Kína kihagyja ugyan a következő napokban megrendezett svájci békekonferenciát, de közben több kormányzatnál lobbizik egy alternatív béketervvel kapcsolatban – írja exkluzív anyagában a Reuters.
A hírügynökségnek 10 diplomata nyilatkozott minderről. Egyikük azt mondta: Peking ezzel gyakorlatilag „finoman bojkottálta” a svájci találkozót, amelyen 90 állam és szervezet vesz rész, és amelyen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök békeformulája lesz a kiindulópont (Oroszország nem vesz részt az eseményen).
Miután Kína közölte, hogy nem megy el a luzerni csúcstalálkozóra, Zelenszkij azzal vádolta Pekinget, hogy segít Moszkvának aláásni a találkozót (amit a kínai külügyminisztérium cáfolt). A Reuters szerint Ukrajna, az Egyesült Államok és más nyugati kormányok keményen lobbiztak azért, hogy Kína is részt vegyen a tárgyalásokon, mivel ezáltal legitimitást akartak szerezni a csúcstalálkozónak, és széles körű konszenzust a jövőbeli békefolyamat útitervéhez.
Mindeközben Kína – több, a hírügynökségnek nyilatkozó diplomata szerint – a fejlődő országokkal folytatott megbeszélései során nem bírálta nyíltan a svájci csúcstalálkozót, és nem kérte közvetlenül az országokat a távolmaradásra. Ugyanakkor a diplomaták egyike azt mondta, hogy Kína bizonyos esetben azt közölte ezekkel az államokkal,
hogy ez a csúcstalálkozó csak meghosszabbítja a háborút,
míg két diplomata szerint Kína azt közölte egyes nyugati országokkal is, hogy sok fejlődő ország egyetért velük a találkozóval kapcsolatban.
A Reuters a diplomaták által elmondottakról megkérdezte a kínai külügyet, akik azt válaszolták: Kínának a svájci konferenciával kapcsolatos álláspontja „fair, igazságos és nyitott”. „Kína szoros kapcsolatban áll az érintett felekkel, köztük Svájccal és Ukrajnával, és bátorítja az összes fél egyenlő részvételét a konferencián, valamint az összes terv tisztességes megvitatását” – mondta Lin Csin szóvivő pénteken egy sajtótájékoztatón a hírügynökség kérdésére válaszolva.
Az EU-tagállamok támogatják az Európai Bizottság javaslatát, miszerint 2026. március 4-ig meghosszabbítják az Oroszország agressziós háborúja elől menekülő több mint négymillió ukrán számára biztosított ideiglenes védelmet – jelentette ki Ylva Johansson belügyekért felelős uniós biztos csütörtökön Luxemburgban.
A biztos az uniós tagállamok belügyminisztereinek tanácskozást követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a javaslat támogatása nagyon fontos üzenetet küld Ukrajnának és az ukránoknak.
Idén márciustól az EU megszüntette az ellenőrzést a Bulgáriával és Romániával közös légi és tengeri határokon, és Ylva Johansson reményét fejezte ki, hogy az év végére Ausztria megszünteti vétóját e két tagállam szárazföldi schengeni csatlakozását illetően.
A júliustól kezdődő uniós magyar elnökség prioritásként kezeli, hogy a Románia és Bulgária szárazföldi határainak megszüntetéséről szóló döntés megszülessen. Szeretném, ha így történne, és meg is vagyok róla győződve, hogy így is fog történni
– jelentette ki.
Az uniós belga elnökséget képviselő Nicole de Moor menekültügyi államtitkár elmondta, hogy a tanácskozáson megvitatták a közös uniós vízumpolitika jövőjét. Hangsúlyozta, hogy a közös migrációs politika megvalósításához egy erősebb vízumpolitikára is szükség van. Felhívta a figyelmet, hogy a vízumkérdés kevesebb figyelmet kapott az illegális migráció visszaszorítására tett erőfeszítések miatt.
Hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni, hogy jelentős számú menedékjogi kérelmet olyan emberek nyújtanak be, akik szabályosan, vízummal vagy vízumdíjas utazást követően érkeztek
– hívta fel a figyelmet.
Mint mondta, a miniszterek egyetértettek abban, hogy a vízumszabályokkal és -feltételekkel való visszaélés, és azok nem megfelelő használata ellen is határozottabb európai válaszra van szükség. Abban is megállapodtak, hogy a vízumot stratégiai szempontból célzottabban használják az EU harmadik országokkal való kapcsolataiban. Ha az EU és egy harmadik állam közötti együttműködés a migráció területén nem kielégítő, akkor annak következményei kell hogy legyenek a vízumkedvezmények felfüggesztése vagy megvonása formájában – tette hozzá.
Magyarország területére csütörtökön az ukrán–magyar határszakaszon 6519 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6303 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – írta meg az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 37 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
NATO-forrás szerint Oroszország „csillagászati” vereséget szenvedett a harkivi területen tett előrenyomulási kísérletei során – jelentette a Jevropejszka Pravda, amelyet a The Kyiv Independent szemlézett.
Oroszország még május 10-én indított újabb offenzívát az északi harkivi területen egy olyan előrenyomulásban, amelyben egy ukrán tisztviselő szerint harmincezer katona vett részt.
Az orosz erők kevesebb mint 10 kilométert nyomultak előre az ukrán területekre, a mintegy 17 ezer lakosú Vovcsanszk város 70 százalékát tartják ellenőrzésük alatt.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!