Az ukrán Gazdasági Biztonsági Hivatal reformjáról szóló törvénytervezetet a NATO és az EU szabványainak megfelelően kell kidolgozni, különben Ukrajna elveszítheti partnerei bizalmát – véli Ruszlan Sztefancsuk, az ukrán parlament elnöke az Interfax szerint.
Nem kell újra feltalálnunk a kereket, hanem a partnereinkkel elfogadott szabványokat kell követnünk. Vagyis a mi irányunk közvetlen és egyértelmű – az Európai Unió és a NATO, tehát be kell tartanunk az ő szabványaikat
– mondta Sztefancsuk.
Szerinte nincs szükség olyan jogszabályok elfogadására, amelyeket később módosítani kell majd, mert a partnerekkel szembeni tisztességtelenséggel Ukrajna elveszíti a bizalmat.
„Ezért azonnal el kell fogadnunk, ahogyan megállapodtunk” – tette hozzá a Verhovna Rada (Legfelsőbb Tanács) elnöke.
2023. október 13-án a Verhovna Rada pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottsága azt javasolta a parlamentnek, hogy alapként fogadja el a 10088. számú, „Az ukrán Gazdasági Biztonsági Hivatal reformjának kiemelt intézkedéseiről” című törvénytervezetet és annak 10088-1. számú alternatíváját.
Később, 2023. december 29-én a Miniszteri Kabinet jóváhagyta a Hivatal újraindításáról szóló saját törvénytervezetét, amelyet Vitalij Sabunin, a Korrupcióellenes Akcióközpont vezetője és Jaroszlav Zseleznyak, az illetékes parlamenti bizottság első elnökhelyettese élesen bírált. Szerintük ebben a formában az elnöki hivatal megtartja az ellenőrzést a hivatal felett, és az IMF nem számol ezzel a strukturális jelzővel.
Ukrajna kötelezettséget vállalt arra, hogy az új törvény értelmében a hivatal a bevált gyakorlatoknak megfelelően egyértelmű megbízatással és vizsgálati hatáskörrel rendelkezik majd, a főbb gazdasági bűncselekményekre összpontosítva és elemzési kapacitását megerősítve, biztosítva, hogy az állami adó- és vámhatóság képes legyen hatékonyan fellépni az adó- és vámszabálytalanságok ellen.
Az aktualizált program szerint megmarad a hivatal és az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal nyomozati hatásköre közötti jelenlegi szétválasztás.
Az ukrán védelmi erők egy hét alatt három orosz Buk-M2 rakétarendszert talált el a donyecki fronton – írja az Ukrajinszka Pravda.
A Különleges Műveleti Erők sajtószolgálata közölte, hogy az orosz hadsereg egy hét alatt három Buk-M2 rakétarendszert vesztett el két 9C36-os észlelő- és célzóberendezéssel a donyecki fronton.
Az Egyesült Államok információi szerint Észak-Korea ballisztikus rakétákat és kilövőállásokat szállított Oroszország számára, amelyeket az orosz haderő már bevetett Ukrajna ellen – közölte a washingtoni Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője.
John Kirby az elnöki hivatal sajtótájékoztatóján beszámolt arról, hogy az Egyesült Államok értesülései szerint december 30-án legalább egy észak-koreai rakétát lőttek ki az orosz erők, majd január 2-án többet is használtak az ukrán területek ellen éjszaka végrehajtott légitámadás során.
A nemzetbiztonsági tanács kommunikációs koordinátora azt is elmondta, hogy az orosz támadások hatásait egyelőre értékelik, és hozzátette, hogy az egyik rakéta Zaporizzsja megyében egy nyílt mezőn ért földet.
John Kirby jelezte, hogy – az amerikai hírszerzés értesülései szerint – Oroszország Irántól próbál rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákat beszerezni, ami annak jele, hogy Moszkva számára egyre nagyobb nehézséget jelent az utánpótlás biztosítása ukrajnai háborújához.
Megjegyezte, hogy a fegyverszállítási tárgyalások Oroszország és Irán között még nem zárultak le, ám az Egyesült Államok aggodalommal tekint arra, hogy ezek előrehaladottak.
Úgy vélte ugyanakkor, hogy miután Oroszország a szankciók miatt egyre inkább elszigetelődik a világszíntéren, ezért a fegyverellátása érdekében vele azonos módon gondolkodó államok felé fordul.
Az Egyesült Államok tavaly októberben hozta nyilvánosságra azon értesüléseit, amelyek szerint Észak-Koreából mintegy 1000 konténerből álló katonai szállítmány jutott Oroszországba.
Irán korábban katonai drónokat bocsátott Oroszország rendelkezésére, amelyeket az orosz erők Ukrajnában is bevetettek.
Öt ukrán régióban hirdettek légi riasztást az ukrán digitális átalakulásért felelős minisztérium nyilvános értesítési szolgálatának adatai szerint.
Reggel 7 óra 36 perckor Vinnyica régió lakosait figyelmeztették a veszélyre. Ezután Kijev, Hmelnyickij, Csernyivci és Csernyiszkij régiókban szólaltak meg a szirénák – írja az Aif orosz hírportál.
Csütörtökön a Kirovográdi területen, valamint a Herszon régió az ukrán haderő által ellenőrzött területein is légiriadót rendeltek el. Robbanásokat jelentettek Kropivnyickij városából és Herszonból is.
Magyarország területére 2024. január 4-én 24 órán belül az ukrán–magyar határszakaszon 6424 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 10 617 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 118 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.
Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Volodimir Zelenszkij csütörtökön egyeztetett Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel – írta közösségi oldalán az ukrán elnök.
Bejegyzésében gratulált Olaszországnak a G7-elnökség átvételéhez, majd megköszönte Meloni támogatását Ukrajna EU-csatlakozási ügyében.
Hálás vagyok Olaszországnak és személyesen Giorgiának azért, hogy folytatják Ukrajna légi pajzsának megerősítését
– fogalmazott az X-en Zelenszkij, hozzátéve, hogy Olaszország nemcsak egész Európa, de a globális biztonság megerősítéséhez is hozzájárul.
A kiegészítő légvédelem életeket ment és fenntartja a normális életet városainkban – tette hozzá.
Németország újabb katonai segélycsomagot jelentett be Ukrajnának – írja a Korrespondent.
A fegyverszállítmány többek között tartalmaz: tíz Marder BMP-t, Skynex légvédelmi rendszert, lőszereket, két TRML–4D radarállomást és két Wisent típusú műszaki-mentő járművet is.
A lap szerint mindeközben Matthew Miller, az Egyesült Államok külügyminisztériumának sajtószolgálati vezetője is bejelentette, hogy addig támogatják Ukrajnát, ameddig szükséges, ám nem feltétlenül olyan szinten, mint a 2022-es és 2023-as években.
A brit BAE Systems hadiipari vállalat közölte: újrakezdik az amerikai hadsereg által használt M777-es tarackok gyártását, mivel a tüzérségi fegyver iránt jelentősen megnőtt a kereslet a nemzetközi piacon az ukrajnai háború kezdete óta – írja a The Wall Street Journal.
A lap szerint az eset jól példázza azt, hogy a lövegek, rakétarendszerek csatatéren nyújtott teljesítménye miként befolyásolhatja a keresletet. Mint írták, az M777-ek esetében a BAE Systems először az alkatrészek gyártását kezdik újra azért, hogy a most használatban lévő fegyvereket megfelelően karban tarthassák, de a vállalat arra számít, hogy
A TERMELÉS ÚJRAINDÍTÁSÁVAL PÁRHUZAMOSAN ÚJABB ESZKÖZÖKRE IS MEGRENDELÉSEKET FOGNAK KAPNI.
Közlésük szerint mostanáig legalább 8 ország képviselői jelezték, hogy vásárolnának a tarackból.
A The Wall Street Journal megjegyezte: Ukrajna a vontatott M777-es mellett kapott számos annál fejlettebb, önjáró löveget is, de a tarackok is nagyon hasznosnak bizonyultak: strapabíróak, ritkán romlanak el, valamint könnyű javítani és kezelni őket. Ezek magyarázhatják a megnövekedett keresletet.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!