Kedves olvasóink!

Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Egyre nagyobb a baj Moszkva körül;
• Hiperszonikus fegyverrel mértek csapást az ukránokra az oroszok;
• Orosz állampolgár lett az amerikai bokszoló, aki felvette Putyin nevét;
• Megtorlást ígért Zelenszkij az orosz rakétatámadás miatt;
• Rendszeresen végezhetnek ki ukrán hadifoglyokat az oroszok;
• Az oroszok közölték, milyen fegyverekkel szerelik fel a hadsereget 2024-ben;
• Alekszej Navalnij a legkeményebb orosz börtönben tapasztalt pokoli körülményekről mesélt.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is! Jó pihenést kívánunk!

„Kijev nem riad vissza polgári objektumok lövetésétől, és attól, hogy kazettás lőszert alkalmazzon egy városközpont ellen, ahol nincsenek katonai létesítmények” – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Moszkvában a Belgorod elleni katonai csapásokat kommentálva.

„Katonáink továbbra is mindent megtesznek annak érdekében, hogy ezt a veszélyt előbb minimalizálják, majd teljesen megszüntessék. A különleges hadművelet emiatt folytatódik” – mondta.

Peszkov nem kívánta kommentálni azokat az – ukrán és amerikai hivatalos források által hangoztatott – állításokat, amelyek szerint Oroszország észak-koreai rakétákat vetett be Ukrajnában.

„Inkább arra hívnám fel a figyelmet, hogy területünket és polgári objektumainkat, köztük Belgorod város központját a szilveszter előtti napon folyamatosan olyan lövedékekkel és rakétákkal lőtték, amelyeket Németországban, Franciaországban, Olaszországban, az Amerikai Egyesült Államokban és más országokban bocsátottak ki. Erről ne feledkezzünk meg!” – hangsúlyozta.

Volodimir Zelenszkij kedden a soros EU-elnökséget átvevő Alexander De Croo belga miniszterelnökkel tárgyalt. Az ukrán elnök X-bejegyzésében nagyra értékelte, hogy Belgium támogatta Ukrajnát az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésében. 

Zelenszkij szerint Belgium támogatásával jelentős előrelépést tehetnek. A belga miniszterelnökkel további védelmi együttműködésekről is egyeztettek, valamint az ukrán államfő rendkívül fontosnak tartja, hogy jóváhagyják Kijevnek az 50 milliárd eurós uniós pénzügyi támogatást.

Az olaszországi Modena város helyi hatóságai visszavonták annak az orosz szervezésű kiállításnak az engedélyét, amelyen a szervezők azt kívánják bemutatni a közönségnek, hogy a Donyeck megyei Mariupolban gyors újjáépítés és a város felvirágoztatása zajlik, mióta a települést az orosz hadsereg elfoglalta – számolt be Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő.

Közlése szerint a modenai polgármesteri hivatal az ukrán fél kérésére vonta vissza az engedélyt.

Őszintén üdvözöljük ezt a döntést. Hálásak vagyunk mind a város polgármesteri hivatalának, mind az olaszországi ukránoknak, akik nem engedték, hogy az olasz társadalmat félrevezessék a mariupoli és általában az ukrajnai orosz bűncselekmények következményeivel kapcsolatban. Arra buzdítjuk a világ többi városát, hogy ne biztosítsanak helyszínt az ilyen orosz provokációknak. Ezzel jelentősen hozzájárulnak Ukrajnának az orosz agresszió feletti győzelméhez

– hangsúlyozta a szóvivő.

A tervezett kiállítás és konferencia miatt – Olaszországban élő ukránok jelzésére – Kijev már a múlt héten hivatalos úton is tiltakozását fejezte ki. A rendezvényt egy Olaszországban működő orosz kulturális egyesület szervezte, és megnyitóját január 20-ra harangozták be.

Az Ukrajnát közel két éve támadó orosz erők 2022 tavaszán hosszú ideig ostromolták, és ezalatt gyakorlatilag a földdel tették egyenlővé a stratégiai jelentőségű kikötővárost, majd bevették.

Az ENSZ becslései szerint Ukrajna lakosságának megközelítőleg 40 százaléka, azaz 14,6 millió ember szorul idén humanitárius segélyre az országban Oroszország indította háború hatásai miatt – adta hírül az MTI. 

Az adatok szerint az adományozás csökkenőben van, az ENSZ ezért jobban összpontosít a rászorulókra, és visszafogja a programjait. Ezért is kérnek egyes területeken kevesebb adományt, mint a korábbi években – közölte kedden Genfben az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának (OCHA) szóvivője.

Az OCHA adatai szerint azonban eddig a kért összegnek mindössze mintegy 64 százaléka folyt be. Az ENSZ-nek egymilliárd dollárra van szüksége az Ukrajnával szomszédos, menekülteknek otthont adó országok részére is.

Az ENSZ adatai szerint 6,3 millió ukrán menekült külföldre az Ukrajna elleni háború 2022. februári kezdete óta, és az ország lakosságának egynegyede vált belső menekültté.

„Oroszország legutóbbi, nagy erejű támadásai azt jelzik, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem nyit a tárgyalás és a tűzszünet felé. Az Orosz Föderáció legyőzéséhez, az orosz propaganda aláásásához, a szövetségek megőrzéséhez és a terület védelméhez Ukrajnának változtatnia kell” – idézte a The Atlantic magazin Rusztem Umerov védelmi miniszter nyilatkozatát.

Az Unian szerint Umerov felsorolta, hogy pontosan mit kell tenni ahhoz, hogy Ukrajna megnyerje a háborút. A legfontosabb célok szerinte, hogy

• A legelszántabb és legjobban irányított hadsereg alakuljon meg, amihez több katonát kell toborozni és kiképezni, a veteránoknak pedig szabadságot kell adni.
• Európa az ukrán hadsereg igényeit helyezze előtérbe.
• A korrupció és a rossz gazdasági mechanizmusok megszüntetése.
• Az ukrán politikai viták rendezése.

A miniszter szerint a felsorolt problémákat nem lesz könnyű megoldani, de a sikerben nemcsak Ukrajna, hanem több ország is érdekelt.

Az orosz katonák Bahmut irányában próbálják visszaszerezni az elvesztett pozíciókat , így ott folyamatosak a támadások – közölte Oles Maljarevics ukrán őrmester egy helyi tévécsatorna műsorában.

Az ukrán őrmester arról számolt be, hogy Bahmut déli irányában aktívan védekeznek, így az oroszoknak taktikai és területi sikerei sem voltak. Hozzátette, hogy az orosz hadsereg emiatt folyamatosan erősítést kap, és aktívan vet be drónokat – írja az Unian ukrán hírügynökség.

„Az ellenség taktikát próbál változtatni, több drónt használ. Az oroszok most ezekre támaszkodnak” – szögezte le. 

A moszkvai katonai tárca keddi hadijelentése szerint az orosz fegyveres erők a dél-donyecki frontszakaszon két rohamot vertek vissza hétfőn, az „érintkezési vonal” mentén pedig csaknem hatszáz ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, közülük mintegy 240-en a Donyecknél vívott harcokban.

Az orosz hadijelentés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett két lőszerraktárt, két gyalogsági harcjárművet, cseh Vampire sorozatvetők tíz rakétáját és hat drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást. Orjolban egy hőerőmű és egy emeletes lakóház sérült meg.

A hadászati kezdeményezés továbbra is az orosz hadseregé az ukrajnai háborúban, és Moszkva következetesen eléri a „különleges hadművelet” célját – jelentette Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter egy, az orosz hadsereg parancsnokaival megtartott online konferencián.

A tárcavezető szerint az ukrán hadsereg tavaly több mint 215 ezer embert és 28 ezer haditechnikai eszközt veszített. Megfogalmazása szerint az orosz hadsereg módszeresen csökkenti az ukrán fegyveres erők harcképességét.

„Nyugati kurátorainak sugalmazására a kijevi rezsim továbbra is mészárszékre küldi katonáit, és igyekszik megtalálni minden lehetőséget arra, hogy feltöltse az ukrán hadsereg sorait. Ez nyilvánvalóan nem változtat a helyzeten az érintkezési vonal mentén, csak meghosszabbítja a katonai konfliktust” – fogalmazott.

A Brjanszki régió kormányzója, Alexander Bogomaz közölte, a légvédelem megsemmisített egy drónt – vette észre a The Guardian.

A kormányzó hozzátette, a támadásban senki sem sérült meg. 

Egy repülőgép típusú, pilóta nélküli légi járművet semmisítettek meg Brjanszk régió felett az orosz védelmi minisztérium légvédelmi erői. Áldozatok nincsenek, károk nem történtek. A mentők a helyszínen dolgoznak

– írta Bogomaz.

Az elmúlt három napban az ukrán erők csaknem harminc orosz katonát fogtak el a délkelet-ukrajnai szektorban (Tavria) – adta hírül az MTI Olekszandr Tarnavszkij, a térségben szolgálatot teljesítő ukrán csapatok parancsnokának bejelentését. 

A parancsnok a Telegram-csatornáját ismertette:

az elmúlt 24 órában 375 orosz katonát és 21 katonai eszközt semmisítettek meg, beleértve két harckocsit, öt páncélozott harcjárművet, egy tüzérségi rendszert és kilenc drónt.

Hétfőn az orosz hadsereg légicsapást nem hajtott végre, de a térségre az oroszok öt rakétacsapást mértek, és 452-szer lőtték az ukrán erőket rakéta-sorozatvetőkkel, továbbá 37 katonai összecsapás volt a szemben álló csapatok között.

Szerhij Tyurin, a nyugat-ukrajnai Hmelnickij régió kormányzója szerint a hétfői masszív orosz rakétatámadás halálos áldozatainak száma háromra nőtt a régióban. Hozzátette, hogy a mentést végzők befejezték a romok eltakarítását. Az ország többi részéből nem jelentettek halálos áldozatokat a hétfői rakétatámadást követően.

Dnyipropetrovszk régió kormányzója, Szerhij Liszak szintén a Telegramon adott hírt arról, hogy az orosz erők keddre virradó éjjel nehéztüzérséggel ágyúzták a régióban lévő Marhanec várost. Károk keletkeztek egy ötszintes lakóépületben, de senki sem sérült meg.

Hatalommal való visszaélés miatt indult büntetőeljárás az oroszországi Podolszk város helyi és kerületi adminisztrációjának helyettese, valamint a kazánház vezetője ellen, miután több helyi háztartásban is leállt a fűtés – írta a TASZSZ.

A kazánház üzemeltetésével megbízott tisztviselőt elsősorban azzal gyanúsítják, hogy bár tisztában volt a berendezés hibáival, nem foglalkozott vele időben.

Dmitrij Peszkov közölte, a hibát gyorsan helyreállították. A TASZSZ szerint a Kreml szóvivője hozzátette, sajnálja, hogy sokaknak okozott kellemetlenséget a fűtés hiánya, és a jövőben azon dolgoznak, hogy megelőzzék az ehhez hasonló helyzeteket.

Svédország mintegy 5 millió dollárral járul hozzá a NATO-alaphoz Ukrajna megsegítésére – közölte a Korrespondent.

A lap szerint a támogatást védelmi eszközökre, üzemanyagra, gyógyszerekre, és aknamentesítési eszközök vásárlására fordítják.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a hétvégén egy svéd konferencián tartott beszédet, amelyben kiemelte, hogy Európának közös fegyvergyártásra lenne szüksége.

Salome Zourabichvili grúz elnök azt mondta, hogy mindig is Grúzia ellenségének tekintette Oroszországot – írja az MK.ru.

Oroszország a köztársaság függetlenné válása óta eltelt időszakban végig negatívan viszonyult Grúziához – osztotta meg álláspontját. Zourabichvili elismerte, ő maga és rokonai mindig is így éreztek.

Korábban Mamuka Mdinaradze, a Grúziában kormányzó Grúz Álom – Demokratikus Grúzia párt ügyvezető titkára azt mondta, hogy Zourabichvili fasiszta kijelentést tett az ország orosz ajkú lakosai ellen. Mdinaradze a grúz elnök kijelentésére reagálva úgy fogalmazott, felháborítja az orosz ajkú lakosok jelenléte a köztársaságban.

Elnökjelöltként jegyezte be Nyikolaj Haritonov parlamenti képviselőt, az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja (KPRF) frakciójának tagját kedden az orosz Központi Választási Bizottság.

Haritonov egy parlamenti párt jelöltje, így az orosz választási törvény értelmében nem kell támogató aláírásokat gyűjtenie ahhoz, hogy elnökjelöltként regisztráltassa magát. Oroszországban az elnökválasztást idén három napon át – március 15-én, 16-án és 17-én – tartják.

Az orosz Központi Választási Bizottság január 5-én két másik parlamenti párt képviselőjét, Leonyid Szluckijt, Oroszország Liberális Demokrata Pártjának elnökét, a moszkvai parlamenti alsóház külügyi bizottságának elnökét és Vlagyiszlav Davankovot, az alsóház alelnökét, az Új Emberek párt képviselőjét jegyezte be elnökjelöltként.

Putyin, Haritonov, Szluckij és Davankov mellett indulási szándékáról tett bejelentést Szergej Malinkovics, az Oroszország Kommunistái elnevezésű, parlamenten kívüli párt elnöke, Szergej Baburin (Orosz Össznépi Unió), Andrej Bogdanov (Oroszországi Szabadság és Igazságosság Pártja), Borisz Nagyezsgyin (Polgári Kezdeményezés), Irina Szviridova (Oroszország Demokrata Pártja), Rada Russzkih blogger (független) és Anatolij Batasev blogger (független).

A hivatalban lévő államfő december 18-án adta be iratait a Központi Választási Bizottsághoz, amely két nappal később bejegyezte támogatói csoportját, ami december 23-án megkezdte az aláírásgyűjtést is.

Kedden egyébként megkezdte működését az elnök újraválasztási stábjának egységes telefonközpontja és lakossági irodája.

Észtország a következő négy évben a köztársaság éves bruttó hazai termékének (GDP) 0,25 százalékát kitevő katonai támogatást nyújt Ukrajnának – számolt be a helyi közmédia Kaja Kallas észt miniszterelnökre hivatkozva.

Az ERR hírportál szerint a kormányfő az Állami Védelmi Tanács ülését követő sajtótájékoztatón azt mondta:

Észtország a GDP 0,25 százalékát fogja kiutalni a következő négy évben.

A politikus szólt arról, hogy Észtország 2022 óta közel 500 millió euró értékben nyújtott katonai segélyt Kijevnek, ami a GDP-jének nagyjából 1,4 százaléka. Hozzátette, hogy a jövőben Észtország évente 14 millió eurót tervez elkülöníteni Ukrajna újjáépítésére.

Ukrajnában 520 gyerek halt meg, és legalább 1191-en különböző súlyosságú sérüléseket szenvedtek az ukrajnai háború kezdete óta – közölte az ukrán Legfőbb Ügyészség a Telegram csatornáján. 

A gyerekek döntően Donyeck, Harkiv, Herson, Kijev, Dnyipropetrovszk, Zaporizzsja, Mikolajiv, Csernyihiv és Luhanszk régióban estek áldozatul az agressziónak

– idézi az Interfax a közleményt. 

A Legfőbb Ügyészség Ukrajna ideiglenesen megszállt és felszabadított területein jelenleg is folytatja a pontos számok megállapításáért a munkáját. 

Sikertelen orosz támadásokról számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara Avgyijivka környékéről – írja az Ukrajinszka Pravda. 

Az orosz csapatok 7 övezetben támadtak, a legaktívabb támadási műveletek Avgyijivka környékén zajlottak, ahol egy nap alatt csaknem 67 tűzharc alakult ki. Az orosz föderáció harcosai itt összesen 55 rakéta- és 22 légicsapást mértek, valamint 35 alkalommal indítottak tüzérségi támadást rakétarendszereikből az ukrán csapatok állásaira. 

Kupjanszknál az ukrán védők öt ellenséges támadást vertek vissza. Limannál 2 támadást, Bahmutnál szintén két ellenséges támadást, a délkelet-ukrajnai Tavrija irányában pedig továbbra is visszatartják az ukrán erők az oroszokat, akik a vezérkar jelentése szerint folyamatosan Avgyijivka bekerítésén dolgoznak. Marinszkij irányban a védelmi erők 12 támadást vertek vissza, Zaporizzsjánál pedig 7-et. 

Az elmúlt nap folyamán a légvédelem 18 X–101/X–555/X–55 cirkálórakétát semmisített meg, valamint két ellenséges lőszerraktárat.

Egy londoni székhelyű jótékonysági szervezet, az Action on Armed Violence (AOAV) felmérése szerint 2023-ban 122 százalékkal nőtt a robbanóanyagok miatt bekövetkező civil halálozások száma. Az emelkedés nagyrészt az Izrael és a Hamász közötti háborúnak köszönhető, de az ukrajnai, szudáni, mianmari és szomáliai konfliktusok is hozzájárultak – írja a BBC. 

A támadások legalább 15 305 civil halálát okozták, ami 122 százalékos növekedést jelent 2022-hez képest. Ez azt jelenti, hogy több tízezren megsérültek. Az adatok alapján egyértelműen az izraeli gázai háború a polgári áldozatok számának drámai növekedéséhez vezető fő ok: ez a világ összes áldozatának körülbelül egyharmadát teszi ki. Gázában 920 robbanófegyver-használati esetet rögzítettek, amelynek következtében 9334 ember halt meg. 

Az AOAV szerint a levegőből indítható fegyverek használata is nőtt világszerte mintegy 226 százalékkal: a 2022-es 519 incidensről tavaly 1694-re emelkedett. A kutatása azt mutatja, hogy ha lakott területeken robbanófegyvereket használnak, a sérültek túlnyomó többsége valószínűleg civil. Világszerte az állami szereplők a felelősek a robbanóanyagok által okozott civil áldozatok halálának 77 százalékáért.

Oroszország „ezüstérmes”

Izraelben 2023-ban több mint 1000 támadás 12 950 polgári áldozatot követelt – köztük halottakkal és sebesültekkel. Oroszország a második, ukrajnai háborúja 8351 polgári áldozatot követelt. A Szudánban, Mianmarban, Szíriában és Szomáliában zajló konfliktusok szintén hozzájárultak az AOAV által 2010 óta feljegyzett legmagasabb polgári áldozatok számához.

Hosszú időre is korlátozottá válhat az oroszok harcképessége – erről Ivan Sztupak katonai szakértő beszélt egy ukrán hírcsatornának, aki 2004 és 2015 között egyebek mellett a kémelhárítással foglalkozó Ukrán Biztonsági Szolgálat, az SZBU tagja volt.

A Unian idézi a szakértőt, aki cáfolta a The Telegraph újságíróinak korábbi kijelentéseit, miszerint Harkiv és Kupjanszk térségében orosz szárazföldi offenzíva indulna. Szerinte az orosz hadsereg már több hónapja aktív Kupjanszk és Liman városok között. Úgy véli, az orosz csapatoknak jelenleg nincsenek komoly logisztikai problémái, és a kommunikációs vonalaik is hatékonyan működnek. Az elmúlt másfél hónapban azonban az Ukrán Fegyveres Erők hatékonyan akadályozták az oroszok élelmiszer-, gyógyszer- és lőszerellátását Herszon térségében, ezzel jelentős károkat okozva a harcképességükben.

Az én elképzelésem szerint március vége az a pont, ahonnan Ukrajna átveszi a kezdeményező fél szerepét

– mondta a szakértő.

„A gazdák az ország nagy részét lezárták. A támogatásokat megszüntették, de az Ukrajnára költött csillagászati összegek még mindig nőnek” – írja Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, az orosz biztonsági szolgálat helyettes vezetője az X-en.

A politikus arra reagált csípős megjegyzésével, miszerint Németországban országszerte tiltakozások kezdődtek hétfőn reggel, miután a szövetségi kormány a mezőgazdasági támogatások csökkentését tervezi. A főváros mellett több nagyvárosban is, többek között Hamburgban, Münchenben és Bonnban is az utcákra vonultak a gazdák. 

„Németország a fő finanszírozó. Ha ez így megy tovább, a banderovciak (ezt a kifejezést az orosz médiában Sztyepan Bandera világháborús ukrán nacionalista vezérre utalva azokra a periférián létező ukrajnai szélsőségesekre használják, akik átvették a teljes ukrán kormány irányítását – a szerk.) Berlinbe fogják exportálni bevált fegyverüket, a Majdant. Ebben az esetben erősen kétséges, hogy kitart Scholz májas kolbásza. Rosszindulatú érdeklődéssel követjük” – írta. 

Az ukrán légvédelem lelőtte az első kínai sugárhajtóművel felszerelt Shahed–238-as támadó drónt – közölte Szerhij Fles katonai kommunikációs szakértő Telegram-csatornáján az Unian szerint.

Az ország közepe felé repült. Meghaladta az óránkénti 500 kilométeres sebességet. Nem gondoltam, hogy ilyen gyorsan ideérnek. Irán nemrég mutatta be először ezt a típust egy kiállításon 

– tette hozzá.

A szakértő megjegyezte, hogy az ilyen drónok egy sugárhajtómű segítségével az egész országot be tudják repülni. Ráadásul gyorsabban elérik Ukrajnát és manőverezni is tudnak.

Fles ugyanakkor megjegyezte, hogy ezek a drónok nem rendelkeznek semmilyen „szuperfegyverrel” – csak normál töltéssel és navigációval.

Az ukránoknak tudniuk kell, hogy az égen a mopedek hangja mellett most már másfajta repülőgépek hangját is hallhatják. A jó hír az, hogy ezt most lelőttük

– tette hozzá.

Az ukrán–magyar határszakaszon 4626-an léptek be Magyarországra hétfőn, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 5006-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatott az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).

A beléptetettek közül a rendőrség 60 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.