Kijev legkorábban nyár végéig nem valószínű, hogy képes lesz újabb ellentámadást indítani, mondja Sir Tony Radakin admirális – írta meg a The Guardian.

„Ukrajna várhatóan hónapokig lőszerhiányos és egyéb hátrányokkal küzdő ország marad az Oroszországgal vívott háborúban, amíg a Nyugat nem fogad el további lépéseket Kijev támogatására” – ismerte el a brit fegyveres erők vezetője.

Sir Tony Radakin admirális egy londoni konferencián felszólalva nem kommentálta közvetlenül azt a francia javaslatot, hogy nyugati szárazföldi csapatokat vezényeljenek Ukrajnába, ehelyett hangsúlyozta, hogy sürgősen növelni kell az ipari segítségnyújtást. A katonai vezető elmondta, hogy Ukrajna nehéz helyzetbe került a szárazföldön, ahol hadserege „lőszer- és készlethiánnyal küzd”, mivel a republikánusok a kongresszusban leállították az amerikai katonai támogatást, Európa pedig még nem tudta betömni a hiányt.

Joe Biden amerikai elnök kedden a Fehér Házban találkozott a kongresszus vezetőivel, hogy az Ukrajnát segélyező törvényjavaslatról tárgyaljon, a szenátus többségi vezetője, Chuck Schumer által intenzívnek minősített találkozón.

Radakin elmondta, hogy a NATO-szövetségesek között folynak a megbeszélések arról, hogy „hogyan erősíthetnénk meg Ukrajnának nyújtott támogatásunkat”, és hogy a júliusi washingtoni csúcstalálkozó előtt vagy azt megelőzően újabb bejelentések várhatóak.

Oroszország „taktikai szinten már viszonylag kis területeket szerzett” – mondta a katonai főnök –, köztük a keleti fronton Avgyijivka városát, amelyet öt hónap után foglaltak el, 17 ezer orosz halott és 30 ezer sebesült áldozata mellett.

Intenzív harcok folynak most Csasziv Jar közelében, egy másik donbászi városban, ahová Ukrajna visszavonult, miután tavaly elvesztette Bahmutot. „Heves harcok folynak már Ivanivszke és Bogdanivka, két attól keletre fekvő falu külterületén is” – mondta Ilia Jevlash, az ukrán hadsereg egyik szóvivője.

Úgy gondolom, hogy ez a kényszerhelyzet valószínűleg legalább a következő néhány hónapig fennmarad

– zárta Radakin, aki szerint Kijev legkorábban a nyár végéig, de a legvalószínűbb, hogy 2025-ig nem lesz képes újabb ellentámadást indítani az ukrán hadsereg.

Hétfőn Emmanuel Macron francia elnök azt mondta, hogy nem zárható ki szárazföldi csapatok bevetése Ukrajnában, bár elismerte, hogy a témában „nincs konszenzus” a szövetséges nemzetek között.

Rishi Sunak, a brit miniszterelnök szóvivője azt mondta, hogy Nagy-Britannia nem tervezi szárazföldi csapatok telepítését – és hasonló nyilatkozatot tett az Egyesült Államok, Németország, Olaszország, Spanyolország és más nyugati országok is.

Valószínűbb forgatókönyv a további fegyveradományok, a tartósabb fegyverellátás, valamint mélyebb, hosszú távú gazdasági segítségnyújtás, például egyfajta „lend-lease”, ami egy második világháborús programra utal, amelyben az Egyesült Államok 30 szövetséges nemzetnek milliárdos értékű készleteket biztosított ingyenesen, halasztott fizetés ellenében.

Radakin igyekezett eloszlatni azokat a találgatásokat is, amelyek a hadsereg vezetőjének, Sir Patrick Sanders tábornoknak a múlt hónapban tartott beszéde után arról szóltak, hogy a védelmi minisztérium (MoD) az orosz agresszióra válaszul újra be akarja vezetni a nemzeti szolgálat egy formáját.

Nem állunk háború küszöbén Oroszországgal. Nem készülünk arra, hogy megszálljanak minket. A védelmi minisztériumban senki sem beszél a hagyományos értelemben vett sorkatonai szolgálatról

– mondta Radakin a hadsereg főnökének szánt, alig burkolt szemrehányásként.

Radakin tábornok azt mondta, hogy a briteknek a „háború előtti nemzedék” részeként fel kell készülniük arra, hogy harcoljanak egy Oroszország elleni nagy háborúban, mivel az Egyesült Királyság állandó hadserege 74 110 fővel viszonylag kicsi. Hozzátette, hogy az Egyesült Királyságnak „előkészítő lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy társadalmainkat háborús alapokra helyezhessük”.

Radakin szerint Oroszország teljesen elveszett Ukrajnában, és nem jelent komoly katonai fenyegetést az Egyesült Királyságra vagy a NATO keleti tagjaira. Ehhez Moszkvának „újra kellene soroznia tankjait és páncélozott járműveit, újjá kellene építenie nagy hatótávolságú rakétáit és tüzérségi lőszerkészleteit, és ki kellene vonulnia egy elhúzódó és nehéz háborúból”.

Nem azt mondom, hogy Oroszország nem veszélyes

– tette hozzá az admirális. „Ezt bebizonyította az agresszióval, amelyet mind belföldön, mind nemzetközi szinten alkalmaz. De ugyanakkor lényegesen kevesebbre  képes, mint amire számítottunk.”

Magyarország területére kedden az ukrán–magyar határszakaszon 3995 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3611 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az MTI. 

A beléptetettek közül a rendőrség 51 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Bulgária nem fog katonákat vezényelni Ukrajnába – jelentette ki kedden Szófiában Nyikolaj Denkov bolgár miniszterelnök.

Bolgár csapatok nem mennek oda

– szögezte le.

Nem sokkal korábban Rumen Radev államfő is elutasította Emmanuel Macron francia elnöknek azt a heves vitát kiváltó felvetését, hogy esetleg nyugati csapatokat kell majd Ukrajnába vezényelni.

„Érdeklődéssel és leplezetlen aggodalommal figyeljük az európai vezetők párizsi találkozóját, amelyen elkezdték kipuhatolni a reakciókat nyugati csapatok Ukrajnába vezénylésével kapcsolatban” – jelentette ki Radev Szófiában, szlovén hivatali partnerével, Natasa Pirc Musar köztársasági elnökkel tartott találkozóján. A bolgár államfő hangsúlyozta, hogy ugyan nem szabad magára hagyni Ukrajnát, de nem engedhetők meg olyan meggondolatlan lépések, amelyek esetleg világháborúhoz vezetnek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a kijevi vezetés béketervéről, valamint az ukrán hadifoglyok és a deportált civilek hazatérésének esélyeiről tárgyalt kedden Rijádban Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökössel. Erről maga Zelenszkij számolt be Telegram-csatornáján, miután váratlanul ellátogatott az arab királyságba – írta az MTI.

A szaúdi állami hírügynökség jelentése szerint a megbeszéléseken Mohamed bin Szalmán megerősítette hazája eltökéltségét és támogatását minden olyan nemzetközi erőfeszítés iránt, amelynek célja az ukrán–orosz háború lezárása és a béke megteremtése, valamint hozzájárul a háború okozta humanitárius katasztrófa enyhítéséhez.

Ukrajna képviselői eddig többtucatnyi országban tartottak két- vagy többoldalú megbeszéléseket Zelenszkij béketervéről, amely az orosz csapatok kivonása mellett 1991-es határai között állítaná helyre Ukrajnát, illetve elszámoltatná Oroszországot az általa elkövetett jogsértésekért.

Elengedték Alekszej Navalnij néhai orosz ellenzéki politikus ügyvédjét, röviddel azután, hogy kedden letartóztatták Moszkvában – írta a Sky News.

Vaszilij Dubkov a Verstka orosz hírügynökségnek megerősítette, hogy már szabadlábon van, azonban letartóztatásának okát nem indokolta. Hozzátette, az incidens akadályozta őt ügyvédi tevékenységében.

A Sky News felidézi, hogy Dubkov segített Navalnij édesanyjának nyomást gyakorolni az orosz hatóságokra, hogy adják ki neki fia holttestét.

Az ukrán védelmi erők tovább fognak haladni az orosz csapatok elleni harcban, de sokkal nehezebb dolguk lesz az amerikai kongresszus tétlensége miatt, amely késlelteti a segélyek jóváhagyását – jelentette ki Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője, aki a front helyzetét firtató kérdésre válaszolva azt mondta, hogy „a helyzet most rendkívül súlyos”.

Láttunk olyan ukrán csapatokat a frontvonalon, akiknek nincs meg a szükséges lőszerük az orosz agresszió visszaveréséhez

– mondta az Ukrinform szerint. Hozzátette, „bátran harcolnak, még vannak páncélozott járműveik, fegyvereik és lőszereik, de most be kell osztaniuk, mert az Egyesült Államok kongresszusa tétlen”.

A külügyminisztériumi szóvivő szerint Washington arra számít, hogy „az év végéig az ukrán csapatok továbbra is bátran harcolnak és haladást érnek el, ahogyan azt a közelmúltban a Fekete-tengeren is tették, de sokkal nehezebb lesz számukra, ha nem jutnak lőszerhez”.

A Fehér Ház úgy véli – mondta –, hogy ha a képviselőház „egyszerűen szavazást tartana az Ukrajnának nyújtott segélyről, az átmenne”.

Ezért ismét felszólítjuk a kongresszust, hogy tegye meg kötelességét, tartsa meg ezt a szavazást, és nyújtson segítséget az ukrán hadseregnek, amelynek nagy szüksége van rá

– mondta a külügyminisztérium szóvivője.

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Hétszáz ember nem hajlandó elhagyni Avgyijivkát
• Emmanuel Macron szerint nem kizárt, hogy nyugati csapatokat vezényelnek Ukrajnába
• Az oroszok szerint Magyarország lépése nem halálos, de súlyos csapás
• Jens Stoltenberg: A NATO nem tervez csapatokat küldeni Ukrajnába
• Az Európai Parlament jóváhagyta az 50 milliárd eurós segélycsomagot Ukrajnának

Tartsanak velünk ezúttal is!