Kedves olvasóink!

Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Vészhelyzeti áramszünetet jelentettek be Ukrajnában;
• Az oroszok elfoglalhatták a harkivi Ivanivka települést;
• Az ukrán békecsúcs döntő fontosságú lehet egy amerikai lap szerint;
• Joe Biden elmagyarázta, valójában mire adott engedélyt az ukránoknak a fegyverhasználat kérdésében;
• Emmanuel Macron leszögezte, szó sincs francia csapatokról Ukrajnában;
• A NATO vezetője (ismét) kimondta: Ukrajnának joga van oroszországi célpontokat támadni;
• Zelenszkij újra figyelmeztetett: Oroszország nem fog megállni Ukrajna határainál;
• Egy sokkoló felmérés látott napvilágot Kijevben, amely Volodimir Zelenszkij bukását vetíti előre;
• Csapásokról számolt be az orosz védelmi tárca;
• Vlagyimir Putyin elárulta, mi a legfontosabb kérdés most Oroszország számára.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is! Jó pihenést kívánunk!

Óriási szerencséje volt egy orosz harckocsizó csapatnak valahol az ukrán fronton: telibe találta őket egy ukrán drón, de nagyon úgy néz ki, hogy a lángoló harckocsival vissza tudtak vonulni, és megúszták élve a kalandot – írja a Portfolio.

Mint írják, az ukrajnai háború „sztárfegyverei” mindkét oldalon az olcsó és egyszerű FPV-drónok: ezek a VR-szemüveggel vezérelt, többnyire páncéltörő vagy repesz-romboló robbanófejjel felszerelt eszközök hatalmas veszteségeket okoznak a frontvonalon. Harcjárművek ellen is hatásosak: főleg védekező műveletek során jönnek jól ezek az eszközök.

Most friss felvétel jött az ukrajnai frontról, melyen egy olyan orosz harckocsi látható, amit telibe talált egy ukrán FPV-drón. A T–90M típusú harcjármű lángra is kapott, de sikeresen vissza tudtak vonulni, a legénység úgy irányította a tankot, hogy a kerekek, lánctalp lángokban állt

– áll a cikkben.

A szerző szerint minden jel arra mutat, hogy a legénység túlélte az ukrán drónnal való találkozást, ezzel kifejezetten szerencsésnek mondhatják magukat. Oroszország eltérő becslések szerint már legalább 2-3 ezer harckocsit vesztett az általuk „különleges műveletnek” nevezett háború során.

Az ukrán hatóságok őrizetbe vettek egy kijevi lakost, aki pénz fejében szervezte meg katonakorú férfiak illegális átkelését az ukrán–magyar határon – írja az Ukrajinszka Pravda.

A nyomozás szerint a magánvállalkozóként dolgozó férfi találkozott egy pokrovszki lakossal a Donyecki területen, és felajánlotta segítségét a Magyarországra való távozásra. 

Az üzletember 15 ezer euróra becsülte szolgáltatásait. A gyanúsított terve szerint a hadkötelesnek át kellett volna kelnie a Tiszán

– áll az ügyészség közleményében.

„Tervének megvalósítása közben a férfi találkozott egy ügyféllel Poltava városában. A saját autójával ment vele a Kárpátontúli területre. Huszt városába érkezve a szállító megkapta a megbeszélt pénzösszeget. Ezt követően egy másik ügyfelet is felvett, aki már másodszor próbált meg elmenekülni az országból. Az érintettek a tervezett átkelés helyére, a hegyvidéki terepre kényelmesebb személygépkocsival mentek” – írták.

A rendfenntartók végül a folyópart felé vezető úton fogták el. Az embercsempészt a letartóztatást követően őrizetbe vették, 908 400 hrivnya (8,2 millió forint) óvadék letétele mellett szabadulhat.

A fegyveres erők korszerűsítése a legfontosabb kérdés Oroszország számára – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon pénteken tartott beszédében.

Putyin hangot adott véleményének – írja az MTI –, miszerint valóságos verseny folyik az országok között a szuverenitásuk megerősítéséért. Azt hangoztatta, hogy az államok jövője és fejlettségi szintje közvetlenül attól függ, hogy hogyan lesznek képesek „válaszolni a globális kihívásokra”, és hogyan tudják „kihasználni versenyelőnyeiket”.

Az elnök egyebek között elmondta, hogy az orosz gazdaság növekedési üteme meghaladja a globális átlagot. A Világbank adataira hivatkozva azt mondta, hogy Oroszország a vásárlóerő-paritáson számított GDP alapján a világ negyedik legnagyobb gazdaságává vált, megelőzve Japánt.

Az államfő szerint Oroszország minden akadály ellenére továbbra is a világkereskedelem egyik legfontosabb szereplője, kereskedelmi forgalmának háromnegyedét a baráti országok adják. Beszámolója értelmében a gazdasági kapcsolatok Ázsiával 60 százalékkal, Afrikával 69 százalékkal, Latin-Amerikával pedig 42 százalékkal erősödtek.

Elmondta, hogy az orosz export „toxikus” valutákban történő elszámolásának aránya a felére csökkent, míg a rubel részesedése a tranzakciókban növekszik, megközelítve a 40 százalékot. Célként nevezte meg, hogy az import szintjét ne korlátozások, hanem a hazai termelés növekedése révén a GDP 17 százalékára csökkentsék. A keleti térség vasútihálózat-fejlesztését az egyik legfontosabb feladatnak nevezte az új piacok kiépítése érdekében. Célul tűzte ki, hogy 2030-ra a térség szállítási kapacitása érje el a 210 millió tonnát.

Aktívnak nevezte a magánbefektetéseket az orosz gazdaságban. Elmondta, hogy közel 30 millió lakossági befektető van, és az összesített vagyonuk több mint 9 billió rubelt tesz ki. Elmondta egyebek között, hogy Oroszországban a munkanélküliség áprilisban 2,6 százalékra csökkent, és most már nem az a fő kérdés, hogy „hol találunk munkát”, hanem az, hogy „hol találunk munkaerőt”. Közölte, hogy az IT-cégek számára 2030-ig 5 százalékos kedvezményes nyereségadókulcsot vezetnek be.

Meghaladta a 4,2 milliárd eurót az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által a háború kezdete óta Ukrajnának nyújtott finanszírozások értéke – írja az MTI.

A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának támogatására 1991-ben életre hívott londoni pénzintézet pénteki tájékoztatása szerint a bank elnöke, Odile Renaud-Basso a felső vezetés több más tagjával együtt a héten Kijevbe látogatott, ahol Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel memorandumot írt alá egy energiabiztonsági sürgősségi programról.

Ennek a programnak az ukrán állami energiaipari szektor legnagyobb vállalatai – köztük az Ukrenergo, az Ukrhidroenergo és az Ukrnafta – lesznek a kedvezményezettjei.

A memorandum tartalmazza azt is, hogy az EBRD több mint 300 millió euró finanszírozást nyújt az ukrajnai áramtermelő létesítmények és a villamosenergia-termelési infrastruktúra helyreállítására, új áramtermelő kapacitások létesítésére, és annak biztosítására, hogy Ukrajna egész területén stabil, szünetmentes áramellátást lehessen fenntartani.

A pénzintézet pénteki londoni tájékoztatása szerint az ukrán energiaipari infrastruktúra ellen végrehajtott legutóbbi támadások nyomán az EBRD elkezdte jövőbeni finanszírozási programjainak átdolgozását annak érdekében, hogy több forrás jusson az ukrajnai energiaipari beruházásokra. A bank londoni központja a több mint 300 millió eurós új energiaipari finanszírozás pénteki bejelentésével egy időben közölte, hogy ezzel a programmal átlépte a 4,2 milliárd eurót a háború kezdete óta Ukrajna számára hozzáférhetővé tett EBRD-folyósítások értéke.

Az EBRD – Ukrajna legnagyobb intézményi befektetője – az orosz invázió kezdete után nem sokkal legalább 3 milliárd eurós finanszírozási programot hirdetett meg Ukrajna számára a 2022–2023-as időszakra, de az ukrán reálgazdaságnak folyósított EBRD-támogatások értéke már tavaly októberben elérte ezt a kitűzött célt.

A pénteki tájékoztatásban a pénzintézet felidézi, hogy a részvényes országok és szervezetek alkotta kormányzótanács tavaly decemberben jóváhagyta az igazgatóság által az ukrajnai támogatási programok folytatására kért 4 milliárd eurós tőkeemelést.

A december 31-én életbe lépett tőkeemelés nyomán a bank befizetett alaptőkéje 34 milliárd euróra emelkedett. A tőkeemelés az EBRD számításai szerint lehetővé teszi, hogy a bank a háborús időszakban éves szinten hozzávetőleg 1,5 milliárd eurót, az újjáépítés megkezdése után évente 3 milliárd euróig terjedő finanszírozást nyújtson Ukrajnának.

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy június 1. és 7. között – válaszul az orosz energetikai létesítmények elleni támadásokra – az orosz hadsereg 27 csoportos csapást hajtott végre földi, légi és tengeri indítású precíziós fegyverekkel, valamint drónokkal.

A csapások az ukrán energiaszektor és a hadiipar létesítményeire, fegyver- és lőszerraktárakra, személyzet nélküli hajók tárolóhelyeire, valamint ukrán katonai egységek és külföldi „zsoldosok” ideiglenes állomáshelyeire irányultak, és Moszkva sikeresnek minősítette őket.

A tárca szerint az orosz hadsereg az elmúlt hét folyamán hatból öt frontszakaszon előrenyomult, elfoglalva a Donyecki régióban lévő Umanszke és Paraszkovjivka települést, visszaverve 86 ukrán ellenrohamot. A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek több mint 11 ezer katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezési vonal mentén. A héten 27 ukrán katona adta meg magát (e számokat – akárcsak az ukránok által közölt orosz veszteségeket – nem lehet hiteles, független forrásból ellenőrizni).

Az orosz védelmi minisztérium a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett egy német Gepard önjáró légvédelmi rendszert, két MiG–29-es és egy Szu–25-ös repülőgépet, 11 harckocsit, köztük egy amerikai Abramst, 68 páncélozott harcjárművet, két Tocska–U operatív-harcászati rakétát, két, földi célok megsemmisítésére átalakított Sz–200-as légvédelmi rakétát, 17 francia HAMMER irányított légibombát, három Patriot légvédelmi rakétát, HIMARS, Vampire és Vilha sorozatvetők 93 rakétáját, három Neptun hajóelhárító rakétát, továbbá 424 drónt.

Mint korábban megírtuk, egy ukrán rakétacsapás nyomán összeomlott pénteken egy négyemeletes lakóépület lépcsőháza Luhanszkban. Az MTI a helyi hatóságokra hivatkozva arról számolt be, hogy legkevesebb hárman életüket vesztették az akcióban, továbbá 22-en megsebesültek, és többen a romok alatt rekedtek.

A városban a támadásnak összesen 35 sebesültje volt, köztük három gyerek. Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy az ukrán hadsereg öt amerikai ATACMS rakétát lőtt ki a városra, ezekből négyet a légvédelem lelőtt. A megmaradt rakéta két többemeletes lakóházban okozott pusztítást. Károk keletkeztek még két iskolában, három óvodában és az egyetem egyik épületében is.

A Belgorodi területi Novopetrovka községben egy nő életét vesztette, két férfi pedig megsebesült dróntámadás következtében, Prileszje településen egy nőt sebesített meg ukrán belövés. A helyi hatóságok más, orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területekről és az Ukrajnával határos orosz régiókból is jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Csütörtök délután az orosz hadsereg rakétatámadást intézett egy családi ház ellen a Poltavai területen – írja az Ukrajinszka Pravda.

Az oroszok a polgári infrastruktúrát bombázták a Poltavai járásban

– közölte Filip Pronin, a Poltavai terület kormányzója.

Előző nap a légierő egy, Szumi megyén keresztülhaladó rakétára figyelmeztetett Poltava megye irányába.

Később Pronin arról számolt be, hogy egy nőt mentettek ki az elpusztult épület romjai közül, akit súlyos állapotban szállítottak kórházba. A kormányzó szerint a rakéta törmeléke megrongálta a környező házakat. Jelenleg is zajlik a mentőakció.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jövő héten Németországba látogat, hogy kedden és szerdán részt vegyen az Ukrajna helyreállításáról szóló konferencián Berlinben – írja az Ukrajinszka Pravda.

A berlini utazás során Volodimir Zelenszkij várhatóan a Bundestagban is beszédet mond. Bár Zelenszkijnek nem ez lesz az első berlini látogatása a háború kezdete óta, ez lesz az első alkalom, hogy személyesen szólal fel a Bundestagban. Ehhez a képviselőknek rendkívüli ülésre kell összegyűlniük.

Az ukrán elnök feleségével, Olena Zelenszkával egyetemben jelenleg Franciaországban tartózkodik, hogy részt vegyen a Omaha partszakaszon rendezett ünnepségen a szövetségesek normandiai partraszállásának 80. évfordulója alkalmából.

A látogatás programja szerint Volodimir Zelenszkij franciaországi tartózkodása alatt beszédet mond a francia parlament alsóházának a Nemzetgyűlés emelvényéről, valamint számos magas rangú francia politikussal folytat megbeszéléseket.

A luhanszki orosz hatóságok közlése szerint Ukrajna támadást indított a város ellen – írja az Ukrajinszka Pravda.

Az orosz erők délelőtt 11 órakor jelentették a robbanásokat, elmondásuk szerint azonban az orosz légvédelmi rendszer jól működött, és mind a hat ATACMS rakétát lelőtte. Ezt követően a megszálló hatóságok mégis egy lakóház bejáratának összeomlásáról számoltak be.

Oleh Liszohor, a Luhanszki terület kormányzója szerint az ukrán erők már reggel heves tűz alá vették az oroszok által megszállt várost. Közleményében arról írt, hogy a robbanások azon a területen dördültek, ahol a laktanya és az üdülő található.

A régió kormányzója egy rövid videót is megosztott a robbanásról.

Az SZBU őrizetbe vett egy volt kijevi parlamenti képviselőt, akit azzal gyanúsítanak, hogy fiktív dokumentumokat állított ki az adócsalók számára. Ő és társai havonta 100 ezer dollárt kerestek fiktív rokkantsági igazolásokkal. A házkutatások során több mint 40 millió hrivnyát találtak nála. Erről az SBU sajtószolgálata számol be, amelyet a Sztrana szemlézett.

A biztonsági szolgálat felszámolta a mozgósítás kijátszásának újabb nagyszabású rendszerét. Az ügyletben érintett egy volt népi képviselő, aki jelenleg a fővárosi Megelőző Orvostudományi Intézet vezetőségi tagja

– áll a közleményben.

Szerhij Lescsenko, az elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója szerint Irina Sziszoenko képviselőről van szó, aki több orvost is bevont a programba, köztük a Lembergi területről érkezőket. A volt képviselő ügyfelei olyan sorköteles korú férfiak voltak, akik illegális külföldi utazást terveztek.

A rendelkezésre álló adatok szerint a volt képviselő által vezetett illegális tevékenység havi közel 100 ezer dollár hasznot hozott. Ezt az összeget szétosztották az összes bűntárs között, akik között a szervező két munkatársa is ott volt, továbbá az egészségügyi intézmény osztályvezetői, egy orvos-patológus professzor és a Lembergi területen működő orvosok illegális tevékenységének koordinátora

– jegyezte meg az SZBU. 

Sziszoenko 12 évig terjedő börtönbüntetésre számíthat, vagyonelkobzással együtt.

Világos, hogy nem fognak békemegállapodást aláírni a Svájcban rendezendő Ukrajna-békecsúcson, ehhez mindkét szembenálló félnek egy asztalnál kellene ülnie, ezért a konferencia után várhatóan Oroszországgal is tárgyalásokat fognak folytatni – jelentette ki Viola Amherd svájci államfő a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német napilapban pénteken megjelent írásában.

Oroszország nem lesz ott a június 15-én és 16-án tartandó Ukrajna-konferencián, amelyen több mint 80 ország képviselője lesz jelen, hogy tanácskozzon arról, miként lehetne tartós békét elérni Ukrajnában, és lezárni a több mint két éve Oroszország által indított háborút. Moszkva korábban úgy nyilatkozott, még akkor sem venne részt a konferencián, ha meghívták volna.

Oroszország részt vehetne majd egy következő konferencián

– vetette fel a svájci államfő.

Viola Amherd arra is kitért, hogy a konferencián nem a szó szűkebb értelmében vett békéről lesz szó, hanem „csak” humanitárius kérdésekről, nukleáris biztonságról, a szabad hajózásról és az élelmiszer-biztonságról. Elsősorban platformot akarnak teremteni a párbeszédnek, és ebben az első lépés, hogy megvitatják, hogyan lehetne békét teremteni Ukrajnában.

A bizalomépítésre törekszünk, és megoldásokat próbálunk találni azokra a kérdésekre, amelyek fontosak a civil lakosság számára, illetve nagy jelentőségük lesz később a békekötésnél is

– írta a svájci államfő.

Az Ukrán Fegyveres Erők sikeresen ellentámadásba lendültek, és visszafoglalták a Csasziv Jar városától északra fekvő Kalinyivka falut az orosz csapatoktól – közölte Julian Röpcke, a Bild haditudósítója az Unian szerint. 

Június elején írtunk arról, hogy az orosz csapatok elfoglalták a Donyeck megyei Kalinyivka település nagy részét.

Európa ma már nem a béke kontinense, és Oroszország támadása nem fog megállni Ukrajna határainál – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken Párizsban a francia Nemzetgyűlésben.

Újra európai városok pusztulnak el, falvakat égetnek fel. Európában újra megjelennek a koncentrációs táborok, a deportálások, felütötte fejét a gyűlölet

– idézi az MTI az ukrán államfőt, aki Vlagyimir Putyin orosz elnököt a kontinens és Ukrajna közös ellenségének nevezte.

Zelenszkij szerint az ukrajnai háború Ukrajna ellen zajlik, de holnap más országok is célponttá válhatnak, és már világosan látható, kire irányul ez az agresszió, azt mondta, a balti államokra, Lengyelországra, a Balkánra.

Az orosz rezsim nem lát korlátokat maga előtt, és lassan már Európa sem lesz elég neki

mondta Zelenszkij utalva Moszkva szíriai katonai akcióira, valamint az egyre fokozódó orosz befolyásra a Száhel-övezetben.

A több mint két éve tartó háború kimeneteléről szólva az ukrán elnök azt állította, az utóbbi hetek orosz előretörései ellenére Ukrajna még mindig képes lehet a győzelemre. 

Joe Biden amerikai elnök titokban engedélyt adott Kijevnek arra, hogy az Egyesült Államok által szállított fegyvereket felhasználja az Oroszországon belüli katonai célpontok ellen – összegezte a Reuters egy ismeretlen tisztviselő elmondása alapján, amit a Mandiner szúrt ki.

Ez a döntés jelentős politikai fordulatot jelent az amerikai elnöktől, hiszen korábban elutasította, hogy Ukrajna amerikai fegyvereket használjon Oroszország elleni támadás alatt. Az Egyesült Államok hivatalosan még mindig tiltja a nagy hatótávolságú rakéták használatát Oroszország ellen.

Pontosítás: az említett nyilatkozat valójában korábbi, az amerikai elnökhöz közel álló tisztviselők még egy héttel ezelőtt beszéltek erről.  Moszkva akkor reagált is a fejleményre. Joe Biden pedig arról beszélt nemrég egy interjúban, hogy csak a határközeli területekre terjed ki az ukránok fegyverhasználati engedélye, tehát Moszkvát például nem támadhatják semmilyen nyugati fegyverrel.

Az Európai Bizottság már ebben a hónapban, még mielőtt Magyarország átvenné a soros elnökséget, javasolni fogja a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával és Moldovával – idézi a Financial Times jól értesült forrását az Unian.

A bizottság azt szorgalmazza, hogy még ebben a hónapban kezdjék meg a hivatalos tárgyalásokat Kijevvel és Kisinyovval, hogy pozitív jelzést küldjenek mindkét országnak uniós törekvéseikről. A bizottság pénteken közölni fogja, hogy Ukrajna mostanra teljesítette a korábban nem teljesített kritériumokat, beleértve a korrupcióellenes intézkedéseket, a politikai lobbizás korlátozását, a köztisztviselőkre vonatkozó vagyonnyilatkozati szabályokat és a nemzeti kisebbségek által használt nyelvek védelmét

– írja a portál.

Ugyanakkor Grúzia, amely Brüsszel figyelmeztetése ellenére elfogadta a „külföldi ügynökökről” szóló törvényt, nem kap ilyen ajánlást.

Emellett egy magas rangú uniós diplomata szerint Budapestnek további aggályai vannak más ukrajnai kisebbségek jogaival, különösen a nem ukrán nyelvek használatával kapcsolatban, amelyek kívül esnek a bizottság hivatalos feltételein.

Magyarország július 1-jén veszi át az EU soros elnökségét, ami további befolyást biztosít számára az Ukrajnával kapcsolatos kérdések megvitatását célzó ülések napirendjének kialakításában. Az EU soros elnökségét jelenleg betöltő Belgium azt reméli, hogy június 25-én egyhangú megállapodásra jutnak, és megtarthatják az uniós csatlakozási tárgyalások első fordulóját, mielőtt átadnák a stafétabotot Magyarországnak.

A haditengerészet ukrán ejtőernyősei nagyszabású hadgyakorlatokat hajtottak végre a Fekete-tenger partján – számolt be az RBK Ukraine az ukrán haditengerészet jelentése alapján. 

A leszállócsoport harci felszerelésben egyik partról a másikra csoportosult át, manőverezve és elkerülve az ellenség lövéseit, ugyanakkor megkerülve a potenciálisan veszélyes területeket

– áll a jelentésben.

A hajók és legénységeik gyakorolták az átcsoportosítást, a komplex manőverezési technikákat és a közös akciókat a tengeren. A fináléban a tengerészgyalogosok egy fel nem szerelt parton landoltak, hogy teljesítsék a rájuk bízott feladatot. 

A szövetséges országok azon képességének korlátozása, hogy mennyi pilótát képeznek ki F–16-os vadászgépekre, negatív hatással lesz egy ideig az ukrán fegyveres erők azon képességére, hogy a jövőben hatékonyan használják ezeket a harci eszközöket – írta meg az Unian.

Erre a washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) elemzői jelentésében hívta fel a figyelmet. Különösen arra hívták fel a figyelmet, hogy az amerikai, dán és román kiképzőközpontok korlátozott számú ukrán F–16-os pilótát tudnának csak kiképezni. A problémát az jelentette, hogy a kiképzőközpontokban nem áll rendelkezésre elegendő hely a katonák kiképzésére.

Mint a szakértők kifejtették, egy 20 repülőgépből álló teljes századhoz 40 pilóta szükséges. Ukrajnának azonban csak 2025 végén lesz ennyi szakembere. Addig a hadseregük nem lesz képes a lehető leghatékonyabban kihasználni a kapott vadászrepülőgépeket.

A szárazföldi műveletek lehető leghatékonyabb támogatásához az ukrán hadsereg légierejének elegendő légvédelmi eszközt kell megsemmisítenie orosz területen nagy hatótávolságú rakétákkal, elegendő számú F–16-os pilótát kell kiképeznie, valamint időben és megfelelő számú ilyen típusú repülőgépet kell kapnia

– tette hozzá az ISW jelentése.