Őrizetbe vették azt a kárpátaljai férfit, aki F–1-es gránátot dobott a Munkácsi Járási Tanács egyik tagjának az udvarára – írja a kárpátaljai rendőrség közleménye alapján a Kárpátalja.ma.

A rendőrség és az Ukrán Biztonsági Szolgálat munkatársai közös akció keretén belül fogták el a 27 éves munkácsi lakost.

Az elkövető 10 év börtönbüntetést is kaphat.

Ukrajna Zaporizzsjai és Dnyipropetrovszki területén január 28-án este légiriadót rendeltek el az iráni gyártású Shahed drónok támadásának veszélye miatt – közölte az ukrán média az ukrán fegyveres erők közleményére hivatkozva.

Az ukrán légierő több figyelmeztetést is kiadott Telegram-oldalán, ahol közölték:

• drónok tartanak Pokrovszkij körzetben, Dnyipro régióban észak felé.
• drónok egy másik csoportja a Zaporizzsjai területen keresztül a Dnyipropetrovszki területre tart.
• egy drón a herszoni régióban Mikolajiv régió felé tart, északnyugati irányban.

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Aljakszandr Lukasenka belorusz államfő meglátogatta a szentpétervári SKA Arena multifunkcionális sport- és koncertkomplexumot. Az államfőket elkísérte Alekszandr Beglov szentpétervári kormányzó, Roman Rotenberg, az SKA jégkorongklub vezetőedzője és Dmitrij Konsztantyinov, a klub főigazgatója is – írja az mk.ru.

Az aréna tavaly november 3-án kapta meg az üzembehelyezési engedélyt. A komplexum, melynek teljes területe 182,3 ezer négyzetméter, és 21,5 ezer néző befogadására alkalmas,  a világ legnagyobb jégkorongstadionja.

Arról álmodozom, hogy a Dinama Minszk [belorusz hokicsapat – a szerk.] itt fog győzelmeket aratni!

– mondta Lukasenka a terepszemlén.

Oroszország hadigazdaságra való áttérése anyagi előnyt jelenthet az Ukrajna elleni háború megnyeréséhez, ha a Nyugat nem tartja a lépést a fegyvergyártás ütemével – írja a The Telegraph adataira hivatkozva az Ukrajinszka Pravda.

A The Telegraph példaként említi az egykori Italmas bevásárlóközpontot Izsevszkben, ahol ma már Lancet támadó drónokat gyártanak az ukrajnai háborúhoz.

Ez egyike a sok bevásárlóközpontnak, pékségnek és egyéb polgári infrastruktúrának, amelyet fegyvergyárrá alakítottak át 2022 óta. Az orosz polgárokat felszólítják, hogy hatnapos munkahetet dolgozzanak a gyárakban, és önkéntesként is részt vegyenek a fokozott háborús erőfeszítésekben – olvasható a cikkben.

Egy, a The Telegraphnak nyilatkozó nyugati tisztviselő szerint Oroszország jelenleg a GDP 40 százalékát költi erre a háborúra – többet, mint az egészségügyre és az oktatásra.

Az Avon szépségipari óriáscéget kritika érte, amiért az Ukrajnában zajló háború ellenére is fenntartotta kapcsolatait Oroszországgal. A BBC felfedezte, hogy a cég még mindig új értékesítési ügynököket toboroz az országban, és folytatja a termelést a moszkvai régióban található hatalmas üzemben.

Az ukrajnai konfliktus kitörésekor az Avon bejelentette, hogy leállítja a beruházásokat, és felfüggeszti szépségápolási cikkeinek Oroszországból más piacokra, köztük Ukrajnába történő exportját. Az Avon anyavállalata, a brazil Natura & Co korábban hangsúlyozta, hogy

„Úgy gondoljuk, hogy a termékekhez való hozzáférésük korlátozása nagymértékben befolyásolná az ott élő nőket és gyermekeket” – áll a közleményben.

Az Avon szóvivője elmondta: „Ezt kritikus támogatásnak tekintjük azoknak a nőknek, akiknek megélhetése az Avon-üzletüktől függ”.

Az ellenzők

Steven Tian, a Yale Egyetem azon kutatócsoportjának tagja, amely nyomon követi, hogy a vállalatok mit tettek az ukrajnai háborúra válaszul, azt mondta, hogy a vállalatnak „szégyellnie kell”, amiért Oroszországban folytatja üzleti tevékenységét.

Nincs mentség arra, hogy továbbra is finanszírozzuk Putyin hadigépezetét! Több mint elegendő idő volt arra, hogy lehetővé tegyék a vállalatok számára a rendezett kivonulást

– mondta.

Mark Dixon, az oroszországi üzleti tevékenységet folytató cégek ellen kampányoló Moral Rating Agency alapítója „erkölcsi mosdatással” vádolta az Avont, amiért folytat néhány tevékenységet az országban, míg anyavállalata, a Natura & Co honlapján aggodalmát fejezi ki „minden emberért, akit érint az elfogadhatatlan agresszió”.

„Hogyan tudnak jóhiszeműen eladni nőknek és gyerekeknek szánt termékeket egy olyan cégtől, amely támogatja a Putyin ukrajnai inváziója mögött álló gazdaságot?” – zárta költői kérdéssel a mondandóját.

„Ukrajna gyorsabban nyerné meg a háborút, ha engedélyt kapna arra, hogy brit és más nyugati fegyverekkel lőjön Oroszország mélyén lévő célpontokat” – jelezte az ukrán haditengerészet vezetője.

Olekszij Neizspapa admirális a Sky Newsnak elmondta, az egész konfliktus lefolyása egészen másképp alakult volna, ha az ukrán erők a kezdetektől korlátozás nélkül használhatnák a nyugati hadianyagot.

Hozzátette azt is, hogy

haditengerészete szívesen átveszi két brit hadihajó irányítását, amelyeket a hírek szerint a Brit Királyi Haditengerészetnek idő előtt nyugdíjaznia kell, mert tengerészhiány van a toborzási válság miatt.

„Biztosítani kell, hogy Oroszország örökre feladja a gondolatot is, hogy Ukrajna irányába nézzen, beleértve a tengert is” – mondta Neizspapa admirális.

A korlátozott haditengerészeti eszközök ellenére az Ukrán Fegyveres Erők – az Egyesült Királyság és más szövetségesek támogatásával – „Dávid Góliát ellen” típusú hadműveletet hajtottak végre Oroszország sokkal nagyobb fekete-tengeri flottája ellen a megszállt Krímben és környékén, megsemmisítve hajókat, infrastruktúrát és még egy tengeralattjárót is.

A Moszkva elleni 2022. április 14-i támadás továbbra is Ukrajna egyik legikonikusabb diadala. „Ez katonai célt, de politikai célt is elért” – mondta Neizspapa.

Nagyon kevesen tudnak az ukrán hadsereg által – nyugati szövetségesek támogatásával – az orosz haditengerészet ellen végrehajtott titkos hadműveletekről, de ezek számos különböző támadási módot foglalnak magukban, beleértve a víz alatti drónokat, a nyugati rakétákat és még jet-skiket is.

A 2022-es és a 2023-as sikereink nehéz, de innovatív döntések eredményei, amelyek korábban nem voltak

– mondta a haditengerészeti parancsnok.

Ukrajna vélhetően több mint két tucat orosz hajót semmisített meg, és arra kényszerítette Moszkvát, hogy számos hadihajót húzzon vissza a Krímből az orosz Novorosszijszk kikötőjébe.

Az akció megnehezítette Oroszország számára az ukrán fekete-tengeri kikötők haditengerészeti blokádjának kikényszerítését, amelyet azért vezettek be, hogy csökkentsék Kijev gabonaexportálási képességét.

A washingtoni Háborús Tanulmányok Intézetének (ISW) elemzői rámutattak, hogy a Kreml továbbra is a „külföldi honfitársak” fogalmát használja a balti államok és más NATO-tagállamok elleni esetleges agressziójának igazolására – az viszont újdonság, hogy egyre gyakrabban hívják őket is „náciknak” (ezt a jelzőt eddig jellemzően inkább csak az ukránokra használták).

Az összegyűjtött adatokat elemezve az ISW elemzői megjegyzik, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök, Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnök és más Kreml-tisztviselők a Leningrád ostroma feloldásának 80. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen többek közt elmondták, hogy

Oroszország egzisztenciális geopolitikai konfliktusban áll egy állítólagos modern náci mozgalommal, amely Ukrajnán túl is terjed.

Szakértők szerint Putyin régóta törekszik arra, hogy Oroszország számára olyan ideológiát hozzon létre, amelyet a Nyugattal való hidegháborúhoz hasonló geopolitikai konfrontáció támogatására használhat, és a Kreml a meglévő náciellenes retorikát használhatja fel ennek az erőfeszítésnek az alátámasztására.

A Kreml „nácimentesítésre” szólított fel Ukrajnában, mint a rendszerváltás alig burkolt követelésére, és az ukrán „nácikról” szóló információs műveleteket arra használta fel, hogy az úgynevezett „nagy honvédő háború” mítoszaiba csomagolja Ukrajna provokálatlan invázióját.

Orosz tisztviselők korábban is alkalmazták a „nácizmus” jelzőt az Ukrajnán kívüli nyugati államokra és személyekre, bár Putyin, Lukasenko, Naruskin és Vologyin január 27-i, nyilvánvalóan összehangolt retorikája arra utal, hogy a Kreml egyre inkább „nácinak” bélyegezhet minden vélt ellenfelet – esetleg az egész Nyugatot.

Az ISW továbbra is úgy értékeli, hogy a Kreml tisztviselői és szóvivői a „külföldi honfitársak” védelmének álcája alatt megpróbálják megteremteni az információs feltételeket a balti államokban és más NATO-tagállamokban, például Finnországban elkövetett esetleges jövőbeli orosz agresszióhoz.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) közölte, hogy nyomozás zajlik egy olyan pénzügyi csalás ügyében, amelynek megközelítőleg 40 millió dollár (ez átszámítva kb. 14,27 milliárd forint) az összértéke – írja a The Kyiv Independent.

Az SZBU szerint az ukrán védelmi minisztérium megközelítőleg 100 ezer tüzérségi lövedéket vásárolt volna egy beszállítótól, ehhez köthető az ügy. A csalásban érintett a Lviv Arsenal nevű fegyvergyártó cég több munkatársa, valamint az ukrán védelmi minisztérium több jelenlegi és korábbi tisztviselője is.

A Lviv Arsenal még 2022 augusztusban kapott megrendelést a tüzérségi lőszerre. Nem sokkal később meg is kapták a vételárat a minisztériumtól, a lövedékeket viszont azóta sem szállították le, és közben a pénz egy részét külföldi számlákra utalták át. 

Az ügynek jelenleg összesen öt gyanúsítottja van. Egyiküket őrizetbe is vették, amikor megpróbált elmenekülni Ukrajnából. 

Oroszország továbbra is nyitott a valóban értelmes javaslatokra az Ukrajna körüli helyzet diplomáciai rendezésére. Ezt Alekszej Poliscsuk, az orosz külügyminisztérium tisztviselője nyilatkozta a TASZSZ-nak adott interjújában.

Szerinte most nem kell azzal számolni, hogy megváltozik a Nyugat hozzáállása az ukrán rendezéshez. 

A jelenlegi kijevi vezetés mindenekelőtt Washington, London és Brüsszel bábjai. Előnyös számukra az ukrán válság gerjesztése, aminek segítségével nem csak a »stratégiai vereség« problémáját próbálják megoldani.

– mondta.

„Olyan intézkedéseket is végrehajtanak, amelyek gazdaságilag meggyengítik a kontinentális Európa országaiból érkezett versenytársaikat, amelyek az »orosz fenyegetéstől« zombikká váltak, és nem ismerik fel a saját biztonságukat fenyegető valós veszélyeket” – magyarázta Poliscsuk.

„Oroszország viszont mindig nyitott maradt a valóban értelmes javaslatokra a jelenlegi válság politikai és diplomáciai módszerekkel történő leküzdésére” – jegyezte meg.

Az ukrán hírszerzési főigazgatóság vezetője, Kirilo Budanov arról tájékoztatott szombaton, hogy a közeljövőben fogolycserére kerülhet sor Oroszországgal – írja az mk.ru.

Biztos vagyok benne, hogy a közeljövőben még sor kerül a cserére

– mondta Budanov.

Korábban az orosz Nyomozó Bizottság gyenge képminőségű felvételeket mutatott be arról, amint ukrán hadifoglyokat vezetnek fel annak az Il–76-osnak a fedélzetére, amely szerdán lezuhant Belgorodnál. Az orosz védelmi minisztérium szerint a gép az ukrán légvédelmi rendszer támadása következtében zuhant le, és a fedélzeten 65 ukrán hadifogoly volt. Az ukránok ezt az információt eddig nem erősítették meg. 

Oroszország azon dolgozik, hogy még jobban elmélyítse diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatait Kínával és globális dél államaival, annak érdekében, hogy aláássák a nyugati központú nemzetközi pénzügyi rendszert  – írta cikkében a The Washington Post.

A lap szerint e célkitűzést igazolja a Kreml számos, a nyugati hírszerzők által megszerzett (és a The Washington Posthoz is eljutott) dokumentuma, valamint orosz tisztviselők és üzletemberek is beszéltek erről a lapnak.

Mint írták, az orosz tisztviselők már 2022-ben és 2023-ban is egyeztettek zárt körben ezekről a célokról. Egy 2023 áprilisi, az orosz Biztonsági Tanács által kiadott dokumentumban például úgy fogalmaztak:

Az egyik legfontosabb feladat egy új világrend létrehozása.

Egy másik dokumentumban a Biztonsági Tanács vezetője, Nikolaj Patrusev írt arról, hogy szorosabbra kell fűzni a kapcsolatokat Kínával, és létre kell hozni egy új nemzetközi pénzügyi rendszert, valamint egy eurázsiai digitális valutát – mindezt annak érdekében, hogy megkerülhessék az Egyesült Államok és a dollár által dominált nemzetközi pénzügyi rendszert.

A The Washington Post szerint e célkitűzésekkel kapcsolatban mostanra már az orosz elitnek az a része is beállt Vlagyimir Putyin kormányzata mögé, amely az ukrajnai invázió kezdetén még ellenezte a háborút. Most már ők is azt hangoztatják, hogy a Nyugattal való szakítás egy új lehetőséget teremthet Oroszországnak a világgazdaságban, és arra számítanak, hogy a helyzet Moszkvának kedvezően fog alakulni a közeljövőben. 

A lapnak nyilatkozó európai hírszerzők ugyanakkor azt hangsúlyozták, hogy Moszkva ebben a világrend-átalakító tervben csak a kisebbik partner lehet Peking mellett, és egyelőre nem világos, hogy a kínai vezetés is támogatja-e a Kreml ambiciózus terveit. Az viszont egyértelmű, hogy Oroszország most már minden erejével azon dolgozik, hogy zavart okozzon a Nyugatnak, többek közt például a közel-keleti válságban is. 

Az orosz haderő az éjjel 8 Sahid drónt és 2 Iszkandr rakétát, valamint 3 átalakított Sz–300-as rakétát indított Ukrajna ellen – közölte vasárnap reggeli jelentésében az ukrán légierő.

Azt írták, hogy a drónok közül négyet sikerült lelőni. A támadások célpontjai civil objektumok és infrastrukturális létesítmények voltak a Poltavai, Donyecki, Zaporizzsjai és Dnyipropetrovszki területen. 

Sérülésekről nincs hír, a károkról azonban nem számoltak be. Korábbi jelentések szerint Harkivban legalább egy robbanás történt az este, később pedig Kremencsukban és Poltavában is robbanásokat hallottak. 

Szombat este ballisztikus rakétakilövések miatt légiriadót rendeltek el Ukrajna nagy részében, köztük Kijevben is – írja az Ukrajinszka Pravda.

A légierő este 19:59-kor közölte, hogy Kremencsuknál rakétát lőttek ki. 20:03-kor a légierő jelentette, hogy kelet felől rakétákat lőttek ki Poltava és Kremencsuk irányába.

Igor Terehov, Harkiv polgármestere robbanásokról számolt be a városban. A veszély megszűnéséről 20 óra 33 perckor tájékoztatták a lakosságot.