Brüsszel azzal fenyegeti Magyarországot, hogy kizárja az uniós szavazási folyamatból, ha szabotálja „a költségvetésről és az Ukrajnának szánt 50 milliárd euróról szóló” megállapodást a február 1-jei csúcstalálkozón.
A Politico szerint az egyik uniós tisztviselő egy magyar mondást kölcsönözve úgy fogalmazott, ha az EU élne az úgynevezett 7. cikkelyben foglaltakkal – ami a legsúlyosabb politikai szankció egy tagországgal szemben, és az uniós döntésekről való szavazati jog felfüggesztésével jár –, úgy a lap szerint „Orbán Viktor a béka segge alá kerülne”.
„Ez nagyjából összefoglalja, hogy hol tart a bizalom Orbán Viktor és más vezetők között” – fűzte hozzá a a neve elhallgatását kérő politikus. Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja el.
Tisztelt olvasóink!
Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk szombaton is!
„Ukrajnában mindenki tudja, hogy a legintenzívebb harcok Avgyijivkában, Marjinkában, Kupjanszknál és a déli területeken folynak – mindegyikre maximális figyelmet fordítunk” – írja Volodomir Zelenszkij ukrán elnök Facebook-bejegyzésében az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarával folytatott megbeszélése után.
Az elnök a katonai vezetőkkel elemezte a lőszerrel kapcsolatos kérdéseket is. Beszéltek a pótlásról, a csapatok ellátásáról, a nyugati partnerekkel kötött megállapodásokról és a hazai gyártás lehetőségeiről is.
Az ukrán fegyver- és lőszergyártás megfelelő ütemben halad
– közölte.
Zelenszkij úgy fogalmazott a posztjában, hogy csak Ukrajna folyamatos erősödése hozza közelebb a háború végét.
Mind a 27 uniós tagállam (így Magyarország is – a szerk.) előzetesen megállapodott egy négyéves, 50 milliárd eurós támogatási programról Ukrajna számára – közölte Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a kormányzat honlapja szerint.
Ukrajna arra számít, hogy február 1-jén az EU jóváhagyja az 50 milliárd eurós új, négyéves támogatási programot. Előre kijelenthetjük, hogy ebbe mind a 27 EU-tagállam beleegyezett
– fogalmazott. A miniszterelnök szerint Ukrajna arra számít, hogy az EU az idén körülbelül a 2023-as szint körül tud majd pénzügyi támogatást nyújtani.
Az ukrán költségvetési hiány fedezéséhez fontos, hogy mintegy 18 milliárd eurót vonzzunk be az Európai Uniótól
– hangsúlyozta Shmihal. Emellett – jegyezte meg – Joe Biden amerikai elnök kormánya 11,8 milliárd dolláros költségvetési támogatást tervez nyújtani az idén. „Bízunk abban, hogy az amerikai kongresszus a közeljövőben pozitív döntést hoz ebben a kérdésben” – fogalmazott.
Gabrielus Landsbergis, Litvánia külügyminisztere Harkivba látogatott, erről közösségi oldalán számolt be.
Itt vagyok Harkivban azokkal, akik a demokrácia frontvonalán élnek, szembeszállnak közös ellenségünkkel, és megvédik értékeinket. Ha békét akarunk elérni Európában, nem szakíthatjuk meg az általuk tartott vonalat
– írta a miniszter az X-en.
Gabrielus Landsbergis litván külügyminiszter január 25-én bejelentette, hogy Ukrajnába érkezett.
Szergej Lavrov külügyminiszter az orosz diplomácia 2023-as eredményeiről tartott sajtótájékoztatóján kapott újságírói kérdésre elmondta, hogy
Az orosz–francia kapcsolatok mély válságban vannak, Párizs „befagyasztotta” a párbeszéd mechanizmusait.
A minisztérium közölte, hogy nincsenek illúziói az új francia külügyminiszter képességeit illetően, hogy szembemenjen az Európai Unióval, a NATO-val és Washingtonnal.
Lavrov szerint a franciák „súlyos csapást mértek a kereskedelemre és a gazdasági, tudományos, kulturális és humanitárius együttműködésre”.
„Valószínűleg vannak olyan kérdések, amelyek további figyelmet, megoldásokat igényelnek, valamit mindig finomhangolni kell, mert a harci zóna nagy,
közel 2000 kilométeres, és több mint 600 ezer ember van a harci zónában. A gépezet hatalmas
– mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Megjegyezte, hogy egy ilyen gépezetnél „néha meg kell mondani, mint minden állami mechanizmusnál, hogy így működik, és vannak bizonyos adminisztratív költségei”.
Az elnök javasolta, hogy vitassák meg, mit kellene tenni az ilyen nehézségek csökkentése és esetleges nullára redukálása érdekében.
A helyzet Szoledarban nem könnyű, de az orosz csapatok haladnak előre – mondta Vlagyimir Putyin elnök egy szentpétervári különleges műveletben részt vevő diákokkal tartott találkozón.
Az ottani helyzet nagyon nehéz volt, még mindig nehéz, az ellenség minden oldalról ellentámadással próbálkozik, de nem jár sikerrel. Egységeink különböző irányokban haladnak előre, és fokozatosan elérik a csatornát, talán 800 méter van még hátra addig
– mondta.
Mint az államfő megjegyezte, az orosz hadsereg nagyon következetesen és magabiztosan teljesíti feladatait, visszaverve az ukrán hadsereg minden ellentámadását. „Mind a déli, mind az északi szárnyon, minden oldalon folyamatos a mozgás. Szinte minden nap” – tette hozzá az elnök.
Tavaly decemberben a Skif zászlóalj önkéntes rohamosztagának felderítői azt mondták, hogy lengyel zsoldosok arra kényszerítik az Ukrán Fegyveres Erők katonáit, hogy megtámadják az orosz állásokat Szoledarban, miközben az utóbbiak vonakodnak ezt megtenni, mert tudják, hogy ott aknamezők várnak rájuk.
Emellett a Volya hívójelű felderítőcsoport parancsnoka szerint az ukrán katonák mostanában ritkábban próbálják áttörni a védelmet, holott nyáron szinte naponta tettek ilyen kísérleteket.
Szoledar tavaly januárban került az orosz csapatok ellenőrzése alá. Ez a település stratégiai jelentőségű Ukrajna számára. Felszabadítása lehetővé tette, hogy elvágják a Szeverszk és Artemivszk közötti közvetlen utánpótlási útvonalat, valamint hogy az utóbbit az északi oldalról fedezzék. Most az Ukrán Fegyveres Erők nem adják fel a város feletti ellenőrzés visszaszerzésére tett kísérleteiket.
Borisz Akunyin írót (valódi neve Grigorij Cshartisvili) az Orosz Föderációban körözött személlyé nyilvánították.
Akunyin ellen terrorizmus nyilvános támogatása és az Orosz Föderáció fegyveres erőinek tevékenységéről szóló szándékosan hamis információk nyilvános terjesztése miatt is eljárás indult.
Korábban az író több társával folytatott beszélgetésben elismerte, hogy Kijev nem fog katonai győzelmet aratni a jelenlegi konfliktusban, miközben igazolta az orosz városok drónok segítségével történő támadására tett kísérleteket.
A beszélgetés felvételének közzététele után a „Csitaj-gorod – Bukvoid” egyesített kiskereskedelmi könyvesboltlánc felfüggesztette könyveinek értékesítését. Az író 2014 óta Londonban él. A Rosfinmonitoring 2023. december 18-án vette fel Akunyint a terroristák és szélsőségesek nyilvántartásába. Január 12-én az orosz igazságügyi minisztérium felvette őt a külföldi ügynökök nyilvántartásába.
Dimitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács alelnöke X-posztban (korábban Twitter) fejtette ki, hogy az amerikai kormányzat mennyire inkompetensen kezeli a migrációt a déli határnál, és hogy a Texasi Népköztársaság létrejötte már talán nem is annyira tűnik lehetetlennek, mint korábban.
Kifejti, hogy Texas kormányzója már egyáltalán nem törődik a Fehér Házzal és a „szenilis öregemberével”, vagyis Joe Bidennel, bármit megtennének, hogy a déli határnál betörő migránsáradatot megfékezzék.
Ez egy újabb szemléletes példája annak, hogy az Egyesült Államok hegemóniája gyengül, egy folyamat, amely belülről indul, és az amerikaiak saját cselekedeteinek eredménye
– írta Medvegyev.
Szerinte a „kijevi neonácikat” buzgón támogató Washington mindenre odafigyel, és mindenbe beleüti az orrát, de a saját háza táján képtelen rendet tartani. Szerinte az Egyesült Államok megoldhatatlan alkotmányos válsággal találja szemben magát, ha képtelen érdemben reagálni a texasiak problémáira.
A nyugati világ pedig lélegzetvisszafojtva, félve fogja bámulni az amerikai zűrzavart. Hiszen ez az ő problémájuk
– mondta. „És bár az amerikai baj a világ stabilitására nézve nagy veszélyeket rejt magában, a világ többi része popcornt ropogtatva nézi majd” – fejezi be gondolatait.
A rendőrség őrizetbe vette azt a férfit, aki gránátvetővel lőtt egy többemeletes épületre Krivij Rih városban – írja az RBC Ukraine.
A törvényszéki szakértők a tűzszerészekkel együtt, a törvényszéki laboratórium technikai eszközeinek felhasználásával megvizsgálták a helyszínt, és lefoglalták a robbanószerkezet darabjait, valamint megállapították a lövés valószínűsíthető helyét.
Egy nyomkereső kutya követte a nyomokat az utcáról egy szomszédos házig, ahol a gyanúsított otthagyta a kiégett gránátvető-szerkezetet.
A rendőröknek ezt követően órákon belül sikerült megtalálniuk és őrizetbe venniük a támadót. Kiderült, hogy egy 36 éves férfiról van szó, akit korábban súlyos bűncselekmények miatt már elítéltek.
A férfit előzetes letartóztatásba helyezték, mintegy hét évig terjedő börtönbüntetésre számíthat.
A robbanás még január 25-én, csütörtökön kora reggel történt Krivij Rihben. Mint kiderült, azt egy gránátvetőből adta le egy férfi az emeletes lakóépületre.
Kijev állt az Il–76-os repülőgép keddi lelövése mögött – idézi az orosz állami média Vlagyimir Putyint. Az elnök állítólag hozzátette, hogy a teljes vizsgálatot a következő napokban hozzák nyilvánosságra.
A rakétákat, amelyekkel lelőtték az Il–76-os gépet az ukrán fegyveres erők elfogott katonáival, ukrán területről indították
– idézi a TASZSZ az orosz elnököt. Azt is írják, hogy az elnök azt állította, vagy francia vagy amerikai rakétákat használtak a támadásban.
A RIA Putyint idézve arról ír, hogy Ukrajna hírszerzési igazgatósága „tudta, hogy hadifoglyai vannak a fedélzeten”.
Kijev – bár nem tagadta határozottan, hogy érintett volt – kétségbe vonta Moszkva narratíváját, és nemzetközi vizsgálatot követelt, míg a nyugati országok megtévesztéssel vádolták Moszkvát.
Lars Lekke Rasmussen dán külügyminiszter Mikolajivban tett látogatásán arról beszélt: ő és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter megállapodtak abban, hogy tárgyalásokat kezdenek a biztonsági kötelezettségvállalásokról – írja az ukrajnai Interfax.
Felelősségünk van abban, hogy segítsünk Ukrajnának elérni a teljes területi integritást az orosz inváziós erők elleni harcban, és abban, hogy az unió teljes jogú tagjává váljon. Erről beszéltem ma jó barátommal, Dmitrij Kulebával
– közölte a dán külügyminiszter.
Elárulta, hogy megállapodtak a tárgyalások megkezdéséről. Úgy fogalmazott, reményei szerint a nem túl távoli jövőben meg is kezdik a kétoldalú megállapodásról a tárgyalásokat. Rasmussen szerint ő és Kuleba konkrét lépésekről is tárgyaltak azt illetően, hogy Dánia miként segíthet Ukrajnának visszaszerezni a teljes ellenőrzést a területei felett.
Vlagyimir Putyin orosz elnök engedélyezte a Leningrád nevű atommeghajtású jégtörő építésének megkezdését – írja a TASZSZ.
A 22220-as projekt ötödik sorozatgyártású univerzális nukleáris jégtörő építésének ünnepélyes megkezdésére a Balti hajógyárban került sor. Az elnökkel együtt részt vett az eseményen Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezetője, Andrej Kosztyin, Oroszország második legnagyobb pénzintézete, a VTB vezetője, Valentyina Matvijenko, az orosz felsőház elnöke, továbbá Alekszandr Beglov, Szentpétervár kormányzója.
Andrej Kosztyin, az Egyesült Hajóépítő Vállalat igazgatótanácsának elnöke az orosz elnöktől kért ünnepélyes keretek között engedélyt az építés megkezdésére, amit az haladéktalanul meg is adott.
A nukleáris meghajtású, kétreaktoros erőművel felszerelt jégtörő 173,3 méter hosszú, 34 méter széles, 52 méter magas, és mintegy 33,54 ezer tonna lesz a vízkiszorításra.
A Leningrád jégtörőt 40 éves üzemidővel tervezték, 52 főből álló legénységgel. A 22220-as projekt jégtörői a világ legnagyobb és legnagyobb teljesítményű (60 MW) nukleáris meghajtású jégtörői. Az ilyen hajók kéttengelyes kialakítása lehetővé teszi, hogy a sarkvidéki vizeken és a sarkvidéki folyók torkolatánál is bevethetők legyenek.
Az atommeghajtású jégtörő hajók alkalmasak jégtörésre, önálló hajózására, valamint konvojok egész éves vezetésére az Északi-sarkvidék nyugati régiójában, továbbá a Jenyiszej folyó és az Ob-öböl sekély vizein. Emellett segítségükkel hajókat és más úszó szerkezeteket is lehet vontatni jégen és vízen egyaránt. Hatalmas az energiakapacitásuk, több éven át képesek „tankolás” nélkül üzemelni.
A Nyugat, elsősorban az Egyesült Államok, megpróbálja aláásni az orosz politikai rendszert, de nem fog sikerrel járni – jelentette ki Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója – írja az MTI.
Nariskin a Független Államok Közössége biztonsági szolgálatai vezetőinek decemberi minszki tanácskozásán azt állította, hogy az amerikai Központ Hírszerző Ügynökség (CIA) egy olyan „ideiglenes orosz kormány” külföldön való létrehozásán dolgozik, amely oroszországi földalatti sejtek hálózatára támaszkodna. Az akkori kijelenésével kapcsolatban nem bocsátkozott részletekbe az interjúban.
A kémfőnök most azt mondta: a nyugati, mindenekelőtt az amerikai hírszerző közösség a „pusztulást hozó arab tavasz” és a 2014-es ukrajnai „Euromajdan-tragédia” után „komolyan hitt az úgynevezett nemkívánatos rezsimek megdöntését célzó technológiájának erejében”.
Ettől a szédítő sikertől a nyugatiak azt gondolták, hogy Oroszországgal is ugyanígy elbánhatnak, sőt szinte nyíltan forradalmat és a törvényesen megválasztott hatalom, a törvényesen megválasztott kormány megdöntését ígérték nekünk.
„Ebből persze semmi nem sikerült, és nem is fog” – mondta.
Hírszerzési értesülésekre hivatkozva az orosz kémfőnök azt mondta: a nyugati szakszolgálatok és kormányok tisztában vannak az oroszországi helyzet stabilitásával, azzal, hogy „lényegében a nép az ország vezetése köré tömörült”, mégis folytatják a korábbi kurzust. Ezt szerinte azért teszik, mert ily módon kívánják biztosítani az „oroszellenes tevékenységre szakosodott” civil szervezetek kiterjedt hálózatának finanszírozását, és felélénkíteni a Nyugaton élő orosz ellenzék tevékenységét.
Az SZVR és a CIA közötti kapcsolattartására vonatkozó kérdésre azt válaszolta, hogy
a párbeszéd mindig hasznos a világ két legbefolyásosabb hírszerző szolgálata, a két legerősebb atomhatalom hírszerző szolgálata között.
„Olyan körülmények között pedig, amikor a világ a nemzetközi kapcsolatokban szó szerint a tektonikus elmozdulás állapotában van, az egypólusú, Amerika-központú világtól egy igazságosabb és biztonságosabb, policentrikus világrend felé való elmozdulásban az ilyen párbeszéd és kapcsolattartás egyszerűen nélkülözhetetlen” – jelentette ki.
Az orosz hadsereg három katonája áll bíróság elé Vuyka gazda feldarabolásáért és a civilek tömeges kifosztásáért Harkiv régióban – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
A harkivi területi ügyészség jóváhagyta és bíróságra küldte a vádiratot a három orosz katona ellen a háborús törvények és szokások csoportosan, előzetes összeesküvéssel elkövetett megsértésének ténye miatt, Piddubnij ellen pedig előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölés miatt.
A Harkivi terület Izsium és Kupjanszk járásainak bevétele során az orosz katonák többször elvették a helyi lakosok tulajdonát, és kivégzéssel fenyegették őket.
A nyomozás szerint a vádlottak az Iziumi járás Volokhiv Jar falujában lévő házhoz érkeztek, ahol akkor egy civil férfi és családja tartózkodott. Piddubnyi (becenevén Fan) fegyverrel fenyegetőzve elkezdett információkat kérni ukrán állampolgárokról, elsősorban az áldozat testvéréről, aki az Ukrán Fegyveres Erők tagja.
Miután nem kapott információt, az orosz katonák felszólították, hogy adja át az autót. Az áldozat, féltve kisgyermekei életét, átadta az autó kulcsát.
Az új „autótulajdonosok” kizárólag saját céljaikra használták a járművet, és még balesetet is sikerült okozniuk, mert ittasak voltak. Ezzel az autóval érkeztek egy tanyára.
Az egyik vádlott kiszállt az autóból, és arra kérte a tanya tulajdonosát, hogy segítsen neki megjavítani a járművet. Amikor a gazda odalépett hozzá, a katona fejbe lőtte. A férfi a földre zuhant, és a helyszínen meghalt.
Ezt követően a vádlottak feldarabolták az áldozat holttestét, egy részét a gépkocsiba tették, és felgyújtották azt. Azért, hogy eltitkolják a bűncselekményt, a gazda levágott testrészeit elvitték, és útban a Kupianski járásbeli Vyshneve falu felé eldobták.
A vádlottak jelenleg körözési listán vannak. A harkivi Ordzsonikidze kerületi bíróságon távollétükben fogják őket bíróság elé állítani.
A vádlottak közül ketten nyolctól tizenkét évig terjedő börtönbüntetésre számíthatnak bűncselekményükért, Fan pedig életfogytiglani börtönbüntetésre.
Az Ukrajnán keresztül Európába irányuló orosz gáztranzit megszűnése a logisztikai láncok megváltozásához vezet – mondta Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő.
„A kérdés az, hogy ez a gáz hogyan fog eljutni oda. Természetesen vannak meglévő útvonalak, amelyek Törökországgal kapcsolatosak. Ott van a cseppfolyósított gáz szállítása, amire most olyan nagy a kereslet.
Vannak alternatív útvonalak, de először is ezek már mind foglaltak sok tekintetben, és természetesen ez minden logisztikai láncban változásokhoz vezet
– magyarázta a Kreml szóvivője.
A hét elején Robert Fico szlovák miniszterelnök az ukrán kollégájával, Denisz Smihallal Ungváron folytatott megbeszélése után közölte, hogy Kijev és Pozsony előzetes megállapodást kötött az Európába irányuló orosz gáztranzit folytatásáról. Hamarosan ukrán kormányforrások cáfolták ezt az állítást az RBC-Ukraina hírügynökségnek. Kijev közölte, hogy nem kívánja meghosszabbítani az Oroszországgal kötött tranzitmegállapodást.
A Naftohaz Ukrajinyi és a Gazprom közötti jelenlegi ötéves szerződést 2019 végén írták alá. Az orosz gáz Ukrajnán keresztül Ausztriába, Szlovákiába, Olaszországba és Magyarországra áramlik. A jelenlegi tranzitmennyiség napi 42 millió köbméter.
A Harkiv elleni egyik legnagyobb horderejű orosz rakétatámadás során az oroszok többek között a város történelmi negyedét is lőtték. Ennek következtében 62 történelmi épület rongálódott meg.
„Ez a bombázás a legkiterjedtebb a károkat tekintve mindazok közül, amelyeket csapatunk dokumentált” – mondta Ivan Shchurko, a HeMo Lab expedíciós egységének vezetője.
A legnagyobb károkat az Ukrán Nemzeti Jogtudományi Akadémia épülete szenvedte el, amelyet 1896-ban építettek, és amelyet Szerhij Zagoskin tervezett Herman Helferich kereskedő, a híres gyáros, Maximilian Helferich testvére számára.
62 kulturális örökségi helyszínen sérült meg az üvegezés, több mint 35-nél pedig a belső díszítés és a tetőszerkezet.
A megrongálódott épületek között a város társadalmi és kulturális élete szempontjából fontos létesítmények is vannak, mint például az Ukrán Nemzeti Jogtudományi Akadémia, a Nagyboldogasszony-székesegyház, a Regionális Kulturális és Művészeti Szervezési és Módszertani Központ, valamint a Harkivi Orvosi Társaság – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
A Kreml pénteken cáfolta a Bloomberg értesülését, miszerint Vlagyimir Putyin megkereste az Egyesült Államokat az ukrajnai háború befejezéséről szóló lehetséges tárgyalásokról, és fontolóra veheti, hogy lemondjon az Ukrajna biztonsági státuszára vonatkozó kulcsfontosságú követelésekről – írja a Reuters alapján a The Guardian.
A Bloomberg jelentése szerint Putyin felméri a terepet azzal kapcsolatban, hogy Washington készen áll-e a tárgyalásokra, és közvetett csatornákon keresztül kereste meg az Egyesült Államokat.
A jelentés két, a Kremlhez közel álló személyt idézett, akik szerint Putyin „hajlandó lehet megfontolni, hogy lemondjon az Ukrajna semleges státuszához való ragaszkodásról, és végül akár fel is adhatja az esetleges NATO-tagsággal szembeni ellenállását”.
A Kreml szóvivőjét, Dmitrij Peszkovot újságírók kérdezték a történettel kapcsolatban és arról, hogy Moszkva valóban kész-e feladni a semlegességgel és a NATO-val kapcsolatos követeléseit. Peszkov egyértelműen azt válaszolta, hogy nem.
Ez egy téves jelentés. Egyáltalán nem felel meg a valóságnak
– mondta a szóvivő.
Január 26-án éjjel az orosz hadsereg Sz–300-as rakétákkal támadta Herszon városát, egy nő megsebesült – írja az Ukrinform.
Erről Olekszandr Prokudin, a Herszoni Regionális Katonai Adminisztráció vezetője számolt be a Facebookon.
Tegnap este az oroszok Sz–300-as rakétákkal lőtték Herszont. A várost két rakétacsapás érte
– olvasható a bejegyzésben.
A tűzben megrongálódott egy óvoda és egy bevásárlóközpont épülete is. Egy 54 éves herszoni nő lábsérülést szenvedett otthonában. A helyszínen orvosi segítséget nyújtottak neki.
Az elmúlt napon az orosz csapatok kilenc alkalommal lőtték Herszont.
Január 26-án éjjel az orosz hadsereg megtámadta a Donyecki területhez tartozó Mirnohradot, hat civil, köztük két gyermek megsebesült – írja az Ukrinform.
Ezt Vadim Filascskin, a regionális katonai közigazgatás vezetője közölte a Telegramon közzétett bejegyzésében.
Az éjszaka közepén az oroszok megtámadták Mirnohradot, 6 ember megsebesült. Az áldozatok között két gyermek is van. Minden sebesültet orvosi ellátásban részesítettek, egy embert kórházba szállítottak, a többieknek nincs szükségük kórházi kezelésre
– írta a régió kormányzója.
Megjegyezte, hogy egy orosz rakéta lerombolt egy közigazgatási épületet, megrongált hét ötemeletes épületet, egy üzletet, egy vállalkozást, egy iskolát és 29 autót. Számos magánház is érintett.
A helyi hatóságok, a rendőrség és a mentők a helyszínen dolgoznak. A bűncselekmény minden körülményét dokumentálják.
Brüsszel azzal fenyegeti Magyarországot, hogy kizárja az uniós szavazási folyamatból, ha szabotálja „a költségvetésről és az Ukrajnának szánt 50 milliárd euróról szóló” megállapodást a február 1-jei csúcstalálkozón.
A Politico szerint az egyik uniós tisztviselő egy magyar mondást kölcsönözve úgy fogalmazott, ha az EU élne az úgynevezett 7. cikkelyben foglaltakkal – ami a legsúlyosabb politikai szankció egy tagországgal szemben, és az uniós döntésekről való szavazati jog felfüggesztésével jár –, úgy a lap szerint „Orbán Viktor a béka segge alá kerülne”.
„Ez nagyjából összefoglalja, hogy hol tart a bizalom Orbán Viktor és más vezetők között” – fűzte hozzá a a neve elhallgatását kérő politikus. Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja el.
Egy moszkvai bíróság március végéig, vagyis egy évvel meghosszabbította a The Wall Street Journal riporterének, Evan Gerskovicsnak az előzetes letartóztatását – jelentették orosz hírügynökségek.
A döntést zárt ajtók mögött tartott meghallgatáson hozták meg az orosz hatóságok, arra hivatkozva, hogy az amerikai újságíró elleni büntetőeljárás részletei titkosak.
Gershkovics az első olyan amerikai riporter, akit a hidegháború óta kémkedéssel vádolnak. Az újságíró a Ria Novosztyi állami hírügynökség által megosztott videón a bírósági ketrecben állva, csuklyával a fején volt látható.
A riportert márciusban vették őrizetbe, amikor tudósítói úton volt az oroszországi Jekatyerinburgban. Evan Gerskovics és a The Wall Street Journal határozottan tagadja az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat azon állítását, hogy a riporter „államtitoknak minősülő információkat gyűjtött az orosz katonai-ipari komplexum egyik vállalatának tevékenységéről”.
Az orosz külügyminisztérium közölte, hogy csak a perében hozott ítélet után fontolja meg a cserét Evan Gerskovicsért. Oroszországban a kémkedési perek több mint egy évig is eltarthatnak – írja a Sky News.
A háború kezdete óta Svédország 93 rakomány humanitárius segélyt küldött az ukrán energiaszektornak – írja az Ukrinform.
Erről az ukrán energiaügyi minisztérium számolt be.
Galuscsenko köszönetet mondott Svédországnak az ukrán energiaszektornak nyújtott segítségért – 93 humanitárius szállítmány, […] köztük generátorok, transzformátorok, alállomások és más berendezések az ellenséges támadások utáni energetikai létesítmények javításához
– közleményben.
Svédország ezenfelül 25,27 millió eurót ígért az ukrajnai energiatámogatási alaphoz való hozzájárulásként. German Galuscsenko ukrán energiaügyi miniszter hangsúlyozta, hogy Ukrajna érdekelt a svéd vállalkozások részvételében.
Martin Oberg ukrajnai nagykövet a maga részéről hangsúlyozta, hogy kész továbbra is támogatni Ukrajnát az orosz támadásokat követő helyreállításban és újjáépítésben.
A Beregszászi kistérséghez tartozó elöljárói körzetek vezetői tartottak megbeszélést, amelyen érintették a határrezsimről szóló határozat módosítását is – olvasható Babják Zoltánnak, a Beregszászi kistérség polgármesterének közösségi oldalán.
A polgármester hangsúlyozta: a határőrségi engedély csak azoknak szükséges, akik a település határain kívül eső területen akarnak mezőgazdasági munkálatokat végezni, illetve erdőbe, folyóhoz látogatnának, amely terület a határőrség ellenőrzése alá tartozik.
Az ülésen részt vett Mihajlo Sufrun, az asztélyi határőrség vezetője is, aki kifejtette: nem szükséges engedély, ha az üdülési zóna a településen belül található.
Amennyiben az egyik elöljárói körzet lakója egy másik elöljárói körzetben végez szezonális munkát a mezőn, akkor szintén rendelkeznie kell engedéllyel.
A települések közötti utakon való közlekedés azonban nem engedélyköteles
– tudatta Babják Zoltán.
A közleményből kiderült az is, hogy a rendelet nem terjed ki a Makkosjánosi, Balazséri, Gáti, Nagymuzsalyi és Kígyósi elöljárói körzetek földjeire – írja a Kárpáti Igaz Szó.
Az ukrán határ közelében szerdán lezuhant Il–76-os orosz katonai szállító repülőgép fekete dobozait egy moszkvai speciális laboratóriumba szállították elemzésre – közölte az orosz állami média.
A szakértők már megkezdték a munkát a repülési adatok visszanyerésére.
Mint ismert, Oroszország Kijevet vádolja a nagy méretű katonai szállító repülőgép szerdai lelövésével, ami az ország szerint ukrán hadifoglyokat szállított egy cserére. A balesetben a fedélzeten tartózkodó mind a 74 ember meghalt.
Ukrajna nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy lelőtte volna a gépet.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök teljes tisztázásra szólított fel a baleset ügyében, azzal vádolva Moszkvát, hogy az ukrán hadifoglyok életével játszik – írja a The Guardian.
James O'Brien, az Egyesült Államok európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy Ukrajna „támadó” stratégiát fog alkalmazni Oroszország ellen 2024-ben.
A Voice of America szerint az államtitkár kifejtette, hogy az idei stratégia „a Fekete-tengerhez való hozzáférés biztosításában elért sikerekre és Oroszország destabilizálására” fog épülni.
Mikor a helyettes államtitkárt arról kérdezték, hogy van-e az Egyesült Államoknak tartalékterve arra az esetre, ha a kongresszus nem hagyja jóvá a további finanszírozást Ukrajnának, azt válaszolta:
Ellenállok a kísértésnek, hogy a B-tervről beszéljek.
Mint hozzátette, reméli, hogy hamarosan sor kerül a szükséges szavazásra – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az ukrajnai humanitárius helyzet súlyosságára és a háborúban álló országnak érkező segélyek elapadására figyelmeztetett pénteken, a dpa német hírügynökségnek adott interjújában az ENSZ menekültügyi főbiztosa, Filippo Grandi – írja az MTI.
Az UNHCR Nemzetközi Migrációs Szervezet ukrajnai tevékenységei közül Grandi a lakhatás biztosítását nevezte a legfontosabb feladatnak, melynek keretében javítási munkálatokra is sort kerítenek, példaként pedig az ablakokat említette.
Az orosz offenzíva 2022. februári kezdete óta az UNHCR más segélyszervezetekkel, köztük ukrán intézményekkel együttműködve 27 500 házat újított fel. Elmondta, hogy készül egy olyan adatbázis, melyben a menekültek tájékozódhatnak arról, hol találhatnak építőanyagokat és hol juthatnak építési támogatáshoz.
Kiemelte, hogy az ENSZ adatai szerint Ukrajnában mintegy 3,7 millió belső menekültről tudni, további 6,3 millió ukrajnai pedig más országokban keresett menedéket. Moszkva adatai szerint 1,3 millió ukrán tartózkodik Oroszországban, akikkel azonban, mint mondta Grandi, csak nagyon kevés vagy semmi kapcsolatuk sincs.
A Kreml már nem ad kegyelmet az elítélt újoncoknak, és jelentősen megváltoztatja a szolgálati feltételeket. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy csökkent az orosz fegyveres erőkbe toborozható elítéltek száma.
Az Ukrajinszka Pravda a BBC-re hivatkozva azt írja, hogy az orosz tisztviselők 2023 augusztusában befejezték a toborzást a Vihar-Z egységekbe, és 2023 szeptemberében új szerződési feltételek alapján kezdték meg az elítéltek toborzását a Vihar-V-egységekbe.
Korábban az orosz tisztviselők kegyelem és hat hónapos szerződések ígéretével toboroztak elítélteket, míg a Vihar-V-egységek állítólag nem ígérnek kegyelmet vagy akár feltételes szabadlábra helyezést, és az elítéltek szerződését határozatlan időre, a háború végéig meghosszabbítják.
Az orosz tisztviselők valószínűleg Vlagyimir Putyin orosz elnök részleges mozgósítási parancsa alapján hosszabbították meg a szerződéseket, ahogyan az orosz hadsereg is teszi a mozgósított személyzettel.
Orosz tisztviselők arról számoltak be, hogy 2023 októberében az oroszországi foglyok száma 266 000 volt, ez 2023 januárjához képest 54 000 fogollyal való csökkenést jelent.
Rafael Mariano Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója hamarosan ellátogat a zaporizzsjai atomerőműbe az ügynökség szakértőinek következő rotációja alkalmából, majd Kijevbe és Moszkvába is, hogy megvitassa az atomerőművek biztonsági kérdéseit.
Ezt maga Grossi közölte a sajtóval az ENSZ Biztonsági Tanácsának csütörtöki ülése után – írja az Ukrajinszka Pravda.
Beszélni fogok az erőmű orosz vezetőségével és megnézem, hogyan oldják meg az erőmű hűtésével kapcsolatos problémát a kachovkai gát tavaly nyári lerombolása után – részletezte a főigazgató.
Emellett Grossi tisztázni kívánja az erőmű hosszú távú terveit, amelyek között egy vagy több reaktor újraindításának kísérlete is szerepel, mivel „ez a kérdés mélyreható következményekkel jár a nukleáris biztonságra nézve”.
Amikor újságírók arra kérték, hogy egy tízes skálán értékelje az erőmű biztonságát, Grossi megjegyezte, hogy „vannak napok, amikor majdnem 10-es, és vannak napok, amikor úgy tűnik, hogy semmi sem történik. A probléma a teljes bizonytalanság, mert ez egy háború.”
Az ukrán–magyar határszakaszon 3521-en léptek be Magyarországra csütörtökön, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4709-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 49 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.