Az orosz hatóságok nyomozása kimutatta, hogy a krasznogorszki Crocus City Hall kulturális központ elleni támadás és más oroszországi terrortámadások nyomai Ukrajnába vezetnek, Moszkva pedig azzal a követeléssel fordult Kijevhez, hogy tartóztassa le és adja ki az összes érintettet – közölte vasárnap az orosz külügyminisztérium az MTI szerint.
A március 22-én Krasznogorszk városban elkövetett, az egész világot sokkoló véres terrorcselekmény korántsem az első terrortámadás, amelyet hazánk ellen az utóbbi időben végrehajtottak. Az orosz illetékes hatóságok által elvégzett nyomozás kimutatta, hogy mindezen bűncselekmények nyomai Ukrajnába vezetnek
– állította az orosz külügyminisztérium.
„Ezzel kapcsolatban az orosz külügyminisztérium átadta az ukrán hatóságoknak a terrorista merényletek elleni nemzetközi egyezmény és a terrorizmus finanszírozásának visszaszorításáról szóló nemzetközi egyezmény szerinti követeléseket az összes olyan személy azonnali letartóztatására és kiadatására vonatkozóan, akik részt vettek ezekben a terrortámadásokban” – tette hozzá a tárca.
Ezen követelések között szerepel az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetőjének, Vaszil Maljuknak a letartóztatása, aki március 25-én cinikusan elismerte, hogy Ukrajna szervezte a Krími híd elleni 2022. októberi robbantást, és részleteket közölt más terrortámadások szervezéséről az Oroszországi Föderációban
– áll a közleményben.
Az orosz minisztérium hangsúlyozta, hogy a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem minden állam felelőssége, és követelte a „kijevi rezsimtől”, hogy haladéktalanul hagyjon fel a terrorista tevékenység bárminemű támogatásával, adja ki az elkövetőket, és térítse meg az áldozatoknak okozott károkat.
„Az, hogy Ukrajna megszegi a terrorizmus elleni egyezményekből eredő kötelezettségeit, nemzetközi jogi felelősségre vonást von maga után” – olvasható az orosz külügyminisztérium által kiadott dokumentumban.
Magyarország területére 2024. március 30-án az ukrán–magyar határszakaszon 4848 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5066 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 24 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – tájékoztatott az MTI.
Orosz határőrséget vezényeltek ki az örmény és azerbajdzsáni határra – írja a TASZSZ orosz hírügynökség. Nikol Pashinyan örmény miniszterelnök személyesen kért segítséget Szergej Kopirkin orosz nagykövettől.
Az örmény–azerbajdzsáni határra Oroszország saját költségén rendelte ki a határőröket, hogy segítsék stabilizálni a 2020-as helyzetet.
Egy márciusi szociológiai felmérés szerint az ukránok túlnyomó része a „teljes győzelmet” tartja a legelfogadhatóbb lehetőségnek Ukrajna számára a háború befejezésére – írja az Unian.
A szociológusok szerint az ukránok 61,21 százaléka adta azt a választ, hogy „a teljes győzelemig harcolunk – a területi integritás helyreállítása a ’91-es határokon belül, csatlakozás az EU-hoz és a NATO-hoz”. Ugyanakkor az ukránok 38,79 százaléka hajlik a béketárgyalások megkezdésére.
A TASZSZ orosz hírügynökség szerint Viktor Medvedcsuk oroszbarát ukrán politikus akit 2022-ben az ukrán hadifoglyokért cserébe kiadtak Oroszországnak – azt jósolta, hogy „nagy valószínűséggel” atomcsapás következik, mivel a Nyugat továbbra is „érvényesíti jogát a globális dominanciára”.
Ha a kollektív Nyugat továbbra is érvényesíti a globális dominanciához való jogát, Ukrajna humán tőkéje semmiképpen sem lesz elég… Ha a végsőkig folytatjuk a háború politikáját, előbb-utóbb külföldi csapatokat kell majd bevetni. És a legvalószínűbb, hogy [végül] nukleáris csapás elé nézünk
– mondta.
Medvedcsuk azonban nem zárja ki, hogy a konfliktus kiterjedése esetén Európán kívüli országok is bekapcsolódhatnak. „Egyértelmű, hogy az arab világot is bevonják a háborúba, és utána Kína és India is be fog kapcsolódni, mivel nekik nincs gondjuk a katonákkal” – mondta a Newsweek beszámolója szerint.
Oroszország razziákat tart olyan szállásokon, amelyekről ismert, hogy közép-ázsiai migránsoknak adnak otthont, és tömeges kitoloncolásokat hajt végre a közelmúltban történt moszkvai terrortámadás miatt – írja a The Kyiv Independent a Meduza független orosz lapra hivatkozva.
Mint ismert, március 22-én lövöldözés történt egy Moszkva melletti koncertteremnél, 143 ember vesztette életét. A vérengzés elkövetésével négy tádzsik állampolgárt vádolnak, őket – négy további gyanúsítottal együtt – a moszkvai hatóságok már előzetes letartóztatásba helyezték.
A koncertterem elleni támadás elkövetésének felelősségét az Iszlám Állam szélsőséges dzsihadista szervezet vállalta.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!