Olekszandr Szirszkij vezérezredes, az ukrán hadsereg főparancsnoka a Telegram-oldalán osztott meg részletes információkat a fronton zajló harcokról vasárnap délután.
Azt írta, hogy az utóbbi időben általánosságban véve romlott a helyzet a fronton, és Oroszország „az egész frontvonal mentén támadásokat folytat”, ennek következtében pedig néhány helyen taktikai szintű sikereket érnek el. De megjegyezte azt is, hogy sok helyen napról napra gazdát cserélnek bizonyos területek a frontvonal mentén.
Leszögezte, hogy az oroszoknak egyelőre nem sikerült hadműveleti szinten előrenyomulniuk, tehát csupán taktikai szintű sikereket értek el. Mindemellett elismerte, hogy több donyecki településnél (Berdicsinél, Szemenivkánál és Novomihajlivkánál) vissza kellett vonulniuk az ukrán csapatoknak azért, hogy megóvják a katonák életét (erről a minap már írtunk).
A helyzet Pokrovszk és Kurahiv irányaiban a legnehezebb, ahol továbbra is heves harcok folynak. Az ellenség akár négy dandárt is bevetett ezekben az irányokban, Avgyijivkától és Marijinkától nyugatra, Pokrovszk és Kurahiv felé haladva próbál offenzívát végrehajtani
– tette hozzá a főparancsnok, megjegyezve, hogy az ukrán csapatok a lehető legnagyobb veszteségeket okozzák az ellenségnek, mind a személyi állomány, mind a haditechnikai eszközök terén. Megjegyezte azt is, hogy a védelem megerősítése érdekében újabb, frissen feltöltött és harcképességüket visszanyert dandárokat vezényelnek a veszélyeztetett szakaszokra.
Olekszandr Szirszkij arról is írt, hogy délen, Zaporizzsjában és Herszonban is nehéz a helyzet, az oroszok ott is próbálnak előrenyomulni, de állítása szerint nem járnak sikerrel. Sőt, állítása szerint Herszonban egy szakaszon még az ukrán katonák tudtak előrenyomulni, és sikerült elfoglalniuk egy kis szigetet.
Továbbá kitért arra is, hogy hogy az oroszok Kupjanszk térségében, a Luhanszki terület ukrán fennhatóság alatt maradt részein, valamint Sziverszknél is próbálnak előrenyomulni. Az ország északi részét (a szumi és csernyihivi régiókat) pedig állandóan tüzérségi támadások érik, és szabotázzsal is kísérleteznek az oroszok (de egyelőre nem látják jelét annak, hogy ott is megindulhatna egy nagyobb offenzíva).
Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk hétfőn is! Jó pihenést kívánunk!
Az Egyesült Államok biztonsági megállapodást készít elő Ukrajnával – jelentette be vasárnap esti videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
„Már egy kézzelfogható szövegen dolgozunk” – mondta Ukrajna elnöke. Kijelentette, hogy
egy minden eddiginél erősebb bilaterális megállapodást kíván kötni Ukrajna az Egyesült Államokkal.
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy dolgoznak az idei és a következő tíz évre szóló támogatások szintjének kijelölésén. Mint mondta, ebbe beletartozik a katonai és pénzügyi segélyek mellett a politikai támogatás, valamint a közös fegyvergyártás is. „A megállapodásnak valóban példaértékűnek kell lennie, tükrözve ezáltal Amerika vezető szerepét” – hangoztatta.
Ukrajna eddig több partnerével, egyebek között Németországgal, Franciaországgal és Nagy-Britanniával kötött kétoldalú biztonsági megállapodást. Az ukrán elnök viszont nem említette, hogy a megállapodást Kijev és Washington között mikor tervezik aláírni – írja az MTI.
Washington a kijevi vezetés legfőbb támogatójának számít. Joe Biden amerikai elnök április 24-én aláírta és ezzel hatályba léptette azt a 95 milliárd dolláros segélyről szóló törvénycsomagot, amely egyebek között Ukrajna számára több mint 60 milliárd dollárt biztosít katonai támogatásként.
Az ukrán külügy közölte, hogy a hadsereg katonája volt az a két férfi, akit szombaton halálra késeltek Németországban. A németek egy orosz férfit gyanúsítanak a gyilkosság elkövetésével.
„Az előzetes adatok szerint az elhunyt állampolgárok Németországban egészségügyi rehabilitáción lévő katonák voltak. Az ukrán konzulok tisztázzák az információkat azokról az egységekről, amelyekben az elhunytak szolgáltak, és felveszik a kapcsolatot a hozzátartozókkal” – közölte a külügy az Ukranijszka Pravda szerint.
A külügyminisztérium sajtószolgálata azt is megerősítette, hogy az őrizetbe vett személy egy orosz állampolgár. Közölték továbbá, hogy Dmitro Kuleba miniszter elrendelte az ügy állandó nyomon követését és azt, hogy a külügy munkatársai „állandó kapcsolatban legyenek a Német Szövetségi Köztársaság bűnüldöző szerveivel, hogy a gyilkost a törvény szigorának megfelelően megbüntessék”. A külügyi tárca vezetője köszönetét fejezte ki a német bűnüldöző szervek munkatársainak a gyanúsított gyors elfogásáért.
Az iráni hadsereg vasárnap bemutatott egy új kamikazedrónt, amelyet arra terveztek, hogy a célpontokat elérve felrobbanjon – számolt be az MTI. A Tasznim iráni hírügynökség egy rövid videórészletet is bemutatott a drónról.
Beszámolójuk szerint az új harci eszköz – amelyet egyelőre nem neveztek meg –
hasonlít a 2020-ban gyártott, orosz Zala Lancet típusú drónhoz.
Irán azt állítja, hogy nagy előrelépést tett a drónok gyártásában az elmúlt évek során, és az általa készített típusokat már jó ideje széles körben használják az orosz erők az ukrajnai háborúban.
Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada csütörtökön újabb szankciókat jelentett be Iránnal szemben, miután Teherán nemrég több száz drónnal és rakétával megtámadta Izraelt, válaszul arra, hogy feltehetőleg Izrael megtámadta Irán damaszkuszi konzulátusát, és a Forradalmi Gárda elitalakulat több magas rangú tisztségviselőjének halálát okozta. A közösen kidolgozott intézkedéscsomag ezúttal is elsősorban az iráni dróngyártásban részt vevő személyeket és szervezeteket sújtja. Irán elítélte a szankciókat.
Ezek a szankciók nem fogják befolyásolni a szándékunkat, ellenkezőleg... csak erősíteni fogják katonai elszántságunkat és függetlenségünket
– mondta ezzel kapcsolatban Nasszer Kanaáni, az iráni külügyminisztérium szóvivője. Kanaáni azzal érvelt, hogy Iránnak törvényes joga van a fegyverkezéshez az ország védelme érdekében, így az is törvényes, hogy katonailag fellép az ellenséges agresszióval szemben, ahogy például tette azt Izrael ellen.
A donyecki régióban lévő Novobahmutivka község bevételéről tett bejelentést vasárnap az orosz védelmi minisztérium az ukrajnai háborúban – írja az MTI.
A hadijelentés szerint az orosz hadseregnek négy frontszakaszon sikerült előretörnie, miközben 17 ukrán ellenrohamot vert vissza; közülük tízet Avgyijivka körzetében. Az ukrán hadseregnek több mint ezer embere esett el, vagy sebesült meg súlyosan – közölték.
A minisztérium az elmúlt 24 órában megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett több, harci drónokat, valamint repülőgéplőszereket és -felszerelést tartalmazó raktárt, egy harckocsit, három páncélozott harcjárművet, egy amerikai M109-es Paladin és egy német PanzerHaubitze 2000-es önjáró, valamint három amerikai M777-es vontatott tarackot, öt amerikai ATACMS operatív-harcászati rakétát, továbbá 46 drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Zaporizzsjai területi Pologi településen két civil életét vesztette ukrán belövések következtében.
Igor Kimakovszkij, az Oroszországhoz csatolt „Donyecki Népköztársaság” vezetőjének tanácsadója a TASZSZ hírügynökségnek adott interjújában közölte, hogy Avgyijivkában az orosz katonák az aknamentesítés során hátrakötözött kezű és megkötözött lábú áldozatok holttestére bukkantak.
Olekszandr Szirszkij vezérezredes, az ukrán hadsereg főparancsnoka a Telegram-oldalán osztott meg részletes információkat a fronton zajló harcokról vasárnap délután.
Azt írta, hogy az utóbbi időben általánosságban véve romlott a helyzet a fronton, és Oroszország „az egész frontvonal mentén támadásokat folytat”, ennek következtében pedig néhány helyen taktikai szintű sikereket érnek el. De megjegyezte azt is, hogy sok helyen napról napra gazdát cserélnek bizonyos területek a frontvonal mentén.
Leszögezte, hogy az oroszoknak egyelőre nem sikerült hadműveleti szinten előrenyomulniuk, tehát csupán taktikai szintű sikereket értek el. Mindemellett elismerte, hogy több donyecki településnél (Berdicsinél, Szemenivkánál és Novomihajlivkánál) vissza kellett vonulniuk az ukrán csapatoknak azért, hogy megóvják a katonák életét (erről a minap már írtunk).
A helyzet Pokrovszk és Kurahiv irányaiban a legnehezebb, ahol továbbra is heves harcok folynak. Az ellenség akár négy dandárt is bevetett ezekben az irányokban, Avgyijivkától és Marijinkától nyugatra, Pokrovszk és Kurahiv felé haladva próbál offenzívát végrehajtani
– tette hozzá a főparancsnok, megjegyezve, hogy az ukrán csapatok a lehető legnagyobb veszteségeket okozzák az ellenségnek, mind a személyi állomány, mind a haditechnikai eszközök terén. Megjegyezte azt is, hogy a védelem megerősítése érdekében újabb, frissen feltöltött és harcképességüket visszanyert dandárokat vezényelnek a veszélyeztetett szakaszokra.
Olekszandr Szirszkij arról is írt, hogy délen, Zaporizzsjában és Herszonban is nehéz a helyzet, az oroszok ott is próbálnak előrenyomulni, de állítása szerint nem járnak sikerrel. Sőt, állítása szerint Herszonban egy szakaszon még az ukrán katonák tudtak előrenyomulni, és sikerült elfoglalniuk egy kis szigetet.
Továbbá kitért arra is, hogy hogy az oroszok Kupjanszk térségében, a Luhanszki terület ukrán fennhatóság alatt maradt részein, valamint Sziverszknél is próbálnak előrenyomulni. Az ország északi részét (a szumi és csernyihivi régiókat) pedig állandóan tüzérségi támadások érik, és szabotázzsal is kísérleteznek az oroszok (de egyelőre nem látják jelét annak, hogy ott is megindulhatna egy nagyobb offenzíva).
A németországi Murnauban halálra késeltek egy 23 és egy 36 éves ukrán férfit szombaton – írja a The Kyiv Independent.
Az eset egy bevásárlóközpontban történt. Az áldozatok egyike a helyszínen meghalt, a másik pedig a kórházba szállítás után, az este vesztette életét.
A német rendőrség egy 57 éves orosz állampolgárt vett őrizetbe gyanúsítottként.
Elképzelhető, hogy (etnikai alapú) gyűlölet-bűncselekményről van szó, de a gyilkosság okát és részleteit még vizsgálják a német hatóságok.
Februárban már történt egy olyan eset Németországban, amikor egy 17 és egy 18 éves ukrán fiatalt halálra késeltek az utcán (akkor a kijevi kosárlabda-szövetség azt írta, hogy a támadókat az Ukrajna iránti gyűlölet motiválta, de ezt a német rendőrség azóta sem erősítette meg).
Az orosz védelmi minisztérium vasárnap közölte, hogy 17 ukrán drónt lőttek le az előző éjjel.
A tárca szerint két drónt a belgorodi, hármat a kurszki, hármat a kalugai, kilencet pedig a brjanszki régió felett lőttek le.
Mindehhez Vlagyiszlav Sapsa kalugai kormányzó azt is hozzátette, hogy náluk három drón egy olajfinomító közelében zuhant le. Állítása szerint nem keletkezett kár, és senki sem sérült meg – számolt be a The Kyiv Independent.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője „egy különleges rezsim különleges elnökének” nevezte az ukrán elnököt.
Peszkov ugyanabban az interjúban mondta ezt, amelyben arról is beszélt, hogy Zelenszkij sorsa már eldőlt. Magát az interjút még mindig nem hozták nyilvánosságra, csupán egy újabb részletet osztott meg belőle a RIA Novosztyi.
A szóvivő hozzátette azt is, hogy szerinte hamarosan nagyon sokan meg fogják kérdőjelezni Zelenszkij legitimitását, beleértve ebbe az ukránokat is (Peszkov ezzel arra utalt, hogy május 20. után egy különleges helyzet állhat elő amiatt, hogy a háborúból adódóan nem tudtak választást tartani idén Ukrajnában).
Nekem úgy tűnik, hogy Zelenszkij sorsa egyértelműen eldőlt. És nagyon hamar eljön a pillanat, amikor sokan, többek között Ukrajnában is, megkérdőjelezik legitimitását. Jogi szempontból ez mindenképp meg fog történni. És valahogyan kifogásokat kell majd keresnie
– mondta Peszkov a mostani részlet szerint. Az interjút készítő újságíró, Pavel Zarubin korábban azt ígérte, hogy a teljes adás vasárnap este kerül adásba.
Az orosz hatóságok őrizetbe vették Szergej Karelin orosz–izraeli állampolgárt, valamint az orosz Konsztantyin Gabovot. Mindketten újságírók: előbbi az Associated Press hírügynökséggel, utóbbi pedig a Reutersszel dolgozott együtt korábban – számolt be a Meduza független orosz portál.
Mindkettejüket „szélsőségességgel” gyanúsítják az orosz hatóságok, és azzal, hogy a hónapokkal ezelőtt meghalt ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij egyik (az orosz kormányzat által illegálisnak minősített) alapítványának dolgoztak. A gyanú szerint mindketten segítettek videókat készíteni Navalnij YouTube-csatornájára.
A BBC szerint kettejük közül Karelin már tagadta azt, hogy együttműködött volna Navalnij szervezetével. Ha bűnösnek találják őket, akkor akár két év börtönbüntetést is kaphatnak.
Az Associated Press nagyon aggódik Szergej Karelin orosz videó-újságíró őrizetbe vétele miatt. További információkat várunk
– közölte az amerikai hírügynökség.
A héten a Forbes oroszországi részlegének egyik újságíróját, Szergej Mingazovot szintén őrizetbe vették. Őt azzal vádolják, hogy bírálta az orosz hadsereget, ami bűncselekménynek számít Oroszországban 2022 óta.
Több mint egy évvel ezelőtt Evan Gershkovich, a The Wall Street Journal oroszországi riporterének őrizetbe vétele is nagy port kavart, ő még mindig börtönben van.
Donald Trump álláspontja Ukrajnával kapcsolatban „nem annyira fekete-fehér, mint azt egyesek gondolják” – mondta Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter egy interjúban.
Az amerikai politikus korábban azt mondta, hogy csökkentené az Ukrajnának szánt katonai szállítások volumenét, és Putyinról is elismerően beszélt néhány alkalommal. Sikorski ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy Trump elnöksége alatt is kapott Ukrajna katonai eszközöket: példaként hozta fel, hogy a Javelin tankelhárító rakéták átadása 2018-ban indult meg, amikor még „senki más nem segítette” Ukrajnát.
Donald Trumpnak igaza volt, amikor arra ösztökélt bennünket Európában, hogy költsünk többet a védelemre
– tette hozzá a lengyel külügyminiszter, majd azt is megjegyezte, hogy „nem hallott semmilyen tiltakozást Trumptól” az Ukrajnának szánt legújabb, 61 milliárd dolláros amerikai csomag miatt.
Tehát remélem, hogy Trump jelölt úr belátta, hogy az Ukrajna megsegítésével szembeni ellenállás valójában nem népszerű az Egyesült Államokban, hogy ez árt az esélyeinek
– jegyezte meg Sikorski a The Kyiv Independent beszámolója szerint.
Ukrán határőrök két holttestet találtak a Tiszában szombat este – írja a The Kyiv Independent a határőrség közleménye alapján.
A lap megjegyzi, hogy az orosz invázió kezdete óta sokan akartak elmenekülni a folyón keresztül Magyarországra vagy Romániába.
A Tisza vízszintjének csökkenése ellenére rendkívül veszélyes átúszni a folyót, különösen éjszaka. Az éles kövek, gyökerek, farönkök, valamint a gyors és hideg folyó mind élet- és egészségveszélyt jelenthetnek
– írta a mostani eset után a határőrség egy közleményben.
Nemrég egy, szintén a folyón keresztül történő menekülésről videó is készült, az eset nagy visszhangot váltott ki az ukrán sajtóban is.
A Washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) szerint ha Ukrajna jól el van látva nyugati fegyverekkel, akkor a tervezett nyári offenzíva alatt meg tudják akadályozni az oroszok jelentős hadműveleti előrelépéseit – számolt be az Unian ukrán hírügynökség.
Az orosz hadsereg jelentős veszélyeket jelenthet az egyéni előnyök felhasználásában. Mint írták, a korábbi nagyszabású offenzív hadműveletek alatt az ukrán fegyveres erők még taktikai sikereket sem hagytak az oroszoknak. Az elemzők úgy vélik, nem valószínű, hogy az Orosz Föderáció a korábbiaknál is nagyobb és intenzívebb hadműveleteket hajtana végre a nyáron.
Egy nyugati tisztviselő szerint az orosz hadsereg még mindig nem hatékony, mivel elavult felszerelésekkel és rosszul képzett katonákkal van ellátva.
A partizánok hónapok óta felderítést végeznek az oroszok által használt dzsankoji olajraktárnál. Az Atesh gerillamozgalom szerint ez az egyik legnagyobb olajraktár, amelyet az oroszok gondosan őriznek – írja az RBK Ukraine.
A múlt év végétől kezdve több hónapon keresztül végeztek ügynökeink felderítést, és most is megfigyelést folytatnak a dzsankoji olajraktárnál
– áll a mozgalom közleményében.
Mint írják, a partizánoknak sikerült azonosítaniuk az oroszok által az olajtermékek szállítására használt logisztikai útvonalakat és eszközöket. A partizánok szerint az olajraktár területe el van kerítve, folyamatosan járőröznek, és többtucatnyi kamera is van a terület körül. Azt állítják, hogy az információkat már továbbították az Ukrán Védelmi Erőkhöz.
A brit katonai hírszerzés arról írt, hogy Oroszországban 2023-ban meredeken emelkedett az orosz hadsereg által elkövetett gyilkosságok száma.
A Pravda beszámolója szerint tavaly összesen 116 orosz katonát ítéltek el gyilkosságért Oroszországban. Ez a szám jelentősen nagyobb, mint az elmúlt években. 2022-ben 13, 2021-ben pedig 11 ilyen ítélet született.
A The New York Timesra hivatkozva azt írtják, hogy a háborús övezetből 15 ezer, kegyelmet kapott fogoly térhetett vissza Oroszországba. Az orosz média szerint tavaly 190 büntetőeljárást indítottak volt elítéltek ellen, köztük 20 gyilkosság vagy gyilkossági kísérletet miatt volt.
Most, hogy Kijev megkapta az amerikai segítséget, szembe kell néznie a súlyos állományhiánnyal, és meg kell erősítenie a védelmét, hogy a jövőben nagyobb offenzívákat hajthasson végre – írja az Unian.
Az ukrán hadsereg létszámhiánya egyre nagyobb problémát jelent
– mondta Rob Lee, egy volt amerikai tengerészgyalogos a kongresszusi csatározások lezárultával, aki jelenleg a Foreign Policy Research Institute munkatársa.
Szerinte ha a létszámhiányra nem találnak megoldást, akkor az amerikai segélycsomag sem fog segíteni.
Egy ukrán törvényhozó, aki névtelenséget kérve nyilatkozott a The Washington Postnak, azt mondta, hogy szerintük Zelenszkij februári kijelentése, miszerint 2022 óta 31 ezer katona halt meg, jelentősen alulbecsüli a háború valódi áldozatait. A törvényhozó szerint a katonai halálesetek számát, amelyet Ukrajna már régóta nem hajlandó nyilvánosságra hozni, valószínűleg azért kellett alulértékeltnek feltüntetni, hogy ne zavarják az amúgy is nehéz toborzási és mozgósítási kampányt.
Emellett a szakértők szerint Ukrajnának azért is fel kellene gyorsítania a folyamatot, mert először időt kell szánnia az újoncok kiképzésére, nehogy úgy járjanak, mint a tavalyi, sikertelen offenzívájuk idején.
Olekszandr Szirszkij, az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) főparancsnoka is részt vett az Ukrajnai Védelmi Képességekkel Foglalkozó Kapcsolattartó Csoport 21. ülésén. A főparancsnok a fronton kialakult helyzetről is beszélt – írja a Pravda.
Szirszkij a felszólalásában úgy fogalmazott, hogy „tájékoztatta a koalíció tagjait a nehéz, eszkalálódásra hajlamos műveleti és stratégiai helyzetről; az ellenség által az energetikai infrastruktúra létesítményei ellen intézett légicsapások sajátosságairól; a rakétákra, lőszerre, fegyverekre, katonai felszerelésekre vonatkozó sürgős szükségleteinkről és ezek időben történő szállításának kulcsfontosságú szerepéről”.
A főparancsnok köszönetet mondott Ukrajna támogatásáért a résztvevőknek és személyesen Lloyd Austinnak, a Pentagon vezetőjének. Az eseményen felszólalt többek között Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Rusztem Umerov védelmi miniszter, valamint Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője is.
Letartóztattak két orosz újságírót, mert állítólag Alekszej Navalnij alapítványának dolgoztak. Konsztantyin Gabov és Szergej Karelin legalább két év börtönbüntetésre számíthat „szélsőségesség” vádja miatt, amit tagadnak – írja a The Guardian.
Az orosz ottani bíróságok elrendelték, hogy a vizsgálat és a bírósági eljárás lefolytatásáig őrizetben maradjanak, mivel azzal vádolják őket, hogy egy, a néhai Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus által alapított csoportnak dolgoztak.
Konsztantyin Gabov és Szergej Karelin egyaránt tagadta a vádakat, amelyek miatt legalább két hónapig fogva tartják őket, mielőtt megkezdődne a tárgyalás. Az orosz bíróságok szerint mindkettőjükre legalább két év, de legfeljebb hat év börtönbüntetés vár „szélsőséges szervezetben való állítólagos részvétel” miatt.
Az orosz kormány olyan törvényeket fogadott el, amelyek büntethetővé teszik a hadseregről szóló hamis információk terjesztését, valamint a hadsereget lejárató kijelentéseket, és gyakorlatilag betiltják az ukrajnai háborúval kapcsolatos kritikát vagy a hivatalos narratívától eltérő beszédet.
Gabovot és Karelint azzal vádolják, hogy anyagokat készítettek az orosz hatóságok által betiltott Navalnij Korrupcióellenes Alapítványa által működtetett YouTube-csatorna számára.
Felfüggesztette az ukrán hadsereg annak a csúcsfegyverként átadott GLSDB szárazföldi indítású, nagy hatótávolságú irányított bombának a használatát a háborúban, amelyet az Amerikai Egyesült Államoktól kapott nemrég – írja a Portfolio a The War Zone blog bejegyzése alapján.
Azt, hogy a fegyver nem teljesít jól az ukrán harctereken, Bill LaPlante, a védelmi minisztérium beszerzésért és fenntartásért felelős államtitkára mondta el egy panelbeszélgetésen, szó szerint nem rámutatva a GLSDB kísérleti fegyverre.
Az amerikai haderő sem használta soha élesben az említett, szárazföldi indítóból kilőhető légi indítású bombát. A fegyver erőssége az lenne, hogy elméleti hatótávolsága 150 kilométer, tehát az ukránok mélyen a frontvonal mögé be tudnának vele lőni, és kompatibilis az ukrán M142 HIMARS és M270 MLRS rakétaindítókkal is.
LaPlante szerint az a baj, hogy az amerikai hatóságok lerövidítették a tesztelési követelményeket, hogy gyorsabban juttassák el a fegyverrendszert Ukrajnába,
így az elektromágneses interferencia (zavarás), valamint taktikai és technikai kihívások miatt nem vált be a fegyver.
Mikolajivban április 28-án kora reggel jelentős károkat észleltek a polgári infrastruktúrában, köztük egy szállodaépületben egy orosz dróncsapás miatt. A támadás következményei a helyi mentők felvételein láthatók – írja az RBK Ukraine az Állami Sürgősségi Szolgálat közleménye alapján.
Az ellenséges pilóta nélküli repülőgép (UAV) okozta csapásban megsérült egy szálloda épülete a városban. A tüzet eloltották
– jelentették a mentőszolgálatok.
Az Állami Sürgősségi Szolgálat azt is jelentette, hogy egy másik közeli szállodában betörtek az ablakok, és járművek is megrongálódtak, de az infrastruktúra is érintett a támadásban.
A Mikolajiv Regionális Állami Adminisztráció később tisztázta, hogy a támadás a hőtermelő infrastruktúra egy objektumát rongálta meg.
A mentőszolgálat hozzátette, hogy áldozatokról nincs információjuk.
Április 28-án éjjel az orosz hadsereg légitámadást mért Ukrajna területére. Mikolajivban 4:45 körül robbanások hallatszottak, ezt megelőzően a légierő parancsnokságát figyelmeztették a Sahíd drónok város felé mozgásáról, amelyből később az ukrán védelmi erők ötöt lelőttek.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elítélte az ország gázszállító rendszere elleni legutóbbi orosz támadásokat – adta hírül az MTI.
A politikus szombaton este Kijevben sugárzott videoüzenetében azt mondta, hogy támadások érték azokat az infrastruktúrákat, amelyeken keresztül Ukrajnán át a gázt az Európai Unióba irányítják. A több mint két éve tartó orosz invázió ellenére az orosz gáz továbbra is áramlik az országon keresztül, bár jóval kisebb mennyiségben.
A Naftohaz ukrán állami gázipari vállalat korábban szintén panaszkodott a vezetékhálózatot ért orosz támadásokra, anélkül, hogy részleteket közölt volna. A cég nemrég bejelentette, hogy 2025-től nem szállít többé orosz gázt nyugatra – a Gazprom orosz állami vállalattal kötött jelenlegi szerződések az év végén lejárnak.
Oroszország szombaton a kora reggeli órákban ismét rakétatámadásokkal sújtotta Ukrajnát, amelynek célpontjai elsősorban energetikai létesítmények voltak. A DTEK helyi energetikai vállalat szerint négy hőerőmű megsérült.
A légicsapásokat követően Zelenszkij ismét felszólította a Nyugatot, hogy nyújtson több légvédelmi támogatást. Videobeszédében kifejtette, hogy Oroszország kiterjesztette masszív támadásai hatósugarát, ami most még inkább megnehezíti az ukrán légvédelem munkáját.
A következő hetekben az orosz haderő jelentős taktikai előnyökhöz juthat a fronton, míg az ukrán fegyveres erők a nyugati fegyverek érkezésére várnak – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A Washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) szerint nem valószínű, hogy az oroszok le tudják majd győzni az ukrán hadsereg védelmét. Az elemzők szerint az amerikai segélyek megérkezése a következő hetekben lehetővé teszi az ukrán csapatoknak, hogy megoldják a jelenlegi problémákat. Ugyanakkor az orosz hadsereg fokozza erőfeszítéseit az ukrán fegyveres erők védelmének destabilizálására, és megpróbál új pozíciókban, új területeken helyezkedni.
Az orosz haderő folyamatos támadó hadműveletekkel és rakétacsapásokkal készítené fel a harcteret a május végi vagy júniusi offenzívára.
A nagy hatótávolságú amerikai rakéták Ukrajnába szállítása után Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter azt reméli, hogy Olaf Scholz német kancellár meggondolja magát, és ad Taurus típusú robotrepülőgépeket a megtámadott országnak.
Remélem, hogy a kancellár bátorítást érez az elmúlt napok eseményei nyomán
– mondta Sikorski a Bild am Sonntag című német lapnak és más Axel Springer-médiumoknak Varsóban adott interjújában.
Sikorski az amerikai ATACMS-rakéták Ukrajnába szállítását „az ukrajnai orosz eszkalációra adott reakciónak” nevezte, amelyre Németországnak is reagálnia kell.
Néhány napja vált ismertté, hogy Ukrajna nagy hatótávolságú ATACMS-rakétákat kapott az Egyesült Államoktól. A Pentagon azonban nem közölt konkrétumokat arról, hogy 300 kilométer körüli vagy rövidebb hatótávolságú modellekről van-e szó. Az Egyesült Államok már tavaly is küldött rövidebb hatótávolságú ATACMS-rakétákat az országba.
Scholz eddig határozottan elutasította a Taurus robotrepülőgépek szállítását Ukrajnának. Attól tart, hogy Németországot is bevonhatják a háborúba, ha az 500 kilométeres hatótávolságú rakétákat leszállítják.
Az oroszok már leállították Ukrajna áramtermelő kapacitásának 70 százalékát. Ez tulajdonképpen háborús bűncselekmény
– folytatta Sikorski, hozzátéve, hogy meg kell előzni az ország pusztulását.
Vlagyimir Putyin orosz elnökkel mint az ukrajnai háború agresszorával szemben keménynek kell lenni – tette hozzá.
Bekérették szombaton az olasz külügyminisztériumba az orosz nagykövetet, miután Moszkva bejelentette, hogy a Gazprom orosz energiavállalat „ideiglenes ellenőrzése” alá vonják az olasz Ariston Thermo Group fűtéstechnológiai vállalat oroszországi leányvállalatát – írja az MTI Antonio Tajani olasz külügyminiszter közleménye alapján.
Az olasz kormány „követeli, hogy Moszkva tisztázza az Ariston államosításának körülményeit” – írta Tajani az X közösségi oldalon, hozzátéve, hogy a német Bosch autóipari beszállító leányvállalatára is vonatkozik Moszkva rendelkezése.
Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken írta alá azt a rendeletet, amely alapján átmenetileg 100 százalékban a Gazprom irányítása alá kerülnek az Ariston Thermo Rus és a BSH Household Appliances leányvállalatok.
Az Ariston csoport azt közölte, hogy húsz éve van jelen Oroszországban, kiváló kapcsolatokat ápol a helyi intézményekkel, és megdöbbenéssel értesült a váratlan rendelkezésről.
Az Európai Unió diplomáciai szolgálata közleményében úgy fogalmazott, hogy „a törvényes üzleti tevékenységet sújtó újabb orosz intézkedések megint csak azt bizonyítják, hogy Moszkva teljesen figyelmen kívül hagyja a nemzetközi normákat és jogszabályokat”.
A moszkvai Baszmannij bíróság letartóztatta Anton Filatovot, Timur Ivanov védelmi miniszterhelyettes egykori beosztottját sikkasztási ügyben – tájékoztatott a ria.ru.
Az ügyiratban az áll, hogy a Filatov ellen benyújtott kérelmet elbírálták, és előzetes letartóztatásba helyezték a politikust.
A Kommerszant című lap szerint Filatov vezetett több, a védelmi minisztérium alá tartozó vállalatot is. A portál azt írja, hogy az Oboronlogistics LLC – ahol Filatov 2019-ig dolgozott – egyik felügyelője Timur Ivanov védelmi miniszterhelyettes volt, akit nemrég letartóztattak kenőpénzek elfogadásáért.
Ivanovot – akit 2016-ban neveztek ki védelmi miniszterhelyettesnek, és a katonai építkezésekért felelt – április 23-án este vették őrizetbe.
A nyomozás szerint nagy összegű kenőpénzeket fogadott el, míg a minisztérium igényeinek megfelelő munkálatokat végeztette.
Ivanov ügyvédje, Murad Musaev a RIA Novosztyinak kifejtette, a vád arra vezethető vissza, hogy a tisztviselő segítséget nyújtott a védelmi minisztérium vállalatainak-vállalkozóinak, ezt „építési és javítási munkálatokkal hálálták meg neki”.
A bíróság lefoglalta a gyanúsított összes bankszámláját és ingatlanát, és június 23-ig előzetes letartóztatásba helyezte. A tisztviselő nem ismeri el bűnösségét. A büntetőügy vádlottjai akár 15 év börtönbüntetésre is számíthatnak.
Az ausztrál kormány április 27-én 100 millió ausztrál dollár (65 millió dollár) értékű új segélycsomagot jelentett be Ukrajnának, miután Denisz Smihal miniszterelnök és Richard Marles ausztrál védelmi miniszter Lvivben tárgyalt egymással – írja a The Kyiv Independent.
Az ausztrál kormány szerint ezzel a csomaggal országuk Ukrajnának nyújtott katonai támogatása 880 millió ausztrál dollárra (575 millió dollárra) emelkedik.
Smihal elmondta, hogy a legújabb csomag felét a hordozható légvédelmi rendszerekre (MANPADS) fordítják.
További 30 millió ausztrál dollárt (19,6 millió dollár) az Ukrajnának szánt nemzetközi drónkoalícióra fordítanak, amelynek célja Ukrajna pilóta nélküli légi járművekből (UAV) álló arzenáljának megerősítése – jelentette ki.
Marles örömmel jelentette be az újabb tétel katonai támogatást, amely „a világ vezető dróntechnológiáját tartalmazza, a helyi ausztrál védelmi ipar támogatásával”.
Ausztrália kritikus fontosságú levegő-föld precíziós lőszereket és rövid hatótávolságú légvédelmi rendszereket is biztosít
– tette hozzá Marles.
Az orosz Igazságügyi Minisztérium honlapja szerint a „Feminista Háborúellenes Ellenállás” felkerült az Oroszországban nemkívánatos külföldi és nemzetközi civil szervezetek listájára – írja a ria.ru.
Korábban közölték, hogy a feminista Daria Serenko, a mozgalom vezetője körözött személynek számít Oroszországban, 2023 januárjában a külföldi ügynökök nyilvántartásába is felvették. Az ügynökség szerint a nő pénzeszközöket gyűjtött Ukrajna támogatására, valamint népszerűsítette az LMBTQ-mozgalmat.
Az Orosz Föderáció információi szerint ő vezeti a Feminista Háborúellenes Ellenállás nevű külföldi szervezetet is. Megjegyezték, hogy Serenko külföldön él, de hogy pontosan hol, arról nincsenek információik.
Magyarország területére 2024. április 27-én az ukrán–magyar határszakaszon 5286 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6085 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 33 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrán katonai hírszerzés (HUR) közölte, hogy megsemmisítették Oroszország legújabb légvédelmi radarrendszerének, a K–1 Podlijotnak egy darabját, amelynek az értéke 700 millió rubel (átszámítva mintegy 2,8 milliárd forint). A csapásról egy videót is közzétettek.
A HUR szerint több ukrán egység együttműködésével sikerült végrehajtani a csapást. A radarról azt írták, hogy az orosz fél 2015-ben rendszeresítette azt, és a kilőtt darabot konkrétan arra használta az orosz fél, hogy a célpontok lokációját továbbítsa az orosz Sz–300 és Sz–400-as légvédelmi rakétarendszereknek.
„Zelenszkij sorsa egyértelműen eldőlt” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője egy interjúban, amelyet Pavel Zarubin orosz újságírónak adott a „Moszkva, Kreml, Putyin” című műsorban.
A szóvivő szavait Zarubin hozta nyilvánosságra saját Telegram-csatornáján, még szombat este. Ugyanakkor az újságíró az interjúnak csak egy kis részletét mutatta meg, így nem világos, hogy miért dőlt el az ukrán elnök sorsa.
A részletes kommentár holnap [vasárnap] este lesz látható, kizárólag a műsorunkban
– írta Pavel Zarubin. A szóban forgó videórészlet alább megtekinthető.