Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Orbán Viktor kész támogatni Mark Rutte jelölését a NATO főtitkári posztjára
• Egy ellenoffenzíva szervezésével vádolják a NATO-t az oroszok
• Megszólalt a NATO vezetője Putyin békejavaslatáról
• Megszólalt Putyin legfőbb szövetségese, kőkemény ultimátumot adott Kijevnek
• Oroszország elismert egy súlyos, 129 milliárd forintos veszteséget

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!

Az éjszaka során érte dróntámadás az egyik rosztovi olajipari létesítményt, Ukrajna vállalta a felelősséget – írta a Sky News.

A drónok két olajtározót vettek célba, amelyek 22 olajtartállyal rendelkeztek. A hatalmas lángokat több mint 200 tűzoltó próbálta megfékezni, az orosz vészhelyzeti minisztérium szerint személyi sérülés nem történt.

Egy névtelenül nyilatkozó ukrán tisztviselő szerint a támadás az ukrán biztonsági szolgálat (SBU) különleges akciója volt, mivel nem volt felhatalmazása arra, hogy a médiával információkat közöljön.

Svédországban kedden a külügyminisztériumba kérették az orosz nagykövetet egy légtérsértő orosz katonai repülőgép miatt – írja az MTI.

A stockholmi külügyminisztérium szerint június 14-én egy Szu–24-es típusú orosz vadászbombázó átrepült a Balti-tenger legnagyobb szigete, a Svédországhoz tartozó Gotland felett, amely nagyjából 350 kilométerre található a kalinyingrádi orosz exklávétól.

A svéd hadsereg közlése szerint az orosz repülőgépet figyelmeztették az átrepülés előtt, de nem változtatott irányt, ezért svéd vadászgépeknek kellett kikísérniük a légtérből.

A német Rheinmetall vállalat új harckocsijának bevetésére készül Ukrajna, a  Frankenstein névre keresztelt harci jármű a hidegháborús és modern technológiát felhasználva vethet véget az orosz drón- és rakétacsapásoknak.

További részletek az alábbi cikkünkben olvashatók.

Lettország további tízmillió eurót különít el orosz határa megerősítésére – jelentette kedden a BNN balti hírügynökség a vonatkozó kormányzati döntésre hivatkozva.

Edgars Rinkevics lett államfő a nap folyamán tett látogatást az érintett határszakaszon létesített kerítés építési munkálatainak megtekintésére.

Lettországnak 283 kilométer hosszú határa van Oroszországgal, ahol 2025 év végéig szögesdróttal megerősített kerítés épül. Eddig nagyjából 130 kilométernyi kerítés készült el.

Rinkevics szerint a kerítésépítést követően a katonai infrastruktúra kiépítése következik a határon.

A három balti állam védelmi miniszterei január közepén jelentették be, hogy a fehérorosz és az orosz határ megerősítését és bunkerek százainak megépítését tervezik az esetleges támadások ellen. Riga a következő öt évben 303 millió eurót tervez fordítani védelmi állások, lőszerraktárak, valamint tankcsapdák és egyéb akadályok létesítésére.

Éjjelente Baba Jaga nehézdrónok segítségével aknásítja el az utakat a frontvonalak orosz oldalán az ukrán hadsereg, ez annak jele, hogy támadásra készül – írta Dmitrij Rogozin, Zaporizzsja megye Oroszország által elfoglalt részének szenátora kedden a Telegram-csatornáján.

Ilyet általában egy offenzíva előtt szoktak tenni

– írta Rogozin az utak távaknásításáról.

A Moszkvában kedden kiadott hadijelentés szerint az elmúlt nap folyamán Ukrajnában az orosz hadsereg hatból négy frontszakaszon előrenyomult – a Harkiv megyében húzódó északi frontszakasz ezúttal nem tartozott közéjük –, miközben tíz ukrán ellenrohamot vert vissza.

Az orosz összegzés értelmében az ukrán hadseregnek több mint 1800 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezési vonal mentén.

Az oroszok lefejeztek egy ukrán katonát a Donyecki terület Volnovakha körzetében – írja az Interfax. 

Információkat kaptunk arról, hogy az orosz megszálló erők egyik egységének vezetői a Donyecki terület Volnovakha körzetében azt a parancsot adták, hogy az ukrán katonákat ne ejtsék foglyul, hanem embertelen kegyetlenséggel, lefejezéssel öljék meg őket. Donyecki területen egy ukrán honvéd lefejezésének tényét rögzítették

– közölte Andrij Kosztyin főügyész. Hozzátette, hogy ez egy szörnyű barbárság, aminek nincs helye a 21. században, valamint egy újabb bizonyíték arra, hogy az oroszok által elkövetett háborús bűnök nem elszigetelt incidensek, hanem az orosz rezsim tervezett stratégiája.

A főügyész biztosított arról, hogy ezek a bűncselekmények nem maradnak büntetlenül, és felszólította az egész civilizált világot, hogy büntesse meg a terrorista országot.

Az ilyen cselekmények súlyosan sértik a Genfi Egyezménynek a hadifoglyokkal való bánásmódról szóló cikkelyeit, valamint a Genfi Egyezményt kiegészítő, a nemzetközi fegyveres konfliktusok áldozatainak védelméről szóló jegyzőkönyvet is.

Volodimir Zelenszkij ukrán államfő X-csatornáján posztolt a katonaság jelenlegi helyzetéről.

Mint írta, minden olyan, a háborúban szerzett tapasztalatot – hadseregük, katonáik és parancsnokaik, valamint harci egységeik között – tovább kell adni, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy Ukrajna nagyobb eredményeket érjen el a háborúban.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) üdvözli, hogy a júniusban zajló brüsszeli tárgyalásokon a magyar fél javaslatára bekerültek a nemzetiségi kisebbségek jogait érintő feltételek az Ukrajnával folytatandó EU-csatlakozási tárgyalások keretdokumentumába – áll az ukrajnai magyar érdekvédelmi szervezetnek az MTI-hez kedden eljuttatott nyilatkozatában.

A KMKSZ tájékoztatása szerint a szervezet fontosnak tartja, hogy az európai integrációs csatlakozással a kisebbségek jogainak maradéktalan biztosítása is megvalósuljon, a kárpátaljai magyarok így a gyakorlatban is visszakapják az ukrán alkotmányban biztosított jogaikat.

A szövetség, amely „következetesen és folyamatosan támogatja Ukrajna európai uniós integrációs törekvéseit” egyúttal azt szeretné, ha Ukrajna egy olyan demokratikus, európai jogállam lenne, ahol tiszteletben tartják a kisebbségek jogait – áll a nyilatkozatban.

Ismeretlen tettes Kijev központjában rálőtt az autójában ülő Ajdosz Szadikov kazah ellenzéki újságíróra. A férfit súlyos állapotban szállították kórházba – jelentette a rendőrségre hivatkozva az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Az ukrán hatóságok közlése szerint az 56 éves férfi feleségével együtt tartózkodott az utcán parkoló autóban, a nő nem sérült meg a támadásban. A gyilkossági kísérletet a lakásuktól nem messze követték el.

A házaspár 2014-ben költözött Kijevbe Kazahsztánból. Szadikovot állítása szerint hazájában politikai okokból büntetőeljárás alá vonták. Ukrajnában mindketten menekültstátuszt kaptak, és saját Youtube-csatornát vezettek, amelyen bírálták a kazah hatóságokat, az oligarchákat, és támogatták a 2022-es kazahsztáni tiltakozásokat. 2023 őszén Ajdosz és Natalja Szadikov ellen körözést adtak ki a kazah hatóságok gyűlöletkeltés vádjával.

Az ukrán rendőrség közölte, hogy nagy erőkkel keresik a merénylet elkövetőjét.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kedden elítélte Oroszországot amiatt a 2015-ben hozott törvény miatt, amely lehetővé teszi a nemkívánatos külföldi és nemzetközi szervezetek oroszországi tevékenységének betiltását – adta hírül az MTI.

Határozatában a strasbourgi székhelyű testület megállapította, hogy a nemkívánatos szervezetekről szóló törvény jelentős korlátozásokat von maga után az érintett szervezetek számára.

Az EJEB hangsúlyozta, hogy a törvény nem elég pontos a nem kormányzati szervezetek elítélendő magatartását illetően. Az indoklás szerint ráadásul homályos és pontatlan kifejezéseket használnak a nemkívánatosnak minősítést igazoló indokok meghatározására, valamint hogy

Ezen túlmenően a bíróság arra is rámutatott, hogy a felperesek által indított bírósági eljárás nem nyújtott megfelelő biztosítékot a végrehajtó hatóságoknak e területen biztosított, szinte korlátlan mérlegelési jogkörével szemben.

Oroszország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének az egyesülés és a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó rendelkezéseit

– mondta ki a testület.

Ugyancsak kedden az EJEB amiatt is elmarasztalta Oroszországot, amiért megtagadta a 2022-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett Memorial tudományos-kutató és ismeretterjesztő központtól a hozzáférést a szovjet elnyomásról szóló archívumokhoz.

A történelmi igazság keresése a szólásszabadsághoz való jog szerves része

– szögezte le a strasbourgi székhelyű bíróság sajtóközleményében.

Az ügy felperesei öt orosz állampolgár és a Memorial szervezet, akik azokhoz az orosz levéltári adatokhoz akartak hozzáférni, amelyeket a Szovjetunión belüli tömeges kivégzéséket és deportálásokat dokumentálták. A kérelmezőktől minden esetben megtagadták az információhoz való hozzáférést. Vagy hiányos tájékoztatást kaptak vagy megtiltották, hogy másolatot készítsenek az eredeti dokumentumokról.

A dokumentumokhoz való hozzáférés elutasítása az orosz hatóságok részéről sérti a tájékozódáshoz való jogot

– állapította meg az EJEB.

Oroszország már nem tagja az Európa Tanácsnak, amelynek intézményeihez az EJEB tartozik, de továbbra is elszámoltatható a tagsága megszűnése előtt elkövetett jogsértésekért.

Tízezer katonát és 450 katonai felszerelést gyűjtöttek össze Harkivtól 20 kilométerre – írja az Ukrajinszka Pravda. 

A Raihorodkától Novovodianéig terjedő területen az oroszok 10 000 főt és körülbelül 450 fegyvert, köztük 200 tüzérségi rendszert gyűjtöttek össze. A cél nyilvánvaló – egy újabb kísérlet a Borova ellen

– írja a DeepState Telegram-csatornáján.

Az elemzők szerint ezen a fronton a hosszú védelmi vonalat jelenleg a harmadik rohamdandár tartja, azonban az erők így is aránytalanok. Az orosz hadsereg száma ugyanis meghaladja az ukrán erőkét.

A vesztegetés gyanújával letartóztatott Timur Ivanov korábbi orosz védelmiminiszter-helyettesnek több mint hatmillió rubelt, átszámolva több mint 25 millió forintot érő rendszáma volt luxusautóján – derítette ki a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség a politikus adóbevallási adatainak és az autók eladás előtti ellenőrzésének alapján.

A Vlagyimir Putyin orosz elnök által menesztett politikus jövedelemnyilatkozata szerint volt egy Chevrolet Suburban terepjárója. Az orosz Avtokod, Autoface és más eladás előtti autóellenőrzési adatbázisok szerint a járműnek AAA sorozatú, 77-es régióbeli, azaz moszkvai rendszámtáblája volt.

Nem ő volt az első tulajdonos, 2016 előtt még két másik autót is regisztráltak ezekkel a rendszámokkal, egy Porsche Cayenne-t és egy VAZ–2107-est. Ivanovnak a nyilatkozatban foglaltak szerint volt egy Mercedes-Benz V osztályú terepjárója is, amelynek MMM sorozatú rendszámtáblái a 77-es régióból származnak. Korábban ezeket a rendszámokat egy Audi szedánhoz, egy Volkswagen terepjáróhoz és egy ritka Mercedeshez rendelték. 

Az adatbázisokban nincs adat arról, hogy Ivanov 2015–2016-ban milyen alapon jutott hozzá ilyen rendszámokhoz.

Vesztegetés gyanújával tartóztatták le

Ivanovot, aki a védelmi minisztériumban a katonai építkezési komplexum munkálatait felügyelte, nagy értékre elkövetett vesztegetéssel vádolják, és június 23-ig őrizetbe vették.

A nyomozás szerint Ivanov harmadik személyekkel összeesküdött, hogy a minisztérium igényeihez kapcsolódó szerződéses és alvállalkozói munkák elvégzése során tulajdonosi szolgáltatások formájában kenőpénzt fogadjon el.

Ügyvédje, Murad Muszajev a RIA Novosztyinak elmondta, hogy a nyomozás Ivanovot mintegy egymilliárd rubel értékű kenőpénz elfogadásával vádolja, ő azonban nem ismeri el bűnösségét.

Két évvel a háború kezdete után egyre inkább csökken az ukrán menekültekhez való pozitív hozzáállás és támogatottságuk Lengyelországban – írja az Unian egy lengyel tanulmányra hivatkozva.

A tanulmány szerint az ukránokkal szembeni szolidaritás csökkenése az élet minden területére átterjedt.

Ami igazán meglepett minket ebben a tanulmányban, az az összes paraméter jelentős visszaesése volt, kivéve az ukrán gyerekek lengyel iskolákban való oktatását, amely folyamatosan magas maradt. A lengyelek 82 százaléka támogatja, hogy az ukránok iskolába járhassanak

– mondta dr. Robert Staniszewski, a kutatás vezetője.

Ugyanakkor a lengyel állampolgárok többsége úgy véli, hogy az Ukrajnából érkező menekültek gyermekeinek a lengyel tanterv szerint kellene tanulniuk, 40 százalékuk pedig egy új tanterv mellett érvel, amelyről Lengyelországnak és Ukrajnának kellene egyeztetnie.

A kutató szerint az ukrán menekültekkel szemben elégedetlen lengyelek száma elsősorban amiatt növekszik, hogy az ukránok a lengyelekkel azonos jogokat szeretnének szociális juttatások és más területeken.

A megkérdezetteknek mindössze 31 százaléka gondolja úgy, hogy Lengyelországnak segítenie kellene Ukrajnát, miközben 2023 januárjában még a lengyelek 62 százaléka volt ezen a véleményen. A válaszadók további 43 százaléka úgy gondolja, hogy inkább segíteni kellene, 19 százalék pedig egyenesen ellenzi a segítséget.

A válaszadók 72 százaléka úgy véli, hogy Ukrajna Oroszországgal vívott háborúja ellenére Lengyelországnak elsősorban a saját érdekeiről kell gondoskodnia, 15 százalék pedig ezzel ellentétes véleményt fogalmazott meg.

A kutatás szerint a lengyelek mindössze 17 százaléka ért egyet azzal, hogy Lengyelország letelepedési lehetőséggel fogadja be az ukrán menekülteket (egy éve 37 százalék gondolta így), 61 százalékuk pedig azt szeretné, ha a háború után visszatérnének hazájukba.

Oroszország kész kiterjeszteni az együttműködést a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) országaival  az atomenergia fejlesztése terén, beleértve az atomerőművek építését és a „békés” atomtechnológiák átadását – jelentette ki Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, Oroszország Biztonsági Tanácsának elnökhelyettese,.

A RIA Novosztyi szerint Medvegyev Vlagyivosztokban, a Világtöbbség a többpólusú világért nevet viselő eseményen beszélt erről. Mint mondta, nemcsak az energiaszállítások révén kívánják támogatni az ASEAN tagországait, hanem a csúcstechnológiás beruházásoknál, értve ezalatt legfőképpen a nukleáris erőművek létrehozását. 

„Vállalatunk, a Roszatom érdekelt az ASEAN-országokkal való együttműködés bővítésében mind az atomerőművek építése, mind a szükséges technológiák partnereknek történő átadása terén. Ezek nagyon kényes dolgok, de mi félúton találkozunk közeli partnereinkkel, és ezáltal megkönnyítjük számukra a hozzáférést ehhez a legfontosabb energiaforráshoz” – mondta Dmitrij Medvegyev. 

Kudarcot vallott a Szumi terület elleni orosz offenzíva, mert az orosz hadseregnek Harkiv irányába kellett vezényelnie erőit, ahol nem minden a terveik szerint alakult – írja az Unian.

Jevhen Dikij katonai szakértő szerint a védelmi erők „már támadásban vannak” Harkiv irányában.

Az orosz offenzíva nem csupán megfulladt, de most egy átfogó feladat vár rájuk: hogyan tartsák maguk mögött azt az 5 kilométeres sávot, amelyet az offenzíva első napjaiban elfoglaltak a határ mentén. Most már szó szerint beleássák magukat

– állapította meg a szakértő.

Elmondása szerint a Szumi elleni támadásnak – amint arra az ukrán hírszerzés figyelmeztetett – közvetlenül Harkiv után kellett volna megtörténnie. Dikij ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a szumi offenzíva éppen azért vallott kudarcot, mert az oroszoknak át kellett helyezniük erőiket Harkiv térségébe.

Elmondta azt is, hogy a Harkivi területen feladatokat végrehajtó ukrán katonák arról számoltak be, hogy ebben az irányban az oroszok újoncokkal támadnak.

Ezek az első tagok az új garnitúrából, teljesen zölden, egyenesen a kiképző tanfolyamról, ráadásul ugyanilyen parancsnokokkal, vagyis az orosz hadsereg minősége meredeken zuhan

– tette hozzá a szakember.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta a közép- és felsőoktatási intézményekben tanulók általános katonai alapképzéséről szóló törvényt – írja az MTI az ukrán parlament honlapján megjelent közleményre hivatkozva.

A törvényt május 22-én fogadta el a kijevi törvényhozás. Akkor Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő kifejtette, hogy a sorozás előtti képzés helyett általános katonai alapképzés bevezetését javasolják, amelyet a gimnáziumi, szakközépiskolai és felsőoktatási intézményekben, valamint minden más, oktatási tevékenységre engedéllyel rendelkező intézményben oktatnának. Az Ukrajna védelme elnevezésű tantárgy programját egy végrehajtó hatóság fogja kidolgozni a védelmi minisztériummal egyeztetve.

Több törvényt is aláírt Volodimir Zelenszkij

Zseleznyak a Telegram üzenetküldő csatornáján közölte, hogy az államfő további öt törvényt írt alá. Köztük a roamingra vonatkozó európai jogszabályok normáinak végrehajtásáról szólót, valamint a közigazgatási törvénykönyvnek a – főleg a családon belüli erőszak elleni küzdelemről szóló – isztambuli egyezmény ratifikálásával kapcsolatos módosításáról szóló törvényt. Az egyezményt az ukrán parlament még 2022 júniusában ratifikálta.

Az államfő egyben aláírta a dokumentumok külföldön történő feldolgozásának folyamatáról szóló törvényt is, amely kísérleti jelleggel jóváhagyja a jelenleg alkalmazott megközelítéseket. Ez vonatkozik a Dokument nevű állami vállalat külföldi munkájára, valamint a belföldi és külföldi útlevelek egyidejű feldolgozásának és cseréjének lehetőségére.

A Dokument vállalat külföldi munkájával április közepe óta széles körben foglalkozott az ukrán média, mert a mozgósítás miatt felfüggesztették az állampolgároknak nyújtott konzuli szolgáltatásokat. Ez utóbbiakat május 18-án ugyan újraindították, de ahhoz, hogy ezt a szolgáltatást az ügyfelek megkapják, a férfiaknak be kell mutatniuk katonai regisztrációs okmányukat.

Az orosz erők három településen is előrenyomultak a Donyecki területen – írja az Unian a DeepState hadiblogra hivatkozva.

Hétfőn az orosz hadsereg Umansz, Szokol és Arhanhelszk közelében haladt előre. A frissített csatatérkép adatai megerősítik a támadók előrenyomulását Avgyijivka irányába. A védelmi erők egységei azonban folytatják az oroszok visszatartását és megsemmisítését – írták.

A lap felhívta a figyelmet arra is, hogy ezek az előrenyomulások nem biztosítanak új stratégiai előnyöket az oroszoknak.

A RaHDit nevű orosz hekkercsoport publikálta több mint 1200 ukrán drónkezelő személyes adatait – írja a Szputnyik.

Az orosz portál szerint az ukrán hadsereg 383. különálló ezredéből a teljes személyzet adatait nyilvánosságra hozták. Állításuk szerint ez az alakulat több alkalommal is csapásokat hajtott végre Oroszország régióban, és volt, amely halálos áldozattal is járt.

Az ezred parancsnoka, Szergej Burdenjuk ellen Oroszország Nyomozó Bizottsága 2023-ban (távollétében) vádat emelt. A hivatalos vádirat szerint ő tervezett és szervezett meg több olyan csapást, amelyet Tu–141-es drónokkal hajtottak végre az ukránok.

Ukrajna hétfőn tárgyalt kötvénytulajdonosok egy csoportjával nagyjából 20 milliárd dollárnyi nemzetközi adósság átütemezéséről, de nem jutottak dűlőre. Ha nem születik megállapodás, az ország fizetésképtelenné válhat – írja a Reuters Szerhij Marcsenkónak, az ukrán pénzügyminiszternek a közlésére hivatkozva. 

A hírügynökség szerint augusztus 1-ig kellene tető alá hozni az alkut. 

A kötvénytulajdonosok képviselőivel közel két hete folynak hivatalos tárgyalások. Ukrajna azért igyekszik átdolgozni adósságát, hogy továbbra is hozzáférhessen a nemzetközi piacokhoz, miközben eleget tesz a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerkezetátalakításra vonatkozó követeléseinek.

A kormány javaslata és a kötvénytulajdonosok ellenjavaslata azonban megmutatta, hogy a felek mennyire távol állnak egymástól, és milyen nehéz küzdelemmel kell szembenéznie Ukrajnának, hogy az adósság átütemezését az elkövetkező hetekben végrehajtsa.

Az időben történő adósságátütemezés a támogatás kritikus része. Az erős hadseregeket erős gazdaságoknak kell alátámasztaniuk ahhoz, hogy háborúkat nyerjenek

– mondta az ukrán pénzügyminiszter.

A kötvénytulajdonosok képviselői szerint a kormány javaslata olyan leírást követelt, amely „jelentősen meghaladja” a piacok által várt 20%-ot. Hozzátették, hogy a javaslat „jelentős károkat okozna Ukrajna jövőbeli befektetői bázisának és a tőkepiacokra való mielőbbi visszatérés alapvető célkitűzésének”. A JPMorgan elemzői úgy becsülték, hogy a fennálló kötvények 30%-os leírása, valamint a lejárt kamatok és a kamatszelvények elengedése lehetővé tenné Ukrajna számára, hogy elérje az IMF által kitűzött célokat.

Ukrajna (alternatív megoldásként) augusztus utánra is meghosszabbíthatná a kifizetések felfüggesztését, de a teljes adósságrendezés tartósabb megoldását részesíti előnyben.

Hivatalos feladatok ellátása közben nehéz, tompa tárggyal fejbe ütötték a Területi Toborzó- és Szociális Támogatási Központ egyik munkatársát a Lvivi területen található Javoriv városában – írja az Ukrajinszka Pravda.

Az intézmény tájékoztatása szerint a hadkiegészítő parancsnokság megtámadott alkalmazottja 2022 márciusában harci cselekményekben vett részt a Mikolajivi területen, de miután megsebesült, áthelyezték a Lvivi terület egyik toborzóközpontjába. 

2024. június 17-én hivatali feladatai ellátása közben egy hadköteles állampolgárt kísért katonai orvosi vizsgálatra. Az egyik utcán azonban megtámadták, és egy nehéz, tompa tárggyal fejbe verték. Jurijt a helyi kórházba szállították

– áll a toborzóközpont közleményében.

A támadás következtében a férfi traumás agysérülést szenvedett. A támadót megtalálták és őrizetbe vették.

„Ezúton fordulunk Ukrajna minden hadköteles állampolgárához. Ha nincs bátorságod csatlakozni az Ukrán Fegyveres Erőkhöz, legalább legyen lelkiismereted és arcod hallgatni róla. Ha nincs eszed hallgatni, ne merj kezet emelni hőseinkre! Az olyan emberek cselekedeteire, mint Jurij, generációk emlékeznek és tisztelik. Az olyanokat, mint aki kezet emelt rá, azonban tetteik miatt a saját gyermekeik is megvetik” – írták.

Uniós körökben Radoslaw Sikorski nevét vetették fel az EU jövőbeli lehetséges védelmi biztosaként, de a politikus illedelmesen elutasította a javaslatot – írta a Politico.

Ilyen pozíció nem létezik az EU-ban, és még ha létezne is, és felajánlanák nekem, nem vágyom rá, és nem megyek sehová

– mondta a lengyel politikus.

Az új munkakör létrehozásának ötlete Ursula von der Leyentől, az Európai Bizottság elnökétől származik, aki kijelentette, hogy létrehozza a védelmi biztos tisztségét, ha egy második ciklusra is megválasztják az Európai Bizottság élére. 

Az ötlet először nagy érdeklődést váltott ki, és Radoslaw Sikorski neve főként azért kezdett el keringeni, mert a közép- és kelet-európai országok azt javasolták,

– írta a Politico. A lap ugyanakkor megjegyezte, hogy mostanra a lelkesedés alábbhagyott, miután egyértelművé vált, hogy a tagállamok nem engednék meg Brüsszelnek, hogy beleszóljon a védelempolitika kérdésébe, és ezáltal egy ilyen tisztségnek nem sok jelentősége lenne.

Vlagyimir Putyin orosz elnök az észak-koreai Rodong Sinmun című lapban írt cikket annak apropóján, hogy hamarosan az országba látogat – számolt be a RIA Novosztyi.

Putyin az orosz–észak koreai partneri viszonnyal kapcsolatban osztotta meg gondolatait. Írásában egészen 1945-ig vezette vissza a két ország kapcsolatát, amikor (a háború vége előtt, egy rövid ideig) a szovjet katonák együtt küzdöttek a koreaiakkal a japánok ellen.

Ezen kívül megköszönte Észak-Korea támogatását az ukrajnai harcokkal kapcsolatban, és azt is közölte, hogy szerinte együtt képesek lehetnek elhárítani a nyugati szankciókat. 

Az orosz elnök kedden és szerdán lesz Koreában, a látogatásáról még később beszámolunk. 

Magyarország területére június 17-én 0 óra és 24 óra között az ukrán – magyar határszakaszon 5815 fő lépett be. A román – magyar határszakaszon belépők közül 5112 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte a rendőrség hétfőn. 

A beléptetettek közül a rendőrség 32 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.