Kedves olvasóink!

Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Több mint félmillió orosz katona tartózkodik Ukrajna területén és a határon;
• Kiderült, hol törhetik át az ukrán védelmet az oroszok, egyre intenzívebben támadnak;
• Elégedetlenek az ukránok Zelenszkijjel, a lakosság fele a választási ígéreteit hiányolja;
• Betörtek az orosz rendszerekbe az ukránok, megbénultak a minisztériumok;
• Lavrov: A francia katonai kiképzők legitim célpontjai lehetnek Oroszországnak;
• Támadásba léphetnek az ukránok, új segélycsomag érkezik az Egyesült Államokból;
• Az ukránok kommentálták Joe Biden békecsúcsról való távolmaradását;
• Áthelyezhetik Kárpátalja kormányzóját;
• Joe Biden megadta az engedélyt, Kijev rögtön lecsapott az orosz területekre;
• Nagyszabású hadgyakorlatot tartanak Kijevben és a Kijevi területen;
• Váratlan veszteség érte Putyint, megszólalt a Kreml.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is! Jó pihenést kívánunk!

Ukrajna visszatéríthetetlen veszteségei „a különleges hadművelet során ötször nagyobbak, mint Oroszországéi” – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a külföldi hírügynökségek vezetőivel szerdán Szentpéterváron tartott találkozón az MTI szerint.

Ha a visszatéríthetetlen veszteségekről beszélünk, akkor az arányuk egy az öthöz

– mondta Putyin, aki szerint az ukrán hadsereg havonta mintegy 50 ezer embert veszít. Úgy vélte, hogy az Ukrajnában megkísérelt totális mozgósítás éppen ezzel függ össze.

A háború kezdete óta körülbelül 210 ezer épület semmisült vagy rongálódott meg Ukrajnában. A New York Times újságírói szakértőkkel együtt elemeztek műholdképeket, és megállapították, hogy ezek az épületek főként a majdnem 1300 kilométer hosszú frontvonal mentén helyezkednek el.

Ez több, mint ha Manhattan egészét négyszer söpörték volna le a föld színéről

– közölte az amerikai lap a Kárpáti Igaz Szó beszámolója szerint. 

Mint írták, néhány helyen Ukrajna úgy néz ki, mint Drezda vagy London a második világháború után, vagy mint a Gázai övezet fél év bombázást követően. A legnagyobb pusztítás Mariupolban történt, továbbá Harkivban is súlyos károk keletkeztek. A cikk szerint legalább 106 kórház és klinika, 109 egyházi objektum, és 708 oktatási intézmény vált a földdé egyenlővé vagy szenvedett jelentős károkat.

Ittas vezetőktől elkobzott járműveket küld Lettország Ukrajnába, hogy ilyen módon is segítse Kijevet az Oroszországgal szemben vívott háborúban.

Az MTI azt írja, hogy a lett rendőrség által lefoglalt járműveket felújítják és átfestik, ezt követően pedig az ukrán hadsereg rendelkezésére bocsátják. Minden hétvégén 30-40 autót juttatnak el Ukrajnába a lett kormány által is jóváhagyott projekt keretében.

Reinis Poznaks, a szállítmányokat koordináló Agendum szervezet alapítója arról tájékoztatott, hogy Lettországban 2022 vége előtt az ittas vezetés csak pénzbírságot vont maga után, de azóta szigorították a vonatkozó jogszabályokat, és már börtönbüntetéssel is sújtható az, aki alkoholfogyasztás után ül volán mögé, és a hatóságok az ittas vezető járművét is elkobozzák.

Az Agendum aktivistái által Ukrajnába szállított járművek nagyjából fele ittas vezetőktől elkobzott autó, más járműveket pedig az ukrán üggyel szimpatizáló adományozók vagy cégek ajánlottak fel. Eddig a szervezet 1500 elkobzott jármű átadását biztosította.

Oroszországban áprilisban éves szinten lassult a kiskereskedelmi forgalom növekedése, és történelmi mélypontra csökkent a munkanélküliség. Az orosz statisztikai hivatal szerdán azt közölte, hogy a kiskereskedelmi forgalom növekedése a márciusi 11,1 százalékos bővülést követően éves szinten 8,3 százalékra mérséklődött áprilisban.

Elemzői várakozások átlagában kevésbé lassuló, 9 százalékos növekedés szerepelt áprilisra. Az idei első négy hónapban 9,9 százalékkal nőtt az orosz kiskereskedelmi forgalom a tavalyi azonos időszakkal összevetve.

Áprilisban éves összevetésben 6 százalékkal nőtt az élelmiszerek, beleértve az italok és dohánytermékek kiskereskedelmi forgalma, szemben a márciusi 7,8 százalékkal. A nem élelmiszerek kiskereskedelmi forgalomnövekedése 10,5 százalékra lassult a márciusi 14,4 százalékról.

Szakértők szerint 4,7 százalékkal, kormányzati előrejelzések szerint pedig 7,7 százalékkal nő idén a kiskereskedelmi forgalom Oroszországban, amikor 6,4 százalékkal bővült tavalyhoz képest.

Ugyancsak a statisztikai hivatal közölte szerdán, hogy áprilisban történelmi mélypontra, 2,6 százalékra csökkent a munkanélküliség a márciusi 2,7 százalékról. Egy éve áprilisban a ráta 3,5 százalék volt. Idén áprilisban a munkanélküliek száma 1 millió 961 ezer volt, 65 ezerrel kevesebb a márciusinál – írta az MTI.

A Vovcsanszk városában (Harkivi régió) végrehajtott műveletek során az „Acél Határőrdandár” katonái négy ellenséges lőállást foglaltak vissza, hat ellenséget megöltek és egyet foglyul ejtettek – jelentette az Ukrán Állami Határőrszolgálat sajtószolgálata, amelynek jelentését az Interfax szemlézte.

A fogolyról kiderült, hogy Oroszország Tveri régiójából származik, 34 éves és lövész. Elmondása szerint fő motivációja, amiért Ukrajnában harcol, az a pénzkeresés, és egysége május 10-én lépte át az ukrán határt Harkiv régióban. Május 12-én egy dróncsapás következtében megsebesült, és az oroszok magára hagyták egy épületben Vovcsanszkban, ahol 21 napig bujkált az ukrán védők elől

– áll a közleményben.

A külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy az orosz hadsereggel ellentétben az ukrán katonák a nemzetközi joggal összhangban bánnak a foglyokkal.

Orosz légi és tüzérségi csapások semmisítettek meg az ukrán Horticja hadműveleti-stratégiai csoporthoz és az idegenlégióhoz tartozó fegyver- és hadfelszerelés-raktárakat – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint az orosz hadsereg az elmúlt napon hatból öt frontszakaszon előrenyomult, és 12 ukrán ellenrohamot vert vissza, közülük hetet Harkiv megyében. A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek csaknem 1600 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezési vonal mentén.

A védelmi minisztérium a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett három harckocsit, 12 páncélozott harcjárművet, köztük egy amerikai Strykert, két amerikai M113-as páncélozott szállítójárművet, egy amerikai M109-es Paladin és egy német Panzerhaubitze 2000-es önjáró, valamint négy amerikai M777-es és egy M198-as vontatott tarackot, HIMARS és Vilha sorozatvetők tíz rakétáját, két francia HAMMER irányított légibombát, két Patriot légvédelmi rakétát, továbbá 55 drónt.

A háborús bűnösök bűnhődni fognak.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Zaporizzsja megyei Zlatopilban ukrán tüzérségi tűzben életét vesztette egy ötéves gyerek, és további 11 civil megsebesült. A Kurszk megyei Gorgyejevkában ukrán pilóta nélküli repülőszerkezet talált el egy teherautót, megsebesítve a vezetőt.

Egy donyecki bíróság a távollétében 14 év fegyházra ítélte Mark John Ayres brit állampolgárt, amiért „zsoldosként” szolgált az ukrán hadsereg oldalán. Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) szerdai közlése szerint Ayres 2022 márciusában érkezett Ukrajnába, ahol az Azov nacionalista alakulathoz csatlakozva két évig harcolt.

Az orosz belügyminisztérium körözést adott ki Sarah Ashton-Cirillo amerikai újságíró, az ukrán területvédelmi erők egykori szóvivője ellen. A tárca nem közölte, hogy miért kívánja elfogni a gyanúsítottat. A RIA Novosztyi hírügynökség emlékeztetett rá, hogy Ashton-Cirillo korábban egy videóban orosz újságírókat és tisztviselőket fenyegetett meg azzal, hogy a „háborús bűnösöket” a konfliktus befejezése után meg fogják büntetni.

Egy moszkvai kerületi bíróság szerdán 50 ezer rubeles (mintegy 200 ezer forintos) pénzbírsággal sújtotta Hosszija Hidari iráni állampolgárt közigazgatási szabálysértés címén, az orosz hadsereg lejáratása miatt. Hidari nyilvános helyen olyan pólót viselt, amelynek ujján Ukrajna címere, az elején pedig a zászlaja volt. A RIA Novosztyi hírügynökség szerint ez volt a maximálisan kiszabható bírság az orosz fegyveres erők lejáratására irányuló nyilvános akciókról rendelkező törvénycikkely első része alapján.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatalos látogatásra érkezett Katarba, ahol az Oroszország által illegálisan kitoloncolt ukrán gyermekek hazatéréséről és a kétoldalú együttműködésről tárgyal a katari vezetővel – számolt be az Interfax.

Katarba érkeztem, hogy megbeszéléseket folytassak barátommal, Őfelsége Tamím bin Hamád al-Tání sejkkel. Katar segít Ukrajnának az Oroszország által elhurcolt gyermekek hazatérésében. Beszélni fogunk ennek a munkának a folytatásáról mind az ukrán gyermekek hazatéréséért létrehozott nemzetközi koalíció, mind a békecsúcs keretében, ahol ez a téma is napirenden van

– közölte az elnök a Telegram-csatornáján.

Zelenszkij szerint Katar is aktívan részt vett a békecsúcs előkészítésében, és a Közel-Kelet egyik hangadójává kell válnia az emberek hazatérése, a globális élelmiszer-, nukleáris és energiabiztonság érdekében.

Az ukrán elnök elmondása szerint számos kétoldalú gazdasági és biztonsági kérdést kíván megvitatni a katari emírrel.

Magyarország – a kormány döntése alapján – 37,2 millió forint értékű egészségügyi felszerelést juttatott el Ungvárra a készleten lévő tartalékokból az ottani kórházban kezelt sebesült katonák gyógykezelésére.

A lélegeztetőgépeket, fecskendős infúziós pumpákat és injekciós gyógyszereket tartalmazó szállítmányt Bacskai József ungvári magyar főkonzul adta át a megye vezetőinek, illetve a Novák Endre megyei klinikai kórház főorvosának.

A diplomata elmondta, hogy idén késő tavasszal kért Magyarországtól egészségügyi felszereléseket a hadseregnek Viktor Mikita, Kárpátalja kormányzója, és Magyarország kormányának döntése értelmében a tartalékalapból kielégítették ezt az igényt.

Jacina György, a Novák Endre megyei klinikai kórház főorvosa elmondta, hogy az adomány teljes egészében helyben marad, és a sebészeti osztályon kezelt civil páciensek és sebesült katonák ellátásának minőségét fogja javítani – adta hírül az MTI.

Andrij Demcsenko, az Ukrán Állami Határőrszolgálat (DPSZU) szóvivője az Egyesült Államok ukrajnai nagykövetségének a kettős állampolgársággal rendelkezők kiutazási tilalmáról szóló közleményére reagálva elmondta: attól, hogy Ukrajna állampolgárai egy másik ország útlevelével is rendelkeznek, továbbra is elsősorban Ukrajna állampolgárainak tekintendők, akiknek megvannak a jogai és a kötelezettségei – írja a kiszo.net. 

Az a különféle forrásokon terjedő megfogalmazás, hogy a kettős állampolgárságú ukránokat most nem engedik ki az országból, finoman szólva is helytelen. Hiszen Ukrajnában tilos a kettős állampolgárság

– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ezek a normák korábban is érvényben voltak. 

A szóvivő kiemelte kommentárjában, hogy a fenti állampolgárokat nem szabad összetéveszteni azokkal, akik tartósan „Ukrajnán kívül élnek, és akiknek az okmányaiban szerepeltek az állandó lakóhelyre történő kiutazásra vonatkozó megfelelő jelzések, valamint bélyegzők, illetve megtörtént az állandó konzuli nyilvántartásba vétel Ukrajna külföldi diplomáciai intézményeinél”. 

Fontos megjegyezni, hogy esetükben a korábban engedélyezett határátlépés június 1-től jogszabályváltozással korlátozódott.

Az igazságügyi minisztérium új kezdeményezésének keretében eddig több mint 600 elítélt csatlakozott a fegyveres erőkhöz. Az Ukrán Fegyveres Erők 32. dandár harckocsi-századának 34 éves parancsnoka, Dmitro Balabuha szerint ezek az emberek különösen motiváltak és morálisan felkészültek a hadsereg szolgálatára.

A srácok nagyon motiváltak, többségüknek egy év letöltendőjük maradt. Vannak, akik kifejezetten szeretnének a fegyveres erőknél szolgálni, és ezt még a háború elején jelezték

– idézi a kiszo.net a parancsnokot.

Elmondása szerint amikor a kolóniában élőkkel kommunikál, azonnal „leveszi róluk a rózsaszín szemüvegüket”, és elmagyarázza nekik, hogy a katonai szolgálat rendkívül veszélyes. A katonai parancsnok szerint amennyiben megfelelő kiképzést kapnak, ezek a mozgósított emberek kiváló eredményeket érhetnek el, mert készen állnak a kihívásokra.

Csökkent az orosz szolgáltatóipar teljesítménye májusban, először jegyeztek fel zsugorodást 2023 januárja óta, írja az MTI.

Az S&P Global gazdaságkutató intézet szerdán ismertetett felmérése szerint az oroszországi szolgáltatószektor üzleti aktivitásának alakulását jelző mutató 49,8 pontra süllyedt májusban az áprilisi 50,5 pontról.  

A BMI 50 pont feletti értéke a vizsgált gazdasági tevékenység teljesítményének növekedését, 50 pont alatti értéke pedig a zsugorodását jelzi.

Az orosz szolgáltatóipari beszerzésimenedzser-index (BMI) májusig 15 egymást követő hónapban állt 50 pont felett, ebben az időszakban a legmagasabb szintje 58,1 pont volt, amit tavaly márciusban ért el. Az idei évet 55,8 ponttal indította.

Májusban az ágazatra nyomást gyakorolt a visszafogott kereslet és az ügyfelek gyengülő vásárlóereje, miközben a vállalati költségek gyorsuló ütemben nőttek a magasabb szállítási költségek, a megemelkedett beszállítói árak és a növekvő munkabérek hatására.

A megnövekedett költségteher arra kényszerítette a cégeket, hogy az elmúlt három hónap leggyorsabb ütemében emeljék eladási áraikat, amivel a cégek igyekeztek a költségeket áthárítani az ügyfelekre.

A lassuló kereslet ellenére a cégek májusban folytatták a munkaerő felvételét, bár három hónapja a legkisebb ütemű volt a növekedés.

Májusban az oroszországi szolgáltatószektor vállalatainak 12 havi üzleti várakozásai javultak.

A szolgáltatóipari és a hétfőn ismertetett feldolgozóipari adatok összesítésével képzett májusi kompozit BMI 51,4 pontra mérséklődött az áprilisi 51,9  pontról. A mutató tavaly február óta, immár tizenhatodik hónapja 50 pont felett mozog, az orosz gazdasági teljesítmény bővülését jelezve, azonban a növekedés mértéke májusban volt a legkisebb az utóbbi tizenhat hónapban.

A lengyel gazdák egy csoportja ismét lassítja a forgalmat a Hrebenne–Jahotyin lengyel–ukrán határátkelőn. A lengyel sajtó arról ír, hogy az akció már kedden megkezdődött, és csütörtök estig tart.

Az MTI információi szerint a földművesek az ukrán mezőgazdasági termékek behozatala ellen tiltakoznak, és szolidaritásukat fejezték ki a keddi brüsszeli tiltakozó akcióval is, amelyen több európai országból érkezett gazdák – köztük a lengyelek is – az Európai Unió zöldmegállapodása ellen tüntettek. 

Nem akadályozzák viszont a humanitárius és katonai szállítmányokat, valamint a gyorsan romló árut szállító kamionok és a buszok forgalmát sem.

A tiltakozás a hatóságok beszámolói alapján egyelőre nem okozott nagyobb közlekedési zavarokat, egyéb incidens sem történt. 

A lengyel gazdák február eleje óta folytatnak országos tiltakozást a közutakon az EU zöldmegállapodása és az ukrán mezőgazdasági termékek behozatala ellen. A határátkelők blokádja április végéig szintén részét képezte a tiltakozásnak, azóta az első ilyen akció a mostani tiltakozás.

Május 4-én Moszkva belvárosában őrizetbe vettek egy iráni turistát, mert egy Balenciaga pulóvert viselt, amelyen az ukrán zászló és háromágú szigonyok voltak láthatóak, valamint egy felhívás a kitelepített ukránok megsegítésére – írja az Ukrinform.

A 30 éves turistát az orosz hadsereg „lejáratásával” vádolták meg. A bíróság később bűnösnek találta és 50 ezer rubel pénzbírságra ítélte.

A Balenciaga ruhamárka 2022-ben csatlakozott a United24 platformhoz, amely Ukrajnának gyűjt segélyeket, majd a márka ukrán szimbólumokkal ellátott pulóvereket kezdett gyártani, melyek eladásokból származó összes nyeresége a United24 platformhoz kerül, hogy segítse a kitelepített ukránokat.

Távirányítású elektromos hordágyakat láthatunk hamarosan az ukrán hadszíntéren – írja a Sky News.

A Dmitro Mamonov által tervezett járművet a múlt héten mutatták be.

Meghalt egy ötéves gyermek az Ukrán Fegyveres Erők ágyúzása következtében a Zaporizzsja megyei Novozlatopolban – számolt be Jevhen Blatszkij, a terület kormányzója Telegram-csatornáján. 

A kormányzó posztjában azt írta, 11 ember súlyosan megsérült, egy ötéves gyermek pedig a kórházban belehalt sérüléseibe, miután az Ukrán Fegyveres Erők ágyúval támadta Novozlatopol falut. 

Jevhen Blatszkij hozzátette: a megye támogatást nyújt az elhunyt gyermek hozzátartozóinak.

Az orosz legfelsőbb bíróság szerdán elutasította Borisz Kagarlickij szociológus és aktivista fellebbezését a „terrorizmus igazolásának” vádjával kiszabott ötéves börtönbüntetése ellen – írja a The Guardian.

A 65 éves férfi régóta politikai disszidens, és többször felszólalt az ukrajnai konfliktus ellen.

A Borisz Kagarlickij szabadon bocsátását követelő petíciót a világ minden tájáról értelmiségiek és politikusok írták alá, köztük Naomi Klein kanadai író, Jeremy Corbyn volt brit munkáspárti vezető és Jánisz Varoufakisz volt görög pénzügyminiszter.

Több mint 800 gyermeket öltek meg Oroszország ukrajnai háborújának 2014-es kezdete óta, köztük legalább 551-et a teljes körű invázió során – mondta Andrij Kosztyin főügyész június 4-én a The Kyiv Independent beszámolója szerint.

Kosztyin szerint legalább 1368 gyermek is megsérült a totális háború következtében.

Oroszország agressziós háborúja elképesztő áldozatokat követelt Ukrajna civil lakosságától. Az ENSZ áprilisban közölte, hogy csaknem 11 ezer civil halálát és több mint 20 500 sebesültet regisztrált. A tényleges szám valószínűleg magasabb, mivel Oroszország megakadályozza a független megfigyelést a legsúlyosabb pusztítást elszenvedett megszállt területeken, például Mariupolban.

Június 4-én az orosz csapatok 22 várost és falut támadtak meg Herszon régióban, egy civil meghalt, nyolc másik megsebesült – írja az Ukrinform.

Ezt Olekszandr Prokudin, a herszoni területi katonai közigazgatás vezetője közölte a Telegramon közzétett bejegyzésében.

A támadók célba vettek egy oktatási intézményt, egy kollégiumot, egy irodaépületet, egy vendéglátóipari létesítményt és üzleteket. Egy gázvezeték, nyolc magánház, autóbuszok és személygépkocsik is megrongálódtak.

Egy ember meghalt, nyolc másik pedig megsebesült az orosz agresszió következtében

– írta Olekszandr Prokudin.

Az oroszok megtámadták Dnyiprót, továbbá megrongáltak egy infrastrukturális létesítményt Nyikopolban – írja az Ukrajinszka Pravda.

Öt magánház, három melléképület és egy villanyvezeték is sérült, de áldozatok nem voltak. 

Az este az agresszor Nyikopolt vette célba. A terror reggel folytatódott. A megszállók kamikazedrónokkal támadták a várost, nehéztüzérséggel is lőttek

–  írta Szerhij Liszak, a terület katonai adminisztrációjának vezetője a Telegramon.

Ukrajna németországi nagykövete arra kérte a nyugati országokat, hogy légvédelmi rendszereikkel segítsék Ukrajna nyugati területeit.

Olekszij Makejev hangsúlyozta, hogy az ENSZ alapszabálya szerint agresszió esetén a megtámadott ország védekezhet, más országoknak pedig joguk van segíteni a megtámadott országot. 

Ez a segítségnyújtás nem ismer határokat, az egyetlen kivétel a tömegpusztító fegyverek használata

– emelte ki a diplomata RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség szerint, majd hozzátette: a légvédelmi rendszerek használata még nem jelenti azt, hogy az országok közvetlenül részt vennének a konfliktusban.

A képviselő példaként említette, hogy Izrael partnerországai vadászgépekkel segítik az országot az iráni drónok elleni védekezésben. 

Nagy a pánik Ukrajnában, miután Harkiv közelében eltűntek az Ukrán Fegyveres Erők drónos felderítőcsapatának fegyveresei, akiket „Magyar Madaraiként” emlegetnek – írja az MK.ru.

A lap meg nem nevezett Telegram-csatornákra hivatkozva azt írja, hogy az Ukrán Fegyveres Erők parancsnoksága május végén szállította át a Lipci község területére a csapatot, de alig néhány nappal később annak vezetője, Bródi Róbert és „madarai” eltűntek, és azóta sem tudnak velük kapcsolatot létesíteni.

A Kreml-közeli lap szerint „a nacionalisták próbálják kideríteni, mi baja lehet az egységnek és vezetőjének, a Kijevben ülő moderátorok azonban könyörtelenül betiltják a »gonosz« információkat”.

Az ukrán sajtóban egyelőre semmilyen információ nem jelent meg a csapat eltűnéséről.