Románia továbbra is segíteni fog az ukrajnai menekülteken – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök pénteken, jászvásári (Iasi) sajtótájékoztatóján, melyet az MTI szemlézett. Az Agerpres hírügynökség által idézett román kormányfő elmondta: 84 ezer ukrán állampolgár telepedett le Romániában a háború kitörése óta, sokan közülük gyermekekkel, unokákkal érkező anyák. Tájékoztatása szerint az ukrán gyerekeket sikerült elhelyezni a hazai iskolarendszerben, az anyanyelvükön is tanulhatnak, a képzés szintjétől függetlenül.
A kormányfő emlékeztetett arra, hogy Románia eddig uniós forrásokból fedezte az ukrajnai menekültek támogatását.
Románia továbbra is támogatni fogja Ukrajnát, főleg humanitárius téren, ez így természetes
– mondta Ciolacu, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy nem fognak ismét olyan menekülthullámmal szembesülni, mint a háború elején.
Románia egy évvel ezelőtt, 2023 májusától csökkentette az ukrajnai háború miatt az országban menedéket kereső külföldiek lakhatási és étkezési támogatását, a segélyezés feltételéül pedig megszabta, hogy a menekülteknek munkát kell vállalniuk, valamint gyerekeiket iskolába kell íratniuk.
A 2023-as év végéig tervezett, időközben meghosszabbított rendelkezés értelmében az egyedülálló menekültek havi 750 lej (58 ezer forint), a háború elől menekülő családok pedig havi 2000 lej lakhatási támogatást kaphatnak (korábban kétszer ekkora lakhatási támogatást biztosítottak, de azt a szállásadó kapta). A menekültenként járó havi 600 lejes étkezési támogatást tavaly május óta már csak az első négy hónapra biztosítják.
Romániában az ideiglenes védelmet igénylő ukrajnai menekültek segélyezése csak egy hónapig jár automatikusan, azt követően csak a munkát vállalók – magukat álláskeresőként nyilvántartásba vevők – jogosultak a segélyre.
A támogatás másik feltétele az, hogy amennyiben a menekültek gondozásában kiskorú gyerekek vannak, írassák őket iskolába vagy közösségi oktatási programba. A román határrendészet szerint 2022 februárja óta több mint 8 millió ukrán állampolgár lépett be Romániába. Többségük tovább is utazott, de több mint 158 ezren ideiglenes védelmet, illetve tartózkodási engedélyt kértek és kaptak a román bevándorlási hivataltól (IGI).
A bukaresti kormány ukrán menekültek segélyezésével foglalkozó testületének 2024. február 29-én kiadott jelentése szerint a román nyilvántartásokban szereplő csaknem 47 ezer, ideiglenes védelmet élvező ukrán kiskorú 83 százaléka volt beíratva (romániai tartózkodása idején) a román közoktatási rendszerbe: 11 ezren diákként, 28 ezren pedig (távoktatásban részesülő vagy a romániai tanórákon részt vevő, ám osztályzatban nem részesülő) „hallgatóként”.
A kormányhivatal kimutatása szerint február végén 6600 ukrán állampolgárnak volt érvényes munkaszerződése Romániában, és 21 513 szerepelt álláskeresőként a munkaerő-nyilvántartásban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Telegram-csatornáján közölte, hogy telefonbeszélgetést folytatott Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az egyeztetés alatt a harkivi támadásról is szó esett, valamint, hogy Ukrajnának sürgősen hatékony légvédelemre lenne szüksége.
„Az Orosz Föderáció egyik célja most a nyugat-ukrajnai gázinfrastruktúra, amely veszélyezteti Európa energiabiztonságát” – hangsúlyozta Zelenszkij.
Négyen meghaltak és tizenöten megsérültek egy orosz támadásban a harkivi régióban – közölte a terület kormányzója.
Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint Oleg Szinegubov megerősítette, hogy az orosz támadáskor ukrán civil vállalkozások dolgoztak egy védelmi létesítmény építésén.
Az emberi veszteségek mellett a berendezéseket is találat érte, így több mint 30 millió hrivnya kár keletkezett.
Oroszország továbbra is keleten fokozza a nyomást az ukrán védőkre. Az Unian ukrán hírügynökség szerint a Harkivtól mintegy 45 kilométerre, a Vovcsanszk területein folytatott harcokra ellentámadást indítottak az ukrán erők.
Az oroszok Szumi területén erősítik az állásaikat. Ukrajna arra is figyelmeztet, hogy Oroszország komoly offenzívára készülhet a következő hetekben.
Egy katonai elemző szerint a harkivi támadással az oroszok célja, hogy megpróbálják bevonni a harcokba Kijev korlátozott tartalékait. Az oroszokat ezzel előnyökhöz juttathatná a fő nyári offenzíva megkezdése előtt.
Magyarország területére 2024. május 16-án az ukrán–magyar határszakaszon 6024 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 7345 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – írta meg az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 54 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Ihor Terehov, Harkiv polgármestere közölte csütörtök este, hogy a város „rakétatámadás alatt áll”.
Erről Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója is beszámolt, aki felszólította a lakosokat, hogy vonuljanak a légvédelmi óvóhelyekre. Szinyehubov a Telegramon közölte azt is, hogy áldozatokról nincs hír – írja a Sky News.
Egy helyszínen lévő újságíró az X-en egytucatnyi robbanásról számolt be.
A kijevi vezetés és a külföldi katonai szakértők szerint egy-két héten beindulhat Putyin nyári offenzívája, melynek egyik célpontja épp Harkiv, Ukrajna második legnagyobb városa. Ebben a helyzetben Volodimir Zelenszkij nem hagyja el az országot, minden külföldi útját lemondta.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!