Zoran Milanović horvát köztársasági elnök – abban a reményben, hogy pártja színeiben megszerezheti a kormányfői posztot – április 17-re parlamenti választásokat írt ki. A hírnek csak a lakosság örül. A törvénnyel összhangban ugyanis a választás napja munkaszüneti nap, április 17. pedig szerdára esik – egyszóval nem kell dolgozniuk.
„AP, takarodj!” – ezzel a mottóval tüntettek alig egy hónapja Zágrábban. Az üzenet címzettje, AP, azaz Andrej Plenković horvát miniszterelnök, egyben a kormányzó jobbközép Horvát Demokrata Közösség, a HDZ elnöke.
A demonstrálók a parlamenti választások mielőbbi kiírását sürgették. A hangulatot csak gerjesztette, hogy a kormánypárt alaposan lebecsülte a résztvevők számát, akik viszont burjánzó korrupcióval vádolták a HDZ-t és a kormányt egyaránt. „Oroszbarát tüntetés” – ezzel a megállapításával a kormányfő csak olajat öntött a tűzre.
A választások mielőbbi kiírásáról szóló követelést azonban megszívlelte Zoran Milanović államfő, aki a magyar nemzeti ünnep napján, március 15-én, pénteken bejelentette határozatát: a horvát parlamenti választásokat április 17-én rendezik meg.
Az időpontok több okból is fontosak. Egy nappal a köztársasági elnök határozatának közzététele előtt, március 14-én a horvát törvényhozás kormánytöbbséggel feloszlatta magát. A választások kiírásával egyidejűleg Milanović bejelentette: pártja, a balközép SPD, a Horvát Szociáldemokrata Párt színeiben maga is újra versenybe száll a miniszterelnöki tisztségért – 2011-ben ugyanis egy furcsa koalíció élén négy éven át vezette a horvát kabinetet.
Kormányfőként többször is ostorozta Magyarországot.
A köztársasági elnök minden apró részletre odafigyelt. Államfői tisztségéről nem mondott le, nehogy egy jobboldali rivális kaparintsa meg hivatalát a választások előtt.
Alig három nappal a választások kiírása után, március 18-án, hétfőn azonban a horvát alkotmánybíróság fölényes szavazattöbbséggel megtiltotta Milanovićnak, hogy akár pártszínekben, akár függetlenként miniszterelnöki tisztségre pályázzon az áprilisi választásokon.
Az alkotmánybíróság leszögezte: az államfő részvétele a választásokon bármilyen minőségben, pártlistán vagy függetlenként összeegyeztethetetlen az alkotmányos renddel, az elnöki hatáskörrel, valamint a hatalmi ágak szétválasztásának elvével.
A tizenhárom alkotmánybíróból kilencen szavaztak a köztársasági elnök kizárására a választási versenyből, ketten ellenezték a döntés, ketten pedig a döntéshozatalkor távoztak a teremből – tudósított a Jutarnji. Az alkotmánybíróság döntésével nemcsak a választási listáról zárta ki Milanovićot, hanem azt is megtiltotta, hogy államfői minőségében részt vegyen a választási kampányban.
A decemberi szerb parlamenti választásokat, főleg előzményeit sokan azért bírálták, mert Alekszandar Vučić államfő neve ugyan nem szerepelt egyik szavazólapon sem, mégis ő kampányolt a leghevesebben pártja, a szerb haladók győzelméért.
Horvát alkotmányjogászok szerint egyébként a választásokat már nem lehet lemondani.
Ön szerint ki okozott több kárt: Andrej Plenković, a korrupcióért elítélt párt vezetője, aki két miniszterelnöki ciklusban túlszárnyalta az elítélt Ivo Szanadert, és akinek uralmát Alekszandar Vučić szerbiai autokratikus uralmához hasonlítják, vagy Zoran Milanović, a jelenlegi államfő, aki a modern horvát történelem egyik legképtelenebb kormányát vezette, és a becsmérléseiről, következetlenségéről és arroganciájáról ismert? – ezt a kérdést tette fel a horvát Index olvasóinak.
A nem reprezentatív közvélemény-kutatásban cikkünk írásának pillanatáig több mint 112 ezren (!) válaszoltak.
A portál olvasóinak 58 százaléka Andrej Plenković kormányfőt, míg alig egynegyede, 23 százalék pedig Zoran Milanović köztársasági elnököt kárhoztatta bűneikért. A válaszadók 19 százaléka úgy véli, hogy ők ketten egyformán ludasak a Horvátországban uralkodó állapotokért.
Napokkal az alkotmánybírósági kizárás után az alkotmánybírókon régóta gúnyolódó, őket ezúttal gátlástalan alakoknak, patkányoknak, gengsztereknek, írástudatlan idiótáknak nevező Zoran Milanović újabb megoldással rukkolt elő. „Párton kívüliként” koalíciós szövetségeseket keres a Harmadik Köztársaságért, vagyis egy „nemzetmentő kormány” megalakításáért.
A baloldali Zoran Milanović egyébként korábbi kritikái után kimondottan megenyhült Magyarország iránt. Tavalyelőtt, amikor a magyar miniszterelnök kedvenc helyén, a horvát Adrián nyaralt, egy vacsorát is elköltöttek együtt.
Ez csak azért volt érdekes, mert Orbán Viktor hónapokkal korábban kijelentette: hazájának nem lenne gondja az orosz olajimport embargójával, „ha nem vették volna el” a tengerét.
„Senki sem vehette el a tengert országától, mert soha nem volt neki” – üzenték Zágrábból, és felidézték, hogy Fiume soha nem volt magyar, hanem a helyi ideiglenes hatóság, a Magyar Nemzeti Levéltár által is említett fiumei provizórium kormányozta.
„A tengerparttal és Nagy-Magyarországgal kapcsolatos kicsinyes rögeszméi repertoárjának a részét képezik” – így reagált Orbán akkori kijelentésére a horvát államfő.
Horvátországra nem jelent veszélyt
– mondta Zoran Milanović, aki szerint Orbán harcol a hazájáért és az energiafüggetlenségért. „Azért választották meg, hogy a hazájáért harcoljon” – tette hozzá a horvát elnök.
A horvát államfő a közös vacsora után a védelmébe vette Orbán Viktort, aki szerinte soha nem uszított, „a több Balaton, kevesebb Adria” meg még neki is tetszett. Hozzátette: az ukrajnai háború megítélésében ő sokkal nyitottabb magyar vendégénél.
Ezzel szemben a jobboldali horvát kormányfő, Andrej PlenkoviC saját tekintélyét és befolyását latba vetve akadályozta meg tavalyelőtt, hogy a horvát gazdaság másik koronaékszere, a Fortenova – az INA mellett – magyar kézbe, vagy ahogy Zágrábban fogalmaztak: Orbán köreinek a kezébe kerüljön.
A Fortenova egy több mint ötvenezer alkalmazottat foglalkoztató, elsősorban mezőgazdasági és kereskedelmi nagyvállalat.
A zágrábi Nacional akkor azt írta: Plenković azok után döntött személyes beavatkozásáról, hogy arról tájékoztatták: az átláthatatlan magyar tőke közvetlenül Orbán Viktorhoz kötődik.
A horvát kormányfő korábban a magyar kormányt bírálta a kettős benzinárról hozott döntésért, amellyel összhangban a válság idején a külföldiek a magyaroktól eltérően piaci árat fizettek az üzemanyagért. Plenković egyértelműen diszkriminatívnak, az EU-joggal ellentétesnek, egyszóval kötelezettségszegésnek tartotta a kettős árazást, és ezt szavai szerint közölte is Orbán Viktorral.
(Borítókép: Zoran Milanović Zágrábban 2022. szeptember 8-án. Fotó: Damir Sencar / AFP)