Krisjanis Karins lett külügyminiszter azt nyilatkozta a Kyodo News hírportálnak, hogy Kína egyre nagyobb fenyegetést jelent a csendes-óceáni térségben. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy Európára nézve mindenképp Oroszország fogja jelenteni a legsúlyosabb fenyegetést hosszú távon.
A lett külügyér azt mondta: nagyobb együttműködésre van szükség Japán és az Európai Unió közt annak érdekében, hogy megvédjék a világrendet, mivel Kína egyre nagyobb nyomást helyez Tajvanra, és fennáll a veszély, hogy megpróbálják megváltoztatni a status quót, ami szerinte „elfogadhatatlan” lenne.
Megjegyezte, hogy Európa és Japán értékei egyeznek, és Európa egyre nagyobb figyelemmel követi azt, hogy mi zajlik a csendes-óceáni térségben. „Azt hiszem, felismerték, hogy ami a csendes-óceáni térségben történik, az ugyanúgy hatással van ránk, mint ahogy az európai események is hatással vannak a csendes-óceáni térségre” – mondta, megemlítve azt, hogy az orosz invázió és koronavírus-járvány is példázta ezt a fajta összefüggést.
Végül azt is közölte, hogy Európa számára Oroszország még akkor is „hosszú távú fenyegetés” lesz, ha Ukrajna megnyeri a háborút, és az Európai Uniónak, valamint a NATO-nak erősnek kell maradnia ahhoz, hogy elrettenthessék az oroszokat. Megjegyezte azt is: Lettország az orosz példán megtanulta, hogy vigyázni kell a másoktól való függéssel, és Kína esetében is el kell kezdeni az ebből eredő kockázatok minimalizálását.
Soha nem jó ötlet túlságosan függeni bárkitől. Összehangoltabb európai politikára van szükségünk Kínával szemben
– fogalmazott a lett külügyminiszter.
Magyarország területére 2024. március 30-án az ukrán–magyar határszakaszon 4848 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5066 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 24 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – tájékoztatott az MTI.
Orosz határőrséget vezényeltek ki az örmény és azerbajdzsáni határra – írja a TASZSZ orosz hírügynökség. Nikol Pashinyan örmény miniszterelnök személyesen kért segítséget Szergej Kopirkin orosz nagykövettől.
Az örmény–azerbajdzsáni határra Oroszország saját költségén rendelte ki a határőröket, hogy segítsék stabilizálni a 2020-as helyzetet.
Egy márciusi szociológiai felmérés szerint az ukránok túlnyomó része a „teljes győzelmet” tartja a legelfogadhatóbb lehetőségnek Ukrajna számára a háború befejezésére – írja az Unian.
A szociológusok szerint az ukránok 61,21 százaléka adta azt a választ, hogy „a teljes győzelemig harcolunk – a területi integritás helyreállítása a ’91-es határokon belül, csatlakozás az EU-hoz és a NATO-hoz”. Ugyanakkor az ukránok 38,79 százaléka hajlik a béketárgyalások megkezdésére.
A TASZSZ orosz hírügynökség szerint Viktor Medvedcsuk oroszbarát ukrán politikus akit 2022-ben az ukrán hadifoglyokért cserébe kiadtak Oroszországnak – azt jósolta, hogy „nagy valószínűséggel” atomcsapás következik, mivel a Nyugat továbbra is „érvényesíti jogát a globális dominanciára”.
Ha a kollektív Nyugat továbbra is érvényesíti a globális dominanciához való jogát, Ukrajna humán tőkéje semmiképpen sem lesz elég… Ha a végsőkig folytatjuk a háború politikáját, előbb-utóbb külföldi csapatokat kell majd bevetni. És a legvalószínűbb, hogy [végül] nukleáris csapás elé nézünk
– mondta.
Medvedcsuk azonban nem zárja ki, hogy a konfliktus kiterjedése esetén Európán kívüli országok is bekapcsolódhatnak. „Egyértelmű, hogy az arab világot is bevonják a háborúba, és utána Kína és India is be fog kapcsolódni, mivel nekik nincs gondjuk a katonákkal” – mondta a Newsweek beszámolója szerint.
Oroszország razziákat tart olyan szállásokon, amelyekről ismert, hogy közép-ázsiai migránsoknak adnak otthont, és tömeges kitoloncolásokat hajt végre a közelmúltban történt moszkvai terrortámadás miatt – írja a The Kyiv Independent a Meduza független orosz lapra hivatkozva.
Mint ismert, március 22-én lövöldözés történt egy Moszkva melletti koncertteremnél, 143 ember vesztette életét. A vérengzés elkövetésével négy tádzsik állampolgárt vádolnak, őket – négy további gyanúsítottal együtt – a moszkvai hatóságok már előzetes letartóztatásba helyezték.
A koncertterem elleni támadás elkövetésének felelősségét az Iszlám Állam szélsőséges dzsihadista szervezet vállalta.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!