Valerij Zaluzsnij, Ukrajna Fegyveres Erőinek volt vezetője, akit Ukrajna brit nagykövetévé nevezhetnek ki, átesett egy katonai orvosi vizsgálaton, amelyen alkalmatlannak találták – írja az ukrán Telegraf.
Egy helyi lap, a Dzerkalo Tizsnya szerint a volt főparancsnokot szolgálatra alkalmatlannak nyilvánították, és nem sokkal később megírta a katonai szolgálatról való lemondólevelét.
Lemondását követően Zaluzsnijt a védelmi miniszter rendelkezésére bocsátották, de sem Rusztem Umerov, sem maga Volodimir Zelenszkij nem tudott neki olyan „jelentős katonai beosztást” felajánlani, amely megfelelt volna harci tapasztalatának és kiképzési szintjének.
Ezért a források szerint a fegyveres erők egykori vezetője úgy döntött, hogy lemond a katonai szolgálatról, hogy valami másban találja meg magát. Azt azonban egyelőre nem tudni, hogy a védelmi minisztérium vezetője aláírta-e a lemondólevelét, miután Zelenszkij bejelentette, hogy Zaluzsnijt kinevezik nagykövetnek Nagy-Britanniába.
A döntés késedelmét az okozta, hogy adminisztratív-törvényi okok miatt nem volt világos, hogy a védelmi miniszter vagy az elnök jogszerűen, rendelet útján bocsássa-e el a tábornokot. Azonban Ukrajna törvényei szerint két hónappal az után, hogy a védelmi miniszter rendelkezésére bocsátották a lemondást, a katona nem kap többé fizetést és egyéb juttatásokat, kivéve a katonai rangjához tartozó fizetést.
Zaluzsnij tábornok esetében, tekintettel legmagasabb katonai rangjára, ez az összeg havi 1762 ukrán hrivnya, átszámolva 16 643 forint. Ukrajnában a havi átlagkereset az Állami Statisztikai Hivatal által közölt legutóbbi adatok alapján 17 937 hrivnya.
Ennek megfelelően a nagy tapasztalattal rendelkező volt főparancsnok az ukrán átlagkereset mindössze tizedét teheti zsebre havonta.
Az Ukrajinszka Pravda szerint Szerhij Saptala altábornagyot, az Ukrán Fegyveres Erők vezérkari főnökének korábbi vezetőjét Zaluzsnijjal együtt elbocsátották a szolgálatból. A védelmi minisztérium forrásai szerint az elbocsátás oka az egészségügyi állapota volt. Mindkét tábornok a Katonai Minősítő Bizottságtól azt az eredményt kapta, hogy alkalmatlanok a katonai szolgálatra, ezért törölték őket a katonai nyilvántartásból.
Egyelőre nem tudni, hogy Rusztem Umerov védelmi miniszter aláírta-e Zaluzsnij jelentését.
A török elnök megismételte, hogy az ország kész segíteni Ukrajnának és Oroszországnak a béke elérésében – írja a Telegraf.
Recep Tayyip Erdogan török elnök a Volodimir Zelenszkijjel tartott sajtótájékoztatón nyilatkozott az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalásokról.
Javasolta, hogy Isztambulban tartsanak „békecsúcsot”, amelyre meg kellene hívni az Orosz Föderáció képviselőjét. A török elnök hozzátette, hogy az Oroszországgal tartandó békecsúcsról szóló konzultációk során a felek véleményt cseréltek a Fekete-tenger stabilitásáról és biztonságáról a gabonakereskedelmet és a hajózást illetően.
Erdogan hangsúlyozta, hogy amennyiben Oroszország és Ukrajna beleegyezik abba, hogy gabonát és más termékeket exportáljanak a Fekete-tengeren keresztül, Törökország kész megadni a szükséges támogatást. Emellett Erdogan szerint Törökország támogatja Ukrajna azon törekvését, hogy csatlakozzon a NATO-hoz.
Magyarország területére 2024. március 8-án az ukrán-magyar határszakaszon 5450 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5420 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 36 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter kijelentette, hogy Ukrajna győzelmének előkészítése érdekében nem szabad kizárni a Kijevnek nyújtott támogatás semmilyen formáját, és az ukrán erőknek nyújtott segítséget nem csak szavakban kell folytatni és megerősíteni – idézi az Interfax.
Világossá tettük, hogy mindent megteszünk annak érdekében, hogy Ukrajna megnyerje ezt a háborút, és ne csak a területét, hanem a szabályokon alapuló világrendet is megvédje
– mondta Landsbergis pénteken Litvániában ukrán, lett, észt és francia kollégáival közösen tartott sajtótájékoztatóján.
Hozzátette, hogy nem maguknak kell vörös vonalakat húzniuk, hanem Oroszországnak, azért, hogy megakadályozzák Oroszország győzelmét.
Emellett reményét fejezte ki, hogy a Cseh Köztársaság kezdeményezése, miszerint Ukrajna számára harmadik országokból lőszert vásároljanak, hamarosan meghozza gyümölcsét.
Az orosz fegyveres erők módszeresen alkalmazzák a kínzást az elfoglalt ukrán területeken, Ukrajnában pedig a kollaborálással vádolt foglyokkal való bánásmódra van panasz, legalábbis az egyik nyugat-ukrajnai börtönt illetően – közölte pénteken az ENSZ kínzással kapcsolatos ügyekben vizsgálódó különleges jelentéstevője.
Alice Jill Edwards, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának pénteki, genfi ülésén kiemelte,
a kínzással és a rossz vagy megalázó emberi bánásmód egyéb formáival kapcsolatos hiteles bejelentések arra utalnak, hogy a kínzás az orosz háborús politika részét képezi, tehát az így elkövetett súlyos bűnök nem tűnnek a véletlen műveinek.
A különleges jelentéstevő – aki szeptemberben tett látogatást Ukrajnában, de Oroszországba való beutazását nem engedélyezték – újságíróknak elmondta azt is, hogy az ukrán ügyészektől származó információi szerint
mintegy 103 ezer háborús- vagy emberiesség elleni bűncselekményről tudnak az Ukrajnától elfoglalt területeken, az esetek 90 százaléka kínzás.
Edwards a látogatása után közzétett jelentésében azt írta, „az elfoglalt területeken rendszeresen és szervezett formában történtek kínzások, amiből arra lehet következtetni, hogy közvetlen politikai felhatalmazással mentek végbe”.
Hozzátette, hogy Ukrajnában járva több tucat olyan ügy aktáját nézte át, „amelyek vélhetően az orosz katonák túlkapásai voltak és amelyekben nem véletlenszerű vagy alkalmi jellegű, hanem szándékos kínzások történtek”; ezért arra szólította fel az orosz vezetést, hogy külön rendeletben és egyértelműen nyilatkoztassa ki, hogy a kínzás elfogadhatatlan és büntetendő cselekmény.
Felkérte Oroszországot, hogy a vádak tisztázása érdekében olyan vizsgálatot indítson, amely nemzetközi megfigyelők részvételével teszi lehetővé a hadifoglyok felkeresését és a lefolytatott bűntetőeljárások ellenőrzését. Hangsúlyozta továbbá, hogy véleménye szerint „az ukrán hatóságok komoly erőfeszítéseket tesznek a hadifoglyokkal való méltányos bánásmód érdekében”.
Ugyanakkor megemlítette, hogy aggodalomra ad okot a kollaborálással vádolt ukrán foglyokkal szembeni bánásmód a nyugat-ukrajnai Lviv börtönében, főleg az elfogásokat, az őrizetbe vételeket és a szállítást illetően. Ezért Alice Jill Edwards arra hívta fel az ukrán hatóságokat, hogy mielőbb vizsgálják ki ezeket az ügyeket, továbbá tegyék meg a szükséges lépéseket a foglyokat és a panaszosokat megillető törvényes jogok védelme és betartása érdekében.
Az MTI szerint az ENSZ speciális ügyekkel foglalkozó jelentéstevői olyan független szakértők, akik az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának megbízásából vizsgálódnak, de nem a világszervezet nevében fogalmazzák meg beszámolóikat.
Az ukrán elnök egy olasz tévécsatornának adott interjúban elmondta, hogy titkosszolgálati jelentések szerint már több mint tíz alkalommal prbáltak meg merényletet elkövetni ellene – írta meg a Kárpáti Igaz Szó.
De nem számolom. Minden emberünk, a katonai személyzet és a civilek folyamatosan veszélyben vannak. Én vagyok az ország elnöke, és ennek megfelelően kockázatot is vállalok
– mondta Zelenszkij. Ezután hozzátette, hogy a görög miniszterelnök látogatósa idején például olyan ballisztikus rakétacsapást mért Oroszország Odesszára, hogy esélyük sem volt felkészülni.
„Tőlünk körülbelül 300-400 méterre csapódott be egy ballisztikus rakéta. A légicsapás nagyon gyorsan érkezett, nem tudom, kit vettek célba a támadással. Ezalatt nem magamat értem, hanem más országok vezetőinek, polgárainak a tiszteletét. Láthatjuk, Putyin ezzel egyszerűen nem rendelkezik. Ballisztikus rakétákat lőtt ki a városra, miközben Görögország miniszterelnöke látogatást tett ott” – mondta az ukrán elnök.
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!