Olyan orosz páncélos járművet lőtt ki az ukrán hadsereg, amelyből összesen csak öt darabot gyártottak. Az X-en közzétett, ukrán drón által készített videó egy ilyen különleges jármű megsemmisítését mutatja be, mielőtt becsapódott volna a páncélosba – vette észre az Infostart.
A robbanást valószínűleg nem úszta meg a Ladoga. A lap érdekességként említi, hogy az oroszok egy ennyire ritka és valószínűleg értékes harcjárművet is előhúztak a raktárból, hogy bevessék Ukrajnában.
A Ladoga fantázianevű járművet még a Szovjetunióban tervezték. Egy T–80-as harckocsi alvázára épült, és hivatalosan erősen védett, mozgó vezetési pontnak nevezték. Valójában az volt a feladata, hogy egy atomháború esetén a kommunista birodalom politikai és katonai vezetőit szállítsa, akár sugárfertőzött területeken keresztül is.
Ennek megfelelően a belseje – a harcjárművekhez képest – rendkívüli kényelmet nyújtott. Bőrfotel és tévékészülék is volt a magas rangú utasok számra. Bár kérdés, hogy ezt a luxust mennyire tudták volna élvezni annak tudatában, hogy körülöttük a világ nukleáris sivataggá változott.
Mindenesetre a nukleáris, vegyi és biológiai harcanyagokkal szemben tökéletesen szigetelt belső térben hat VIP-utasnak volt hely. A Ladoga egyik példányát használták a csernobili atomkatasztrófa idején: ebből szemrevételezték a mentés irányítói a felrobbant erőmű romjait.
Egy 1100 lőerős, GTU-1000TF gázturbina mozgatta, akárcsak az eredeti T–80-as tankot. Bár ez az erőforrás később annyira megbízhatatlannak bizonyult, hogy a harckocsikat ki is vonták a hadrendből, illetve egy részüket átépítették dízelmotorosra. Mindenesetre a Ladoga a gázturbinás meghajtással akár 70 km/órás sebességre is képes volt. Mivel a hajtómű nagy fogyasztása miatt legfeljebb csak 350 kilométert tudott megtenni egy tankolással, ezért a farpáncélra még felszereltek két hatalmas méretű pótüzemanyagtartályt is.
Magyarország területére 2024. március 30-án az ukrán–magyar határszakaszon 4848 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5066 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 24 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – tájékoztatott az MTI.
Orosz határőrséget vezényeltek ki az örmény és azerbajdzsáni határra – írja a TASZSZ orosz hírügynökség. Nikol Pashinyan örmény miniszterelnök személyesen kért segítséget Szergej Kopirkin orosz nagykövettől.
Az örmény–azerbajdzsáni határra Oroszország saját költségén rendelte ki a határőröket, hogy segítsék stabilizálni a 2020-as helyzetet.
Egy márciusi szociológiai felmérés szerint az ukránok túlnyomó része a „teljes győzelmet” tartja a legelfogadhatóbb lehetőségnek Ukrajna számára a háború befejezésére – írja az Unian.
A szociológusok szerint az ukránok 61,21 százaléka adta azt a választ, hogy „a teljes győzelemig harcolunk – a területi integritás helyreállítása a ’91-es határokon belül, csatlakozás az EU-hoz és a NATO-hoz”. Ugyanakkor az ukránok 38,79 százaléka hajlik a béketárgyalások megkezdésére.
A TASZSZ orosz hírügynökség szerint Viktor Medvedcsuk oroszbarát ukrán politikus akit 2022-ben az ukrán hadifoglyokért cserébe kiadtak Oroszországnak – azt jósolta, hogy „nagy valószínűséggel” atomcsapás következik, mivel a Nyugat továbbra is „érvényesíti jogát a globális dominanciára”.
Ha a kollektív Nyugat továbbra is érvényesíti a globális dominanciához való jogát, Ukrajna humán tőkéje semmiképpen sem lesz elég… Ha a végsőkig folytatjuk a háború politikáját, előbb-utóbb külföldi csapatokat kell majd bevetni. És a legvalószínűbb, hogy [végül] nukleáris csapás elé nézünk
– mondta.
Medvedcsuk azonban nem zárja ki, hogy a konfliktus kiterjedése esetén Európán kívüli országok is bekapcsolódhatnak. „Egyértelmű, hogy az arab világot is bevonják a háborúba, és utána Kína és India is be fog kapcsolódni, mivel nekik nincs gondjuk a katonákkal” – mondta a Newsweek beszámolója szerint.
Oroszország razziákat tart olyan szállásokon, amelyekről ismert, hogy közép-ázsiai migránsoknak adnak otthont, és tömeges kitoloncolásokat hajt végre a közelmúltban történt moszkvai terrortámadás miatt – írja a The Kyiv Independent a Meduza független orosz lapra hivatkozva.
Mint ismert, március 22-én lövöldözés történt egy Moszkva melletti koncertteremnél, 143 ember vesztette életét. A vérengzés elkövetésével négy tádzsik állampolgárt vádolnak, őket – négy további gyanúsítottal együtt – a moszkvai hatóságok már előzetes letartóztatásba helyezték.
A koncertterem elleni támadás elkövetésének felelősségét az Iszlám Állam szélsőséges dzsihadista szervezet vállalta.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!