Az ukrán légierő pénteken nem erősítette meg azt az amerikai állítást, amely szerint Oroszország észak-koreai rakétákat vetett be Ukrajna területén.
Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője az észak-koreai rakétákkal kapcsolatos állításokra vonatkozó kérdésre válaszolva kijelentette:
a jelenlegi stádiumban nincs értesülésünk ilyen rakéták használatáról.
Mint mondta, ezt csak a roncsok tanulmányozása után tudják megerősíteni vagy cáfolni.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója az X közöségi portálon viszont azt írta,
immár nem lehet letagadni, hogy népirtó háborúja részeként az Oroszországi Föderáció most első ízben csapott le Ukrajna területére Észak-Koreából kapott rakétákkal.
Előzőleg pénteken a Szuszpilne ukrán állami médiaszolgáltató a Harkivi terület kormányzóját, Oleh Szinehubovot idézte, aki szerint Oroszországon kívül gyártott rakétát lőttek ki a régióra december végén és január elején. „Most végezzük az összes szükséges vizsgálatot. Egyelőre csak annyit tudok mondani, hogy a márkajelzést eltávolították a rakétákról, de annyi látható, hogy a gyártó ország nem az Oroszországi Föderáció” − idézte a Szuszpilne a kormányzót.
John Kirby, az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivője csütörtökön − titkosítás alól feloldott hírszerzési értesülésekre hivatkozva − kijelentette, hogy az orosz erők december 30-án egy Phenjan által szállított rakétát lőttek ki, amely a dél-ukrajnai Zaporizzsjai területen, egy mezőn csapódott be, több másikat pedig a hat halálos áldozatot követelő keddi tömeges rakétatámadás idején.
Péntekre virradó éjszaka Oroszország két hullámban 29, robbanóanyaggal megrakott drónnal támadta a Mikolajivi, Herszoni, Dnyiprói, Cserkaszi, Kirovohradi és Hmelnickiji területeket, valamint Ukrajna középső részét, jelentősebb károk nem keletkeztek – közölte az ukrán hadsereg.
A légierő a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közzétett közleménye szerint huszonegyet lelőtt közülük. Hozzátették, hogy mint mindig, a drónok most is Sahíd típusú, iráni gyártmányú repülő eszközök voltak.
Az ukrán védelmi erők egy hét alatt három orosz Buk-M2 rakétarendszert talált el a donyecki fronton – írja az Ukrajinszka Pravda.
A Különleges Műveleti Erők sajtószolgálata közölte, hogy az orosz hadsereg egy hét alatt három Buk-M2 rakétarendszert vesztett el két 9C36-os észlelő- és célzóberendezéssel a donyecki fronton.
Az Egyesült Államok információi szerint Észak-Korea ballisztikus rakétákat és kilövőállásokat szállított Oroszország számára, amelyeket az orosz haderő már bevetett Ukrajna ellen – közölte a washingtoni Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője.
John Kirby az elnöki hivatal sajtótájékoztatóján beszámolt arról, hogy az Egyesült Államok értesülései szerint december 30-án legalább egy észak-koreai rakétát lőttek ki az orosz erők, majd január 2-án többet is használtak az ukrán területek ellen éjszaka végrehajtott légitámadás során.
A nemzetbiztonsági tanács kommunikációs koordinátora azt is elmondta, hogy az orosz támadások hatásait egyelőre értékelik, és hozzátette, hogy az egyik rakéta Zaporizzsja megyében egy nyílt mezőn ért földet.
John Kirby jelezte, hogy – az amerikai hírszerzés értesülései szerint – Oroszország Irántól próbál rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákat beszerezni, ami annak jele, hogy Moszkva számára egyre nagyobb nehézséget jelent az utánpótlás biztosítása ukrajnai háborújához.
Megjegyezte, hogy a fegyverszállítási tárgyalások Oroszország és Irán között még nem zárultak le, ám az Egyesült Államok aggodalommal tekint arra, hogy ezek előrehaladottak.
Úgy vélte ugyanakkor, hogy miután Oroszország a szankciók miatt egyre inkább elszigetelődik a világszíntéren, ezért a fegyverellátása érdekében vele azonos módon gondolkodó államok felé fordul.
Az Egyesült Államok tavaly októberben hozta nyilvánosságra azon értesüléseit, amelyek szerint Észak-Koreából mintegy 1000 konténerből álló katonai szállítmány jutott Oroszországba.
Irán korábban katonai drónokat bocsátott Oroszország rendelkezésére, amelyeket az orosz erők Ukrajnában is bevetettek.
Öt ukrán régióban hirdettek légi riasztást az ukrán digitális átalakulásért felelős minisztérium nyilvános értesítési szolgálatának adatai szerint.
Reggel 7 óra 36 perckor Vinnyica régió lakosait figyelmeztették a veszélyre. Ezután Kijev, Hmelnyickij, Csernyivci és Csernyiszkij régiókban szólaltak meg a szirénák – írja az Aif orosz hírportál.
Csütörtökön a Kirovográdi területen, valamint a Herszon régió az ukrán haderő által ellenőrzött területein is légiriadót rendeltek el. Robbanásokat jelentettek Kropivnyickij városából és Herszonból is.
Magyarország területére 2024. január 4-én 24 órán belül az ukrán–magyar határszakaszon 6424 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 10 617 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 118 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.
Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Volodimir Zelenszkij csütörtökön egyeztetett Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel – írta közösségi oldalán az ukrán elnök.
Bejegyzésében gratulált Olaszországnak a G7-elnökség átvételéhez, majd megköszönte Meloni támogatását Ukrajna EU-csatlakozási ügyében.
Hálás vagyok Olaszországnak és személyesen Giorgiának azért, hogy folytatják Ukrajna légi pajzsának megerősítését
– fogalmazott az X-en Zelenszkij, hozzátéve, hogy Olaszország nemcsak egész Európa, de a globális biztonság megerősítéséhez is hozzájárul.
A kiegészítő légvédelem életeket ment és fenntartja a normális életet városainkban – tette hozzá.
Németország újabb katonai segélycsomagot jelentett be Ukrajnának – írja a Korrespondent.
A fegyverszállítmány többek között tartalmaz: tíz Marder BMP-t, Skynex légvédelmi rendszert, lőszereket, két TRML–4D radarállomást és két Wisent típusú műszaki-mentő járművet is.
A lap szerint mindeközben Matthew Miller, az Egyesült Államok külügyminisztériumának sajtószolgálati vezetője is bejelentette, hogy addig támogatják Ukrajnát, ameddig szükséges, ám nem feltétlenül olyan szinten, mint a 2022-es és 2023-as években.
A brit BAE Systems hadiipari vállalat közölte: újrakezdik az amerikai hadsereg által használt M777-es tarackok gyártását, mivel a tüzérségi fegyver iránt jelentősen megnőtt a kereslet a nemzetközi piacon az ukrajnai háború kezdete óta – írja a The Wall Street Journal.
A lap szerint az eset jól példázza azt, hogy a lövegek, rakétarendszerek csatatéren nyújtott teljesítménye miként befolyásolhatja a keresletet. Mint írták, az M777-ek esetében a BAE Systems először az alkatrészek gyártását kezdik újra azért, hogy a most használatban lévő fegyvereket megfelelően karban tarthassák, de a vállalat arra számít, hogy
A TERMELÉS ÚJRAINDÍTÁSÁVAL PÁRHUZAMOSAN ÚJABB ESZKÖZÖKRE IS MEGRENDELÉSEKET FOGNAK KAPNI.
Közlésük szerint mostanáig legalább 8 ország képviselői jelezték, hogy vásárolnának a tarackból.
A The Wall Street Journal megjegyezte: Ukrajna a vontatott M777-es mellett kapott számos annál fejlettebb, önjáró löveget is, de a tarackok is nagyon hasznosnak bizonyultak: strapabíróak, ritkán romlanak el, valamint könnyű javítani és kezelni őket. Ezek magyarázhatják a megnövekedett keresletet.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!