Az Oroszországot támogató Kína, az orosz–ukrán háború, az izraeli–palsztein konfliktus a Gázai övezetben és az ezek által inspirált terrortámadások Amerikában, a húszi lázadók a Vörös-tengeren és a bevándorlók a mexikói határnál. Az amerikai kémfőnökök szerint a feszültség egyre nagyobb, a világrend pedig egyre törékenyebb.
Az amerikai hírszerző ügynökségek hétfőn azt állították, hogy az országnak „egyre törékenyebb világrenddel” kell szembenéznie, amelyet a „nagyhatalmi verseny, a transznacionális kihívások és a regionális konfliktusok feszítenek” – olvasható a jelentésben, amelyet az ügynökségek vezetőinek a kongresszusban tett tanúvallomása idején tettek közzé.
Egy ambiciózus, de aggodalmaskodó Kína, egy konfrontatív Oroszország, néhány regionális hatalom, például Irán, és egyre nagyobb hatalmú, nem állami szereplők kérdőjelezik meg a nemzetközi rendszer régóta fennálló szabályait, valamint az Egyesült Államok elsőségét a rendszerben
– áll az ügynökségek 2024-es éves fenyegetettségi értékelésében.
A Reuters szerint a jelentés nagyrészt az Egyesült Államok legnagyobb riválisai, Kína és Oroszország fenyegetéseire összpontosított, több mint két évvel azután, hogy Oroszország megkezdte ukrajnai invázióját, valamint megjegyezte a szélesebb körű konfliktus kockázatát, amely az október 7-i támadások óta Izrael Hamász elleni gázai hadjáratához kapcsolódik.
Kína gazdasági és biztonsági segítséget nyújt Oroszországnak, miközben az Ukrajnában háborút folytat – áll a jelentésben. Arra is figyelmeztetett, hogy Kína a technológia segítségével megpróbálhatja befolyásolni az idei amerikai választásokat.
Kína megpróbálhatja befolyásolni a 2024-es amerikai választásokat valamilyen szinten, mert a Kínával szembeni kritikusok háttérbe szorítására és az amerikai társadalmi megosztottság felerősítésére törekszik
– áll a jelentésben.
A szenátus hírszerzési bizottsága előtt tett vallomásában Avril Haines, a nemzeti hírszerzés igazgatója sürgette a törvényhozókat, hogy hagyjanak jóvá több katonai támogatást Ukrajnának. Haines szerint „nehéz elképzelni”, hogy Ukrajna hogyan tudná tartani az Oroszországtól visszafoglalt területeket Washington további támogatása nélkül.
A fenyegetésekről szóló jelentés megjegyzi, hogy a Kína és Oroszország közötti kereskedelem az ukrajnai háború kezdete óta növekszik, és
a potenciálisan katonai felhasználásra alkalmas áruk kínai exportja 2022 óta több mint háromszorosára nőtt.
Mike Johnson republikánus képviselőházi házelnök, Donald Trump korábbi elnök szövetségese eddig nem volt hajlandó szavazást kiírni arról a törvényjavaslatról, amely további 60 milliárd dollárt biztosítana Ukrajnának. Az intézkedés átment a demokrata vezetésű szenátuson.
William Burns, a Központi Hírszerző Ügynökség igazgatója Haineshez hasonlóan azt mondta, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatás folytatása üzenet lenne Kínának a Tajvan vagy a Dél-kínai-tenger felé irányuló agresszióval kapcsolatban.
Megítélésünk szerint Hszi Csin-ping kijózanodott, tudják, a történtek miatt. Nem számított arra, hogy Ukrajna olyan bátran és kitartással áll ellen, mint amilyet az ukránok tanúsítanak
– mondta Burns.
Haines megjegyezte, aggályok vetődtek fel amiatt, hogy az Izrael és a Hamász közötti gázai konfliktus globális bizonytalanságot terjeszthet. „A gázai válság ékes példája annak, hogy a regionális fejleményeknek szélesebb körű, sőt globális következményei is lehetnek” – mondta Haines. Megemlítette a húszi csapatok hajózás elleni támadásait, és elmondta, hogy a „Hamász által inspirált” al-Kaida és az ISIS militáns csoportok ukázba kapták, hogy támadásokat hajtsanak végre izraeli és amerikai érdekeltségek ellen.
Miután egy tüntető megzavarta a meghallgatást a gázai civilek védelmének szükségességéről szóló kiabálással, Burnst a palesztin enklávéban élő gyerekekről kérdezték.
A valóság az, hogy vannak gyerekek, akik éheznek. Alultápláltak, mert a humanitárius segítség nem jut el hozzájuk. Nagyon nehéz hatékonyan szétosztani a humanitárius segítséget, ha nincs tűzszünet
– mondta.
A meghallgatáson az érzelmek felerősödtek, amikor egyes szenátorok az Egyesült Államok és Mexikó határán átívelő bevándorlásról beszéltek, amelyet Trump a novemberi választásokon Joe Biden demokrata elnök legyőzéséért folytatott kampánya középpontjába helyezett.
Christopher Wray, az FBI igazgatója aggodalmát fejezte ki a „határon lévő sebezhető pontok potenciális célba vételéből eredő terrorizmus következményei miatt”, megjegyezve, hogy a Hamász október 7-ei, Izrael elleni támadása óta az iszlamista csoportok és más külföldi militánsok által inspirált amerikaiak részéről is egyre nagyobb fenyegetés tapasztalható. „A fenyegetés teljesen új szintre lépett” – mondta Wray.
(Borítókép: Christopher Wray FBI-igazgató, Brett Holmgren hírszerzésért és kutatásért felelős helyettes államtitkár, a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) igazgatója, Timothy Haugh légierő-tábornok, Avril Haines nemzeti hírszerzési igazgató, William Burns CIA-igazgató és Jeffrey Kruse légierő-altábornagy, a Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA) igazgatója nézik, ahogy Mark Warner amerikai szenátor beszél a Szenátus hírszerzési bizottságának meghallgatásán az amerikai biztonságot fenyegető világméretű veszélyekről a Capitol Hillen, Washingtonban 2024. március 11-én. Fotó: Julia Nikhinson / Reuters)