsenek kapcsolatban a fegyveres erőkkel vagy nemzetbiztonsági szervekkel. Ezek a versenyzők zászlajuk, nemzeti szimbólumaik és himnuszuk nélkülözése mellett szerepelhetnek a nyári játékokon, de a szervezők szigorúan ellenőrzik majd a NOB kritériumainak betartását.

Az ukrán légierő pénteken nem erősítette meg azt az amerikai állítást, amely szerint Oroszország észak-koreai rakétákat vetett be Ukrajna területén.

Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője az észak-koreai rakétákkal kapcsolatos állításokra vonatkozó kérdésre válaszolva kijelentette:

a jelenlegi stádiumban nincs értesülésünk ilyen rakéták használatáról.

Mint mondta, ezt csak a roncsok tanulmányozása után tudják megerősíteni vagy cáfolni.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója az X közöségi portálon viszont azt írta,

immár nem lehet letagadni, hogy népirtó háborúja részeként az Oroszországi Föderáció most első ízben csapott le Ukrajna területére Észak-Koreából kapott rakétákkal.

Előzőleg pénteken a Szuszpilne ukrán állami médiaszolgáltató a Harkivi terület kormányzóját, Oleh Szinehubovot idézte, aki szerint Oroszországon kívül gyártott rakétát lőttek ki a régióra december végén és január elején. „Most végezzük az összes szükséges vizsgálatot. Egyelőre csak annyit tudok mondani, hogy a márkajelzést eltávolították a rakétákról, de annyi látható, hogy a gyártó ország nem az Oroszországi Föderáció” − idézte a Szuszpilne a kormányzót.

John Kirby, az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivője csütörtökön − titkosítás alól feloldott hírszerzési értesülésekre hivatkozva − kijelentette, hogy az orosz erők december 30-án egy Phenjan által szállított rakétát lőttek ki, amely a dél-ukrajnai Zaporizzsjai területen, egy mezőn csapódott be, több másikat pedig a hat halálos áldozatot követelő keddi tömeges rakétatámadás idején.

Péntekre virradó éjszaka Oroszország két hullámban 29, robbanóanyaggal megrakott drónnal támadta a Mikolajivi, Herszoni, Dnyiprói, Cserkaszi, Kirovohradi és Hmelnickiji területeket, valamint Ukrajna középső részét, jelentősebb károk nem keletkeztek – közölte az ukrán hadsereg.

A légierő a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közzétett közleménye szerint huszonegyet lelőtt közülük. Hozzátették, hogy mint mindig, a drónok most is Sahíd típusú, iráni gyártmányú repülő eszközök voltak.

Zsitomirban egy utas a taxiszolgáltatására panaszkodott, amiért egy sofőr nem volt hajlandó vele ukránul beszélni, és a megjegyzéseit is figyelmen kívül hagyta. A nő azzal fenyegetőzött, hogy a rendőrséghez fordul – számolt be az esetről a Strana.

A nő taxiszolgáltatóval folytatott levelezése a közösségi médiában bukkant fel. 

Az önök sofőrje megsértette a nyelvtörvényt, vagyis nem volt hajlandó velem az államnyelven beszélni. Ezt durvaságnak és bűncselekménynek tartom. Felháborodásomat a sofőr szemérmetlenül figyelmen kívül hagyta. Követelem, hogy ezt a sofőrt rúgják ki, különben továbbítom az információt a rendőrségnek

– fenyegetőzött az utas. 

A szolgálat azt válaszolta neki, hogy a Jurij nevű sofőrjük siket, és nem beszél semmilyen nyelven. 

Ukrajna és Norvégia előmozdítja hadiipari együttműködését – erről Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter számolt be az X-en a norvég kollégájával Bjorn Arild Gram norvég védelmi miniszter folytatott telefonos megbeszélést követően – hívta fel a figyelmet a The Guardian. 

Umerov azt írta a megbeszélés után, hogy hálás Norvégiának az ukrán légvédelem megerősítésére irányuló segítségnyújtásáért, amire Oroszország közelmúltbeli nagyszabású légitámadása miatt volt különösen szükség. 

Ukrajna és Norvégia előmozdítja a védelmi ipari együttműködést

– jelentette ki. 

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) őrizetbe vette Kijevben egy mezőgazdasági üzem tulajdonosát, amely élelmiszerekkel látja el a Herszon régiót megszállt orosz katonákat – írja az Interfax.

Az Orosz Föderáció fegyveres agressziójának finanszírozása miatt vette őrizetbe az SZBU Ukrajna egyik legnagyobb mezőgazdasági üzemének alapítóját. 

Az SZBU alkalmazottai kijevi lakásában vették őrizetbe az érintettet, aki ott bujkált az elfogás idején, és Oroszországba tervezett szökni. A nyomozás szerint az érintett személy által irányított élelmiszeripari cég a sziget ideiglenesen megszállt bal partján található Herszon régióban, és az Orosz Föderáció érdekében munkálkodik

– közölte az SZBU. 

A különleges szolgálat információi szerint az őrizetbe vett személy cége a Dél-Ukrajnában állomásozó orosz csapatok egyik fő élelmiszeripari beszállítója.

A baromfitenyésztéssel foglalkozó cég 2022 májusában újraregisztrálta a céget az Orosz Föderáció Szövetségi Adószolgálatának Herszon régióbeli osztályán. Azóta az érintett cég több mint 100 ezer rubelt fizetett ki adóként az Orosz Föderáció helyi  igazgatásának költségvetésébe havonta – tájékoztattak.

Az SZBU arról is információkat közölt, hogy az üzletember átadta az orosz csapatoknak a cég termelőkomplexumának raktárait is a Herszoni régió ideiglenesen elfoglalt Kahov kerületében, hogy az oroszok a logisztikai hangárokat saját fegyvereik, lőszereik és katonai felszereléseik tárolására használhassák. 

Az ukrán légvédelmi erők január 4-ről 5-re virradó éjszaka 29 Shahed támadó drónból 21-et megsemmisítettek – írja az Ukrinform.

A drónokat két hullámban indították el a Primoszko-Achtarszk térségéből. Az ukrán légierő mozgó tűzoltócsoportjai, vadászrepülőgépei és légvédelmi rakétaegységei visszaverték a támadást.

Oroszország a drónok egy részét a frontvonalon lévő területekre lőtte ki a Herszon és Mikolajiv régiókban.

Az orosz katonai létesítmények elleni január 4-i támadás a megszállt Krímben nemcsak egy parancsnoki állást semmisített meg, hanem súlyosan megrongálta a félszigeten lévő orosz védelmi rendszert is. Az ukrán védelmi erők célba vették a félszigeten újonnan telepített Shahed kamikaze-UAV-kat is – mondta Natalja Humenyuk, a dél-ukrajnai védelmi erők közös sajtóközpontjának vezetője.

„Nemcsak egy parancsnoki állást ért találat, hanem az elmúlt 24 órában komoly harci tevékenység zajlott, többek között a védelmi rendszer súlyos károkat szenvedett a Krím félszigeten” – idézi az Ukrajinszka Pravda.

Humenyuk megjegyezte, hogy az orosz hadsereg a közelmúltban áthelyezte a Shahed UAV-k indítóhelyeit. Korábban többnyire a Chauda-fokot használták, néhány kilövést Balaklava település közelében is rögzítettek, miután az ukrán erők több nagy erejű csapást mértek rájuk.

Kétezer teherautó áll sorban a lengyel–ukrán határon az ellenőrző pontok lezárása miatt – írja az Ukrajinszka Pravda Andrij Demcsenko, az ukrán Állami Határőrszolgálat (SBGS) szóvivőjére hivatkozva.

A lengyel határőrök arról számoltak be, hogy ma reggel akár 1400 teherautó is sorban állt ezen a három átkelőhelyen Ukrajna felé. Ezenkívül január 4-én reggel újraindult a teherautó-forgalom blokkolása a Shehyni–Medyka ellenőrző ponton, ahol további 600 teherautó állt sorban

– mondta a tisztviselő.

Az SBGS szóvivője azt is megjegyezte, hogy a teherforgalom az elmúlt 24 órában továbbra is nagy volt ezen a területen.

A szlovákiai Ungvár ellenőrző pont kivételével a határ más szakaszain nem zárják le a forgalmat. Ma reggelig száz teherautó állt sorban, hogy beléphessen Ukrajnába ezen az ellenőrző ponton.

Az orosz erők nyugati csoportja nagyszabású, de sikertelen offenzívát folytatott Kupjanszk város közelében – adta hírül az Ukrajinszka Pravda.

Mint írják, Ukrajna stabilan tartja a frontvonalat az északi Donyecki területen, bár a háború sújtotta Bahmut város környékén kisebb orosz támadásokról érkeztek jelentések.

Egy nemrégiben készült felülvizsgálatban a brit hírszerzés úgy becsülte, hogy az ukrajnai orosz veszteségek száma 2025-re átlépi az 500 ezres határt.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök arról biztosította Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt, hogy a világ legfejlettebb iparú országait tömörítő G7-csoport továbbra is támogatja Ukrajnát – közölte a G7 soros elnökségét ellátó olasz kormány.

Zelenszkij a telefonos beszélgetés után megköszönte Meloninak a támogatást, amely kiterjed Ukrajna EU-csatlakozási terveire is.

Zelenszkij a közösségi oldalán arról tájékoztatott, hogy információkat osztott meg Melonival a legutóbbi orosz támadásokról is – írja az MTI.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) Kijevben őrizetbe vette egy mezőgazdasági üzem tulajdonosát, akit azzal gyanúsítanak, hogy Oroszországnak szállít élelmiszereket a Herszon régió bal partján – írja az Ukrajinszka Pravda.

A nyomozás szerint a gyanúsított által irányított élelmiszeripari vállalat az ideiglenesen megszállt Herszon régió bal partján található, és Oroszország érdekében működik. Főként ez a vállalat az egyik fő élelmiszeripari beszállítója a Dél-Ukrajnában állomásozó orosz csapatoknak

– áll a közleményben.

Az SZBU hozzáteszi, hogy a vádlott cége együttműködik az orosz hatóságokkal, havonta több mint 100 ezer rubelt fizet be a költségvetésébe. Ezenkívül a vállalat az egyik fő szponzora az ukrajnai „különleges katonai műveletben” részt vevőket támogató orosz alapnak.

Az Ukrán Fegyveres Erők Légierejének szóvivője elmondta, hogy a légierő nem tudja megerősíteni azokat az információkat, amelyek szerint Oroszország ballisztikus rakétákat használna.

„Az biztos, hogy ballisztikus rakétákat lőttek ki, de ki fogjuk deríteni, hogy milyen ballisztikus rakétákról van szó, és kinek a rakétájáról. Egyelőre nincs bizonyítékunk arra, hogy ilyen rakétákat használtak volna.

Az Egyesült Államok ezzel kapcsolatban nyilatkozatot tett, ezért a szakértők meg fogják vizsgálni a roncsok egy részét, és akkor meg tudjuk mondani, hogy ez tény-e vagy sem. Ezt még nem tudom megerősíteni” – közölte a szóvivő az Ukrajinszka Pravda híradása szerint.

Egyes értesülések szerint az Egyesült Államok további szankciókat készít elő azokkal szemben, akik részt vesznek az Oroszországnak Észak-Koreából és Iránból származó katonai segítség, többek között ballisztikus rakéták átadásában.

Az Egyesült Államok nem nyújt katonai támogatást Ukrajnának a 2022–2023-as szinten, mert segíteni akarják az országot saját katonai-ipari bázisának kiépítésében. Matthew Miller külügyminisztériumi szóvivő bejelentette:

„Továbbra is támogatni fogjuk Ukrajnát... Ameddig szükséges. Ez nem jelenti azt, hogy továbbra is ugyanolyan szinten fogjuk támogatni őket a katonai finanszírozásban, mint 2022-ben és 2023-ban.”

Miller szerint Washington segíteni akar Kijevnek abban, hogy a saját lábára álljon, és fejlessze saját hadiipari bázisát, önállóan tudjon gyártani és vásárolni fegyvereket, és nem látja szükségét a támogatás korábbi szinten történő folytatásának – írja az Ukrajinszka Pravda.

Oroszország vesztesége az Ukrajna elleni háborúban 363 070-re emelkedett. Az elmúlt 24 órában az ukrán fegyveres erők újabb 790 orosz katonát ölt meg. A vezérkar szerint péntek reggelre Oroszország összes vesztesége 363 070-re emelkedett – közölte az Unian ukrán hírügynökség.

Ezen kívül a védelmi erők megsemmisítettek

• 9 harckocsit (összesen 6011),
• 14 TBM-et (11 142),
• 30 tüzérségi rendszert (8 604),
• 2 MLRS-t (949),
• 1 légvédelmi járművet (631),
• 18 taktikai UAV-t (6 771),
• 1 cirkálórakétát (1786),
• 40 járművet és tartálykocsit (1163)
• és 9 speciális járművet (1313).

Ugyanakkor a megsemmisített repülőgépek (329), helikopterek (324), hajók és csónakok (23), valamint tengeralattjárók (1) száma nem változott.