Resperger István ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt az atomháború kérdéséről.
Mint mondta, amikor egy nemzet képviselői – például most a lengyelek – azon sakkoznak, hogy atomot szeretnének, annak szerinte azért „nincs sok értelme”, mert öt helyen van amerikai atomfegyver telepítve Európában: Törökországban, Franciaországban, Németországban, Hollandiában és Belgiumban.
„Viszont a tervezésnél, az atomcsapást tervező csoportnál – ilyen a NATO-ban és orosz oldalon is van – megnézik a stratégiai célpontokat, mi az, amit egy háborúban ki kell iktatni. Nyilván elsődlegesen a katonai célpontok és azok a potenciális helyek jöhetnek szóba, ahonnan indíthatnak ránk rakétát. Tehát én értem a lengyel középhatalmi törekvéseket, csak a történelemből tanulni kellene, hogy nem kell magunkat célponttá tenni. Az egy veszélyes játék. Ugyanezt eljátszotta Oroszország is, egy kicsit arrébb rakott 10-20 atomfegyvert Fehéroroszország területére, ennek sincs értelme, mert a Krím félszigettől Londonig el tudják lőni” – mondta a szakértő.
Hozzátette: nemcsak a politikusok, hanem a katonai vezetők is alkalmazhatatlan fegyvernek gondolják az atomot, és Oroszország se vetne be ilyen eszközt. Ez ugyanis „a végső megoldás, úgymond arra a pillanatra, ha, mondjuk, Oroszország végveszélybe kerülne, tehát, mondjuk, az ukrán fél, illetve bármilyen külső ellenség Moszkváig eljutna, akkor lehetne bevetni. De senki nem úgy tervez, hogy most szétlőjük Európát, éppen egy Európa-bajnoksággal meg egy olimpiával, meg polgári célpontokkal.
Ezek sokszor diplomáciai fenyegetőzések arra, hogy például a britek engedélyezték az ukránoknak, hogy orosz területet lőjenek az általuk biztosított rakétával. Ilyenkor az, úgymond, megmondó emberek, orosz oldalról Zaharova, a külügyi szóvivő vagy Medvegyev elmondják, hogy akkor majd mi is lövünk
– fejtette ki Resperger István.
Kijevbe érkezett Michael Carpenter, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács Európáért felelős főigazgatója – írja az Ukrinform. Erről Bridget Brink, az Egyesült Államok ukrajnai nagykövete számolt be az X közösségi oldalon.
Örömmel üdvözöljük Kijevben Michael Carpentert, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács európai ügyekért felelős főigazgatóját. Az Egyesült Államok megerősíti, hogy rendíthetetlenül támogatjuk Ukrajnát az Oroszország illegális agressziója elleni küzdelemben
– írta.
Michael Carpenter korábban az Egyesült Államok képviselőjeként dolgozott az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnél.
Egy dokumentumtervezet szerint az Európai Unió hosszú távú biztonsági támogatást ígért Ukrajnának, biztosítva Kijevnek több fegyvert, katonai kiképzést és egyéb segítséget az elkövetkező évekre – írja a The Guardian.
A tervezet, amelyről először a Welt am Sonntag című német lap számolt be a hétvégén, az unió Ukrajnának tett biztonsági kötelezettségvállalásait tartalmazza, amelyeket a tisztviselők reményei szerint júniusban vagy júliusban tudnak megkötni.
A dokumentum szerint „jövőbeli agresszió” esetén az unió és Ukrajna 24 órán belül konzultálni kíván Kijev szükségleteiről, és a kötelezettségvállalásoknak megfelelően „gyorsan meghatározzák” a következő lépéseket.
Az ukrán védők a Donyecki területen lelőttek egy orosz Szu–25-ös támadó repülőgépet – írja az Ukrinform. Erről az ukrán fegyveres erők vezérkara számolt be a Facebookon.
A Donyecki területen a védelmi erők egységei lelőttek egy ellenséges Szu–25-öst
– áll a közleményben.
Emellett a vezérkar szerint Liman irányában hétre, Szeverszk irányában 14-re, Kramatorszk irányában 31-re, Pokrovszk irányában pedig 31-re nőtt a harci bevetések száma.
A vezérkar hozzátette, hogy „az orosz megszállók minden előrenyomulási kísérlete az ukrán védők heves ellenállásába ütközik”.
Magyarország területére hétfőn az ukrán–magyar határszakaszon 5480 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5335 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 24 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – tették hozzá a közleményben.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök május 13-án rendeletet írt alá Andrij Aljeszjejenka, az ukrán Külföldi Hírszerző Szolgálat első helyettes vezetőjének felmentéséről – írja a The Kyiv Independent. Elbocsátását nem indokolta. Helyére egy későbbi rendelettel Oleh Luhovszkij lépett.
Az ukrán Külföldi Hírszerző Szolgálat politikai, gazdasági, katonai, tudományos és technikai szférában gyűjti a hírszerzési információkat, és közvetlenül az elnöknek van alárendelve.
Zelenszkij márciusban nevezte ki Oleh Ivascsenkót a szolgálat vezetőjévé, miután a szolgálat korábbi vezetőjét, Olekszandr Litvinenkót Olekszij Danilov helyére a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkárának választották.
A védelmi erők ellentámadásokat hajtanak végre Harkiv irányában, különösen Volcsanszk közelében, ahol már megerősítették az ukrán védelmet. Erről Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számolt be videóüzenetében – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Ellentámadási akcióink folytatódnak, az irányt megerősítettük, különösen Volcsanszkban és általában a határ menti területeken. Mihail Drapatyij dandártábornok közvetlenül a helyszínen felel ezért az irányért
– fogalmazott az elnök.
Zelenszkij köszönetet mondott a katonáknak, akik egyértelműen a parancsnak megfelelően cselekszenek, tartják a pozícióikat és mindent megtesznek a helyzet stabilizálása érdekében.
Az elnök hangsúlyozta, hogy feladatuk teljesen világos: meghiúsítani az oroszok kísérletét a háború kiterjesztésére.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!