Mint írtuk, péntek délelőtt videót közöltek arról, ahogyan nagy lángcsóvával lezuhant a dél-oroszországi Sztavropol körzetében egy Tu–22M3-as bombázó repülőgép. Az orosz védelmi minisztérium akkor azt közölte, hogy a baleset műszaki okok miatt történt, de nem zárják ki egy ukrán támadás lehetőségét sem.
Nem sokkal később az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége hivatalos honlapján megerősítette: az Ukrajna ellen péntekre virradóra rakétatámadást végrehajtó orosz Tu–22M3 nagy hatótávolságú bombázó-repülőgépek egyikét
az ukrán katonai hírszerzés a légierővel közösen végrehajtott különleges művelete során lőtték le.
A sajtóközlemény szerint az ellenséges repülőgépet Ukrajnától körülbelül 300 kilométeres távolságban találták el ugyanazzal az eszközzel, amely korábban az orosz A–50-es nagy hatótávolságú radarérzékelő és irányító repülőgépet.
A hírszerzés közölte azt is, hogy miután a bombázót találat érte, még Sztavropol környékére tudott repülni, ahol végül lezuhant. Kiemelték, hogy
első alkalommal sikerült orosz stratégiai bombázót megsemmisíteni a levegőben a háború kezdete óta.
„Minden Ukrajna ellen elkövetett háborús bűnért méltányos megtorlás jár” – közölte a hírszerzés. Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy Oroszország H–22 rakétákat lő ki a Tu–22M3 bombázókról. A sztavropoli régió határához közel helyezkedik egy katonai repülőtér az észak-oszétiai Mozdokban, ahol az orosz légierő stratégiai bombázói állomásoznak. Oroszország Tu–22M3 bombázókat gyakran használ Ukrajna elleni támadásokhoz.
Az orosz védelmi minisztérium korábban azt közölte, hogy a pilóták katapultáltak, a személyzet egyik tagja meghalt, ketten kórházban vannak, a negyediket pedig keresik. Mikola Olescsuk altábornagy, az ukrán légierő parancsnoka úgyszintén megerősítette a Telegramon, hogy az ukrán fegyveres erők légvédelmi rakétaegységei a katonai hírszerzéssel együttműködve semmisítették meg a H–22 rakétákat hordozó orosz Tu–22M3-at. „Ukrajnának több pénzre, több rakétára van szüksége ahhoz, hogy jobban megvédje a frontmenti területeit az orosz terrorizmustól” – fűzte hozzá mindazonáltal Olescsuk.
Magyarország területére április 18-án 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 4706 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5469 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 37 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.
Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az orosz hadsereg Kliscsijivkára, Kalinyivkára és Csasziv Jarra összpontosítja erőit, ezeken a területeken folyamatosan próbálnak előrenyomulni – írja az Ukrajinszka Pravda.
Csasziv Jar ellenőrzés alá vonása az oroszok számára biztos áttörést jelentene a Bahmut irányába.
Az orosz hadsereg már napok óta próbálja elfoglalni. Nem számolják a veszteségeiket – a személyi állományt és a felszerelést. A Csasziv Jarhoz vezető utakon már jelentős részük megsemmisült
– közölte az ukrán vezérkar.
Hozzátette, hogy az orosz hadsereg mintegy 20-25 ezer katonát összpontosított erre a műveletre. Köztük nem csak hivatásos katonákkal, hanem más országok mozgósított állampolgáraival.
A május 9-i nagy második világháborús győzelmi parádéig el akarja foglalni Csasziv Jart az orosz hadsereg. Erről írt legalábbis az ukrán erők főparancsnoka, Olekszandr Szirszkij a Telegramon.
Rob Lee, a Foreign Policy Research kutatója abban látja Csasziv Jar jelentőségét, hogy jól védhető magaslaton fekszik, amely megfelelő bázisa lehet a donyecki ukrán védelem legfontosabb területe, azaz az erődvárosok elleni orosz támadásnak. Csasziv Jarból indulva Kosztyantinivkát el lehetne vágni a tőle északra lévő nagyvárosoktól. Innen pedig akár tovább is lehetne menni nyugati irányba, és így több oldalról növelni a nyomást az erődvárosokon – írja az EuroNews.
A szakértők nagy része jelenleg arra számít, hogy Oroszország a nyáron egy nagyobb támadó műveletbe kezd, és könnyen lehet, hogy pont ezen a frontszakaszon indulnak majd meg a páncélosok. A támadás sikeréhez pedig nagyban hozzájárulhat az, ha addig sikerül elfoglalniuk Csasziv Jart.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Ukrajna Érdemrendjével tüntette ki Alain Delon legendás francia filmszínészt. Vadim Omelcsenko, Ukrajna franciaországi nagykövete élő adásban jelentette be a kitüntetést, ami „rendkívül ritka gesztus, és példátlan egy külföldi felé” – emelte ki a TV5 Monde francia televíziós csatorna közösségi oldalán.
Az ukrán nagykövetség megjegyezte, hogy a 88 éves Delon a háború kezdete óta hangos támogatója Ukrajnának. A nagykövet felidézte, hogy a francia színészlegenda egy 2022-es interjúban Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – aki maga is egykori színész – szerepelt, és Tarasz Sevcsenko ukrán költőt idézte a televízióban.
Delon úr, kedves Alain, megértem, hogy nem könnyű a helyzete, és szeretném, ha tudná, hogy nincs egyedül...
– mondta az Ukrajinszka Pravda szerint Ukrajna franciaországi nagykövete, majd hozzátette: „Sok csodálója van, és sokan szeretik önt. Az embereim és én mindig az Ön oldalán állunk.”
Alain Delon 2022-ben a francia médiának adott közös interjúban fejezte ki csodálatát Volodimir Zelenszkij elnök iránt. Ukrajna elnöke válaszul megköszönte Delonnak az Ukrajnának és az ukránoknak nyújtott támogatását, hangsúlyozva, hogy egy szó néha nagyobbat tud ütni, mint a tényleges fegyverek a csatatéren. Az ukrán elnök megjegyezte: „Soha nem voltam olyan briliáns színész, mint te. Számomra mindig is bálvány voltál, egy nagyszerű előadóművész.”
Alain Delon 2019-ben elszenvedett agyvérzése óta rossz egészségnek örvend. Ahogyan arról az Index is beszámolt, a francia filmsztárt „bírói védelem alá helyezte” egy Párizstól délre fekvő bíróság gyámügyi bírája. A francia bíróság úgy döntött, hogy a színész – egy januárban elvégzett orvosi vizsgálat alapján – orvosi ellátásra szorul, így a január 25-i végzésben kimondták gyámság alá helyezését.
Ukrajna és Csehország megkezdte a tárgyalásokat a kétoldalú biztonsági megállapodás tervezetéről – közölte az ukrán elnöki hivatal április 18-án.
A NATO-tagság helyett Kijev igyekszik minél több nyugati szövetségesével hasonló megállapodásokat kötni, miközben harcol Oroszország teljes körű inváziója ellen – írja a The Kyiv Independent. Eddig kilenc biztonsági megállapodást írt alá: Lettországgal, Finnországgal, az Egyesült Királysággal, Németországgal, Franciaországgal, Dániával, Kanadával, Olaszországgal és Hollandiával.
A Cseh Köztársaság továbbra is vezető szerepről tesz tanúbizonyságot Ukrajna támogatásában, és bátor és fontos kezdeményezések végrehajtására bátorítja a többi partnert, beleértve országunk lőszerellátását
– mondta Ihor Zsovkva, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője.
„Érezzük a Cseh Köztársaság határozott támogatását Ukrajna jövőbeni EU- és NATO-tagsága felé vezető úton is” – tette hozzá. A Csehországgal folytatott tárgyalásokat az elnöki hivatal vezetője, Andrij Jermak vezette ukrán delegáció folytatja.
A Hetek csoportja (G7) tárgyal arról, hogy a befagyasztott orosz vagyontárgyakat fedezetként használják fel az Ukrajnának nyújtott hitelek biztosítására – jelentette a Reuters Valdis Dombrovskisra, az Európai Bizottság ügyvezető alelnökére hivatkozva.
Ukrajna nyugati partnerei és más szövetségesei a 2022-es teljes körű invázió kezdetén mintegy 300 milliárd dollárnyi orosz vagyont fagyasztottak be. Annak ellenére, hogy számos felhívás érkezett, hogy ezeket Kijevnek nyújtott segítségként használják fel, eddig nem született egyértelmű terv – írja a The Kyiv Independent.
Dombrovskis megjegyezte, hogy több lehetőséget is mérlegelnek, mivel a tárgyalások folyamatban vannak. Bár nem árulta el, hogy melyik intézkedési módnak van a legnagyobb támogatottsága, megjegyezte, hogy
a végleges terv valószínűleg az eszközök elkobzása helyett azok biztosítékként való felhasználását foglalja majd magában.
A tisztviselő szerint az EU az elkövetkező hónapokban jóváhagy egy külön intézkedést, amelynek célja, hogy a befagyasztott vagyonból származó nyereséget Ukrajna megsegítésére fordítsák. Az orosz eszközök mintegy kétharmadát a belgiumi székhelyű Euroclear pénzügyi szolgáltató vállalatnál tartják.
Az Európai Bizottság által márciusban előterjesztett terv szerint a nyereség 90%-át fegyverek vásárlására fordították volna Kijev számára, de a javaslat ellenállásba ütközött a katonailag semleges tagok részéről, akik inkább Ukrajna újjáépítésének finanszírozására szeretnék felhasználni.
A G7-ek pénzügyminiszterei április 17-i washingtoni találkozójukon nem jutottak megállapodásra arról, hogy hogyan tovább az orosz vagyonnal, de ígéretet tettek arra, hogy a júniusi olaszországi csúcstalálkozó előtt kidolgozzák a lehetőségeket. „Megerősítjük eltökéltségünket annak biztosítására, hogy Oroszország fizessen az Ukrajnának okozott károkért” – áll a G7-ek nyilatkozatában.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!