Bíróság elé állították a tavalyi belgrádi iskolai lövöldözés elkövetőjének szüleit. Az akkor 13 éves fiú, K. K. tíz életet oltott ki. Másnap újabb tömegmészárlás sokkolta Szerbiát. A másik, vidéki gyilkos ellen most emeltek vádat.
A tizenéves fiú erőtlenül azzal védekezett, hogy kiközösítették az iskolában, az újban pedig, ahová átíratták, nem fogadták be. Nem tanúsított megbánást, sőt abban reménykedett, hogy hőssé nyilvánítják azok után, hogy iskolatársaival és egy biztonsági őrrel végzett.
Az apja több fegyvert is tartott otthonukban – állítása szerint elzárva. Fiát maga tanította lőni, és gyakorlás céljából gyakran vitte lőtérre.
Őt és a gyilkos gyermek édesanyját azzal vádolják, hogy az egyébként legálisan tartott fegyvereket nem tartották fiuk elől elzárva.
A kiskorú gyilkos az érvényes szerb törvények alapján nem vonható büntetőjogi felelősségre, ezért pszichiátriai klinikára került. A büntethetőség korhatárát a nemzetközi példák alapján Szerbiában is 14-ről 12 évre kell csökkenteni – javasolta korábban Aleksandar Vučić államfő.
Az ügyészek szerint az apa lőni tanította a fiút, nem zárta el megfelelő módon a fegyvereket és a lőszereket, ráadásul engedélyezte fiának, hogy a hátizsákjában egy pisztolyt és 92 töltényt rejtsen el. A fiú ezzel gyilkolt. Az apát az „általános biztonság elleni súlyos bűncselekménnyel” is vádolják, míg az anyát a lőszerek birtoklásáért tették felelőssé.
Törvényes és tisztességes tárgyalásra számítok, amelynek lezárultával a bíróság elítéli a vádlottakat az ellenük felhozott vádakban
– jelentette ki Nenad Stefanović főügyész a tárgyalás megkezdése előtt. Hamis tanúzás miatt egy szerbiai lövészklub vezetője, és egyik oktatója ellen is vádat emeltek.
A tárgyalás zárt ajtók mögött zajlik – hirdette ki a bíróság, a döntést azonban kifogásolta a szülők védőügyvédje. „Reméljük, hogy a bíróság felülvizsgálja határozatát” – mondta Irina Borović, aki közölte: a tárgyaláson kihallgatták a kiskorú gyilkost is. Ezúttal – az ügyvéd szerint – megbánást tanúsított.
Ezzel párhuzamosan hivatalosan is vádat emeltek egy 21 éves férfi ellen, aki az iskolai lövöldözés másnapján kezdett ámokfutásba, és Belgrádtól délre fekvő három faluban automata fegyverével kilenc embert meggyilkolt, további tizennégyet pedig megsebesített.
A tömeggyilkosságon kívül emberrablást és illegális fegyvertartást írnak a számlájára. Szerbiában az egyik legmagasabb a fegyvertartási arány a világon: a Small Arms Survey felmérése szerint száz lakosra 39 lőfegyver jut.
A Mladenovac közelében történt vérengzések elkövetőjét a helyszínen elfogták. Nem tagadta bűnösségét, de azzal védekezett, hogy a helyieket csak megfélemlíteni akarta.
A tavaly májusi két vérengzés – a belgrádi iskolai, majd egy nappal később a vidéki lövöldözés – sokkolta a balkáni országot.
A tömegmészárlások után a szerb elnök fogadkozott, hogy „lefegyverzi” az országot. Ambiciózus terve egyaránt kiterjedt a legális és illegális lőfegyverek visszaszorítására.
Ígérete ellenére a két nap alatt csaknem két tucat halálos áldozatot követelő gyilkosságok után tízezrek követelték a vezető tisztségviselők lemondását, valamint az erőszak és a gengszterkultúra dicsőítésének megszüntetését a médiában.
Heti rendszerességgel nagyszabású kormányellenes tüntetések kezdődtek, amelynek mottója – Szerbia az erőszak ellen – egy koalícióba tömörített tizenegy ellenzéki tömörülést. A decemberi parlamenti választásokon végül az államfő pártja mögött a második helyet szerezték meg.
Aleksandar Vučić a tüntetéseket jobbára „politikai” trükknek minősítette, és összeesküvés-elméleteket terjesztett arról, hogy külföldi hatalmak szervezték a gyűléseket – emlékeztetett a Guardian.
(Borítókép: Egy rendőr őrködik egy belgrádi iskolában 2023. május 08-án, miután egy tizenéves fiú tüzet nyitott az iskolában, megölve nyolc diákot és egy biztonsági őrt. Fotó: Sasa Dordevic / Anadolu Agency / Getty Images)