A katona elmondása szerint miután az ukrán parancsnokot „leszerelték”, felfedezték az Ukrán Fegyveres Erők egyik lövészárkát is. „Visszatértünk több emberrel, majd beugrottunk az ukránokhoz, és elintéztük őket – tette hozzá.
Ez a poszt a következő Percről percre része:
Orosz rohamosztagosok fogtak el egy ukrán parancsnokot
-
James O’Brien, az Egyesült Államok európai és eurázsiai ügyekért felelős külügyminiszter-helyettese megjegyezte, hogy szigorítani kell az Oroszország elleni szankciókat – írja a TASZSZ orosz hírügynökség.
A lap szerint az amerikai diplomata kijelentette, hogy az Egyesült Államok szigorítani kívánja az oroszokkal szembeni szankciókat. Céljuk, hogy megfosszák Moszkvát a fegyvergyártás kulcsfontosságú összetevőitől.
Meg kell szigorítanunk a szankcióinkat, növelni fogjuk az orosz export költségeit, és tovább csökkentjük Oroszország hozzáférését a fegyvergyártás kulcsfontosságú összetevőihez
– mondta a politikus.
O’Brien kiemelte, hogy az orosz import megközelítőleg ugyanazon a szinten maradt, mint az ukrajnai fegyveres konfliktus kirobbanása előtt, ezért „egyre kevesebb a hibalehetőség”.
Kirilo Budanov ukrán katonai kémfőnök szintén problémát lát abban, hogy az orosz gazdaság a szankciók ellenére is meglepően ellenálló. Budanov szerint „mindenki azt hitte, hogy Moszkvának erős a hadserege és gyenge a gazdasága, ám kiderült, hogy ennek az ellenkezője igaz”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az elmúlt héten szólította fel Ukrajna valamennyi diplomáciai képviselőjét, hogy reagáljanak aktívabban minden olyan esetre, amikor Oroszország megkerüli a szankciókat.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
- Két civil meghalt, mikor Oroszország rakétákkal támadta Hirniket
- Zelenszkij a repülőgép-szerencsétlenségről: Nyilvánvaló, hogy az oroszok szórakoznak az ukrán foglyok életével
- Fico: Szlovákia nem fog fegyvereket szállítani Ukrajnának
- Az F–16-osok készen állnak az Ukrajnába való átszállításra
- Újabb dróntámadások érték Ukrajna déli részét
- Orosz rohamosztagosok fogtak el egy ukrán parancsnokot
- Putyin kihívója azonnal véget vetne az ukrajnai háborúnak
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is!
-
A 2022. február 19-én a müncheni biztonsági konferencián több nyugati vezető is azt tanácsolta Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, hogy ne térjen vissza Kijevbe, és száműzetésben kezdjen kormányalakítást – írja a Strana ukrán portál.
Az ajánlat olyan benyomást keltett Zelenszkijben, hogy még legközelebbi szövetségesei is leírták őt – osztotta meg az információt Simon Shuster, a Time magazin tudósítója az ukrán elnökről szóló A showman című háborús életrajzi könyvében.
Zelenszkij a müncheni beszéde előtt Kamala Harris amerikai alelnökkel is tárgyalt, ahol „elkerülhetetlennek nevezték a háborút”. Az ukrán vezetés nem hitt az amerikai hírszerzésnek, de úgy vélték, hogy ez jó lehetőség arra, hogy Kijev nagyobb támogatást kapjon a Nyugattól.
Az ukrán elnök már ekkor is fegyvereket kért, valamint gazdasági és pénzügyi szankciók bevezetését Oroszország ellen. Harris számára ekkor egyik javaslat sem tűnt elfogadhatónak – jegyezte meg az ukrán elnök életrajzírója.
-
Elnöksége első napján véget vetne az ukrajnai háborúnak Borisz Nadezsdin, Vlagyimir Putyin leendő kihívója. A BBC-nek azt nyilatkozta, hogy bár nem valószínű, hogy megnyeri a március 17-i választásokat, de szerinte Putyin nem fogja bírni a következő hat évet. Meglátása szerint Putyin túl sok hibát követett el, és nem csak a különleges katonai művelettel: uralmát tekintélyelvűnek tartja, tele konfliktussal.
Alekszej Navalnij 2021 óta börtönben ül, más ellenfeleket meggyilkoltak, bebörtönöztek vagy száműzetésbe kényszerítettek. Ezzel szemben Nadezsdint a rendszer egykori bennfentesének tekintik, aki úgy véli, hogy a több mint 100 ezer aláírással indulhat a választásokon. Egyes források szerint azonban a háborúellenes jelölteket kizárják, ahogy azt decemberben Jekatyerina Duncova volt tévés újságíró esetében is tették.
Gyakorlatilag lerombolta a modern orosz állam kulcsfontosságú intézményeit. Az én feladatom az lesz, hogy ezeket az intézményeket helyreállítsam. Az első feladatom az lesz, hogy megállítsam az ukrajnai konfliktust, majd helyreállítsam a normális kapcsolatokat Oroszország és a nyugati közösség között
– mondta Nadezsdin, akinek a neve hasonlít az orosz „nadezsdához”, ami magyarra lefordítva reményt jelent.
-
A kelet-ukrajnában található Harkiv az orosz rakétatámadások egyik legkönnyebb célpontja – írja az Strana ukrán lap a Washington Post cikkére hivatkozva.
A lap szerint Harkiv olyan közel van az orosz határhoz, hogy még a legmodernebb légvédelmi rendszerek sem képesek időben reagálni a támadásokra. Példaként említették az amerikai tervezésű Patriot rakétát, amelyet Ukrajna Kijevben használ.
„Az Oroszországhoz való közelség azt jelenti, hogy a kilövés és a leszállás közötti idő általában kevesebb, mint egy perc.” Harkiv külvárosi része nagyjából 30 kilométeres távolságban helyezkedik el az orosz határtól.
Az orosz hadsereg rendszeresen támadja Harkiv területeit. Legutóbb szerdán érte légicsapás a kelet-ukrajnai várost.
-
Volodimir Zelenszkij az X közösségi oldalra feltöltött esti videójában tudatta, hogy hosszas megbeszélést folytatott az ukrán kormánnyal és elnöki hivatallal az ukrán delegáció davosi munkájának eredményéről.
Számos találkozóra került sor, köztük a nemzetközi üzleti élettel foglalkozókra is. Mindent, amiről szó volt, a lehető leghamarabb gyakorlatba kell hoznunk
– írta bejegyzésében.
Szerinte az ukrán társadalomnak a külpolitikai erőfeszítések kézzelfogható eredményére van szüksége, hiszen a nemzetközi megállapodásoknak jelentős hatása van az ukrán szociális helyzetre.
-
Eltéréseket találtak az ukrán hadifoglyok listáján, amelyet az orosz média ismertetett a Belgorodnál lezuhant orosz Il–76-os repülőgép fedélzetén tartózkodókról – írja a Sky News.
Dmitro Lubinec ukrán emberjogi biztos megerősítette, hogy valóban találtak a listán ukrán állampolgárokat, de őket már korábban kicserélték. A washingtoni hadtudományi intézet (ISW) délelőtt közölt jelentései megerősítették, hogy az ukrán hadifoglyok listáján legalább egy személyt már január 3-án átadtak.
Ahogy arról az Indexen is beszámoltunk: szerda délelőtt lezuhant egy orosz Iljusin–76-os katonai repülőgép Oroszországban, az ukrán határ közelében fekvő Belgorodi területen. Az orosz fél szerint a gépen 65 ukrán hadifoglyot szállítottak. Az ukránok szerint ez nem igaz: ők azt állítják, hogy nem hadifoglyok, hanem rakéták voltak a gépen.
Az ukrán sajtó korábban megerősítette, hogy ukrán katonák lőtték le a gépet. Ezt nem sokkal később visszavonták, és az ukrán védelmi tárca közölte: egyelőre nem tudják megerősíteni, hogy az ukrán légvédelem lőtte-e le a repülőt.
Az oroszok eközben arról írtak, hogy három rakétával lőhették le a gépet, amelynek fedélzetén mindenki meghalt. A nyilvános repülési adatokból úgy tűnik, hogy a gép Iránból repült Oroszországba. A BBC szerint is valószínűnek tűnik, hogy szerdán tényleg egy fogolycserére készültek az oroszok és az ukránok.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerda esti videóüzenetében elmondta, hogy oroszok az ukrán hadifoglyok életével játszanak, emellett nemzetközi vizsgálatot követelt.
-
James O’Brien, az Egyesült Államok európai és eurázsiai ügyekért felelős külügyminiszter-helyettese megjegyezte, hogy szigorítani kell az Oroszország elleni szankciókat – írja a TASZSZ orosz hírügynökség.
A lap szerint az amerikai diplomata kijelentette, hogy az Egyesült Államok szigorítani kívánja az oroszokkal szembeni szankciókat. Céljuk, hogy megfosszák Moszkvát a fegyvergyártás kulcsfontosságú összetevőitől.
Meg kell szigorítanunk a szankcióinkat, növelni fogjuk az orosz export költségeit, és tovább csökkentjük Oroszország hozzáférését a fegyvergyártás kulcsfontosságú összetevőihez
– mondta a politikus.
O’Brien kiemelte, hogy az orosz import megközelítőleg ugyanazon a szinten maradt, mint az ukrajnai fegyveres konfliktus kirobbanása előtt, ezért „egyre kevesebb a hibalehetőség”.
Kirilo Budanov ukrán katonai kémfőnök szintén problémát lát abban, hogy az orosz gazdaság a szankciók ellenére is meglepően ellenálló. Budanov szerint „mindenki azt hitte, hogy Moszkvának erős a hadserege és gyenge a gazdasága, ám kiderült, hogy ennek az ellenkezője igaz”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az elmúlt héten szólította fel Ukrajna valamennyi diplomáciai képviselőjét, hogy reagáljanak aktívabban minden olyan esetre, amikor Oroszország megkerüli a szankciókat.
-
Sürgős intézkedésekre és nemzetközi együttműködésre van szükség az Ukrajnából és az ideiglenesen megszállt ukrán területekről erőszakkal Oroszországba hurcolt ukrán gyerekek felkutatásának és hazaszállításának ügyében – közölte a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) csütörtökön.
A közgyűlés egyhetes téli ülésszakán elfogadott állásfoglalásban a képviselők azt írták, hogy az ukrajnai háború 2022. február 24-i kezdete óta legalább 19 546 erőszakkal deportált gyermekről szereztek tudomást, akik közül ez idáig mindössze 388 tért haza.
Arra kérték az ET-tagországok nemzeti parlamentjeit, hogy kényszerítsék Oroszországot: haladéktalanul állítson össze listát az összes illegálisan elhurcolt ukrán gyermekről és tartózkodási helyükről.
Hangsúlyozták: minden ukrán gyermeknek is járnak a vonatkozó nemzetközi emberi jogi okmányokban rögzített általános és szabadságjogok. A gyerekeket soha nem szabad a „nyomásgyakorlás eszközeként vagy háborús célok elérésére” használni – szögezték le.
A közgyűlés felszólította a nemzeti parlamenteket, hogy fogadjanak el határozatokat, amelyek a gyermekek bűncselekménynek számító elhurcolását népirtásnak minősítik, a nemzetközi közösséget pedig arra, hogy működjenek együtt Ukrajnával az eltűnt gyermekek felkutatásában és hazaszállításában.
A parlamenti képviselők köszönetüket fejezték ki az Európa Tanács azon tagállamainak, melyek segítenek az ukrán gyerekeknek. Ösztönözték a fogadó országokat arra, hogy nyújtsanak alapvető szolgáltatásokat a gyermekek számára – beleértve az oktatást, az egészségügyi ellátást és a mentálhigiénés támogatást –, valamint arra is, hogy biztosítsák a nyelvükkel és kultúrájukkal való kapcsolatok fenntartását, jövőbeli hazatérésük megkönnyítése érdekében.
A parlamenti közgyűlés felszólította azon nemzetközi szervezeteket, melyek bejutnak Oroszországba, Belaruszba és Ukrajna megszállt területeire, hogy járuljanak hozzá az erőszakkal elhurcolt ukrán gyermekek azonosításához, tartózkodási helyük meghatározásához és hazaszállításához.
-
Határsértőket fogtak el Tiszaújlaknál, három hadköteles férfi próbált Magyarországra jutni az éjjel – írta a Kárpáti Igaz Szó.
A kárpátaljai férfiak fejenként 4000 dollárt (másfél millió forintot) fizettek a szökésüket segítő embercsempésznek.
Az előállítottakat a határőrparancsnokságra szállították, ahol jogtalan határátlépési kísérlet miatt eljárás indult ellenük.
-
Robert Ficóval, Szlovákia miniszterelnökével történt ungvári találkozója után Denisz Smihal, Ukrajna miniszterelnöke Viktor Mikita kárpátaljai kormányzóval is tárgyalt a régiót érintő kérdésekről – írta meg a Kárpáti Igaz Szó.
A határátkelők működésének optimalizálása volt a megbeszélés egyik kiemelt pontja. Tekintettel arra, hogy több kárpátaljai vállalkozás működése a logisztikán múlik, így gyors és hatékony kormányzati megoldásokra van szükség.
Teljes javaslatcsomaggal álltunk elő, mely konkrét lépéseket tartalmaz a meglévő problémák megoldására. Átadtam Ukrajna miniszterelnökének
– közölte a KISZó Viktor Mikita közösségi oldalára feltöltött bejegyzésére hivatkozva.
-
Az előző naphoz képest is kedvezőbb állásokat foglalt el csütörtökön Donyeck környékén az orosz haderő, miközben három frontszakaszon 9 ukrán rohamot vert vissza – közölte hadijelentésében az orosz védelmi minisztérium.
A tárca szerint az ukrán támadások közül négyet Kupjanszk, hármat Donyeck, kettőt pedig Liman térségében hiúsítottak meg. A Moszkvában kiadott tájékoztatás értelmében az ukrán fél vesztesége a frontszakaszokon mintegy 915 katona volt, akik közül a legtöbben, mintegy 310-en a Donyeck körzetében vívott harcokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.
Az összesítés a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett egy amerikai M270-es MRLS és egy cseh Vampire sorozatvetőt, nyolc harckocsit – négyet Donyeck környékén lőttek ki –, 14 páncélozott harcjárművet – nyolcat Limannál tettek üzemképtelenné –, négy gyalogsági harcjárművet, három lengyel Krab önjáró, valamint két amerikai M777-es vontatott tarackot, egy Tocska–U taktikai és négy HIMARS rakéta-sorozatvetőt, továbbá 91 drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást.
-
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) büntetőeljárást indított a szerdán Oroszországban lezuhant Il–76-os orosz katonai repülőgép katasztrófája körülményeinek felderítésére – közölte az SZBU sajtószolgálata csütörtökön az ukrán médiának kiadott nyilatkozatában.
A közlemény szerint a vizsgálatot az ukrán büntető törvénykönyvnek a háborús törvények és szokások megsértésére vonatkozó vádpontja alapján indították. A biztonsági szolgálat most egy sor intézkedést foganatosít a repülőgép-szerencsétlenség összes körülményének tisztázása érdekében.
„Az előzetes vizsgálat folyamatban van” – tették hozzá.
-
Az orosz hadsereg elfogta az Ukrán Fegyveres Erők parancsnokát – írta meg a TASZSZ.
A rohamosztag feladata az volt, hogy az ellenség háta mögé ugorjon, vagyis átjusson egy sekély erdőn, elvágva az ukránok útját. Ez sikerült is. Ekkor hirtelen ott termett egy ukrán tiszt. Nem számított ránk. Egyedül, őrizetlenül, fegyverrel, nyugodtan sétált, és így a markunkban volt
– mondta el a történtekről egy orosz katona.
-
A Déli Védelmi Erők szerint az oroszok továbbra is rettegésben tartják a frontrégiók lakosságát, különösen az FPV- (first person view, vagyis első személy nézetű, ez azt jelenti, hogy élő adást közvetítő) drónok használatával – írta az Unian.
Az ukrán erők a délelőtti órákban 26 FPV-drón-támadást regisztráltak több Herszon régióbeli településen, valamint a Mikolajiv régióban található településeken is.
A védelmi erők hozzátették, az oroszok jelentősen növelték az UAV-k (pilóta nélküli légijárművek) használatát is.
-
A bíróság 27 év börtönbüntetéssel és 600 ezer rubel (2 millió forint) pénzbírsággal sújtotta Daria Trepovát, amiért részt vett egy szentpétervári kávézóban történt terrortámadás megszervezésében. A támadás célpontja Maxim Fomin (ismertebb nevén Vladlen Tatarsky) haditudósító volt, aki meghalt a robbanásban.
A TASZSZ szerint Trepova az orosz történelem legsúlyosabb ítéletét kapta, ugyanis korábban a nőkre kiszabható maximális börtönbüntetés 25 év volt.
A nő ügyvédje fellebbez az ítélet ellen.
-
Orosz tisztviselőknek kellett volna a Belgorodnál lezuhant orosz Il–76-os repülőgép fedélzetén tartózkodniuk, de az utolsó pillanatban az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) utasította őket, hogy ne szálljanak fel a gépre – írja a Unian.
A lezuhant gép fedélzetén valóban több orosz katonai-politikai képviselőnek kellett volna utaznia. Hamarosan meg is fogják nevezni őket, miután egy nemzetközi vizsgálat részeként rendelkezésre bocsáthatók az információk. Az utolsó pillanatban az FSZB utasította őket, hogy ne szálljanak fel a járatra, és válasszanak más közlekedési eszközt
– mondta Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés (GUR) szóvivője az ukrán Szabadság Rádiónak.
Arra is kitért, hogy az orosz mentőknek nem engedélyezték a szemlét a gép lezuhanásának helyszínén. Őket az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának képviselőivel együtt ténylegesen kiutasították, nem kaptak lehetőséget a helyszíni szemlére. Azt is hangsúlyozta, hogy a repülőgép lezuhanásának helyszínéről készült videón nem látszanak emberi maradványok, és mindössze öt holttestet szállítottak a helyi, belgorodi hullaházba az előző napon. Mint mondta, ez a szám megegyezik az Il–76-os repülőgép személyzetének létszámával.
Továbbra is sok a megválaszolatlan kérdés
Ahogy arról az Indexen is beszámoltunk: szerda délelőtt lezuhant egy orosz Iljusin–76-os katonai repülőgép Oroszországban, az ukrán határ közelében fekvő Belgorodi területen. Az orosz fél szerint a gépen 65 ukrán hadifoglyot szállítottak. Az ukránok szerint ez nem igaz: ők azt állítják, hogy nem hadifoglyok, hanem rakéták voltak a gépen. Napvilágot látott egy olyan információ is az ukrán sajtóban, miszerint ukrán katonák lőtték le a gépet. Ezt nem sokkal később visszavonták, és az ukrán védelmi tárca közölte: egyelőre nem tudják megerősíteni, hogy az ukrán légvédelem lőtte le a repülőt. Az oroszok eközben arról írtak, hogy három rakétával lőhették le a gépet, amelynek fedélzetén mindenki meghalt. A nyilvános repülési adatokból úgy tűnik, hogy a gép Iránból repült Oroszországba. A BBC szerint is valószínűnek tűnik, hogy szerdán tényleg egy fogolycserére készültek az oroszok és az ukránok.
-
Az uniós tagállamok belügyminisztereinek tanácskozása előtt Nicole de Moor belga bevándorlásügyi államtitkár közölte: előrelátóan kell eltervezni az ukrán menekültek befogadásával kapcsolatos további intézkedéseket.
Sajnos az ukrajnai háborúnak még nincs vége. Az ukrán menekülteket érintő ideiglenes védelmi intézkedések várhatóan 2025 márciusában érnek véget, és ez hamarabb van, mint gondolnánk
– mutatott rá Nicole de Moor államtitkár.
-
Az orosz erők 14 drónnal támadták éjszaka Ukrajna déli részét, közülük az ukrán légvédelem 11-et megsemmisített – közölte csütörtökön az ukrán légierő. Az ország védelmi minisztériuma hat sebesültről adott hírt.
A tájékoztatás szerint a megsemmisített, iráni gyártmányú Sahid drónok Odessza és Mikolajiv térségében okoztak volna kárt. A belügyminisztérium közlése szerint Odesszában – ahonnan a hat sebesültet jelentették – több lakóépületet és egy raktárat is megrongáltak a becsapódott öngyilkos drónok.
A hadsereg azt közölte, hogy a drónokat az oroszországi Krasznodar régióból, valamint az orosz megszállás alatt lévő Krím félszigetről és a donyecki régióból indították el.
Előző nap csapás érte a kelet-ukrajnai Harkiv megye egyik települését, Velika Rogant, és négyen megsebesültek ott – tette hozzá a minisztérium.
-
Vlagyimir Putyin kalinyingrádi útja rutinszerű elnöki munka – mondta szóvivője, Dmitrij Peszkov arra a kérdésre, hogy milyen üzenetet hordoz a látogatás a régiót körülvevő NATO-országok számára.
Amikor az elnök az Orosz Föderáció régióiba látogat, az nem üzenet a NATO-országoknak.
A fő dolga nem az, hogy üzeneteket küldjön, hanem az, amit már évek óta csinál – az országunk és régióink fejlődésén, a gazdaság fejlesztésén, a társadalmi-gazdasági fejlesztési projekteken dolgozik” – mondta a Kreml szóvivője.
Putyin január 25-én, csütörtökön délután repült Kalinyingrádba. Az elnök Tatjána napja alkalmából beszélni fog a Kant Egyetem diákjaival, megbeszélést tart a régió fejlesztéséről, és találkozik Anton Aljanov kormányzóval.
Peszkov leszögezte, hogy az egyetemi találkozó szabad formában zajlik majd, és a diákok bármilyen kérdést feltehetnek.
Peszkov tisztázta, hogy Moszkva nem kért közvetlen légi folyosót Európán keresztül a kalinyingrádi térségbe tartó járat számára.
Válaszolt arra a kérdésre is, hogy az elnök milyen biztonsági intézkedéseket foganatosít az utazás során. „Mindig különleges biztonsági intézkedéseket teszünk mindenütt, ahol az államfő tartózkodik. Természetesen ezúttal is történtek intézkedések. Vagyis minden, amit az államfő biztonsága érdekében meg kell tenni” – mondta a szóvivő.
-
Dmitrij Peszkov, az orosz államfő szóvivője szerint „a kijevi rezsim bűneit mindenképpen egy nemzetközi vizsgálat keretében kell tisztázni” – így kommentálta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azon szándékát, hogy „nemzetközi vizsgálatot kezdeményezzen” az Ukrán Fegyveres Erők elfogott katonáit szállító orosz Il–76-os repülőgép lezuhanása ügyében.
Ha a kijevi rezsim bűncselekményeinek nemzetközi kivizsgálására gondol, akkor arra egyértelműen szükség van
– reagált a Kreml szóvivője.
Arra a kérdésre, hogy Moszkva nem tudná-e valahogy megmagyarázni Kijev döntését, hogy saját katonáival lőtte le a gépet, Peszkov azt javasolta, hogy hívja fel az ukrán elnöki adminisztrációt, és kérdezze meg annak képviselőit erről.
Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint az orosz radar két ukrán rakéta indítását észlelte az Il–76-os lelövésénél.
-
A nyugati partnerek már készen állnak arra, hogy F–16-os repülőgépeket biztosítsanak Ukrajnának. A kérdés az, hogy minden készen áll-e arra, hogy a mi területünkön működjenek.
Ezt a kijelentést Jurij Ignat, az Ukrán Légierő szóvivője tette egy televíziós adás során. Ignat kifejtette, hogy
a repülőgépek Ukrajnába történő átadásához nemcsak képzett pilótákra, hanem megfelelő infrastruktúrára és képzett mérnökökre is szükség van.
A szóvivő szerint az F-16-osok egyik fő feladata az lesz, hogy visszaszorítsák az orosz repülőgépeket a frontvonalon, és megsemmisítsék az Ukrajnát támadó Shahedeket (pilóta nélküli repülőgép).
„Átfogó megközelítést kell alkalmaznunk az ukrajnai telepítésük, szolgálatba állításuk és harci használatba vételük kapcsán. Természetesen figyelembe vehetjük az európai vezetők nyilatkozatait arról, hogy készek átadni nekünk a gépeket, de
az, hogy egyszerűen csak átadjuk őket, hogy területileg elhelyezzük őket, nem olyan opció, amely megfelel nekünk
– mondta a szóvivő.
Korábban Jurij Ignat elmondta, hogy az ukrán partnerek „nagyon-nagyon bizalmasan” képzik ki pilótáikat, ezért a képzés menetéről nem hozzák nyilvánosságra az információkat. Azt azonban tudni lehet, hogy az ukrán pilóták már oktatókkal az égben repülnek.
Olekszandr Kovalenko katonai megfigyelő véleménye szerint ezek a gépek patthelyzetet teremtenek az orosz csapatok számára: vagy komoly kockázatot kell vállalniuk, vagy türelmesek lesznek, és elveszítik előnyüket a Herszon régió bal partja feletti égbolton.
-
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) őrizetbe vett egy hackert, aki kibertámadásokat készített elő ukrán kormányzati weboldalak ellen, és orosz rakétákat irányított Harkiv felé – írja az ukrán Interfax.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat kiberspecialistái Harkivban leplezték le az Orosz Föderáció Szövetségi Biztonsági Szolgálata irányítása alatt álló People’s Cyber Army of the Russian Federation nevű orosz hackercsoport egy tagját, majd őrizetbe vették.
Az érintett utasítására az orosz hadsereg két rakétatámadást is végrehajtott a régióközpont polgári infrastruktúrája ellen. Az érintett létesítmények között volt egy helyi kórház is.
De a honvédség bázisait is becserkészte a térségben. Leginkább az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) tüzérségi és légvédelmi rendszereinek lehetséges harcállásaira volt kíváncsi, emellett a hacker az FSZB feladatát is ellátta, ukrán kormányzati weboldalak ellen készített elő támadásokat.
A nyomozás adatai szerint a gyanúsított egy helyi lakos, informatikus. Az SZBU nyomozói az elkövetőt előállították.
-
Robbanás volt csütörtök reggel a vasútállomás közelében Berdjanszk városában, Zaporizzsja régióban – írja az RBC Ukraine.
Viktorija Halicsina, a város katonai közigazgatási vezetője arról számolt be, hogy a helyiek egyetlen robbanást észleltek, a körülményeket pedig még vizsgálják.
Az orosz csapatok már a háború kitörése utáni első hónapokban elfoglalták az Azovi-tenger partja mentén fekvő területeket, így Melitopol, Berdjanszk és Tokmak városok is átkerültek az oroszokhoz. Az utóbbi időben a megszállt Berdjanszkban mind gyakoribbá váltak a robbanások: január 17-én többet is jeleztek a településről.
A várost az oroszok katonai céljaikra használják, főként kikötőként.
-
Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője az ukrán Szabadság Rádiónak megerősítette: szerdán Ukrajna és Oroszország fogolycserét készült végrehajtani, de a tervezett fogolycsere még nem történt meg.
Később az ukrán védelmi minisztérium katonai hírszerzési főigazgatósága honlapján hivatalos közleményt adott ki, amelyben azt írta, hogy
Ukrajna nem kapott tájékoztatást az orosz féltől a járművek számáról, a foglyok szállításának útvonaláról és formájáról.
Megjegyezték: a foglyokat légi, vasúti és közúton is szállíthatják.
A hírszerzés emlékeztetett: a megállapodások szerint az ukrán hadifoglyok biztonságát az orosz félnek kell szavatolnia.
Az ukrán fél azonban nem kapott tájékoztatást arról, hogy egy bizonyos ideig biztosítani kell a légtér zavartalanságát Belgorod város térségében, miként azt a múltban az orosz fél többször is megtette. Az ukrán hírszerzés szerint Ukrajna a csere előkészítéséről szóló minden egyezséghez tartotta magát: az orosz hadifoglyokat időben a megbeszélt cserepontra szállították, ahol biztonságban voltak.
Dmitro Lubinec ukrán ombudsman Telegram-üzenetében kijelentette: a parlament emberi jogi biztosaként kideríti az incidens minden részletét, elemzi a kapott információkat. Arra kérte az ukrán sajtót és az állampolgárokat, hogy csak a hivatalos ukrán forrásokban bízzanak, és ne terjesszenek hamis információkat. Az ombudsman későbbre ígért részletesebb adatokat.
-
A harkivi emberi jogi csoport igazgatója, Jevhen Zakharov elmondta, hogy Ukrajnában mintegy 530 vallási épületet rongáltak meg eddig a háború alatt – írja a The Guardian.
Zakharov hozzátette, hogy bár a célba vett épületek túlnyomó többsége az ukrán ortodox egyház épülete volt, zsidó, muzulmán és hindu vallási épületeket is bombáztak.
Elmondása szerint a legtöbb rongálás Donyeck régióban volt.
-
Minden korábbinál nagyobb összegű finanszírozást nyújtott tavaly Ukrajnának az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).
A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának támogatására 1991-ben életre hívott londoni pénzintézet csütörtöki beszámolójában közölte, hogy 2023-ban 2,1 milliárd eurót folyósított ukrajnai reálgazdasági programokra.
Az EBRD – Ukrajna legnagyobb intézményi befektetője – az orosz invázió kezdete után nem sokkal legalább 3 milliárd eurós finanszírozási programot hirdetett meg Ukrajna számára a 2022–2023-as időszakra.
Csütörtöki tájékoztatásában a bank ugyanakkor közölte, hogy a folyósítások értéke ebben a két évben elérte a 3,8 milliárd eurót, mivel Ukrajna már 2022-ben is 1,7 milliárd euró EBRD-finanszírozásban részesült.
-
Az ukrán és a szlovák kormány a nézetkülönbségek ellenére mindkét ország számára előnyös új, pragmatikus politikát akar folytatni – mondta Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a Robert Fico szlovák kormányfővel szerdán Ungváron tartott találkozóján a szlovák közszolgálati hírügynökség (TASR) jelentése szerint.
Robert Fico arról biztosította ukrán hivatali partnerét, hogy Szlovákia támogatja Ukrajnának az európai uniós tagság elérését célzó törekvéseit. A szlovák miniszterelnök még a találkozót megelőzően kijelentette: Pozsony tiszteletben tartja Kijev ez irányú igyekezetét, ugyanakkor elvárja a csatlakozás feltételeinek teljesítését.
Pozsony nem fogja megvétózni az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós európai uniós segélycsomagot és azt sem, hogy Ukrajna szlovákiai vállalatoktól fegyvert vásároljon – közölte a szlovák miniszterelnök, aki ugyanakkor még a találkozó előtt rámutatott: Szlovákia nem fog fegyvereket szállítani Ukrajnának, és nem támogatja az ország NATO-tagságát – írta a karpatalja.ma.
-
Az Orenburgi terület hatóságai közzétették az Ukrán Fegyveres Erők által a Belgorodi terület felett lelőtt Il–76-os repülőgép személyzetének halottjainak listáját.
„A Belgorod régióban lezuhant Il–76-os katonai repülőgépet az orenburgi régióból származó személyzet üzemeltette. A lezuhant IL–76-os személyzet halottjainak listája a következő:
Bezzubkin parancsnok, Csmirev parancsnokhelyettes, Viszokin navigátor, Piluev fedélzeti mérnök, Zsitenev fedélzeti technikus, Sablinszkij fedélzeti mérnök.
Ez pótolhatatlan veszteség mindannyiunk számára. Részvétünket fejezzük ki a hősök hozzátartozóinak és barátainak. Örökre emlékezetünkben őrizzük őket” – olvasható az Orenburgi Területi Kormányzó és Kormányhivatal Telegram-csatornáján.
-
Oroszország és Kína 2023-ban fokozta információmanipuláló tevékenységét
Ukrajnával, az Európai Unióval, Volodimir Zelenszkijjel és Joseph Borrell-lel szemben
– állapítja meg az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) vizsgálata, mely alapján tájékoztat a Szabad Európa.
Szándékos, stratégiai és összehangolt kísérleteiket a tények manipulálására, a zavar-, a megosztottság-, a félelem- és gyűlöletkeltésre használják
– írja a jelentés, amely a külföldi manipulációkról és befolyásszerzésről szól.
A legtöbb dezinformációs kísérlet az országok közül Ukrajnát, személyek közül elnöküket, Volodimir Zelenszkijt támadta. Emellett manipulációs kísérletek céltáblái voltak többször az LMBTQ-szervezetek, illetve a nagyobb hírportálok is (Euronews, Reuters, The New York Times).
A jelentés kiemeli, hogy a mesterséges intelligencia használata még nem elterjedt az informatikai dezinformációkeltés mai szakaszában.
-
Nagy-Britannia olyan megoldást kínál, amely véget vetne az Ukrajnának szánt Taurus cirkálórakéták szállítása körüli vitának – írja az Unian.
Az N–TV a német médiára hivatkozva azt írja, London meg akarja vásárolni ezeket a rakétákat Berlintől, és ez lehetőséget ad a briteknek arra, hogy több Storm Shadow rakétát küldjenek Kijevnek.
A média szerint az Egyesült Királyság ajánlata már több hete érkezett, és Olaf Scholz szövetségi kancellár hivatala tanulmányozza azt.
Megjegyzik, hogy Scholz számára az Egyesült Királysággal való megállapodás lehetőséget jelentene a jelenlegi probléma megoldására.
A kiadvány pontosítja, hogy Scholz azért nem siet ilyen rakéták Kijevbe küldésével, mert attól tartanak, hogy az akár 500 kilométeres hatótávolságú német fegyverek orosz területen lévő célpontokat támadhatnak.