Mint megírtuk, Dánia lezárta az Északi Áramlat 1 és Északi Áramlat 2 gázvezetéknél 2022 szeptemberében történt robbanások miatt indított vizsgálatát. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn így reagált a hírre:
Elképesztő és az abszurditás határát súrolja, hogy a dán rendőrség megszüntette az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantása ügyében folytatott nyomozást
– fogalmazott Peszkov, aki szerint egyrészt szándékos szabotázs van az orrunk előtt, másrészt nincs további előrelépés.
A helyzet ebben az esetben annyira nyilvánvaló, hogy csak a teljes elképedésnek adhatunk hangot
– mondta.
Az orosz tisztviselők és az államilag ellenőrzött média nagyrészt tartózkodott attól, hogy nyilvánosan megemlékezzen az ukrajnai teljes körű invázió második évfordulójáról, hogy elkerülje annak hangsúlyozását, hogy Oroszország nem érte el a kitűzött katonai céljait – közölte a Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) február 25-i jelentése.
A jelentés szerint az orosz ellenzéki média február 25-én arról számolt be, hogy az államilag ellenőrzött médiacsatornák nem tettek említést a teljes körű invázió második évfordulójáról. Az említett csatornák népszerű szakértői megemlítették az évfordulót, de további kommentárokat nem fűztek a témához. Az ISW a politikai vezetés részéről is minimális említést talált.
Az ISW úgy értékelte, hogy az orosz tisztviselők és az államilag irányított média vonakodott az évforduló megvitatásától, hogy elkerülje annak hangsúlyozását, hogy Oroszország nem érte el a kitűzött céljait Ukrajnában, ami jelentős emberi áldozatokkal járt.
A hét elején Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a két éve tartó teljes körű háborúról megemlékező fórumon bejelentette, hogy 2022. február 24. óta 31 ezer ukrán és 180 ezer orosz katona halt meg. A Meduza és a Mediazona független orosz médiumok február 24-én közös tanulmányukban azonban arról számoltak be, hogy 83 ezer orosz katona esett el az orosz háborúban.
Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma február 24-én pedig azt közölte, hogy becslése szerint mintegy 350 ezer orosz katona halt meg vagy sebesült meg a háború két éve alatt.
Sem Moszkva, sem Kijev nem ad ki nyilvános információkat a csapatok veszteségeiről, de az orosz hadsereg tisztességtelen jelentéstételi kultúrája azt jelenti, hogy maguk az orosz tisztviselők valószínűleg „alacsony szinten vannak tisztában” a veszteségek számával – közölte a minisztérium 2023 decemberében.
Oroszország 2022. február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 410 700 orosz katona esett el, az elmúlt napon 880 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 25 orosz hajót, 7707 hadműveleti és taktikai drónt, 1580 egység speciális felszerelést és 1910 cirkálórakétát számoltak fel.
Amikor a fekete-tengeri gabonakezdeményezés megszűnt, Ukrajna pozíciója lehetővé tette, hogy visszaszerezze az uralmat a Fekete-tenger nyugati része felett – írja a brit védelmi minisztérium hírszerzési jelentése alapján az Unian ukrán hírügynökség.
A jelentés szerint az ukrán támadások folyamatos sikerei visszavonulásra kényszerítették az Orosz Föderáció fekete-tengeri flottáját. Eközben az Ivanovets és a Caesar Kunikov hajók közelmúltbeli elsüllyesztése a BSF parancsnokhelyettesének kirúgásához vezetett.
„Annak ellenére, hogy Oroszország képes folytatni az Ukrajna elleni támadásokat a Fekete-tenger keleti részének viszonylagos biztonságában lévő hajók segítségével, egyre világosabbá válik, hogy az Ukrajna tengeri hadviselésének nem hagyományos megközelítése enyhítésére választott védekező pozíció nem működik a tervezett módon” – fogalmaz a jelentés.
Ugyanakkor Ukrajna stratégiai szintű megközelítése megfosztotta Oroszországot attól a lehetőségtől, hogy beavatkozzon a szomszédos ország tengeri kereskedelmi útvonalaiba. Ráadásul a Fekete-tengeri Gabona Kezdeményezés összeomlása után Ukrajna lendülete lehetővé tette, hogy uralmat szerezzen a Fekete-tenger nyugati része felett.
„Ez az egyoldalú humanitárius folyosón keresztüli exportjának növekedéséhez vezetett, ami nagyobb kereskedelmi volument biztosított, mint a BSGI alatt, és a háború előtti szintre emelte azt” – összegezte a hírszerzés.
Magyarország területére 2024. február 25-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 4573 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5494 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 37 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
„Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentései az ukrán fegyveres erők halott és sebesült katonáinak számáról nem keltenek bizalmat az ukránokban” – mondta Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a RIA Novosztyinak arra reagálva, hogy az ukrán elnök korábban arról beszélt egy sajtótájékoztatón, hogy 31 ezer katonát veszített országa az Oroszországgal folytatott háborúban. Ezzel szemben – az ukrán elnök állításai szerint – az oroszok 180 ezer katonát veszítettek.
Azt, hogy Zelenszkij hazudik, minden ukrán állampolgár, mindenekelőtt minden veszeuscsik (az ukrán fegyveres erők kötelékében harcoló katona – a szerk.) tudja. Korábban a donbászi orosz ajkú lakosságot nem tekintette népnek ZePresident, most már Ukrajna többi részének lakosságát sem tekinti annak
– fogalmazott a szóvivő.
Zaharova elmondta, hogy szerinte „a kijevi rezsim vezetője az ország polgárait nem embereknek, hanem olyan egységeknek tekinti, amelyekkel nyugati pénzeket lehet felvenni”.
Ezért is becsülte alá a veszteségeket sokszorosan, ezért hagyott annyi „halott lelket” az ukrán hadseregben, hogy élőként finanszírozzák őket – magyarázta a diplomata.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy vasárnapi sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy Ukrajna nem tárgyal partnereivel azok haderőinek Ukrajna területén történő bevetéséről – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Vadim Prisztajko, Ukrajna volt brit nagykövete korábban azt mondta, London állítólag fontolgatja annak lehetőségét, hogy katonáit Ukrajnába küldje.
„Nehéz kommentálni a nagykövet szavait. Nem láttam a vele készült interjút. Talán tud valamit. Ha a britek már tényleg itt vannak, az remek” – jegyezte meg Volodimir Zelenszkij.
Mint megírtuk, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap először hozta nyilvánosságra az ukrán védelmi erők veszteségeit, azt állítva, hogy 2022. február 24. óta mindössze 31 ezer ukrán katona halt meg a háborúban. Ez a szám – amellett, hogy az orosz veszteségekhez képest valószínűtlenül alacsonynak tűnik – jóval alacsonyabb, mint amennyit a nyugati statisztikák közöltek korábban.
A The New York Times szerzői vasárnapi cikkükben reagáltak Zelenszkij állításaira, és azt írták, hogy az államfő legalább a felére csökkentette ezeket a számokat az Egyesült Államok becsléseihez képest. Azok szerint ugyanis a valós szám közelebb van a 70 ezerhez – írja az mk.ru.
A The New York Times által idézett hivatalos amerikai adatok szerint az ukrán fegyveres erők sebesült katonáinak száma a konfliktus kezdete óta 100-120 ezer emberre tehető.
Volodimir Zelenszkij a szóban forgó sajtótájékoztatón megtagadta, hogy közölje a sebesültek számát – állítása szerint azért, hogy ez az információ ne juthasson az oroszok tudomására.
Ukrajna még megnyerheti az Oroszország elleni háborút – mondta Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója egy nappal az orosz invázió kétéves évfordulója után –, de előbb a kongresszusnak kell cselekednie.
Természetesen Ukrajna győzhet. Természetesen Ukrajna katonailag már sikerrel teljesítette az egyik legmélyebb célját, amely az volt, hogy az ország ne kerüljön orosz kézre
– fogalmazott Jake Sullivan a Politico szerint.
Hozzátette: Ukrajna ezt csak akkor tudja megtenni, „ha rendelkezik a szükséges eszközökkel”. Véleménye szerint ezért van szükség arra, hogy a szenátus jóváhagyja az Ukrajnának szánt segélycsomagot.
A szenátus a hónap elején egy olyan csomagot terjesztett elő, amely mintegy 60 milliárd dollárt juttatott volna Ukrajnának. A képviselőház azonban kéthetes szünetre vonult anélkül, hogy elfogadta volna a segélycsomagot.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!