Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Kijevben megtekintette, hogy miként gyártják a drónokat az ukrán „Drónok hadserege” nevű katonai program keretében.
Az Ukrajinszka Pravda szerint Borrell szerdán azt írta X-oldalán, hogy még kedden járt egy gyárban, ahol „naponta 1500 kis drónt gyártanak” a Drónok hadserege program keretében.
A főképviselő még mindig Kijevben van: szerda délután például arról posztolt videót, hogy találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Ezenkívül szerdán felszólalt az ukrán parlamentben is, hangsúlyozva, hogy „Ukrajna jövője az Európai Unióban van”. Továbbá arról is beszélt, hogy milyen mennyiségben küldenek tüzérségi lőszereket Ukrajnának az idei év végéig.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is! Jó pihenést kívánunk!
Az észak-atlanti katonai szövetség „létfontosságúnak” tartja, hogy az Egyesült Államok Kongresszusa továbbra is támogassa Ukrajnát – jelentette ki a NATO-főtitkár Brüsszelben szerdán, a szövetség politikai döntéshozó testülete, az Észak-atlanti Tanács ülését követően.
Az MTI beszámolója szerint Jens Stoltenberg az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadójával, Jake Sullivannel közösen tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: Ukrajna támogatása „nem jótékonykodás, hanem a saját biztonságunkról szól.”
„Egy orosz győzelem meggyengítene minket, és nemcsak Moszkvát, hanem Kínát, Iránt és Észak-Koreát is bátorítaná. Ez úgy Európa, mint Amerika biztonságára is hatással lenne” – figyelmeztetett a NATO-főtitkár.
Nagy hatótávolságú, légi és tengeri indítású precíziós fegyverekkel, valamint drónokkal mért csoportos csapást az ukrán hadiipari komplexum személyzet nélküli hajókat, partvédő rakétarendszereket, sorozatvető rakétákat és robbanóanyagot gyártó üzemeire az orosz hadsereg – adta hírül az MTI az orosz védelmi minisztérium közleményét.
A tárca szerint az orosz erők előnyösebb állásokat foglaltak el Donyeck környékén és a Donyecki régió déli részén, miközben három frontszakaszon 16 ukrán támadást vertek vissza. A hadijelentés értelmében a legtöbb, szám szerint tíz ukrán roham a donyecki frontszakaszon hiúsult meg. A tájékoztatás szerint az „érintkezési vonal” mentén az ukrán fél vesztesége több mint ezer katona volt, akik közül a legtöbben, mintegy 290-en a Donyeck körzetében vívott harcokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.
Az összesítés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett több légierős lőszer- és üzemanyagraktárt, egy MiG–29-es repülőgépet, négy páncélozott harcjárművet, egy amerikai M109-es Paladin önjáró és két M777-es vontatott tarackot, HIMARS sorozatvetők négy rakétáját és 104 drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást. Belgorod megyében délután cseh RM–70 -es Vampire sorozatvetők hét rakétáját lőtte le az orosz légierő.
A semlegesség állítólagos megsértése miatt az Ukrán Olimpiai Bizottság (UOB) szerdán felkérte a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB), hogy vizsgálja felül az orosz és fehérorosz sportolók részvételét a párizsi olimpián – adta hírül az MTI.
Vadim Hutcajt, az UOB elnöke Thomas Bach NOB-elnöknek címzett levelében jelezte, azért fordult az ötkarikás szervezethez, mert szerintük vannak olyan orosz és fehérorosz versenyzők – különösen a birkózók között –, akik nem felelnek meg a NOB semleges olimpiai szereplést biztosító kritériumainak. Ilyen feltétel többek között, hogy az adott sportoló nem támogathatja az oroszok Ukrajna elleni háborúját, továbbá nem lehetnek viszonyban orosz vagy fehérorosz katonai vagy nemzetbiztonsági szervekkel sem.
A NOB korábban jelezte, hogy egyéni orosz és fehérorosz sportolók indulhatnak a párizsi olimpián, illetve a kvótaszerző viadalokon semleges színekben, nemzeti zászlajuk, címerük és himnuszuk használata nélkül, amennyiben sportáguk nemzetközi szövetsége erre lehetőséget biztosít.
Az orosz pénzügyi felügyelet (Roszfinmonitoring) szerdán felvette a szélsőséges és terrorista tevékenységet folytató személyek listájára Kirilo Budanovot, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökségének (GUR) vezetőjét, valamint Mikola Olescsukot, az ukrán légierő, és Olekszij Nejizspapát, a haditengerészet parancsnokát – adta hírül az MTI.
Az orosz bankok befagyasztják a lajstromban szereplő személyek pénzeszközeit, és felfüggesztik szolgáltatásaikat. Egy moszkvai bíróság decemberben – a távollétében, terrorizmus címén – elrendelte Budanov letartóztatását, akit az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) 104 terrorcselekmény elkövetésével vádolt meg.
Az ukrán hatóságok előzetes adatai szerint az orosz erők február 7-én észak-koreai rakétákkal is támadták Harkivot – közölte Szerhij Bolvinov, a megyei rendőrség nyomozó osztályának vezetője Facebook-oldalán.
Az Unian hangsúlyozta, az oroszok által kilőtt öt rakéta közül kettő volt észak-koreai gyártmányú.
„A szakemberek előzetes következtetései alapján az oroszok az észak-koreai Hvaszong–11Ga (KN-23) típusú ballisztikus rakétával támadták Harkivot” – tette hozzá Bolvinov.
Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Kijevben megtekintette, hogy miként gyártják a drónokat az ukrán „Drónok hadserege” nevű katonai program keretében.
Az Ukrajinszka Pravda szerint Borrell szerdán azt írta X-oldalán, hogy még kedden járt egy gyárban, ahol „naponta 1500 kis drónt gyártanak” a Drónok hadserege program keretében.
A főképviselő még mindig Kijevben van: szerda délután például arról posztolt videót, hogy találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Ezenkívül szerdán felszólalt az ukrán parlamentben is, hangsúlyozva, hogy „Ukrajna jövője az Európai Unióban van”. Továbbá arról is beszélt, hogy milyen mennyiségben küldenek tüzérségi lőszereket Ukrajnának az idei év végéig.
Oroszországban az ukrán „terroristák és extrémisták” kormányzati listájára helyezték Kirilo Budanovot, az ukrán katonai hírszerzés (HUR) vezetőjét.
Rajta kívül Olekszij Neizspapát, az ukrán haditengerészet vezetőjét, valamint Mikola Olescsukot, a légierő parancsnokát is hozzáadták a listához. Ellenük az orosz hatóságok még tavaly ősszel kezdtek vizsgálatot azon ukrán dróntámadások miatt, amelyeket Oroszország területén hajtottak végre.
Ezen túlmenően több orosz személlyel is bővült a lajstrom: Alekszej Navalnij ellenzéki politikus három ügyvédje, valamint Borisz Akunyin orosz–georgiai író neve is felkerült rá – számolt be a The Kyiv Independent.
Az ENSZ legfontosabb feladata jelenleg meggátolni az ukrajnai és a közel-keleti konfliktus egyesek által láthatóan kívánatosnak tartott eszkalációját. Magyarország továbbra is minden béketörekvésben kész segítséget nyújtani – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán New Yorkban.
Az MTI beszámolója szerint a tárcavezető az ENSZ-közgyűlés ülése előtt hangsúlyozta, hogy a második világháború óta napjainkban van legrosszabb állapotában a globális biztonság, most a legnagyobb a veszélye a harmadik világháború kirobbanásának, ezért a világszervezetnek élére kell állnia minden terrorellenes és béketörekvésnek.
Leszögezte, az ENSZ épp azért jött létre, hogy platformként funkcionáljon az ellenséges államok között.
És mi azt szeretnénk, hogy a szomszédunkban zajló háború mielőbb véget érjen, a Közel-Keleten pedig a terrorellenes műveletek sikerre vezessenek. Az ENSZ-nek most az a fő feladata, hogy fellépjen a béke érdekében, és segítsen a terrorellenes küzdelem sikerre vitelében
– jelentette ki.
Kitért arra is, hogy az ukrajnai és a közel-keleti háború esetében is fennáll az eszkaláció kockázata. Rámutatott, hogy ez regionális, sőt globális méretű háborúhoz vezethetne, ezért ma a legfontosabb feladat a nemzetközi közösség előtt a két válság kiszélesedésének megakadályozása.
„Ugyanígy az ukrajnai háborúban is minél többen szállítanak fegyvert, minél több fegyvert szállítanak, annál hosszabb lesz a háború, annál több ember hal meg, annál nagyobb pusztítás jön, és minden egyes nap a háborúban sajnos magával hozza a továbbterjedés veszélyét” – vélekedett.
„Látszik, hogy itt is vannak törekvések arra, hogy különböző országokat beleprovokáljanak a háborúba. Nekünk, európaiaknak, NATO-tagoknak most az a legfontosabb feladatunk, hogy megakadályozzuk egy esetleges NATO–Oroszország konfliktus kirobbanását, ugyanis az nyilvánvalóan a harmadik világháború kitörésével megegyezne” – tette hozzá.
Továbbá kiemelte, hogy minél később rendeződik az ukrajnai és a közel-keleti helyzet, annál nagyobb az esélye a világ ismételt blokkosodásának, amin Közép-Európa és Magyarország egyszer már súlyosan rajtavesztett.
„Mi őszinte, nyílt, békepárti külpolitikát folytatunk, egy olyan külpolitikát, amely a kölcsönös tiszteletre törekszik. Ezért látható, hogy bár mi a nyugati szövetségi rendszerek tagjai vagyunk, NATO- és európai uniós tagországok, de tudunk beszélni a keleti országokkal is” – húzta alá.
Az Európai Unió legfelsőbb bíróságán pert vesztett Aliszer Uszmanov orosz oligarcha – írja a Reuters.
Az oligarcha azt szerette volna elérni, hogy oldják fel az ellene 2022 márciusban hozott uniós szankciókat. Korábban az Európai Unió arra hivatkozva helyezte őt a szankciós listára, hogy közeli kapcsolatban áll az orosz kormányzattal, és „aktívan támogatta” az Ukrajna destabilizálására vonatkozó orosz törekvéseket is. A bíróság most elutasította Uszmanov kérését, így a szankciók érvényben maradnak.
Uszmanov neve 2022 őszén is megjelent a sajtóban, akkor a magyar kormány próbálta meg elérni azt, hogy (más orosz oligarchákéval együtt) az ő neve is lekerüljön a szankciós listáról. A kormány azzal fenyegetőzött, hogy megvétózzák az összes oligarchaellenes szankció meghosszabbítását, ha Uszmanov és társai nem kerülnek le a listáról, de végül egy politikai alku részeként elálltak ettől.
Korábban írtunk arról, hogy hajnal óta rakéta- és dróncsapások érték Ukrajnát, amelyeknek számos sérültje volt.
Ezzel kapcsolatban Vitalij Klicsko kijevi főpolgármester közölte:
négy ember meghalt a támadásban, valamint most már 38 sérültről tudnak (korábban még csak 14 sérültről írtak az ukrán sajtóban).
Mind a négyen egy 18 emeletes épületben haltak meg, amelynek több szintje is beomlott. Korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is arról írt, hogy zajlanak a katasztrófavédelmi munkálatok, és többen is a romok alatt rekedtek.
Egy február 6-án közzétett, a Levada Központ nevű független orosz közvéleménykutató által készített felmérés szerint az orosz lakosság 77 százaléka támogatja az Ukrajna ellen zajló „különleges hadműveletet” – írja a The Kyiv Independent.
Mindössze 16 százalék válaszolta azt, hogy ellenzi az Ukrajna elleni háborút. A megkérdezettek ugyancsak 77 százaléka azt mondta, hogy Oroszország győz ebben a háborúban (bő egy évvel ezelőtt, január 6-án még csak 71 százalék vélekedett így egy hasonló felmérésen).
Csak kicsivel több mint 50 százalék válaszolta azt, hogy szeretne béketárgyalásokat (az ő számuk az utóbbi hónapokban tendenciaszerűen csökkent). Visszaesett azoknak a száma is, akik szerint Oroszország túl nagy árat fizet a háborúért: ezt már csak a megkérdezettek 66 százaléka mondta, miközben tavaly júliusban még 82 százalék volt ezen a véleményen. Továbbá csak 31 százalék válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy szerintük az orosz népnek van-e erkölcsi felelőssége az ukrajnai pusztítások és az ukrán civilek halála miatt.
A felmérésbál az is kiderült, hogy a válaszadóknak csak nagyjából a fele követi aktívan az ukrajnai eseményeket. Érdekesség, hogy az ő arányuk a 65 éves és annál idősebb lakosság körében a legmagasabb, közülük 75 százalékban követik közelről az eseményeket a felmérés szerint.
A háború támogatottságára vonatkozó adatok már két éve stagnálnak Oroszországban: a Levada 2023 novemberében készített felmérése szerint például ugyancsak 75 százalék mondta azt, hogy támogatja a háború folytatását.
Mostantól már az lesz érdekes, hogy a német nyomozás mennyire lelkiismeretes, azt követően, hogy a svéd ügyészség lezárta az Északi Áramlat gázvezetékek 2022 szeptemberében történt felrobbanása ügyében folytatott vizsgálatot – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán újságíróknak.
Érdekes lesz, hogy a német hatóságok milyen lelkiismeretesen állnak hozzá ehhez a vizsgálathoz
– hangsúlyozta az államfő szóvivője.
Peszkov emlékeztetett rá, hogy német cégek is részesei voltak a vegyesvállalatnak, amely a gázvezetékek üzemeltetője volt. Megjegyezte, a történtek után rengeteg adat került nyilvánosságra arról, hogy ki állhatott a kritikus infrastruktúra felrobbantása mögött.
Dmitrij Peszkov elmondta, hogy Oroszország a nyomozás során többször is tájékoztatást kért Svédországtól a vizsgálat állásáról, de ezt Stockholm mindannyiszor megtagadta. A nyomozás leállításáról svéd döntést, amely az elkövetők azonosításának lehetetlenségére hivatkozva szüntette meg az eljárást, a szóvivő figyelemre méltónak nevezte – adta hírül az MTI.
Oroszország több hullámban rakétacsapásokat mért Kijevre és más ukrán városokra szerda hajnalban – közölték ukrán tisztviselők, kiemelve, hogy a lelőtt rakéták lehulló darabjai miatt a főváros több területén is megszűnt az áramszolgáltatás. A légitámadásoknak országszerte több halálos áldozatuk és sebesültjük van – adta hírül az MTI.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester közlése szerint az ukrán fővárosban négy halálos áldozatról és több mint harminc sebesültről tudnak. Találat ért egy toronyházat is.
Ukrajna legnagyobb magántulajdonú energetikai vállalata, a DTEK közölte, hogy a főváros Dnyiprovszkij kerülete részben áram nélkül maradt. Szemtanúk közlése szerint a központi kerületekben szünetel az áram- és vízszolgáltatás, és robbanások hallatszanak.
A dél-ukrajnai Mikolajiv polgármestere, Olekszandr Szenkevics szerint egy ember meghalt, és legalább hatan megsebesültek egy súlyos légicsapásban, amely 20 ház tetejét szakította le, és gáz- és vízvezetékeket rongált meg a kikötővárosban.
Oleh Szinyehubov, az északkelet-ukrajnai Harkivi terület kormányzója arról számolt be, hogy az orosz rakéták a megyeközpont, Harkiv nem lakossági infrastruktúráját érintették.
Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője kijelentette, hogy az év végéig egymillió lőszert küldenek Ukrajnának – írja az Unian ukrán hírportál.
A politikus Kijevben tartott sajtótájékoztatót szerdán, ahol megerősítette, hogy továbbra is „Ukrajna a legnagyobb prioritás”. Hozzátette, hogy Kijev győzelméhez az EU-nak minden támogatást meg kell adnia. Megjegyezte, hogy konkrét mennyiséget is meg tud nevezni, majd bejelentette, hogy egymillió lőszert küldenek Ukrajnának
Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének menedékbe kellett vonulnia, mivel éppen akkor tartózkodott Kijevben, amikor az oroszok rakétacsapásokat indítottak.
Ukrán partizánok megtalálták azt a helyet, ahol a megszállt Donyecki területen lévő Gorlovkában az orosz katonák elrejtették a felszereléseiket. Ezenkívül a csapatok mozgását is felderítették – írja az RBC Ukraine, az Atesh katonai mozgalom Telegram-csatornájára hivatkozva.
Ügynökeinknek sikerült rögzíteniük a megszállók felszerelésének mozgását, beleértve a tankokat is Gorlovkában
– áll a jelentésben.
A főként krími tatárokból álló gerillamozgalom arról is beszámolt, hogy átadták a hely koordinátáit az Ukrán Védelmi Erőknek.
Gorlovka egy város a Donyecki területen, amelyet 2014 tavaszán foglaltak el az ukrajnai szakadár Donyecki Népköztársaság (DNR) fegyveresei. Nem ezek a gerillák első sikerei Gorlovkában, korábban is felfedték már egy orosz csoport tartózkodási helyét, akik a helyi egészségügyi központban próbáltak elrejtőzni. Emellett 2023 októberében Gorlovka és a Donyecki területen található Jaszinuvata közötti autópályán az oroszok számára fontos hidat romboltak le. Később, 2023. december elején Volodomir Zelenszkij elnök közölte, hogy Gorlovkán belül az Ukrán Fegyveres Erők visszafoglalták az oroszok egyik fontos állását.
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója szerdán az Ukrajna területén található, jelenleg orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai atomerőműbe utazott – írja a The Guardian a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség alapján. Grossi a NAÜ missziójának munkatársai és orosz katonák kíséretében érkezett az erőműhöz.
Mint kedden megírtuk, az orosz ellenőrzés alá került dél-ukrajnai zaporizzsjai atomerőműnél mintegy száz dolgozó nem hajlandó munkaszerződést aláírni a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalattal.
A NAÜ információi szerint az erőművet működtető orosz hatóságok az érintetteket nem engedik belépni a létesítmény területére. Grossi korábban közölte, szerdai zaporizzsjai látogatásán megvizsgálja, hogy ez a körülmény hatással van-e az erőmű működésére.
Az elemzők által idézett adatok szerint egy kamikaze típusú pilóta nélküli repülőgép (UAV) körülbelül 193 ezer dollárba kerül Oroszországnak. Ezeket 6 ezer darabos tételekben vásárolja, ami összesen mintegy 1,1 milliárd dollárt tesz ki – írja a Focus.
A Kreml évente mintegy 4,5 milliárd dollárt utal Teheránnak a Shahed típusú drónok importjáért, amelyekkel ukrán városokat bombáznak. Erről a washingtoni Institute for the Study of War (ISW) kutatóintézet számolt be a Prana Network nevű hackercsoport adataira hivatkozva, amely feltehetően bejutott az Iszlám Forradalmi Gárda Szahara Thunder nevű fedőcégének szervereibe.
A hackercsoport közzétette egy olyan drón költségét, amelyet Oroszország vásárol Irántól. A jelentések szerint egy Shahed-136-os Oroszországnak 193 ezer dollárjába kerül. A drónokat pedig 6 ezerdarabos tételekben vásárolják, ami összesen mintegy 1,1 milliárdot tesz ki.
Egy Shahed–238 drón 1,4 millió dollárba kerül. A tervek szerint évente 677 ilyen modernizált pilóta nélküli repülőgépet vásárolnának, összesen mintegy 947 millió dollárért.
A Shahed–238 drón egy másik változata a jelentések szerint körülbelül 900 ezer dollárba kerül. Az Orosz Föderáció ebben az évben 2310 darabot tervez vásárolni belőlük, valamivel kevesebb mint 2,1 milliárd dollár értékben.
A dokumentumok állítása szerint a Shahed–107 felderítő és csapásmérő drónok darabja 460 ezer dollárba kerül, és az Orosz Föderáció 2310 darabot tervez beszerezni belőlük, összesen mintegy 1,5 millió dollárért. Egy orosz katonai tudósító a magas költséget annak a kockázatnak tulajdonította, amelyet Irán vállal azzal, hogy a drónokat Oroszországnak adja el. A dokumentumokból kiolvasható: az Orosz Föderáció azt tervezi, hogy a Shahedek gyártását saját területére lokalizálja, ami idővel csökkentené a beszerzési költségeket.
Az ukrán parlament első olvasatban elfogadta a mozgósítás szigorításáról szóló botrányos törvényjavaslatot – közölte Olekszij Honcsarenko parlamenti képviselő a Telegram-csatornáján.
A Legfelsőbb Tanács elfogadta a mozgósításról szóló kormányzati törvényjavaslatot. Mellette – 243
– írta a képviselő.
Elmondása szerint még várat magára a második olvasat, a dokumentumot módosítani fogják. Honcsarenko elmondta, hogy ő maga ellene szavazott.
A köztársasági kormány által előkészített új mozgósítási törvénytervezetet január 30-án terjesztették a parlament elé. Az ukrán tömegtájékoztatási eszközök arról számoltak be, hogy e törvénytervezet értelmében a mozgósításra kötelezetteknek 60 napon belül jelentkezniük kell a sorozóhivatalokban, hogy tisztázzák megbízólevelüket.
Ezenkívül, amint arról az ukrán védelmi minisztérium beszámolt, a tervezet nem irányozza elő a fogyatékkal élők besorozását, és változatlanul hagyja a katonai bizottság engedélye nélküli mozgáshoz való jogot. A minisztérium által közzétett adatok szerint a dokumentum egyértelműen meghatározza a mozgósított személyek hadiállapot alatti szolgálati idejét, de annak időtartamát nem határozza meg.
Az ukrán Európai Üzleti Szövetség ellenezte a dokumentumot, és kérte, hogy azt ebben a formában ne fogadják el. Julija Timosenko, a Haza párt vezetője szerint az új mozgósítási törvénytervezet elfogadhatatlan, elfogadása pedig bűncselekmény lenne az ország ellen.
Ukrajnában 2022. február 24. óta van hadiállapot, másnap Volodimir Zelenszkij aláírta az általános mozgósításról szóló rendeletet. A hadiállapot idejére a 18 és 60 év közötti férfiaknak tilos elhagyniuk a köztársaságot. A New York Times korábban arról számolt be, hogy Ukrajna több nőt akar toborozni a hadseregbe, ami hatalmas veszteségekre utal az ukrán fegyveres erőknél.
A Carlsberg dán sörgyár vesztesége az orosz piacról való kivonulással kapcsolatban 5,9 milliárd dollárt tett ki. Erről a vállalat 2023-as pénzügyi jelentése számol be. Ezzel kapcsolatban a dán vállalat nagy összegű leépítésekre kényszerült. A teljes veszteséget több mint 6,8 milliárd dollárra becsülik – írja a TASZSZ.
A Carlsberg Group 2022 márciusában jelentette be döntését, hogy eladja az összes oroszországi eszközét, egyúttal leállította a beruházásokat és az Oroszországba irányuló exportot. Leállította a gyártását, értékesítését és reklámozását is.
A Carlsberg Group 2023. október 3-án értesítette Oroszországot a licencszerződések felmondásáról, amelyek lehetővé teszik az oroszországi vállalat számára az összes Carlsberg termék gyártását és értékesítését, beleértve a nemzetközi és regionális márkákat is.
Mint a vállalat akkor kifejtette, a licencszerződések felmondása az orosz elnök rendeletére adott válasz volt.
Az orosz parlament felsőháza arra kérte a pénzügyminisztériumot, hogy dolgozzon ki egy olyan törvényt, amely megtorló intézkedéseket írna elő a Nyugattal szemben, ha az fellépne a befagyasztott orosz vagyon ellen – jelentette a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A Financial Times február 3-án arról számolt be, hogy a G7-ek tervet dolgoztak ki arra, hogy a befagyasztott orosz eszközöket fedezetként használják fel Ukrajna megsegítésére.
A Kreml hétfőn figyelmeztette a Nyugatot, hogy a befagyasztott orosz vagyon ilyen módon történő felhasználására tett kísérlet illegális, és aláásná a globális pénzügyi rendszert.
Nem határozatképes a Legfelsőbb Tanács nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottsága, amely a Miniszteri Kabinet által benyújtott, a mozgósításról szóló törvénytervezetet tárgyalja, ami többek között a mozgósítási korhatár 27-ről 25 évre történő csökkentését írja elő – írta meg az Unian.
Ennek megfelelően a Legfelsőbb Tanács szabályzata szerint a profilbizottság döntése nélkül, még ha az negatív is, a törvényjavaslatot nem szabad szavazásra az ülésterembe terjeszteni.
Folytatódik a cirkusz a mozgósításról szóló törvényjavaslattal a hatóságok részéről
– írta Dmitrij Razumkov, Ukrajna népi képviselője a Telegramon. Megjegyzi, hogy az ülésnek 9.00-kor kellett volna kezdődnie, de nincs határozatképesség a döntéshozatalhoz.
Jaroszlav Zseleznyak, Ukrajna népi képviselője szintén megerősíti, hogy a bizottság nem határozatképes. Megjegyzi továbbá, hogy a parlamentben nincs elég szavazat ahhoz, hogy több olyan határozatot is elfogadjanak, amelyeket a parlament mai ülésén kellene megvitatni.
„47 kérdés szerepel a napirenden. De valójában úgy lesz, mint mindig – meghallgatjuk a vendéget, kirúgjuk a veteránügyi minisztert, első olvasatban elfogadják a mozgósítási törvényt, aztán valaki újra felveti Maryana ügyét (Bezugláról van szó – a nemzetbiztonsági bizottság elnökhelyettesi posztjáról való elbocsátásáról), mindenki veszekedni fog, talán néhány egységesítő törvényt elfogadnak, az egész listából kb. 6-7-et, Moto (Andrij Motovilovics képviselőről beszélünk, aki a »Nép Szolgája« frakció első elnökhelyettese) undorral fog ránk nézni a fekete szemüvegén keresztül, és ennyi. Itt a vége a féktelen reformoknak február utolsó hetéig” – írta.
A kultúrában, a vallásban, a turizmusban és a sportban az ukrajnai háború következtében keletkezett veszteségeket mintegy 10,8 milliárd dollárra becsülik – írja az Interfax.
Az orosz agresszió következtében a kultúra, a vallás, a turizmus és a sport területén a közvetett veszteségek összértéke meghaladta a 10,8 milliárd dollárt
– közölte Mariana Oleszkiv, az Ukrán Turisztikai Fejlesztési Ügynökség elnöke szerdai záró sajtótájékoztatóján.
Elmondta, hatalmasak a veszteségeik, amelyeket a regionális szervezetekkel együtt rögzítenek. Hangsúlyozta, hogy néhány helyszínt talán már soha nem lehet helyreállítani. Oleszkiv úgy fogalmazott, hogy a veszteségek bejelentésével máris keresik a (jövőbeli) helyreállítás lehetőségeit.
A háború kezdete óta 1804 kulturális helyszín, 348 vallási épület és 164 turisztikai helyszín semmisült meg vagy rongálódott meg. A turisztikai létesítmények elvesztését 4,4 milliárd dollárra, a környezeti károkét pedig 2 billió dollárra becsülik. 13 nemzeti parkot, nyolc természetvédelmi területet és két bioszféra-rezervátumot veszítettek el.
Tucker Carlson amerikai újságíró valóban interjút készített Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – erősítette meg Dmitrij Peszkov, az orosz Kreml szóvivője.
Igen, ezt meg tudom erősíteni, amint elkészül, ki fog jönni
– válaszolta a Kreml szóvivője a média képviselőinek erre vonatkozó kérdésére.
„Nem szeretnék elébe menni a dolgoknak: elvégre ez az ő interjúja, így amikor készen áll a közzétételre, valószínűleg először ő maga fog beszélni minden részletről” – mondta a Kreml szóvivője.
Az elnöki szóvivő megerősítette, hogy Carlson személyesen találkozott Putyinnal. „A részletekről egyelőre nincs mit mondanom” – mondta Peszkov arra a kérdésre, hogy az amerikai újságírót karanténba zárták-e, mielőtt az orosz vezetővel beszélt.
Szerinte a nyugati média folyamatosan interjúkat kért Putyintól, de nem volt értelme. „Rengeteg megkeresést kapunk, hogy interjút készítsenek az elnökkel. De többnyire, ha a kollektív Nyugat országairól van szó, akkor
a nagy hálózati médiumokról, hagyományos tévécsatornákról, nagy újságokról beszélünk, amelyek semmiképpen sem büszkélkedhetnek azzal, hogy legalább a tudósítások tekintetében megpróbálnak pártatlannak tűnni
– mondta Peszkov. – Ezek mind olyan médiumok, amelyek kizárólag egyoldalú álláspontot képviselnek. Természetesen az ilyen médiumokkal nem kívánunk kommunikálni, és aligha van értelme, aligha van haszna” – zárta a Kreml szóvivője.
Peszkov szerint Carlson Amerika-barát álláspontot képvisel, de ez eltér a nyugati médiától. „Olyan álláspontja van, amely különbözik a többitől. Semmiképpen sem oroszbarát, nem ukránbarát, inkább Amerika-barát – hangsúlyozta Peszkov. – De legalábbis kontrasztosan különbözik a hagyományos angolszász média álláspontjától.”
Nem mindenki örül az interjú elkészültének, Guy Verhofstadt európai parlamenti képviselő az X-en reagált:
Az igazi újságírók Oroszországban börtönben vannak, vagy menekülniük kellett! Carlson Putyin szócsöve, és ellensége mindannak, amit az USA képvisel – se több, se kevesebb
– foglalta össze.
Több ukrán régióban is robbanások voltak, köztük a fővárosban, Kijevben is. A támadás sok civil életet is követelt, ezért Zelenszkij terrorcselekménynek nevezte az offenzívát.
A legsúlyosabb támadások Mikolaiv, Harkiv és Lviv tartományokban történtek. Az ukrán elnök elmondása szerint az összes mentőcsapat megállás nélkül dolgozik, és keresik a túlélőket.
Részvétem mindazoknak, akik elvesztették szeretteiket. Mi mindenképpen megtoroljuk Oroszországot, a terroristáknak mindig szembe kell nézniük tetteik következményeivel
– írta az ukrán elnök.
Egy férfi és egy nő megsebesült az Ukrán Fegyveres Erők lövöldözése során a Belgorod megyei Sebekino városában – Vjacseszlav Gladkov kormányzó ezt a Telegram-csatornáján jelentette be.
Sebekino városa az ukrán fegyveres erők tüze alá került. Az előzetes információk szerint két áldozat van – ők az egyik ipari vállalkozás alkalmazottai
– mondta a kormányzó.
„A mentőautóval Belgorod város kettes számú városi kórházába szállítják őket, ahol minden szükséges orvosi ellátást megkapnak” – tájékoztatott a régió vezetője. A kormányzó szerint közvetlen találat érte egy ipari vállalkozás parkolóját is, 10 autót találtak el, és az egyik műhely tetejét is betörték. „Az operatív és a segélyszolgálatok a helyszínen dolgoznak” – tette hozzá Gladkov.
Egy infrastrukturális létesítményt ért orosz rakétatámadás Dnyipro térségében a reggeli órákban – közölte az Ukrajinszka Pravda.
Robbanásoktól volt hangos a reggeli órákban Pavlohrad város és környéke. Egy rakétát iktatott ki a légvédelem. De találat ért egy infrastrukturális létesítményt is
– közölte Szerhij Liszak, a Dnyipropetrovszki területi katonai közigazgatás vezetője.
Tizennégyre emelkedett a Kijevet szerda reggel ért orosz rakétacsapásban megsebesültek száma – jelentette a Kijevi Városi Katonai Igazgatóság közleménye alapján az Interfax.
A Holosivszkij kerületben 52 embert evakuáltak egy többemeletes lakóépületből, ahol tűz ütött ki. Nyolc embert sikeresen kimentettek, tizenkét ember pedig megsérült. Az állami katasztrófavédelmi szolgálat egységei továbbra is a helyszínen dolgoznak
– áll a katasztrófavédelem közleményében.
A hatóság arról is beszámolt, hogy egy benzinkútnál keletkezett tűz következtében csaknem 40 autó égett vagy rongálódott meg. A tűzoltók eloltották a tüzet.
Mint korábban írtunk róla, robbanások hallatszódtak szerda reggel Kijev térségében.
Orosz támadások érték az ukrán oktatási minisztérium honlapját – számolt be Okszen Liszovij ukrán oktatási és tudományos miniszter az X-en.
A minisztérium honlapját ért orosz támadásokról azt közölte, hogy a honlap orosz támadás miatt ideiglenesen nem elérhető – számolt be az Interfax.
Hozzátette, hogy szakembereik már dolgoznak az oldal helyreállításán.
Már csaknem 30 percenként éri támadás az orosz fél részéről Avgyijivkát. Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának jelentése szerint a védők csak az elmúlt 24 órában 21 támadást vertek vissza – írja a Focus.
Fokozatosan nyomulnak előre az orosz fegyveres erők Avgyijivkában, masszív nyomásgyakorlással szétrobbantva az ukrán védők állásait. Erről Sztanyiszlav Bunjatov, az Ukrán Fegyveres Erők egyik altisztje számolt be a Telegramon, egy Avgyijivkában harcoló ukrán katona beszámolóira hivatkozva.
Bunjatov megjegyzi, hogy nagyon kevés a tüzérségi lövedék Avgyijivkában, és az oroszok 20-30 percenként támadást indítanak, többnyire sikerrel.
A mennyiség a döntő. Az FPV- (First Person View) drónok kezelőlegénysége szinte soha nem alszik, a fő teher rájuk hárul. A gyalogság katonái pedig egyenesen a pokolban vannak, fáradtak. Nincs hova visszavonulni, minden új pozíció 5 perc alatt pontosan ugyanolyan lesz, mint az előző. Addig harcolunk, amíg van erőnk, de több tüzérségre és erősítésre van szükségünk
– áll az altiszt üzenetében.
Bunjatov azt is közölte, hogy az oroszok közel vannak ahhoz, hogy bekerítsék Avgyijivkát, hiába tartják az ukrán védők rendületlenül a várost. Korábban már Olekszij Getman tartalékos őrnagy is nyilatkozott arról, hogy Avgyijivkát fel kellene adni, mert az ukrán hadseregnek elég tüzérségi előnye van a várost érő csapások visszaveréséhez. Február 6-án az oroszok az avgyijivkai vasúti hidat támadták.