Ukrajna befejezte az európai és tengerentúli partnerországok által biztosított F–16-os vadászrepülőgépek pilótáinak és mérnökeinek kiképzését – írja az Ukrajinszka Pravda.
Több szakaszunk van. Valójában mindegyik tele van. Az első szakasz a szárazföldi képzés és a nyelvtanfolyamok. A második szakasz a könnyű repülőgépeken való képzés, a harmadik szakasz pedig már közvetlenül az F–16-on, ez az utolsó szakasz. Számos bürokratikus eljárás és technikai nüansz maradt hátra. A lehető leggyorsabban várjuk a gépeket
– mondta Ilija Jevlas, a légierő kommunikációs osztályának vezetője.
Jevlas hangsúlyozta, Ukrajna elvárja partnereitől, hogy folytassák az ukrán szakemberek kiképzését.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is! Jó pihenést kívánunk!
Óriási szerencséje volt egy orosz harckocsizó csapatnak valahol az ukrán fronton: telibe találta őket egy ukrán drón, de nagyon úgy néz ki, hogy a lángoló harckocsival vissza tudtak vonulni, és megúszták élve a kalandot – írja a Portfolio.
Mint írják, az ukrajnai háború „sztárfegyverei” mindkét oldalon az olcsó és egyszerű FPV-drónok: ezek a VR-szemüveggel vezérelt, többnyire páncéltörő vagy repesz-romboló robbanófejjel felszerelt eszközök hatalmas veszteségeket okoznak a frontvonalon. Harcjárművek ellen is hatásosak: főleg védekező műveletek során jönnek jól ezek az eszközök.
Most friss felvétel jött az ukrajnai frontról, melyen egy olyan orosz harckocsi látható, amit telibe talált egy ukrán FPV-drón. A T–90M típusú harcjármű lángra is kapott, de sikeresen vissza tudtak vonulni, a legénység úgy irányította a tankot, hogy a kerekek, lánctalp lángokban állt
– áll a cikkben.
A szerző szerint minden jel arra mutat, hogy a legénység túlélte az ukrán drónnal való találkozást, ezzel kifejezetten szerencsésnek mondhatják magukat. Oroszország eltérő becslések szerint már legalább 2-3 ezer harckocsit vesztett az általuk „különleges műveletnek” nevezett háború során.
Az ukrán hatóságok őrizetbe vettek egy kijevi lakost, aki pénz fejében szervezte meg katonakorú férfiak illegális átkelését az ukrán–magyar határon – írja az Ukrajinszka Pravda.
A nyomozás szerint a magánvállalkozóként dolgozó férfi találkozott egy pokrovszki lakossal a Donyecki területen, és felajánlotta segítségét a Magyarországra való távozásra.
Az üzletember 15 ezer euróra becsülte szolgáltatásait. A gyanúsított terve szerint a hadkötelesnek át kellett volna kelnie a Tiszán
– áll az ügyészség közleményében.
„Tervének megvalósítása közben a férfi találkozott egy ügyféllel Poltava városában. A saját autójával ment vele a Kárpátontúli területre. Huszt városába érkezve a szállító megkapta a megbeszélt pénzösszeget. Ezt követően egy másik ügyfelet is felvett, aki már másodszor próbált meg elmenekülni az országból. Az érintettek a tervezett átkelés helyére, a hegyvidéki terepre kényelmesebb személygépkocsival mentek” – írták.
A rendfenntartók végül a folyópart felé vezető úton fogták el. Az embercsempészt a letartóztatást követően őrizetbe vették, 908 400 hrivnya (8,2 millió forint) óvadék letétele mellett szabadulhat.
A fegyveres erők korszerűsítése a legfontosabb kérdés Oroszország számára – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon pénteken tartott beszédében.
Putyin hangot adott véleményének – írja az MTI –, miszerint valóságos verseny folyik az országok között a szuverenitásuk megerősítéséért. Azt hangoztatta, hogy az államok jövője és fejlettségi szintje közvetlenül attól függ, hogy hogyan lesznek képesek „válaszolni a globális kihívásokra”, és hogyan tudják „kihasználni versenyelőnyeiket”.
Az elnök egyebek között elmondta, hogy az orosz gazdaság növekedési üteme meghaladja a globális átlagot. A Világbank adataira hivatkozva azt mondta, hogy Oroszország a vásárlóerő-paritáson számított GDP alapján a világ negyedik legnagyobb gazdaságává vált, megelőzve Japánt.
Az államfő szerint Oroszország minden akadály ellenére továbbra is a világkereskedelem egyik legfontosabb szereplője, kereskedelmi forgalmának háromnegyedét a baráti országok adják. Beszámolója értelmében a gazdasági kapcsolatok Ázsiával 60 százalékkal, Afrikával 69 százalékkal, Latin-Amerikával pedig 42 százalékkal erősödtek.
Elmondta, hogy az orosz export „toxikus” valutákban történő elszámolásának aránya a felére csökkent, míg a rubel részesedése a tranzakciókban növekszik, megközelítve a 40 százalékot. Célként nevezte meg, hogy az import szintjét ne korlátozások, hanem a hazai termelés növekedése révén a GDP 17 százalékára csökkentsék. A keleti térség vasútihálózat-fejlesztését az egyik legfontosabb feladatnak nevezte az új piacok kiépítése érdekében. Célul tűzte ki, hogy 2030-ra a térség szállítási kapacitása érje el a 210 millió tonnát.
Aktívnak nevezte a magánbefektetéseket az orosz gazdaságban. Elmondta, hogy közel 30 millió lakossági befektető van, és az összesített vagyonuk több mint 9 billió rubelt tesz ki. Elmondta egyebek között, hogy Oroszországban a munkanélküliség áprilisban 2,6 százalékra csökkent, és most már nem az a fő kérdés, hogy „hol találunk munkát”, hanem az, hogy „hol találunk munkaerőt”. Közölte, hogy az IT-cégek számára 2030-ig 5 százalékos kedvezményes nyereségadókulcsot vezetnek be.
Meghaladta a 4,2 milliárd eurót az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által a háború kezdete óta Ukrajnának nyújtott finanszírozások értéke – írja az MTI.
A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának támogatására 1991-ben életre hívott londoni pénzintézet pénteki tájékoztatása szerint a bank elnöke, Odile Renaud-Basso a felső vezetés több más tagjával együtt a héten Kijevbe látogatott, ahol Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel memorandumot írt alá egy energiabiztonsági sürgősségi programról.
Ennek a programnak az ukrán állami energiaipari szektor legnagyobb vállalatai – köztük az Ukrenergo, az Ukrhidroenergo és az Ukrnafta – lesznek a kedvezményezettjei.
A memorandum tartalmazza azt is, hogy az EBRD több mint 300 millió euró finanszírozást nyújt az ukrajnai áramtermelő létesítmények és a villamosenergia-termelési infrastruktúra helyreállítására, új áramtermelő kapacitások létesítésére, és annak biztosítására, hogy Ukrajna egész területén stabil, szünetmentes áramellátást lehessen fenntartani.
A pénzintézet pénteki londoni tájékoztatása szerint az ukrán energiaipari infrastruktúra ellen végrehajtott legutóbbi támadások nyomán az EBRD elkezdte jövőbeni finanszírozási programjainak átdolgozását annak érdekében, hogy több forrás jusson az ukrajnai energiaipari beruházásokra. A bank londoni központja a több mint 300 millió eurós új energiaipari finanszírozás pénteki bejelentésével egy időben közölte, hogy ezzel a programmal átlépte a 4,2 milliárd eurót a háború kezdete óta Ukrajna számára hozzáférhetővé tett EBRD-folyósítások értéke.
Az EBRD – Ukrajna legnagyobb intézményi befektetője – az orosz invázió kezdete után nem sokkal legalább 3 milliárd eurós finanszírozási programot hirdetett meg Ukrajna számára a 2022–2023-as időszakra, de az ukrán reálgazdaságnak folyósított EBRD-támogatások értéke már tavaly októberben elérte ezt a kitűzött célt.
A pénteki tájékoztatásban a pénzintézet felidézi, hogy a részvényes országok és szervezetek alkotta kormányzótanács tavaly decemberben jóváhagyta az igazgatóság által az ukrajnai támogatási programok folytatására kért 4 milliárd eurós tőkeemelést.
A december 31-én életbe lépett tőkeemelés nyomán a bank befizetett alaptőkéje 34 milliárd euróra emelkedett. A tőkeemelés az EBRD számításai szerint lehetővé teszi, hogy a bank a háborús időszakban éves szinten hozzávetőleg 1,5 milliárd eurót, az újjáépítés megkezdése után évente 3 milliárd euróig terjedő finanszírozást nyújtson Ukrajnának.
Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy június 1. és 7. között – válaszul az orosz energetikai létesítmények elleni támadásokra – az orosz hadsereg 27 csoportos csapást hajtott végre földi, légi és tengeri indítású precíziós fegyverekkel, valamint drónokkal.
A csapások az ukrán energiaszektor és a hadiipar létesítményeire, fegyver- és lőszerraktárakra, személyzet nélküli hajók tárolóhelyeire, valamint ukrán katonai egységek és külföldi „zsoldosok” ideiglenes állomáshelyeire irányultak, és Moszkva sikeresnek minősítette őket.
A tárca szerint az orosz hadsereg az elmúlt hét folyamán hatból öt frontszakaszon előrenyomult, elfoglalva a Donyecki régióban lévő Umanszke és Paraszkovjivka települést, visszaverve 86 ukrán ellenrohamot. A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek több mint 11 ezer katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezési vonal mentén. A héten 27 ukrán katona adta meg magát (e számokat – akárcsak az ukránok által közölt orosz veszteségeket – nem lehet hiteles, független forrásból ellenőrizni).
Az orosz védelmi minisztérium a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett egy német Gepard önjáró légvédelmi rendszert, két MiG–29-es és egy Szu–25-ös repülőgépet, 11 harckocsit, köztük egy amerikai Abramst, 68 páncélozott harcjárművet, két Tocska–U operatív-harcászati rakétát, két, földi célok megsemmisítésére átalakított Sz–200-as légvédelmi rakétát, 17 francia HAMMER irányított légibombát, három Patriot légvédelmi rakétát, HIMARS, Vampire és Vilha sorozatvetők 93 rakétáját, három Neptun hajóelhárító rakétát, továbbá 424 drónt.
Mint korábban megírtuk, egy ukrán rakétacsapás nyomán összeomlott pénteken egy négyemeletes lakóépület lépcsőháza Luhanszkban. Az MTI a helyi hatóságokra hivatkozva arról számolt be, hogy legkevesebb hárman életüket vesztették az akcióban, továbbá 22-en megsebesültek, és többen a romok alatt rekedtek.
A városban a támadásnak összesen 35 sebesültje volt, köztük három gyerek. Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy az ukrán hadsereg öt amerikai ATACMS rakétát lőtt ki a városra, ezekből négyet a légvédelem lelőtt. A megmaradt rakéta két többemeletes lakóházban okozott pusztítást. Károk keletkeztek még két iskolában, három óvodában és az egyetem egyik épületében is.
A Belgorodi területi Novopetrovka községben egy nő életét vesztette, két férfi pedig megsebesült dróntámadás következtében, Prileszje településen egy nőt sebesített meg ukrán belövés. A helyi hatóságok más, orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területekről és az Ukrajnával határos orosz régiókból is jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Csütörtök délután az orosz hadsereg rakétatámadást intézett egy családi ház ellen a Poltavai területen – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az oroszok a polgári infrastruktúrát bombázták a Poltavai járásban
– közölte Filip Pronin, a Poltavai terület kormányzója.
Előző nap a légierő egy, Szumi megyén keresztülhaladó rakétára figyelmeztetett Poltava megye irányába.
Később Pronin arról számolt be, hogy egy nőt mentettek ki az elpusztult épület romjai közül, akit súlyos állapotban szállítottak kórházba. A kormányzó szerint a rakéta törmeléke megrongálta a környező házakat. Jelenleg is zajlik a mentőakció.
Ukrajna befejezte az európai és tengerentúli partnerországok által biztosított F–16-os vadászrepülőgépek pilótáinak és mérnökeinek kiképzését – írja az Ukrajinszka Pravda.
Több szakaszunk van. Valójában mindegyik tele van. Az első szakasz a szárazföldi képzés és a nyelvtanfolyamok. A második szakasz a könnyű repülőgépeken való képzés, a harmadik szakasz pedig már közvetlenül az F–16-on, ez az utolsó szakasz. Számos bürokratikus eljárás és technikai nüansz maradt hátra. A lehető leggyorsabban várjuk a gépeket
– mondta Ilija Jevlas, a légierő kommunikációs osztályának vezetője.
Jevlas hangsúlyozta, Ukrajna elvárja partnereitől, hogy folytassák az ukrán szakemberek kiképzését.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jövő héten Németországba látogat, hogy kedden és szerdán részt vegyen az Ukrajna helyreállításáról szóló konferencián Berlinben – írja az Ukrajinszka Pravda.
A berlini utazás során Volodimir Zelenszkij várhatóan a Bundestagban is beszédet mond. Bár Zelenszkijnek nem ez lesz az első berlini látogatása a háború kezdete óta, ez lesz az első alkalom, hogy személyesen szólal fel a Bundestagban. Ehhez a képviselőknek rendkívüli ülésre kell összegyűlniük.
Az ukrán elnök feleségével, Olena Zelenszkával egyetemben jelenleg Franciaországban tartózkodik, hogy részt vegyen a Omaha partszakaszon rendezett ünnepségen a szövetségesek normandiai partraszállásának 80. évfordulója alkalmából.
A látogatás programja szerint Volodimir Zelenszkij franciaországi tartózkodása alatt beszédet mond a francia parlament alsóházának a Nemzetgyűlés emelvényéről, valamint számos magas rangú francia politikussal folytat megbeszéléseket.
Joe Biden amerikai elnök pénteken találkozott volna Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Párizsban, miközben az ukrán hadsereg az Oroszországgal vívott háború kezdeti hetei óta a legnehezebb napokat éli át, és felkészül arra, ami a tisztviselők szerint „kemény nyarat” jelent – írta meg az ABC.
Az Egyesült Államok mintegy 225 millió dolláros katonai segélyt küld Ukrajnának – közölték amerikai tisztviselők csütörtökön. „Az új csomag a High Mobility Artillery Rocket System, azaz HIMARS, valamint aknavető rendszereket, és egy sor tüzérségi fegyverhez tartozó lőszert tartalmaz – közölték a tisztviselők.
Az Egyesült Államok Kijev messze legnagyobb támogatója, Ukrajna pedig megpróbálja elhárítani az ország keleti területein zajló intenzív orosz offenzívát, amely az ukrán határ menti Harkiv és Donyeck régiókra összpontosul, de ukrán tisztviselők szerint szélesebb körre is kiterjedhet, mivel Oroszország nagyobb hadserege igyekszik kihasználni az előnyét.
Az orosz hadsereg igyekszik kihasználni Kijev lőszer- és csapathiányát a mintegy 1000 kilométeres frontvonal mentén.
Ez a fegyverhiány azután következett be, hogy az amerikai katonai segélyt hat hónapig függőben tartották a kongresszusban, mielőtt Biden áprilisban aláírta az Ukrajnának szánt 61 milliárd dolláros katonai segélycsomagot.
Oroszország legutóbbi támadásai és az ukrán hadsereg megtorpanása közepette néhány NATO-szövetséges, köztük az Egyesült Államok, a múlt héten azt mondta, hogy engedélyezné Ukrajnának, hogy az általuk Kijevnek szállított fegyvereket korlátozott támadások végrehajtására használja Oroszországon belül. Ez a lépés dühös választ váltott ki a Kremlből, amely arra figyelmeztetett, hogy Európa második világháború óta legnagyobb konfliktusa kicsúszhat az irányítás alól.
Biden és Zelenszkij csütörtökön az észak-franciaországi Normandiában részt vett a D-nap 80. évfordulójának ünnepi eseményein, olyan európai vezetőkkel együtt, akik támogatták Kijev erőfeszítéseit a háborúban. Biden ígéretet tett arra, hogy „nem fogunk elsétálni” Ukrajnától, egyenes vonalat húzva az „Európa náci uralom alóli felszabadításáért folytatott harc és az orosz agresszió elleni mai háború között”.
Az MTI beszámolója szerint Joe Biden eközben
elnézést kért az ukrán néptől a hónapokon át tartó késlekedésért a Kijevnek szánt támogatásokkal kapcsolatban.
Zelenszkij köszönetét fejezte ki „a rendkívüli támogatásért”, hozzátéve: hazája továbbra is számít Washingtonra, példaként pedig a második világháborút említette, amikor az Egyesült Államok „segített emberi életeket megóvni, megóvni Európát”.
Ukrajna a Kreml erői elleni harcot a nyugati demokratikus szabadság és az orosz zsarnokság közötti összecsapásként mutatja be. Oroszország azt állítja, hogy csak a NATO katonai szövetség fenyegető keleti terjeszkedése ellen védekezik.
A luhanszki orosz hatóságok közlése szerint Ukrajna támadást indított a város ellen – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az orosz erők délelőtt 11 órakor jelentették a robbanásokat, elmondásuk szerint azonban az orosz légvédelmi rendszer jól működött, és mind a hat ATACMS rakétát lelőtte. Ezt követően a megszálló hatóságok mégis egy lakóház bejáratának összeomlásáról számoltak be.
Oleh Liszohor, a Luhanszki terület kormányzója szerint az ukrán erők már reggel heves tűz alá vették az oroszok által megszállt várost. Közleményében arról írt, hogy a robbanások azon a területen dördültek, ahol a laktanya és az üdülő található.
A régió kormányzója egy rövid videót is megosztott a robbanásról.
Magyarország és a Vatikán álláspontja egybevág a háború és a béke kérdésében, mindkét fél a mielőbbi ukrajnai béketeremtést támogatja – húzta alá Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Vatikánvárosban.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint – amelyet az MTI ismertetett – Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Paul Richard Gallagher szentszéki külügyminiszterrel folytatott egyeztetését követően arról számolt be, hogy elsősorban az ukrajnai háborúról volt szó, és ezúttal is megerősítést nyert, hogy Magyarország és a Vatikán meglátása egybeesik a kérdésben, mind a két fél a mielőbbi béketeremtésre helyezi a hangsúlyt.
Egyetértettünk abban, hogy a békéhez ma igen komoly bátorságra van szükség, mert jól láthatóan a békét akarókat, a békéért dolgozókat és a békepárti politikusokat elképesztő nyomás éri
– jelentette ki, hozzátéve, hogy ennek a nyomásnak van egy fizikai, egy politikai és egy jogi eszköztára is.
„A jogi eszköztárat láthatóan Donald Trumppal szemben vetik be az Atlanti-óceán túloldalán. A fizikai eszköztárat – sajnos láthattuk az északi szomszédunkban – a Robert Fico miniszterelnök elleni merénylet során vetették be. A politikai eszköztárat pedig velünk szemben próbálják alkalmazni, amikor például arról beszélnek, hogy az Európai Unióban vegyék el a szavazati jogunkat, hogy ne tudjuk tovább akadályozni a háború továbbterjedését, eszkalálódását” – sorolta.
A helyzet az, hogy ma a békéhez nagyobb bátorság kell, mint a háborúhoz
– szögezte le a tárcavezető.
Majd rámutatott, hogy az ukrajnai háborúnak nem lesz győztese, a konfliktusnak csak vesztesei vannak, a kérdés pusztán az, milyen széles lesz ezek köre, ugyanis minden egyes nappal fokozódik az eszkaláció kockázata.
Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban bírálta azt a döntést, amelynek értelmében az ukrán haderő ezentúl oroszországi célpontokat is támadhat amerikai és német fegyverekkel, illetve azt a nyilatkozatot, amely francia kiképzők Ukrajnába vezényléséről szól.
Érintette a svájci Ukrajna-békekonferenciát is, amelyen Magyarország és a Vatikán is részt vesz, viszont arra is kitért, hogy „van egy közös hiányérzetünk, amely abból fakad, hogy a háborúnak nem mindegyik résztvevője lesz ott”.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet közvélemény-kutatást végzett arról, mennyire vannak megelégedve Ukrajna lakosai Volodimir Zelenszkij kormánypártja, a Nép Szolgája tevékenységével – írja az Ukrajinszka Pravda.
A felmérés meglepő eredményt hozott, ugyanis a megkérdezetteknek csupán 7 százaléka értékelte pozitívan a párt munkáját.
Az ukránok 55 százaléka egyáltalán nincs megelégedve az ukrán kormánypárt tevékenységével, 31 százalék pedig semleges választ adott.
A részletes eredmény:
Nem kevésbé meglepő eredmény született területi lebontás szempontjából, mivel Kelet-Ukrajnában jóval többen állnak pozitívan a Nép Szolgájához, mint a (hagyományosan nyugati orientációjú) Nyugat-Ukrajnában.
Teljes Ukrajna |
Nyugat- Ukrajna |
Közép- Ukrajna |
Észak- Ukrajna |
Kelet- Ukrajna |
|
Nagyon jó | 1,8 | 0,8 | 2,2 | 2,7 | 1,3 |
Inkább jó | 5,4 | 3,5 | 5,3 | 6,1 | 10,3 |
Semleges | 30,8 | 33,8 | 31,0 | 30,4 | 22,1 |
Inkább rossz | 23,1 | 21,4 | 27,0 | 18,5 | 24,4 |
Nagyon rossz | 31,8 | 35,4 | 27,8 | 32,1 | 36,1 |
Nem tudja | 6,0 | 4,0 | 6,7 | 9,4 | 1,1 |
Nem válaszolt | 0,9 | 1,1 | 0,0 | 0,8 | 4,7 |
A felmérést május 16. és 22. között végezte az intézet 1002 felnőtt állampolgár bevonásával. A vizsgálat kiterjedt Ukrajna minden régiójára, és telefonos interjú módszerével készült, mobilszámok véletlenszerű mintája alapján. A mintában ugyanakkor nem szerepeltek az ideiglenesen megszállt területek lakosai.
Ukrajnában a fegyveres konfliktus miatt nem tudták megtartani az idén tavasszal esedékes általános választást (és a szavazásra várhatóan nem is kerül sor addig, amíg nem lesz fegyvernyugvás). Volodimir Zelenszkij ciklusa papíron május 20-ig tartott volna, de a rendkívüli helyzet miatt továbbra is az ország elnöke maradt.
Az invázió miatt az utóbbi két évben egekbe szökött az azóta leváltott volt főparancsnok, Valerij Zaluzsnij népszerűsége. Zaluzsnij bő egy hónappal ezelőtt egy nyilatkozatban azt mondta: nem zárja ki, hogy megpályázza az elnöki tisztséget a későbbiekben.
Az SZBU őrizetbe vett egy volt kijevi parlamenti képviselőt, akit azzal gyanúsítanak, hogy fiktív dokumentumokat állított ki az adócsalók számára. Ő és társai havonta 100 ezer dollárt kerestek fiktív rokkantsági igazolásokkal. A házkutatások során több mint 40 millió hrivnyát találtak nála. Erről az SBU sajtószolgálata számol be, amelyet a Sztrana szemlézett.
A biztonsági szolgálat felszámolta a mozgósítás kijátszásának újabb nagyszabású rendszerét. Az ügyletben érintett egy volt népi képviselő, aki jelenleg a fővárosi Megelőző Orvostudományi Intézet vezetőségi tagja
– áll a közleményben.
Szerhij Lescsenko, az elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója szerint Irina Sziszoenko képviselőről van szó, aki több orvost is bevont a programba, köztük a Lembergi területről érkezőket. A volt képviselő ügyfelei olyan sorköteles korú férfiak voltak, akik illegális külföldi utazást terveztek.
A rendelkezésre álló adatok szerint a volt képviselő által vezetett illegális tevékenység havi közel 100 ezer dollár hasznot hozott. Ezt az összeget szétosztották az összes bűntárs között, akik között a szervező két munkatársa is ott volt, továbbá az egészségügyi intézmény osztályvezetői, egy orvos-patológus professzor és a Lembergi területen működő orvosok illegális tevékenységének koordinátora
– jegyezte meg az SZBU.
Sziszoenko 12 évig terjedő börtönbüntetésre számíthat, vagyonelkobzással együtt.
Világos, hogy nem fognak békemegállapodást aláírni a Svájcban rendezendő Ukrajna-békecsúcson, ehhez mindkét szembenálló félnek egy asztalnál kellene ülnie, ezért a konferencia után várhatóan Oroszországgal is tárgyalásokat fognak folytatni – jelentette ki Viola Amherd svájci államfő a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német napilapban pénteken megjelent írásában.
Oroszország nem lesz ott a június 15-én és 16-án tartandó Ukrajna-konferencián, amelyen több mint 80 ország képviselője lesz jelen, hogy tanácskozzon arról, miként lehetne tartós békét elérni Ukrajnában, és lezárni a több mint két éve Oroszország által indított háborút. Moszkva korábban úgy nyilatkozott, még akkor sem venne részt a konferencián, ha meghívták volna.
Oroszország részt vehetne majd egy következő konferencián
– vetette fel a svájci államfő.
Viola Amherd arra is kitért, hogy a konferencián nem a szó szűkebb értelmében vett békéről lesz szó, hanem „csak” humanitárius kérdésekről, nukleáris biztonságról, a szabad hajózásról és az élelmiszer-biztonságról. Elsősorban platformot akarnak teremteni a párbeszédnek, és ebben az első lépés, hogy megvitatják, hogyan lehetne békét teremteni Ukrajnában.
A bizalomépítésre törekszünk, és megoldásokat próbálunk találni azokra a kérdésekre, amelyek fontosak a civil lakosság számára, illetve nagy jelentőségük lesz később a békekötésnél is
– írta a svájci államfő.
Az Ukrán Fegyveres Erők sikeresen ellentámadásba lendültek, és visszafoglalták a Csasziv Jar városától északra fekvő Kalinyivka falut az orosz csapatoktól – közölte Julian Röpcke, a Bild haditudósítója az Unian szerint.
Június elején írtunk arról, hogy az orosz csapatok elfoglalták a Donyeck megyei Kalinyivka település nagy részét.
Európa ma már nem a béke kontinense, és Oroszország támadása nem fog megállni Ukrajna határainál – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken Párizsban a francia Nemzetgyűlésben.
Újra európai városok pusztulnak el, falvakat égetnek fel. Európában újra megjelennek a koncentrációs táborok, a deportálások, felütötte fejét a gyűlölet
– idézi az MTI az ukrán államfőt, aki Vlagyimir Putyin orosz elnököt a kontinens és Ukrajna közös ellenségének nevezte.
Zelenszkij szerint az ukrajnai háború Ukrajna ellen zajlik, de holnap más országok is célponttá válhatnak, és már világosan látható, kire irányul ez az agresszió, azt mondta, a balti államokra, Lengyelországra, a Balkánra.
Az orosz rezsim nem lát korlátokat maga előtt, és lassan már Európa sem lesz elég neki
mondta Zelenszkij utalva Moszkva szíriai katonai akcióira, valamint az egyre fokozódó orosz befolyásra a Száhel-övezetben.
A több mint két éve tartó háború kimeneteléről szólva az ukrán elnök azt állította, az utóbbi hetek orosz előretörései ellenére Ukrajna még mindig képes lehet a győzelemre.
Harctéri felvételek láttak napvilágot egy dízelmozdonyt ért ukrán találatról Oroszországban – szúrta ki az Infostart.
Mióta Ukrajna szövetségesei engedélyt adtak az ukrán haderőnek arra, hogy Oroszország nemzetközileg elismert területét támadják, az ukrán hadsereg él a lehetőséggel: a határ menti Belgorod és Kurszk megyék szinte folyamatos támadás alatt állnak.
Az ukrán öngyilkos drónok egyik célpontja egy vasútállomáson veszteglő dízelmozdony volt, amelyet több drón is eltalált, de mint írják, a felvétel alapján nem tűnik úgy, hogy jelentős kár keletkezett volna benne.
Az ukránok közlése alapján azért támadták meg a civil festésű dízelmozdonyt, mert az orosz haderő „katonai célokra” használta. Erre egyelőre nincs bizonyíték.
Ukrajnának – a nemzetközi jog értelmében – joga van ahhoz, hogy önmaga védelme érdekében katonai célpontokat támadjon Oroszországban – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteken egy svédországi sajtótájékoztatón a Sky News szerint.
Az önvédelemhez való jog magában foglalja azt a jogot is, hogy a támadó fél, az agresszor – jelen esetben Oroszország – területén lévő legitim, katonai célpontokat támadjon. Ez egy támadó háború, amelyet Oroszország egy olyan békés, demokratikus szomszédos ország – Ukrajna – ellen indított, amely soha nem jelentett fenyegetést Oroszország számára. Nem kérdés, hogy Ukrajnának joga van célpontokat támadni orosz területen
– nyomatékosította Stoltenberg.
Mint írtuk, Joe Biden amerikai elnök nemrég engedélyt adott Ukrajnának arra, hogy amerikaiak által szállított fegyverekkel csapást mérjen oroszországi célpontokra Harkiv régió közelében.
Ezt követően Vlagyimir Putyin orosz elnök figyelmeztette a nyugati országokat, hogy „nagyon komoly és veszélyes lépést” tesznek azzal, hogy fegyvereket szállítanak Ukrajnának. A Kreml vezetője szerint ez azt eredményezheti, hogy Moszkva felfegyverzi ezeknek az országoknak az ellenségeit.
Péntek reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, két éve a németek csak sisakot küldtek, kizárták, hogy fegyvereket küldjenek, szankciókról szó sem lehet. Szerinte ha értékeljük, hogy honnan hova jutottunk, akkor látható, hogy gyorsuló ütemben haladunk a nyílt konfliktus felé.
A NATO-ról és az EU-ról szólva úgy fogalmazott: a Brüsszelből jövő nyomás kivédését kormánya már kitanulta, a pénzügyi zsarolás sem vezetett eredményre. Ugyanakkor szerinte a NATO nehezebb ügy, mert ki kell maradnunk az ukrajnai misszióból. Ha a kisujjunkat is beletesszük, akkor be fog szippantani.
Ha nemzetközi hatáskörből a NATO-parancsnok hatásköre alá helyezzük Magyarországot, akkor elvesztjük szuverenitásunkat – mondta. Hozzátette: ez a pont nagyon közel van, ezt még le kell tárgyalnia a magyar kormánynak a jelöltekkel és a főtitkárral. Magyarországnak joga van ragaszkodni a NATO alapszerződéséhez, amely védelmi szövetség, és nem kényszeríthetnek arra, hogy nem NATO-ország területén missziókat indítsunk – tette hozzá. Az interjú további részleteit itt olvashatja.
Joe Biden amerikai elnök titokban engedélyt adott Kijevnek arra, hogy az Egyesült Államok által szállított fegyvereket felhasználja az Oroszországon belüli katonai célpontok ellen – összegezte a Reuters egy ismeretlen tisztviselő elmondása alapján, amit a Mandiner szúrt ki.
Ez a döntés jelentős politikai fordulatot jelent az amerikai elnöktől, hiszen korábban elutasította, hogy Ukrajna amerikai fegyvereket használjon Oroszország elleni támadás alatt. Az Egyesült Államok hivatalosan még mindig tiltja a nagy hatótávolságú rakéták használatát Oroszország ellen.
Pontosítás: az említett nyilatkozat valójában korábbi, az amerikai elnökhöz közel álló tisztviselők még egy héttel ezelőtt beszéltek erről. Moszkva akkor reagált is a fejleményre. Joe Biden pedig arról beszélt nemrég egy interjúban, hogy csak a határközeli területekre terjed ki az ukránok fegyverhasználati engedélye, tehát Moszkvát például nem támadhatják semmilyen nyugati fegyverrel.
Az Európai Bizottság már ebben a hónapban, még mielőtt Magyarország átvenné a soros elnökséget, javasolni fogja a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával és Moldovával – idézi a Financial Times jól értesült forrását az Unian.
A bizottság azt szorgalmazza, hogy még ebben a hónapban kezdjék meg a hivatalos tárgyalásokat Kijevvel és Kisinyovval, hogy pozitív jelzést küldjenek mindkét országnak uniós törekvéseikről. A bizottság pénteken közölni fogja, hogy Ukrajna mostanra teljesítette a korábban nem teljesített kritériumokat, beleértve a korrupcióellenes intézkedéseket, a politikai lobbizás korlátozását, a köztisztviselőkre vonatkozó vagyonnyilatkozati szabályokat és a nemzeti kisebbségek által használt nyelvek védelmét
– írja a portál.
Ugyanakkor Grúzia, amely Brüsszel figyelmeztetése ellenére elfogadta a „külföldi ügynökökről” szóló törvényt, nem kap ilyen ajánlást.
Mint a lap megjegyzi, a brüsszeli ajánláshoz az uniós kormányok egyhangúságára van szükség, és Magyarország várhatóan kifogást emel, különösen Kijevnek az ukrajnai magyar kisebbséghez való viszonyára hivatkozva.
Emellett egy magas rangú uniós diplomata szerint Budapestnek további aggályai vannak más ukrajnai kisebbségek jogaival, különösen a nem ukrán nyelvek használatával kapcsolatban, amelyek kívül esnek a bizottság hivatalos feltételein.
Magyarország július 1-jén veszi át az EU soros elnökségét, ami további befolyást biztosít számára az Ukrajnával kapcsolatos kérdések megvitatását célzó ülések napirendjének kialakításában. Az EU soros elnökségét jelenleg betöltő Belgium azt reméli, hogy június 25-én egyhangú megállapodásra jutnak, és megtarthatják az uniós csatlakozási tárgyalások első fordulóját, mielőtt átadnák a stafétabotot Magyarországnak.
A haditengerészet ukrán ejtőernyősei nagyszabású hadgyakorlatokat hajtottak végre a Fekete-tenger partján – számolt be az RBK Ukraine az ukrán haditengerészet jelentése alapján.
A leszállócsoport harci felszerelésben egyik partról a másikra csoportosult át, manőverezve és elkerülve az ellenség lövéseit, ugyanakkor megkerülve a potenciálisan veszélyes területeket
– áll a jelentésben.
A hajók és legénységeik gyakorolták az átcsoportosítást, a komplex manőverezési technikákat és a közös akciókat a tengeren. A fináléban a tengerészgyalogosok egy fel nem szerelt parton landoltak, hogy teljesítsék a rájuk bízott feladatot.
A szövetséges országok azon képességének korlátozása, hogy mennyi pilótát képeznek ki F–16-os vadászgépekre, negatív hatással lesz egy ideig az ukrán fegyveres erők azon képességére, hogy a jövőben hatékonyan használják ezeket a harci eszközöket – írta meg az Unian.
Erre a washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) elemzői jelentésében hívta fel a figyelmet. Különösen arra hívták fel a figyelmet, hogy az amerikai, dán és román kiképzőközpontok korlátozott számú ukrán F–16-os pilótát tudnának csak kiképezni. A problémát az jelentette, hogy a kiképzőközpontokban nem áll rendelkezésre elegendő hely a katonák kiképzésére.
Mint a szakértők kifejtették, egy 20 repülőgépből álló teljes századhoz 40 pilóta szükséges. Ukrajnának azonban csak 2025 végén lesz ennyi szakembere. Addig a hadseregük nem lesz képes a lehető leghatékonyabban kihasználni a kapott vadászrepülőgépeket.
A szárazföldi műveletek lehető leghatékonyabb támogatásához az ukrán hadsereg légierejének elegendő légvédelmi eszközt kell megsemmisítenie orosz területen nagy hatótávolságú rakétákkal, elegendő számú F–16-os pilótát kell kiképeznie, valamint időben és megfelelő számú ilyen típusú repülőgépet kell kapnia
– tette hozzá az ISW jelentése.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a kahovkai gát oroszok általi felrobbantását – annak első évfordulóján – „a háború egyik legnagyobb bűntettének” nevezte – írta meg az Interfax.
A kahovkai vízerőmű gátjának és építményeinek az orosz megszállók általi lerombolása ennek a háborúnak az egyik legnagyobb bűntette, a terroristák szándékos támadása az emberi életek ellen
– mondta távirati csatornáján. Az elnök biztos abban, hogy „Oroszországot ezért, valamint az egész agresszióért felelősségre kell vonni”.
„Hálás vagyok mindenkinek a világon, aki segít nekünk megvédeni Ukrajnát, és közelebb hozza országunk és népünk teljes igazságának helyreállítását” – hangsúlyozta.
2023. június 6-án éjjel az orosz csapatok potenciális ökocídiumot követtek el azzal, hogy lerombolták a kahovkai vízerőmű gátját. A baleseti zóna 16 ezer embert és mintegy 80 települést érintett, amelyek egy részét elöntötte a víz a támadás következtében.
Lengyelország a szövetségeseivel együtt katonai repülőgépeket vetett be válaszul az Ukrajna elleni orosz támadásra – közölte a lengyel fegyveres erők műveleti parancsnoksága, amit az Interfax szemlézett.
Figyelem, lengyel és szövetséges repülőgépek kezdtek el tevékenykedni a légterünkben, ami megnövekedett zajszintet okozhat, különösen az ország délkeleti részén
– közölték az X közösségimédia-platformon közzétett bejegyzésben.
Mint megjegyezték, péntek este intenzív volt az orosz nagy hatótávolságú légi közlekedés, ami cirkálórakéták, pilóta nélküli légi járművek (például Sahíd drónok) és ballisztikus rakéták bevetésével végrehajtott csapásokat jelentett, különösen Ukrajna nyugati területein található célpontok ellen.
A lengyel hadműveleti parancsnokság megjegyzi, hogy az orosz légierő legutóbbi olyan tevékenységét, amelynek során Ukrajna nyugati részén csapásokat hajtottak végre, ez év május 31-ről június 1-jére virradó éjszaka jegyezték fel. Később a parancsnokság közölte, hogy a légi műveletet azért szüntették meg, mert „csökkent a területünkkel határos részeket érő orosz rakétatámadások veszélye”.
Ez az éjszaka nagyon feszült volt az egész lengyel légvédelmi rendszer számára, mivel Oroszország légierejének nagy hatótávolságú rakétatámadása kiterjedt Ukrajna egész területére, beleértve a Lengyelországgal határos régiókat is
– áll a közleményben. A műveleti parancsnokság hozzátette, hogy a lengyel hadsereg „folyamatosan figyelemmel kíséri az ukrán területen kialakult helyzetet, és állandó harckészültségben van, hogy biztosítsa a lengyel légtér biztonságát”.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán csapatok főparancsnoka szerint az oroszok négy irányban is támadásokat hajtanak végre Kelet-Ukrajnában, mert mind a négy irányban terjeszkedni szeretnének. Ez pedig akár még Ukrajnának is kedvezhet – írta meg a Kárpáti Igaz Szó a főparancsnok közösségi oldalán közzétett bejegyzésre hivatkozva.
Az ellenség továbbra is támadó hadműveleteket hajt végre a régióban, fő erőfeszítéseit a kurahovei, a pokrovszki és a kupjanszki irányokra, valamint a megye székhelye, Harkiv felé összpontosítva. Emellett aktívan folytat rohamműveleteket Vovcsanszk és Csasziv Jar városok térségében, hogy elfoglalja és átvegye az irányítást e két település felett
– írta Szirszkij, aki meglátogatta a Harkiv megyei régiókat. Hozzátette, hogy az orosz csapatok más irányokban is támadnak, hogy „elnyújtsák az aktív frontvonalat” és ezáltal elaprózzák az ukránok erejét.
Kiemelte, hogy az oroszok Harkiv felé is megpróbáltak előretörni, de ott hatalmas veszteségeket szenvedtek, ezért most Vovcsanszk és Kupjanszk irányában törnek előre. Az ukránok feladata továbbra is az, hogy megállítsák az oroszok nyomulását és a lehető legnagyobb károkat okozzák a támadó csapatoknak.
Franciaország „francia dandárt” akar kialakítani az ukrán fegyveres erők számára, amely konkrétan 4500 ukrán katona kiképzéséről szól – írja a Le Figaro, amelyet az Interfax szemlézett.
A feladat az, hogy 4500 ukrán katonát képezzünk ki, felszereljük őket, megtanítsuk őket megvédeni a földjüket, és egy francia dandárt alakítsunk
– mondta Emmanuel Macron francia elnök a francia médiának adott interjúban.
Azt is megjegyezte, hogy egyelőre nincs szó francia csapatokról Ukrajnában. „Ukrajna elnöke és védelmi minisztere felszólította a szövetségeseket, hogy gyorsabban készítsék fel a katonákat. Fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy ez nem eszkalációs tényező-e. A válasz nem” – tette hozzá Macron.
A mentők továbbra is oltják az orosz támadás következtében keletkezett tüzet Kijev térségében – jelentette az ukrán belügyminisztérium sajtószolgálata – és írta meg az Interfax.
A Kijevi régióban folytatódik az ellenséges ágyúzás következtében keletkezett tüzek oltási munkálata
– áll a közleményben. A helyszínen a kijevi tűzoltók és mentők egységei dolgoznak. Tűzoltórobotot és tűzoltóvonatot vetnek be.
Mint arról beszámoltunk, az orosz csapatok péntek este rakétákkal és UAV-kkal támadtak, ami tüzet okozott egy ipari létesítményben.
Négyen sérültek meg Herszon megyében az elmúlt 24 órában orosz lövöldözés miatt – jelentette Olekszandr Prokugyin, a Herszoni Regionális Katonai Igazgatóság vezetője.
Az elmúlt napon Novotyaginka, Antonivka, Sadove, Kizomys, Priozerne, Bilozerka, Romashkovo, Staniszlav, Beriszlav, Tyaginka, Havrijlivka, Tarasa Sevcsenko, Mikhajilivka, Milove és Herszon városa ellenséges tűz és légicsapások alá került
– idézi az Interfax a vezetőt.
Az orosz tűz következtében 4 ember megsérült – tette hozzá Prokudin.
Elmondása szerint az orosz támadás főként a régió lakossági központjainak lakónegyedeit érte: 3 toronyház és 14 magánház sérült meg. Egy hipermarket és egy garázs megsemmisült, autók rongálódtak meg.
Emellett dróntámadás is történt éjjel, a légvédelmi erők három Sahíd típusú pilóta nélküli repülőgépet semmisítettek meg – tette hozzá.