Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij a Jedini Novinij című tévéműsorban adott interjút, melyben elmondta, hogyan készül Ukrajna a nagyszabású oroszországi mozgósításra.

Ukrajnában a mozgósítás a hadiállapot kezdetekor kezdődött, és az ukrán parlament megfelelő intézkedései háromhavonta folytatódnak. Tudja, a parlament jelenleg a mozgósításról szóló jogszabály módosítását fontolgatja. Úgy gondolom, hogy a következő hetekben a parlament szavazni fog

– mondta Zelenszkij.

Az ukrán elnök megerősítette, hogy az Orosz Föderáció 300 000 fő mozgósítását tervezi, ugyanakkor szerinte nem lehet kijelenteni, hogy ez lesz a végleges szám.

Hírszerzésünk információi szerint június 1-ig készen kell állniuk 300 ezer ember mozgósítására. Aztán kiképzés, Oroszországban ez nagyon rövid. Ezt láthatjuk is a fronton lévő orosz harcosok képzési szintjén. Ebből kifolyólag körülbelül egy hónapra lesz szükségük ahhoz, hogy ekkora létszámmal rendelkezzenek. Mivel nem túl fegyelmezettek, lehet, hogy június 1-ig nem lesz idejük ekkora létszámot mozgósítani. De nekünk a rendelkezésünkre álló adatokra kell hagyatkoznunk

– hangsúlyozta az ukrán államfő.

Szerinte az orosz hadsereg megfékezése nem elég, mert így fegyverek és emberi erőforrások is elvesznek, fontos, hogy az ukrán erők nagy zavart okozzanak orosz hadsereg megszálló akcióiban.

Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter felesége tavaly év eleje óta egy MINI Coopert használ. Erről tanúskodik a miniszter vagyonnyilatkozata.

A BMW-konszern által gyártott, nagy teljesítményű prémiumkategóriás autó értéke 28 ezer dollár, azaz 1,1 millió hrivnya körül van.

Az autó birtoklásával önmagában nem lenne semmi baj, a visszásság azonban abban rejlik, hogy éppen Szerhij Marcsenko mondta azt 2023 decemberében, hogy

A pénzügyminiszter mindezt az után mondta, hogy felesége, Marina 2023 januárjában kapta a drága járművet.

Marina Marcsenko 2023-ban összesen 605 000 hrivnya fizetést kapott az Isida-IVF LLC egészségügyi intézménynél. Emellett egyéni vállalkozóként is be van jegyezve, és tavaly 1,97 millió hrivnyát keresett vállalkozásával. A teljes jövedelme 2,6 millió hrivnya.

Ez több, mint Szerhij Marcsenko 1,1 millió hrivnyás miniszteri fizetése.

A MINI Cooper SE nem az egyetlen autó a családban. A miniszter nevén van egy 2017-es gyártású Audi A6, amelyet 2019-ben vásárolt, a vagyonnyilatkozatban foglaltak szerint 1,5 millió hrivnáért.

A miniszter családjának van két lakása Kijevben (84,6 négyzetméter és 40,3 négyzetméter) és egy 88,3 négyzetméteres bérleménye. A házaspár összes pénzvagyona Marina Marcsenko nevén van nyilvántartva, ami 68 ezer hrivnya bankszámlákon és 10 ezer dollár készpénzben.

Korábban közzétették az összes ukrán miniszter 2023-as fizetését. A legtöbbet Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kereste az év során, mintegy 1,4 millió hrivnyát – írta meg a Strana.

A técsői járási rendőrkapitányság nyomozói az Ukrán Biztonsági Szolgálat munkatársaival együttműködve leleplezték azt a Moszkvai Patriarkátushoz kötődő Ukrán Ortodox Egyház kötelékébe tartozó papot, aki a huszti egyházmegyében teljesített vallási szolgálata közben ukránellenes tevékenységet végzett, illetve az orosz rezsim propagandáját terjesztette.

Az ukrán nemzeti rendőrség tájékoztatása szerint a rajtaütés során a pap lakóhelyén házkutatást tartottak, melynek eredményeként két mobiltelefont és egy táblagépet is lefoglaltak, amelyek ukránellenes tevékenységére utaltak.

A nyomozás során megvizsgálták a pap Facebook-oldalát, s megállapították, hogy rendszeresen posztolt olyan bejegyzéseket, amelyek célja az ukránok közötti vallási és etnikai ellenségeskedés szítása. Az ügy során lingvisztikai vizsgálatot végeztek, amely igazolta az érintett által terjesztett posztok büntetőjogi jellegét.

A lelkész Facebook-bejegyzésekben próbálta igazolni Oroszország fegyveres agresszióját Ukrajna ellen, a teljes körű katonai inváziót pedig polgárháborúnak nevezte. Emellett a katonai mozgósítás szabotálására szólította fel híveit, valamint más felekezetekhez tartozó plébánosok ellen uszított.

Az ügy a Técsői Kerületi Ügyészséghez került. A gyanúsítottat öt év börtönbüntetés fenyegeti.

„A helyzet továbbra is különösen nehéz a Bahmut és Avgyijivka szektorokban, Csasziv Jar a mi ellenőrzésünk alatt áll. Továbbra is nehéz a helyzet az Ukrán Védelmi Erők műveleti területén” – közölte Olekszandr Szirszkij, Ukrajna fegyveres erőinek főparancsnoka.

„Az ellenség légi, rakéta- és tüzérségilőszer-fölényét kihasználva próbálja elérni célját, hogy elérje a Donyecki terület közigazgatási határát. Az ellenség továbbra is éjjel-nappal támad páncélozott járművekkel támogatott rohamcsapatokkal. Egyes területeken gyalogosan, hullámokban, szakaszoktól századokig, néha zászlóaljakig próbál rohamműveleteket végrehajtani” – írta Szirszkij a távirati csatornáján.

Megjegyezte, hogy különösen nehéz a helyzet a Bahmut szektorban Csasziv Jar és Kliscsijivka keleti részén; az Avgyijivka szektorban – Berdicsiv, Orlivka, Vodiane, Pervomajszke térségében – és a Novopavlivka szektorban Novomihajlovka térségében.

A legintenzívebb harcok jelenleg Pervomajszke és Vodiane térségében, valamint Csasziv Jartól keletre zajlanak, ahol az ellenség megpróbálja áttörni csapataink védelmét. Csasziv Jar továbbra is a mi ellenőrzésünk alatt áll, az ellenség minden kísérlete, hogy áttörjön a településre, kudarcot vallott

– hangsúlyozta a főparancsnok.

A helyzet továbbra is feszült a Liman, Orihiv és Herszon szektorokban is.

„Így a Liman szektorban az ellenség helyi offenzívákat folytat Bilohorivka és Veszele térségében; az Orihiv szektorban Robotine és Verbove térségében, hogy visszaszerezze az elvesztett területet. A Herszon szektorban megpróbálja kiszorítani csapatainkat a Dnyipro folyó bal partján, a Krinka közelében lévő hídfőállásból. Ezeken a területeken azonban nem járnak sikerrel” – jegyezte meg Szirszkij.

Ugyanakkor az Ukrán Védelmi Erők taktikai sikereket értek el a kupjanszki és a limani szektorban – írta meg az Interfax.

„A védelmi erők továbbra is stabilan tartják vonalaikat és állásaikat, kimerítik az ellenséget, jelentős veszteségeket okoznak személyi állományban, fegyverekben és haditechnikai eszközökben” – összegzett a főparancsnok.

Ukrajna csapásai az ideiglenesen megszállt területen lévő célpontok ellen növelik a nyomást az orosz légvédelmi rendszerekre, ami miatt azok saját repülőgépeik lelövésére kényszerülnek – jelentette a brit védelmi minisztérium hírszerzési adatokra hivatkozva.

„Március 24-én Ukrajna megtámadta a szevasztopoli létesítményeket és a Fekete-tengeri Flottát. Ez szinte biztosan azt eredményezte, hogy a helyi orosz légvédelem magas készültségbe lépett. Korábban is voltak meg nem erősített jelentések hasonló baráti tűzről, általában olyan időszakok után, amikor az ukránok az orosz erők ellen léptek fel a jogellenesen megszállt területen” – írta a minisztérium az X-en közzétett közleményében.

A minisztérium emlékeztetett arra, hogy nem sokkal később, március 28-án a krími Telegram-csatorna arról számolt be, hogy egy Krím felett repülő Szu–27-est lelőtt az orosz légvédelem. Szevasztopol oroszok által kinevezett kormányzója, Mihail Razvozsajev azt mondta, hogy műszaki hiba történt, és a pilóta túlélte.

Valószínű, hogy a technikai meghibásodások helyett a további ukrán akcióktól való félelem miatt megnövekedett nyomás és feszültség az orosz légvédelem üzemeltetői között arra készteti őket, hogy véletlenül saját pilótáikat és repülőgépeiket támadják meg

– közölte a minisztérium.

Emellett megjegyzik, hogy ez az incidens és a többi, amennyiben beigazolódik, valószínűleg az orosz fegyveres erők egységei közötti helyzetfelismerés és koordináció hiányát bizonyítja, miközben az ukrán akciók másodlagos hatását is demonstrálja.

Az Orosz Föderáció Rosztovi területén felrobbantották azt a csővezetéket, amelyet arra használtak, hogy egy helyi olajraktárból az azovi-tengeri kikötő területén lévő tartályhajókba szivattyúzzák az olajtermékeket – jelentette az ukrán védelmi hírszerzés.

Éjszaka az Azov településen lévő, az azovi-tengeri kikötő területén elhelyezkedő helyi olajraktárból az olajtermékek tankhajókba történő szivattyúzására használt csővezeték felrobbantása következtében határozatlan időre felfüggesztették a tankhajók olajtermékekkel való rakodását

– áll a közleményben.

„A létesítményt az agresszor állam katonai célokra, az Ukrajna elleni népirtó háború támogatására használta” – jegyezte meg a védelmi hírszerzés.

Belgorodban az ukrán fegyveres erők támadása következtében 12 lakóépület rongálódott meg – közölte Vjacseszlav Gladkov, a régió kormányzója.

Elmondása szerint 18 lakóház mellett egy gyermekklinika is súlyosan megrongálódott – jegyzi meg az mk.ru.

Mindezek mellett egy sporttelep és egy kereskedelmi vállalkozás épületében, valamint három személygépkocsiban is kár keletkezett. Emellett az értesülések szerint a Belgorod megyei Dubovoye községben egy magánház teljesen leégett, további négy lakóház homlokzatát, huszonegy lakásban pedig betörtek az ablakok.

Szijjártó Péter az Indexnek adott interjújában elmondta, hogy a NATO két alaptézissel ment neki az orosz-ukrán háborúnak. Többek között azzal, hogy a NATO nem részese a háborúnak és nem lesz direkt konfliktusa a szervezetnek Oroszországgal.

„A már felrajzolt vörös vonalakat a NATO kiradírozza és átlépi” – véli a külgazdasági és külügyminiszter. Elmondta, hogy Magyarország már a tervezésében sem hajlandó részt venni annak az új konstrukciónak, amellyel a NATO támogatná Ukrájnát.

Ugyan a misszóról vagy új szerepvállalásról még nincs döntés, de Szijjártó Péter szerint lesz, viszont Magyarország a végsőkig ki fog tartani ellene. „Nem lépünk be a tervezési fázisba sem” – szögezte le a miniszter. 

Szeretném itt hangsúlyozni, ha meghívjuk az ukránokat a NATO-ba, az nyilvánvalóan a harmadik világháború kirobbanásának esélyét az egekbe lőné

– emelte ki Szijjártó Péter. 

A teljes interjút itt lehet elolvasni.

Orosz támadás történt a harkivi Sevcsenkivszkij kerületben történt péntek éjszaka – írja az Ukrajinszka Pravda.

Hat ember meghalt és további tíz lakos megsebesült – közölte Ihor Terehov, Harkiv polgármestere.

A támadás hat lakóépületet, három kollégiumot, több adminisztratív épületet, egy üzletet, egy benzinkutat, egy szervizállomást és egy autót rongált meg.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a német Bild című lapnak nyilatkozva a minap beszélt az F-16-os vadászgépek átadásról. Egy másik, az interjúban tett kijelentése okozott némi felfordulást időközben.

A főtitkár egyik mondatát a Bild úgy interpretálta, hogy az utóbbi hónapokban orosz kémeket kellett kiutasítani a NATO központjaiból. Erre reagálva a NATO közölte: mindez nem az utóbbi hónapokban, hanem az utóbbi években történt meg.

Oroszország 2021 októberében felfüggesztette NATO-beli misszióját. A főtitkár a Bildnek adott e heti interjújában az elmúlt években tett lépésekre hivatkozott 

– mondta egy NATO-tisztviselő a Reuters szerint.  A Bild utólag szintén javította a hibát a cikkben, megjegyezve: Jens Stoltenberg valóban nem nevezte meg, hogy mikor történtek ezek a lépések. 

Láttuk, hogy az orosz hírszerző szolgálatok évek óta működnek az európai országokban. Azt is látjuk, hogy próbálják fokozni tevékenységüket, de természetesen a NATO-szövetségesek ezt nagyon szorosan figyelemmel kísérik és követik

– fogalmazott Stoltenberg, majd ezután mondta azt, hogy a NATO „például kiutasított orosz személyzetet a NATO-központokból, mert rájöttünk, hogy olyan tevékenységet folytatnak, amely valójában nem diplomáciai munka, hanem hírszerzési munka".

Arról, hogy a NATO központjaként is szolgáló Brüsszel még mindig tele van kémekkel, többek közt a Politico is írt korábban. A NATO egyébként az orosz misszió felfüggesztése idején, 2021 októberében nyolc olyan orosz diplomatát utasított ki, akik valójában hírszerzők lehettek. 

A moszkvai Baszmannij bíróság letartóztatta a Crocus City Hall terrortámadás ügyének tizenegyedik vádlottját, Muhammad Zoir Sharipzodát – közölte a bíróság aRIA Novosztyi orosz állami hírügynökséggel.

A Baszmannij kerületi bíróság kényszerintézkedést hajtott végre Muhammad Zoir Sharipzoda tádzsik lakos ellen, a Büntetőtörvénykönyv 205. cikkelye 3. részének b) pontja (Terrorista cselekmény) szerinti bűncselekmény elkövetésével vádolva  meg őt

– mondta az ügynökség szóvivője.

A terrortámadásról ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

Ukrajnát várhatóan nem fogják meghívni a NATO-ba a szervezet idei, Washingtonban rendezett nyári csúcstalálkozóján – közölte a The New York Times.

Mint a lap írta, többen – köztük az Egyesült Államok és Németország is – továbbra is úgy vélik, hogy Ukrajnát csak akkor lehet meghívni, ha a háború véget ér (amint az a tavalyi csúcstalálkozón is elhangzott).

Ennek értelmében Washingtonban nem ajánlanák fel Ukrajnának a csatlakozási tárgyalások megkezdését.  Sőt, a lap szerint 

Arról viszont várhatóan lesz szó, hogy a NATO tagállamai miként tudják segíteni Ukrajnát más módon (például fegyverek átadásával). A lapnak Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azt mondta mindezzel kapcsolatban: meghallgatta kollégáinak az Ukrajna csatlakozásával kapcsolatos meglátásait, és válaszolt is ezekre.

A szövetség tagjainak maguknak kell dönteniük arról, hogy milyen formában és tartalommal teszik meg a következő lépést az Ukrajna NATO-tagságához vezető úton. Kíváncsian várjuk az eredményt, de természetesen úgy gondoljuk, hogy Ukrajna megérdemli a NATO-tagságot, és ennek minél hamarabb meg kell történnie

– összegezte álláspontját Kuleba.

Mással akarták kárpótolni Ukrajnát, de Magyarország ellenezte

A The New York Times azt is hozzátette, hogy Jens Stoltenberg főtitkár két konkrét javaslatot is beterjesztett Ukrajnával kapcsolatban, amelyekről (reménye szerint) a csúcstalálkozó kezdetéig megegyezhetnének.

Az egyik javaslat lényege az lenne, hogy az Ukrajnának adott szállítmányok koordinálását az Egyesült Államok helyett a NATO-ra bíznák rá.

Ivo H. Daalder, az Egyesült Államok korábbi NATO-beli nagykövete azt mondta a lapnak: még az amerikai kormány sem szeretné, ha ez megtörténne (bár a nyilvánosság előtt direkt nem kritizálták a felvetést). 

A másik javaslat lényege az lenne, hogy 

Ugyanis nem világos, hogy a NATO miként kötelezhetné rá a tagállamokat arra, hogy az ehhez szükséges forrásokat adják be a közösbe – különösen annak fényében, hogy az Egyesült Államok kongresszusában már hónapok óta nem tudnak megszavaztatni egy újabb, 60 milliárd dolláros keretösszeget a támogatásokra a politikai-költségvetési korlátozások miatt.

Borús kilátások a háborúval kapcsolatban 

Ezzel együtt a The New York Times arra is utalt cikkében, hogy a nyugatiak közül egyesek borúlátóan tekintenek az ukrajnai háború legutóbbi fejleményeire. Mint a lap írta: az a lehetőség, hogy Ukrajnát legyőzik a háborúban „egyre realisztikusabbá válik”.

A csatatéri helyzet sokkal rosszabbnak tűnhet majd [júliusban, a NATO csúcs idején – a szerk.], mint ma, és ez esetben adódhat a kérdés: »Hogyan tudjuk biztosítani azt, hogy Oroszország ne győzzön?«

– mondta erről Ivo H. Daalder. Hozzátette: ha így lesz, akkor az egész, Ukrajnáról zajló vita jellege is megváltozhat. 

Az elmúlt két hónap nem volt jó Ukrajna számára, és semmi sem utal arra, hogy ez a helyzet javulni fog

– fűzte hozzá a volt nagykövet. 

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) közölte, hogy pénteken elfogtak két külföldi személyt, akik az orosz titkosszolgálatnak (FSZB) dolgozva rakétacsapást készítettek el az ukrán hadsereg odesszai regionális főhadiszállása ellen. Az esetről egy videót is közreadtak.

Közlésük szerint egyelőre nem tudni, hogy honnan érkeztek ezek az emberek: mindössze azt közölték, hogy „a Dél-Kaukázusban található országok egyikéből. Ennek alapján Georgia, Örményország vagy Azerbajdzsán jöhet szóba.

Az SZBU szerint az FSZB-től azt a feladatot kapták, hogy a Google Maps segítségével határozzák meg az ukrán csapatok helyzetét, és gyűjtsenek információkat a térségen állomásozó ukrán erőkre vonatkozóan. 

A megszállók a hírszerzési információk birtokában azt tervezték, hogy célzott rakéta- és dróncsapások sorozatát hajtják végre az ukrán fegyveres erők katonai infrastruktúrája és harcálláspontjai ellen

–  áll az SZBU közleményében.

Hozzátették, hogy a gyanúsítottak további ügynököket is próbáltak toborozni Odesszában, és bizonyos információkat már meg is osztottak az FSZB-vel az ukrán légvédelemmel és a csapatok helyzetével kapcsolatban. Ha bebizonyosodik a bűnösségüket, akár 12 év börtönt is kaphatnak.

Végül azt is közölték, hogy a gyanúsítottaknak az FSZB önkormányzati tisztségeket ígért arra az esetre, ha az orosz csapatok elfoglalják Odesszát: egyikük állítólag a FSZB regionális részlegének a feje lehetett volna, míg a másik személynek a városi tanácsban ígértek vezetői pozíciót (Odessza elfoglalása egyelőre nem tűnik valószínűleg, de jelzésértékű lehet, hogy az ukránok márciusban elkezdték megerősíteni a védelmüket ebben a térségben is).

A The New York Times részletes cikket közölt arról, hogy nincs elegendő lőszere az ukrán hadseregnek.

A lap azt írta, hogy egyes lőszertípusokból relatíve nagy tartaléka van az ukránoknak, de ezek nem minden célpont ellen hatásosak. Konkrét példaként említették azokat a kazettás lőszereket, amelyeket Ukrajna tavaly kapott meg az Egyesült Államoktól.

Mint írták, a kazettás lőszerek hatékonyak lehetnek az orosz gyalogság ellen,  a páncélozott járművek, harckocsik ellen viszont nem,

Ezen kívül gazdasági szempontból is problémákat okoz a lőszerhiány: a lap szerint például az egyik, darabonként nagyjából 1000 dollárba kerülő lőszerből is hiány van, és ezek miatt az ukrán parancsnokoknak nagyobb hatású, de jóval drágább (3000 dollárba kerülő) lőszereket kell felhasználniuk bizonyos frontszakaszokon.

Továbbá az is problémát jelent, hogy Ukrajnának jelenlegi a NATO-kaliberű lőszerekből van nagy tartaléka, miközben a szovjet-kaliberűekből (amelyek Ukrajna szinte csak saját gyártásból tud pótolni) hiány van – és nyugati támogatások ide vagy oda, az ukrán tüzérség zöme még mindig a régebbi, szovjet-gyártmányú lövegekből áll. Ráadásul a nyugati lövegek egy részét vissza is kellett küldeni javításra a lap szerint. 

Mint a The New York Times is írta: mindez negatívan befolyásolhatja az ukrán hadsereg harcképességét, miközben küszöbön állhat egy orosz offenzíva idén nyáron. A lap azt is megjegyezte., hogy Ukrajna az utóbbi időben jelentős lépéseket tett azért, hogy a hazai lőszergyártást felpörgessék, de – ukrán tisztviselők szerint – maga a gyártás még nem kezdődött el.