Tisztelt olvasóink!

Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háborúról. A nap legfontosabb hírei az alábbiak voltak:

• Megszólalt a szovjetek bukását megjósoló történész, fordulat jöhet a háborúban?
• Igazi Frankensteint vetettek be sikerrel az ukránok
• Kőkemény váddal illette a Nyugatot Putyin egyik legfontosabb embere
• Vlagyimir Putyin szülőhazáját támadták az ukránok
• Putyin nem elég kemény a harctéren – mondta kritikusa, majd öt évre börtönbe küldték
• Vlagyimir Putyin szövetségesét környékezné meg segítségért Zelenszkij

Tartsanak velünk holnap is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

Hamarosan növelhetik a hadiadót Ukrajnában. Első körben azok fizethetnek többet, akik az átlagosnál magasabb jövedelemmel rendelkeznek – írta meg a Kárpáti Igaz Szó.

Rokszolana Pidlosza, a parlament költségvetési bizottságának vezetője kifejtette:

akiknek a bére meghaladja a 20 ezer hrivnyát, igazán fizethetnének a jelenleginél több, olyan 3–5 százalékos hadiadót.

Jelenleg mindenki egységesen 1,5 százalék hadiadót fizet Ukrajnában, aki legálisan dolgozik. Ugyanakkor régóta téma, hogy emelni kellene ezen.

Most, hogy alaposan megcsappant a nyugati finanszírozás, ismét felerősödtek a hadiadó megemeléséről szóló hangok. Ukrajna idei büdzséje 41 milliárd dolláros deficitet tartalmaz. Szakértői körökben gyakran elhangzik, hogy emiatt adóemelésekre kerülhet sor, új járulékokat vethetnek ki, a fentebb már említett kormánypárti képviselő például luxusadót szorgalmaz.

Több mint 200 ezren hagyták el Belaruszt 2021-ben és 2022-ben – közölte csütörtökön Aljakszej Begun, a minszki belügyminisztérium migrációs és állampolgársági kérdésekkel foglalkozó részlegének vezetője az ONT televízió műsorában.

A háttérben a belügyminisztérium munkatársa szerint az állhat, hogy vagy tartózkodási engedélyt kaptak valahol, vagy IT-szakemberek és családjaik költöztek el. 

Persze ez sok. Mert munkaképes korú emberekről van szó 

– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy minden egyes kiutazó állampolgár személyazonosságát ismerik, és nem mindenki politikai okok miatt távozott az országból. 

Kijelentette, hogy Belarusz mindig nyitva áll a visszatérők előtt – írja az MTI. 

Az országban a 2020-as, vitatott elnökválasztáson az országot 1994 óta irányító Aljakszandr Lukasenkát hirdették ki hivatalosan elnöknek. A csalást kiáltó ellenzék felhívása nyomán tömegtüntetések törtek ki, amelyeket a karhatalom kemény kézzel elfojtott. Szvjatlana Cihanouszkaja volt fehérorosz elnökjelölt a választást követően az ellenzék több vezető tagjával együtt külföldön keresett menedéket, miközben több mint 35 ezer embert állítottak elő a megmozdulásokon, jogvédő csoportok és független sajtóorgánumok tucatjait záratták be.

Egy évvel ezelőtt zuhant le egy helikopter egy óvoda mellett az ukrajnai Brovari városában, Kijev közelében, amelynek következtében a teljes ukrán belügyi vezetés meghalt. Az évfordulóról Volodomir Zelenszkij ukrán elnök is megemlékezett, és bejegyzést tett közzé Facebook-oldalán.

Egy évvel ezelőtt szörnyű katasztrófa követelte az ukrán belügyminiszter, Gyenisz Monasztirszkij és munkatársai, Jevhen Jenin, Jurij Lubkovics, Tetjana Sutjak, Mihajlo Pavluszko, Andrij Marinyicsenko és Mikola Anatszkij életét. Szavahihető emberek. Eredményorientált emberek. Emberek, akik megerősítették hazánkat. És nemcsak szeretteiknek, hanem Ukrajnának is hiányoznak.

Örök emléket nekik!

– írta az elnök.

Az egy évvel ezelőtti tragédiához valószínűleg a sűrű ködben elkövetett pilótahiba vezetett: a helikopter túl alacsonyan repült, és a pilóta túl későn vett észre egy magas épületet. A balesetben 18 ember veszítette életét, és 29-en megsérültek, köztük 15 gyermek. 

Franciaország a jövő év elejéig 78 Caesar önjáró tarackot tud gyártani az ukrán hadsereg számára – jelentette ki Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter a France Inter francia rádiónak adott csütörtöki interjúban.

A következő hetekben Párizs hat Caesar tarackot szállít Kijevnek, és 2025 eleje előtt további 72 ilyen fegyvert tud gyártani

– fejtette ki a tárcavezető.

Hozzátette, hogy jelenleg Ukrajnának 49 Caesar tarackja van, amelyek taktikai sikereket hoztak az ukrán hadseregnek. „Kezdeményezésünk célja, hogy 2024-ben 78 Caesar fegyvert állítsunk elő, ösztönözve ezzel más európai országokat és Ukrajna többi szövetségesét a közös finanszírozásra” – mondta.

A miniszter kitért arra, hogy Ukrajna a szállításra váró hat tarackot saját költségén vásárolta. Emlékeztetett arra, hogy csütörtökön Párizsban készülnek bejelenteni egy Franciaország és az Egyesült Államok irányításával működő „tüzérségi koalíció” létrehozását, amelynek célja Kijev képességeinek megerősítése.

Lecornu az interjúban elmondta még, hogy országa havi rendszerességgel szovjet típusú repülőgépekre átalakított légibombákat és további tüzérségi lövedéket kezd szállítani Kijevbe. A miniszter szavai szerint Franciaország

Kiemelte, hogy Franciaország az Ukrajnának szállított tüzérségi lövedékek havi mennyiségét is növelni fogja. Elmondása szerint a háború első hónapjaitól 2023 elejéig Franciaország havonta ezer lövedéket biztosított. „Tavaly február óta ez már havi kétezer, ettől a hónaptól pedig havi háromezer lesz” – tette hozzá. 

Az orosz erők ismét ágyúzták a Harkivi területen Kupjanszk városát,

– közölte Oleh Szinyehubov, a kelet-ukrajnai megye kormányzója csütörtökön a Telegramon.

A helyi kormányzók beszámolója szerint az éjjel Ukrajnára kilőtt orosz drónok közül a légvédelem a nyugat-ukrajnai Hmelnickiji területen hármat, a keleti országrészben lévő dnyipropetrovszki régióban pedig négyet lőtt le. Utóbbi térségben az egyik drón roncsai egy agrárvállalat területére zuhantak – írja az MTI.

Vjacseszlav Csausz, az észak-ukrajnai Csernyihivi terület kormányzója bejelentette, hogy az orosz határtól számított öt kilométeres övezetben a határőrök mostantól szigorúbban ellenőrzik a civilek mozgását, utóbbiak biztonsága érdekében. Közölte, hogy a kijárási tilalom változatlan maradt, azaz éjféltől reggel 4 óráig van érvényben. Ugyancsak megmarad a kiskereskedelmi láncok és élelmiszeripari létesítmények alkoholárusítási tilalma este tíz és reggel kilenc óra között.

A Blackjack-csoport hackerei, akik állítólag az Ukrán Biztonsági Szolgálathoz köthetőek, feltörték az orosz állami tulajdonban lévő, katonai létesítményeket építő igazgatóság szervereit – közölte az Interfax-Ukrajna hírügynökség meg nem nevezett forrásra hivatkozva. 

A forrás szerint a hackerek letöltötték az orosz védelmi minisztérium katonai létesítményeinek több mint 500 dokumentációját: fegyverarzenálok, légvédelmi rakétatelepek, főhadiszállások, laktanyák, köztük az ukrajnai megszállt területeken található létesítmények iratait, valamint számos egyéb műszaki és tervdokumentációt, összesen több mint 1,2 terabájtnyi adatot.  

A hackerek hét szervert is elloptak, és az intézmény alkalmazottainak több mint 150 számítógépét titkosították, így az illetékesek nem férnek hozzá a teljes adatállományhoz, és biztonsági mentéseket sem tudnak végezni. 

Beidézték Franciaország oroszországi nagykövetét, Pierre Levyt az orosz külügyminisztériumba – írja az mk.ru az orosz külügyminisztérium szóvivőjének közleménye alapján. 

Mint az orosz külügyminisztérium szóvivője kifejtette, ennek oka, hogy az Orosz Föderáció fegyveres erői megsemmisítették a külföldi zsoldosok ideiglenes, harkivi állomáshelyét, ahol francia állampolgárok is voltak.

Korábban arról számoltak be, hogy Harkivban civil létesítménynek álcázott nacionalista zászlóaljak, valamint ukrán katonai bizottságok alkalmazottainak telephelyeit találták el. Az előzetes adatok szerint több mint száz, az Ukrán Fegyveres Erők kötelékében szolgáló katonát likvidáltak. Ugyanakkor az egyik álcázott katonai létesítményben a Harkivi Műszaki Egyetem épületében, mint kiderült, külföldi zsoldosok voltak elszállásolva.

Earl Rasmussen nyugalmazott amerikai alezredes szerint azzal, hogy Oroszország csapást mért a külföldi zsoldosok Harkivban lévő telephelyére, egyértelmű jelzést küldött a Nyugatnak. A szakértő véleménye szerint ez ok arra, hogy a kijevi rezsim és nyugati támogatói kétszer is meggondolják, ha azt akarják, hogy Ukrajna továbbra is létezzen.

A frontra látogatott Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko, aki a lőszer és a katonai állomány drámai hiányáról számolt be a német Bildnek, valamint a fronton harcoló katonákkal is tárgyalt.

További részleteket az alábbi cikkünkben olvashat:

A Románia, Bulgária és Törökország által nemrégiben aláírt, a fekete-tengeri aknamentesítésről szóló memorandum gyakorlati végrehajtása valószínűleg nyáron kezdődik – írja az Ukrinform. 

Az előrejelzést Vaszil Bodnar, Ukrajna törökországi nagykövete közölte egy online tájékoztatón. 

A diplomata megjegyezte, hogy a január 11-én aláírt háromoldalú memorandum alapján már mindegyik fél elkezdett intézkedni: Románia már felkészült, Bulgáriában a belföldi eljárások zajlanak, Törökországban pedig ratifikálni kell a dokumentumot, mivel a parlament hatáskörébe tartozik az aknamentesítésben részt vevő fegyveres erők egységeinek alkalmazása. A megállapodást várhatóan a következő másfél hónapban hagyja jóvá az állam. 

A legvalószínűbb, hogy a hajók valamikor a nyári hónapokban szállnak tengerre: a lefedett terület pedig egy Odeszától a Boszporuszig tartó képzeletbeli vonaltól nyugatra lesz. Vagyis az egykori gabonafolyosó vonalától nyugatra Románia, Bulgária és Törökország felségvizeiig. Az aknamentesítés a NATO keretein belül történik majd. 

Leváltotta Marcel Ciolacu román miniszterelnök csütörtökön Ion Cupát, a román vámhivatal vezetőjét és Sandu Costeát, az adóhatóság (ANAF) alelnökét a több mint egy hete forgalomlassítással tüntető gazdák és fuvarozók ukrán gabonatranzittal kapcsolatos panaszai miatt.

Ciolacu a kormányülés elején közölte: a cseréről Marcel Bolos pénzügyminiszter előterjesztése nyomán döntött, aki „nagyon gyorsan reagált a tüntetőkkel folytatott tárgyalásokon felvetett vámügyi problémákra”. A kormányfő ugyanakkor kifejezte reményét, hogy olyan tisztségviselők kerülnek a vámhivatal, illetve az adóhatóság élére, akik a gazdálkodók és fuvarozók minden jogos igényére már jövő héten megoldásokat találnak.

A gazdák a hatóságok passzivitását kifogásolták a romániai gabonacsempészettel szemben, és azt sérelmezték, hogy az ukrán gabonát a román utakon külföldre szállító, és a konstancai kikötőben hatalmas torlódást okozó kamionokat a hatóságok szerintük nem ellenőrzik ugyanolyan szigorral, mint a többi járművet. A tüntetők azt kérték, hogy különítsék külön forgalmi sávokba az ukrán gabonaszállítmányokat, illetve az EU-s teherautókat a határátkelőkön és a konstancai kikötőben.

Hétfőn a bukaresti kormány közleményben cáfolta, hogy Romániában feketén értékesítenék a más piacokra szánt ukrán gabona egy részét, a gazdák viszont azt állítják, hogy a gabonatranzitot végző teherautók olykor több tonnával is könnyebbek, amikor megérkeznek a konstancai kikötőbe az országba történt belépéskor végzett méréshez képest.

Az ukrán gabonatranzit ellen tiltakozó gazdák traktoraikkal a román–ukrán határ halmi átkelőhelye felé vezető utat is eltorlaszolták csütörtökön. Az Agerpres hírügynökség szerint azonban a személyforgalom a déli órákban zavartalan volt a halmi határátkelőn, csak a teherautók áthaladását akadályozzák a tiltakozó Szatmár megyei gazdák.

A szeretvásári (Siret) határátkelőt a tiltakozó akciók kezdete óta eltorlaszolták a tüntetők, ezért kedden már 150 ukrán és török sofőr demonstrált a város utcáin, amiért napok óta nem tudtak átjutni Ukrajnába. Csütörtökön mintegy 150 kamion már kiléphetett Romániából. A Suceava megyei hatóságok tájékoztatására hivatkozva az Agerpres azt írta: a Romániából Ukrajna irányába tartó kamionok tranzitja szerda reggeltől óránként tíz kamionos ütemben zajlik, a Romániába való bejutás viszont továbbra sem lehetséges, az átkelő le van zárva Szeretvásárnál – írja az MTI.

A Novaja Gazeta közlése alapján már minimum 2500 tudós hagyhatta el Oroszországot az ukrajnai háború kirobbanása óta. A fiatal tudósok vannak az élen az elvándorlásban és az anyaországgal való minden kapcsolat megszakításában.

Mivel hivatalos adatok nincsenek, ezért a tudósok közösségi oldalán megváltoztatott lakhelyek alapján, az egyetemi munkatársak listáinak változásából és publikálási aktivitás elemzéséből következtettek az elemzők.

Hivatalos adatok híján a 2500-as szám csak egy erős becslés, de azokat vették fel a listára, akik a fentiek alapján biztosan elhagyták az országot. A legnagyobb elvándorlás – nem meglepő módon – Moszkvából történt, az ottani tudósok 23 százaléka már elhagyta Oroszországot.

Az orosz külügyminiszter közölte, hogy ismeri annak a dokumentumnak a tartalmát, amelyről Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Rishi Sunak brit miniszterelnök állapodott meg.

„Ez a történet már nem új. Néhány hónappal ezelőtt, amikor azon vitatkoztak, hogy felvegyék-e Ukrajnát a NATO-ba vagy az Európai Unióba, nem mindenki volt mellette, nem mindenki volt boldog.

Mindenki nagyon jól megértette, hogy ez egy újabb teljesen értelmetlen és felelőtlen lépés, egy kockázatos lépés az európai biztonság szempontjából.

És mint ilyen, tudják, egy félkész terméket, a kétoldalú megállapodások megkötését találták ki bizonyos nyugati országokkal” – mondta Lavrov.

„Nem láttam ennek a dokumentumnak az elemzésében semmilyen jogilag kötelező érvényű rendelkezést, nos, hacsak nem tekintjük annak Ukrajna kötelezettségét arra az esetre, ha valaki megtámadná az Egyesült Királyságot, hogy biztosítsa a szigetek védelmét. Ez elég anekdotikus” – jegyezte meg Lavrov.

4 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélt a bíróság a mikolajivi régióban található Pervomajszk városának 42 éves lakosát, aki 500 ezer hrivnya értékű, hadseregnek szánt adományt tulajdonított el – írja az Ukrajinszka Pravda.

A vádlott több karitatív szervezet önkénteseként tett ígéretet arra, hogy jótékonysági összejöveteleket szervez, ahol kedvezményes áron biztosítja az autóvásárlást. A befolyt összeg 500 ezer hrivnya volt, amit a nő kisajátított. A nőt csalás miatt ítélték el 4 év 6 hónap börtönbüntetésre. A hatályba lépéséig házi őrizetben van. Az ítélet ellen fellebbezhet.

Davosban jelenleg is zajlik a Világgazdasági Fórum. Csütörtök reggel a világ vezetői összegyűltek, hogy megvitassák, hogyan támogassák Ukrajnát. 

A konferencián Lord Cameron brit külügyminiszter kijelentette, hogy a világnak minden szükséges eszközt biztosítania kell Ukrajnának a háború megnyeréséhez. Felszólította a nyugati gazdaságokat, hogy közös erőfeszítéseket tegyenek az ország megsegítésére.

Fel kell ismernünk, hogy Putyin azt hiszi, kivárással elérhet valamit, és meg kell mutatnunk neki, hogy ez egyáltalán nem így van

– idézi a politikust a Sky News.

„Mindössze annyit kell tennünk, hogy megmutassuk a gazdasági erőnket. Így képesek leszünk segíteni Ukrajnának abban, hogy lezárja a háborút” – tette hozzá.

Ki kell állnunk mellettük, amíg csak szükséges, és meg kell adnunk nekik mindent, amit csak kérnek

– hangoztatta a brit külügyminiszter.

Az AFP jelentése szerint az észt rendőrség és határőrség csütörtökön jelentette be, hogy nem hosszabbítják meg Eugene metropolita tartózkodási engedélyét.

A döntés azt jelenti, hogy a vallási vezetőnek – akinek hivatalos neve Valerij Reshetnikov – el kell hagynia az országot, mielőtt jelenlegi engedélye február 6-án lejár.

Az észt állam nem hosszabbítja meg a moszkvai patriarchátushoz tartozó észt ortodox egyház vezetőjének tartózkodási engedélyét. Tettei biztonsági kockázatot jelentenek Észtország számára

– közölte az észt rendőrség és határőrség a The Guardian szerint.

Hozzátették: Eugene metropolitát korábban többször is felszólították már, hogy hagyjon fel Oroszország ukrajnai inváziójának pártolásával és a Kreml védelmezésével.

A katonaorvosi bizottságok Kárpátalján minden tizedik mozgósított személyt alkalmatlannak minősítettek a katonai szolgálatra – számolt be a 2023. január–szeptemberi eredmények alapján a Kárpáti Igaz Szó.

Az UA War Infographics projekt szerint ez az egyik legmagasabb mutató az országban. Az egészségügyi vizsgálaton alkalmatlannak bizonyultak aránya Poltava megyében a legmagasabb, 20 százalék.

A Krímben őrizetbe vettek és letartóztattak egy férfit, aki pénzért stratégiai jelentőségű fotókat és videókat szivárogtatott ki az ukrán különleges szolgálatoknak – jelentette a Krími Köztársaság Belügyminisztériuma.

„A gyanúsított szerint a pénz egy részét jutalomként kapta az ukrán különleges szolgálatoktól, amelyeknek információkat szolgáltatott. Az illető lakásában egy 400 gramm súlyú TNT-tömböt is találtak” – idézi a jelentést a Ria Novosztyi.

A Szimferopol kerület 28 éves lakosának fogva tartására irányuló műveletet az FSZB tisztjeivel közösen hajtották végre. A gyanúsított megfigyelése kiderítette, hogy kerékpárral közlekedett a stratégiai létesítmények közelében lévő településeken, és rejtett kamerával fényképeket és videófelvételeket készített – közölte a rendőrség.

A férfi házát átkutatták. Számos mobiltelefont, minikamerát, tiltott tartalmú számítógépes berendezéseket, flashmeghajtókat, házi készítésű, pilóta nélküli légi járművekhez hasonló tárgyakat és alkatrészeket, nagy mennyiségű rubelt és devizát, valamint robbanóanyagokat foglaltak le.

A támadó ellen büntetőeljárás indult robbanóanyagok illegális megszerzése és tárolása miatt, a bíróság a fogvatartottat előzetes letartóztatási központba zárta. A nyomozás azt vizsgálja, hogy részt vett-e más bűncselekményekben is.

Oroszország 33 drónt és 2 rakétát indított ukrán célpontok ellen szerda éjjel, ezekből az ukrán légierő 22-t megsemmisített, közölte az ukrán hadsereg csütörtökön – adta hírül az MTI.

A légitámadásokkal déli és északi területeket céloztak meg. Az ukrán légierő és védelmi erők 22 orosz drónt semmisítettek meg, a fennmaradó drónok nem értek célba – tájékoztatott az ukrán légierő a Telegramon.

A Zaporizzsjai terület egyes körzeteiben néhány infrastrukturális objektum károkat szenvedett az orosz légicsapások következtében – közölte Jurij Malasko, a régió katonai közigazgatásának vezetője további részletek ismertetése nélkül.

Orosz sajtóhírek szerint csütörtök reggel rövid ideig nem indított és nem fogadott járatot a moszkvai Vnukovo repülőtér – írja a Sky News.

A járatok felfüggesztését a légi közlekedési hatóságra hivatkozva írta meg az orosz sajtó. Oroszország az ukrán dróntámadások veszélye miatt hozhatta meg a döntést.

A harkivi régióban található Kupjanszk elleni támadásban egy nő meghalt, két férfi megsebesült – írja az Ukrajinszka Pravda.

Oleh Szinyegubov, a harkivi régió kormányzója bejelentette, hogy az oroszok Kupjanszk elleni támadásában egy 57 éves nő meghalt. Az ágyúgolyók egy többlakásos házban okoztak károkat.

Oroszország összes katonai vesztesége január 18-án átlépte a 373 ezret – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara csütörtökön Facebook-oldalán.

Az utóbbi napon az ukrán haderő 780 ellenfelet semmisített meg, így az Orosz Föderáció teljes vesztesége 373 600-ra emelkedett – idézi az Unian a bejegyzést.

A vezérkar szerint az elmúlt napon Oroszország ezen kívül 38 páncélozott harci járművet, 21 tartályt, 24 tüzérségi rendszert, 41 operatív-taktikai drónt, két többszörös indítású rakétarendszert, egy cruise rakétát, 13 speciális felszerelést, valamint 39 egységnyi járművet és tartálykocsit is elveszített.

A Dnyeper folyó sok helyen befagyott, ami megnehezíti az ukrán védők átkelését – számoltak be a Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) elemzői orosz forrásokra hivatkozva. Jelezték azt is, hogy a csaták folytatódnak a Kherson régió bal partján.

Az ukrán fegyveres erők tartják pozícióikat. Eddig nem regisztráltak változásokat a frontvonal ezen területén. A pozíciós csaták Krynki közelében is folytatódnak

– idézi az ISW-t az Unian ukrán hírügynökség.

Az ISW elemzői a Shahed dróntámadások számának növekedését figyelték meg a frontvonalon lévő ukrán állások ellen. Ugyanakkor az egyik orosz katonai tudósító azt mondta, hogy a megszálló erők koncentrált tüzérségi és légi tevékenységeket folytattak a frontvonalban.