Kevesebb mint egy évtizeddel a labdarúgás legnagyobb korrupciós botránya után egyre inkább halványulni látszik a remény, hogy a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (vagyis a FIFA) megtisztulna a bűnözéstől. A szervezet pénteken esedékes bangkoki kongresszusán a FIFA és elnöke, Gianni Infantino egy sor olyan új szabályt szeretnének lenyomni a tagok torkán, amelyek megkérdőjelezik az intézményesített lopás és hatalmi visszaélések kigyomlálásának érdekében hozott válságintézkedések őszinteségét.
A jelenlegi FIFA-elnök, Gianni Infantino 2015-ben tagja volt annak a reformbizottságnak, amelyik a sporttörténelem egyik legdurvább korrupciós botránya után kísérletet tett arra, hogy a FIFA darabokra tört megbízhatóságának szilánkjait valahogy összeillessze. Annak érdekében, hogy a vizsgálódó hatóságokat elhessegessék és a közvélemény szimpátiáját visszaszerezzék, a változtatások kidolgozásával megbízott testület tagjai egy 12 oldalas jelentésben összegezték a szervezet problémáit, amelyekre konkrét megoldásokat is felvázoltak.
A javaslatok között szerepelt a sportszövetségben zajló döntéshozatal transzparenssé tétele, a kulcsvezetők – köztük az elnök és a regionális szövetségek vezetőinek – hivatali idejének korlátozása, sőt még az elnöki jogkörök megnyirbálása is. Ezenkívül a reformbizottság a FIFA szervezeti felépítésének átalakítását is szorgalmazta. Ugyanis a dokumentum állítása szerint
a szövetség irányításában részt vevő 26 állandó bizottságból 17 teljesen feleslegesen működött.
Azonban Infantinóék arra az apróságra már nem tértek ki a dolgozatban, hogy a testületek megszüntetésére azért van szükség, mert a futball hatalmi piramisának csúcsán ülő személyek saját befolyásuk megtartásának érdekében direkt telepumpálták ezeket a jól fizető bizottságokat egy csomó haszonleső emberrel.
Egyes tisztviselőket a szegénységből emeltek ki, így a hűségük, diszkréciójuk és jóindulatuk a korábbi elnök, Sepp Blatter – és köre – felé garantálva volt. Ezt a politikai hűségen alapú pozícióosztogatást teljes egészében a FIFA fizette – derítette ki a Bloomberg médiavállalat még egy 2015-ös nyomozás során.
A sporttörténelmi jelentőségű botrány 2015-ben robbant a FIFA háza táján. A történet úgy kezdődött, hogy az amerikai nyomozóhatóság, vagyis az FBI rájött, hogy az Egyesült Államok két jelentős műsorelosztó cége rendszeresen lefizeti a FIFA által szervezett labdarúgó-világbajnokság tévés közvetítési jogainak kiosztását elbíráló tisztviselőket. A műsoralkuszok így nem valódi verseny keretében, hanem csalással jutottak a VB közvetítési jogaihoz. A műsorszórási licencet busás áron adták tovább az amerikai tévécsatornáknak. A korrupciós botrány szálai egészen a nemzetközi futballszervezet csúcsáig vezettek. Az ügy nemzetközi nyomozást, több mint kéttucat FIFA-tisztviselő letartóztatását, és a szervezet elnökének, Sepp Blatternek a lemondását eredményezte.
Az alapvetően korrupciós botrány farvizén viszont kezdett kirajzolódni, hogy a műsorelosztó alkuszházak rendszeres „ajándékainál” sokkal komolyabb, rendszerszintű gondok is vannak a Nemzetközi Labdarúgó-szövetségnél. Az akkori oknyomozó riportok által lehozott ügyekből csak hármat kiemelve: a kenőpénz elfogadása és a leszakadó régiók sportinfrastruktúrájának felzárkóztatására szánt pénzek lenyúlása általános jelenség volt a szervezetben, továbbá a gyanú szerint a FIFA szinte minden egyes világbajnokság kiosztásánál kenőpénzt fogadott el a befutó pályázóktól. Oroszország esetében erős a gyanú, Katar nagy valószínűséggel fizetett, Dél-Afrika pedig bizonyítottan kenőpénzzel jutott a 2010-es torna rendezéséhez.
A FIFA-t tehát a saját ügyintézői foglyul ejtették, szervezett bűnözésre használták, és a nonprofit futballszervezet pénzét saját zsebeikbe csorgatták át.
Minden lendület és ígéret ellenére az utóbbi években számos jel utalt arra, hogy az új elnök, Infantino reformtörekvései csupán részleges sikereket hoztak. Miután a FIFA öt évvel ezelőtt kénytelen volt saját ellenőrzése alá vonni az Afrikai Labdarúgó-szövetséget (a CAF-ot), az általuk megrendelt független audit – csak az afrikai szövetség berkein belül – több tízmillió dollárnyi hűtlen kezelést tárt fel.
Azonban a többi kontinens szövetségei sem állnak túl jól a pénzügyi bűncselekmények megakadályozására létrehozott reformok bevezetésében, és a már bevezetettek megőrzésében. Februári sajtóértesülések szerint az UEFA elnöke,
Aleksander Ceferin szerette volna megőrizni 3 millió dolláros (jelenlegi árfolyamon több mint 1 milliárd forintos) éves fizetését, Ezért kezdeményezte, HOGY a hivatalát érintő, jelenlegi 12 éves időkorlátot bővítsék ki az UEFA döntéshozói.
A szabálymódosítást végül sikerült kicsikarnia az Európai Labdarúgó-szövetségtől, de akkora botrány kerekedett a történetből, hogy a szlovén sportvezető is észbe kapott, és bejelentette: 2027-ben már nem tervez újból indulni, csak „tesztelte a tagok hűségét”. Az ázsiai szövetség (AFC) hamarosan szintén a hivatali időkorlát eltörléséről szavaz majd, és valószínűleg ott is át fog menni a kezdeményezés.
A New York Times által megszólaltatott sportszervezeti szakértők rendkívüli módon aggódnak a fejlemények miatt, ugyanis a FIFA-t (és regionális szervezeteit) vezető jelenlegi szakembergárdát kifejezetten arra hatalmazták fel, hogy kitakarítsák a szervezetből a bűnözőket és a szervezeti korrupciót. Véleményük szerint a most módszeresen leépíteni tervezett jogi fékek is ezt szolgálták. Kivezetésük esetén az emberek százmilliói által kedvelt sporttal kapcsolatos minden fontos döntés és hatalom ismét egy maroknyi ember kezében összpontosul majd.
A mandátumkorlát eltörlése olyan lépés, amI egyenesen az autokraták kézikönyvéből származik, akik ilyen eszközökkel érik el, hogy örökké hatalmon maradhassanak – vélekednek a szakértők.
Bár Gianno Infantino ritkán ad interjút, a FIFA-reformok visszavonásával kapcsolatos kérdésekre válaszolva elég ködös érvelésbe kezdett. Szerinte a 2015-ös botrányok óta végrehajtott változtatások a Nemzetközi Labdarúgó-szövetséget „egy mérgező intézményből egy elismert, megbízható és modern testületté alakították át”.
VAGYIS Infantino szerint már nincs szükség a reformokra, mert a FIFA megjavult, megjavították.
A zürichi székhelyű sportszervezet elnöke szerint példamutató kormányzását „több külső szervezet, köztük az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma is elismerte”.
Azonban az amerikai tisztviselők a múlt héten cáfolták Ifantino kijelentését, állításuk szerint soha nem vizsgálták felül a FIFA új szabályait és irányítási normáit, így a korrupciós ügyek nagy részét feltáró ügyészség nyilván nem is állt ki mellettük.
Hivatalunk nem állította, hogy a FIFA bármely jelenlegi reformtörekvése hatékony lenne
– mondta John Marzulli, New York keleti körzetének ügyészségi szóvivője a The New York Timesnak.
A FIFA egyik legfontosabb szervezete a kongresszus, ahová a labdarúgó-szövetség mind a 211 tagországa egy-egy képviselőt delegál – a szabályhozó testület korábban kétévente, 1996 óta évente évente ülésezik. A kongresszus másik feladata, hogy a FIFA elnökét megválassza és a nemzetközi sportszervezet kormányzó testületének, azaz a FIFA tanácsának tagjait kinevezze. A tanácsnak 37 tagja van, az elnök, 8 alelnök és 28, a szövetségek által küldött tanácsnok. Például ennek a szervezetnek a feladata a világbajnokság helyszínének kijelölése. A kormányzó testület viszont bizonyos jogköreit átruházhatja a korábban említett bizottságokra – amelyekből hét darab van. Ezek egyfajta futballminisztériumokként, (vagy például a FIFA etikai bizottságának esetében igazságszolgáltatási ágazatként) működnek. A bizottságok bizonyos dolgokról önállóan dönthetnek, bizonyos ügyekben pedig csak útmutatással látják el a FIFA tanácsát.
Ahogy korábban említettük, a FIFA elnöke kilenc évvel ezelőtt még azon a véleményen volt, hogy az ajándékosztogatásra és szavazatvásárlásra használt bizottságok számát drasztikusan csökkenteni kell. A bizottságok a szervezetirányítás helyett már egyre inkább emlékeztettek egy olyan mecénási programra, amelynek keretében a világ futballtisztviselői – a FIFA költségén – luxusrepülőutakat, ötcsillagos szállásokat és mesés éves fizetéseket élvezhettek, hűségükért és szavazataikért cserébe. Akkoriban 26 ilyen bizottság működött, mára ez a szám csupán hét.
A FIFA most ismét kibővítené ezek számát 35-re. Sőt, Infantino úgy akarja bebetonozni a FIFA feletti uralmát, hogy magához vonná azt a jogot, amivel az elnök ilyen bizottságokat létrehozhat, és abba tisztviselőket nevezhet ki. Ráadásul
A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség azt a látszatot akarja kelteni, hogy az új bizottságokra azért van szükség, mert ezzel a sportág női tagjainak terveznek új pozíciókat létrehozni.
Infantino korábbi jobbkeze, Miguel Maduro már 2017-ben otthagyta a szervezetet, mert szerinte az új vezetőségben nem volt hajlandóság arra, hogy a korrupció hagyományával szakítsanak. A FIFA-elnök növekvő befolyásáról és a hatalmi korlátok módszeres leépítéséről a portugál politikus azt nyilatkozta, hogy ami most tapasztalható, az valójában csak a törvénybe iktatása annak, hogy a sportszervezet végleg elfordult a reformoktól.
Infantino egyre kevesebb és kevesebb kézbe összpontosítja a FIFA lényegi döntéshozatalát. Amellett, hogy saját hivatalának jogkörét kibővítette, jelentős hatalommal ruházta fel a sportszervezetet alkotó hat kontinentális szövetség vezetőjét is. Az elkövetkezendő világbajnokságok helyszínéről ez a hét ember döntött. Mégpedig olyan módon, hogy
a pályázatokat – amELYEket aztán FIFA tanácsa bírál el – direkt úgy írták ki, hogy azoKOn csak egy lehetséges befutó legyen.
A 2030-as torna pályázatánál kikötötték, hogy azt három különböző kontinensen kell tartani (így hogy, hogy nem, a marokkói–spanyol–portugál–argentin–paraguayi–uruguayi rendezés fog nyerni), a 2034-es világbajnokságra pedig azt találták ki, hogy azt csak Ázsiában vagy Óceániában lehet megtartani, és jelentősen előrehozták a pályázatbenyújtási határidőt is. Percekkel a kiírás után már meg is érkezett a győztes pályázat, Szaúd-Arábiáé.
A FIFA tagságának még meg kell szavaznia a 2030-as és 2034-es események házigazdáit. Mivel azonban mindkét tornára csak egy-egy jelölt pályázik, és Infantino mindkét esetben kerek perec kijelentette a preferenciáját, ezek a szavazások már kész ténynek tűnnek.
(Borítókép: A FIFA székháza. Fotó: Harold Cunningham / Getty Images)