Kedves olvasóink!

Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Az ukránok bejelentették, nem lesz Armageddon;
• Az ukrán hírszerzés szerint Moszkva nem vetne be atomot, ha a Krím veszélybe kerülne;
• Újabb támadás érte a Krímet;
• Berlinben csaphattak le Putyin emberei;
• Olaf Scholz: Sokan nem értenek egyet Ukrajna támogatásával;
• Több tízezer iskolás gyereket képeznek katonának Ukrajnában;
• Az ukránok kérik a Nyugat engedélyét a mélyebb oroszországi csapásokhoz.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!

Andrzej Duda lengyel elnök Pekingben reményét fejezte ki, hogy Kína segíthet a nemzetközi jog tiszteletben tartásán alapuló béke megteremtésében Ukrajnában – írja az MTI.

Ismertettem az európai, valamint globális biztonsági helyzettel kapcsolatos álláspontunkat, különösen ami Európának azt a részét illeti, ami a miénk – mondta Duda újságíróknak nyilatkozva, miután találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel.

Remélem, hogy Kína… támogatni fogja a békés rendezés iránti erőfeszítéseket Oroszország Ukrajnában vívott háborújában

– mondta a lengyel elnök, majd hozzátette, hogy egy ilyen békének tiszteletben kell tartania a nemzetközi jogot és Ukrajna nemzetközileg elismert határait.

Hszi közölte, hogy Kína minden olyan erőfeszítést támogat, amely az ukrajnai konfliktus békés lezárását szolgálja, illetve továbbra is hajlandó ebben szerepet vállalni.

Egy moszkvai kerületi bíróság hétfőn nemzetközi körözést adott ki Pavlo Petrenko volt ukrán igazságügyi miniszter és Jurij Sztec volt ukrán információpolitikai miniszter ellen egy tiltott hadviselési módszerek alkalmazásával kapcsolatos ügyben – írja az MTI.

Petrenko 2012–2014 között az ukrán parlament tagja volt, majd lemondott mandátumáról, és 2016-ig az ország igazságügyi minisztériumát vezette. Sztec 2007 és 2014 között volt képviselő, 2014 és 2015 között pedig Ukrajna tájékoztatási politikájáért felelős minisztere.

Megsemmisítette az orosz hadsereg az ukrán fegyveres erők egyik nagy logisztikai központját, ahol fegyvert, egyebek mellett nyugati országok által szállított rakétákat tároltak és osztottak szét – írja az MTI.

Az orosz védelmi minisztérium a csapás helyszínét nem nevezte meg. A hétfői moszkvai hadijelentés szerint az elmúlt nap folyamán az orosz hadsereg hatból négy frontszakaszon előrenyomult Ukrajnában, miközben hét ukrán ellenrohamot vert vissza. Az orosz összegzés szerint az ukrán hadseregnek több mint kétezer katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a frontvonalon.

A minisztérium a nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett egy tüzérségi és hét tábori lőszerraktárt, három harckocsit, hat páncélozott harcjárművet, két német Panzerhaubitze–2000-es önjáró, valamint két amerikai M777-es és két brit FH–70-es vontatott tarackot, hat amerikai ATACMS műveleti-harcászati rakétát, négy amerikai Patriot légvédelmi rakétát, amerikai HIMARS és cseh Vampire sorozatvetők 10 rakétáját, továbbá 176 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást.

A III. ukrán önálló rohamdandár védői videón mutatták be, hogyan semmisítettek meg májusban 180 megszállót a Harkivi területen – írja az Ukrajinszka Pravda.

További 180 megsemmisített és foglyul ejtett orosz, akik előrenyomultak és megtámadták a rohamdandár állásait. És itt csak dokumentáltunk. Néhányukból csak csontok maradtak. Mások pedig ott rohadnak az ukrán Szlobozsanszk földjén

– áll a dandár közleményében.

A lap szerint ez a második ilyen videó, amit a III. önálló rohamdandár tett közzé. Június 19-én a dandár már közölt bizonyítékot 250 megszálló likvidálásáról. Ezeken a felvételeken a rohamdandár kötelékébe tartozó  I. gépesített zászlóaljat mutatták be.

A német kormány elutasította a munkanélküli ukrán menekültek kitoloncolásának ötletét – írja az Ukrajinszka Pravda.

A német külügyminisztérium szóvivője azzal magyarázta a kitoloncolások lehetetlenségét, hogy Oroszország nap mint nap támad objektumokat Ukrajnában, és megpróbálja tönkretenni az ország nyugati részén lévő infrastruktúrát.

Ezért nem tudom, hol kellene biztonságos helynek lennie Ukrajnában

– reagált a Bajor Keresztényszociális Unió politikusának, Alexander Dobrindt megszólalására.

Dobrindt korábban azzal az ötlettel állt elő, hogy két évvel a háború kitörése után Németország változtasson a menekültpolitikáján. „Több mint két évvel a háború kezdete után most alkalmazni kell azt az elvet, hogy vagy munkát szereznek Németországban, vagy térjenek vissza Nyugat-Ukrajna biztonságos területeire” –fogalmazott a politikus.

Hétfő délután az orosz hadsereg tűzérségi támadást indított a herszoni területen lévő Havrilivka falu ellen, aminek következtében egy 71 éves nő a házában meghalt – írja az Ukrajinszka Pravda.

Egy ellenséges támadás következtében vesztette életét egy 71 éves nő a saját otthonában

– közölte Olekszandr Prokudin, a Herszoni Területi Katonai Adminisztráció elnöke, majd részvétét fejezte ki az elhunyt hozzátartozóinak.

Hat orosz hekkerrel szemben vezetett be szankciókat a tagállamok és Ukrajna ellen elkövetett, rossz szándékú kibertevékenységek miatt az Európai Unió – közölte az Európai Unió Külügyek Tanácsa.

A közlemény szerint az érintettek részt vettek a tagállamok és Ukrajna létfontosságú infrastruktúráját, valamint minősített adatok tárolásával és feldolgozásával foglalkozó, illetve kormányzati vészhelyzetet elhárító rendszereket érintő kibertámadásokban.

Kiemelték: ez az első alkalom, hogy az EU korlátozó intézkedéseket vezet be olyan kiberbűnözőkkel szemben, akik zsaroló- vagy más rosszindulatú vírusokkal elkövetett káros tevékenységet folytatnak alapvető szolgáltatások, például az egészségügy és a banki szolgáltatások ellen.

Az unió listájára a Callisto nevű orosz hackercsoport két tagja, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) által támogatott Armageddon hackercsoport két tagja, valamint a rosszindulatú kém- és zsarolóprogramok működtetéséért felelős Wizard Spider-csoport tagjai kerültek fel.

A büntetőintézkedések vagyonbefagyasztást jelentenek, valamint azt, hogy uniós állampolgároknak és szervezeteknek tilos pénzeszközöket bocsátaniuk a jegyzékbe vettek rendelkezésére. 

Az orosz csapatok a Krímben katonai célpontokat próbálnak elrejteni a civil lakosság közelében – közölte Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó Telegram-csatornáján, amit az Unian szemlézett.

A Krímben nincsenek és nem is lehetnek strandok, turisztikai zónák és a békés élet egyéb fiktív jelei. A Krím egyértelműen egy Oroszország által megszállt idegen terület, ahol ellenségeskedés folyik, teljes körű háború zajlik. Az a háború, amelyet Oroszország kizárólag népirtási és inváziós céllal robbantott ki. A Krím egy nagy katonai tábor és raktár is, több száz közvetlen katonai célponttal, amit az oroszok cinikusan próbálnak elfedni és eltakarni a civilekkel

– írta Podoljak.

Mint arról beszámoltunk, vasárnap az orosz légvédelem lelőtt egy rakétát a szevasztopoli tengerpart felett. A legfrissebb adatok szerint a légvédelmi rakéta darabjai 4 ember halálát okozták, további 151 pedig megsebesült.

Az orosz külügyminisztérium behívatta az Egyesült Államok nagykövetét, hogy közölje vele: Moszkva Kijevet és Washingtont egyformán hibáztatja a krími Szevasztopol városa elleni halálos rakétatámadásért – írja a The Guardian. 

Washington ilyen lépései nem maradnak válasz nélkül. Biztosan lesznek válaszintézkedések

– áll a minisztérium közleményében. 

Az orosz védelmi minisztérium azt is közölte, hogy amerikai kémműholdak információi alapján határozták meg az Atacms rakéták repülési koordinátáit, ebből pedig a Kreml szerint az következik, hogy Washington közvetlenül felelős a történtekért. 

Volodimir Zelenszkij utasította az Ukrán Állambiztonsági Hivatal új parancsnokát, hogy tisztítsa meg a testületet az árulóktól. A múlt hónapban letartóztattak két ezredest, akiket azzal vádolnak, hogy együttműködtek az oroszokkal és Zelenszkij, valamint magas rangú ukrán katonai vezetők elleni merényleteket terveztek. 

Az állambiztonságiak feladata, hogy védelmet nyújtsanak a magasrangú állami vezetőknek.

A Guardian szerint a célpontok között volt Kirilo Budanov is, aki az ukrán katonai hírszerzés feje. Olekszij Morozov ezredes lett a testület új vezetője, akit arra is kért az elnök, hogy csak olyanokat alkalmazzon, akik elkötelezettek Ukrajna és a testület iránt. Morozov elődjét Zelenszkij májusban váltotta le két nappal azután, hogy őrizetbe vették a merényletkísérlettel gyanúsított tiszteket.

Az orosz erők két Iszkander–M rakétát lőttek ki Pokrovszkra. Az Ukrajinszka Pravda szerint eddig 4 halottról és 34 sebesültről van hír, de a számok a következő órákban tovább nőhetnek.

Legalább 4 ember meghalt és 34-en megsérültek – ezek a Pokrovszk elleni támadás előzetes következményei. A sebesültek között van egy 12 és egy 13 éves gyerek

– közölte Vadim Filaskin, a Donyecki Területi Katonai Adminisztráció elnöke.

Vadim Filaskin arról számolt be, hogy a rendőrség, a katasztrófavédelem és a helyi hatóságok képviselői dolgoznak a támadás helyszínén. Az orosz Iszkander–M rakéták egy családi házat teljesen megsemmisítettek, tizenhatot pedig megrongáltak.

Nem sokkal később a Donyecki Területi Ügyészség is megszólalt. Elmondásuk szerint az oroszok hétfő délben indítottak támadást Pokrovszk ellen, majd fél óra múlva ismét lecsaptak a frontvonalbeli városra. A pusztító eszközök csapása lakóövezetet és  civil infrastruktúrát ért. 

Vadim Filaskin szerint ez volt az utóbbi időszak legnagyobb, civilek ellen irányuló  támadása. „Végső következményeit még nem állapították meg” – tette hozzá.

„Noha az ukrajnai háború lezárását célzó svájci békekonferencia diplomáciai utakat nyitott, az, hogy Vlagyimir Putyin Észak-Korea mellett mindenhova elutazik, ahonnan fegyvert kaphat, egyértelműen azt mutatja, hogy az orosz elnök hosszú háborúra készül” – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Luxembourgban hétfőn.

Josep Borrell, a tagországok külügyminisztereit tömörítő tanács ülését megelőzően hangsúlyozta: az ukrajnai konfliktus lezárását célzó diplomáciai törekvéseknek folytatódniuk kell, ugyanakkor növelni szükséges az Ukrajnának nyújtott uniós támogatást is.

„Ukrajnának több segítségre van szüksége. Most, még a nyár előtt” – fogalmazott Borrell, majd reményét fejezte ki, hogy a tagállamok támogatni fogják az Európai Bizottság arra vonatkozó javaslatát, hogy az EU támogatását az európai bankokban befagyasztott orosz vagyon kamatainak felhasználásával növelje.

Ukrajnának még mindig több légvédelmi rendszerre van szüksége, különösen Patriot rakétákra, ezért a Nyugatnak fel kell gyorsítania a katonai segélynyújtást – idézi az RBK UkraineDmitrij Kuleba ukrán külügyminisztert, aki az Európai Unió Külügyminiszteri Tanácsának ülésén szólalt fel. 

Kuleba szerint Ukrajnának több Patriot és SAMP/T légvédelmi rendszerre, légvédelmi rakétákra, tüzérségi rendszerekre és lövedékekre, nagy hatótávolságú rakétákra, drónokra és elektronikus hadviselési rendszerek folyamatos ellátására van szüksége.

Külön megjegyeztem, hogy fel kell gyorsítani a katonai segítségnyújtást, különös tekintettel a légvédelemre, és növelni kell a védelmi ipar termelését. Le tudjuk és le kell győzni az orosz agressziót Ukrajna földjén, hogy Európa-szerte biztosítsuk a hosszú távú békét és stabilitást

– mondta Kuleba.

Legkevesebb hárman sebesültek meg hétfőn reggel Odessza városában, amikor orosz rakétatámadás ért egy polgári infrastrukturális létesítményt – közölte Oleh Kiper, Odessza megye kormányzója.

A légicsapás célpontja egy raktárépületet volt, ahol ötvenen dolgoztak. Kiper a Telegramon arról számolt be, hogy három embert, köztük egy 19 éves fiút kórházba vittek. Az ukrán belügyminisztérium által közzétett fotókon a helyszínen lángokkal küzdő tűzoltók láthatók.

A rakétabecsapódás miatt mintegy 5000 négyzetméternyi területen keletkezett kár, és háromezer négyzetméterre terjedtek ki a lángok – mondta el Kiper az állami televízióban. Az ukrán légierő jelentése szerint a célpont felé tartó két rakéta egyikét megsemmisítették.

Szerbia több száz millió dollár értékben adott el lőszert olyan nyugati országoknak, amelyek segíthették Ukrajna Oroszország elleni harcát – idézi Alekszandar Vucsics szerb elnök Financial Timesnak adott interjúját az Euronews. 

A lap úgy fogalmaz, hogy Oroszország és Szerbia hiába áll egymáshoz „hagyományosan közel”, utóbbi a harmadik országokon keresztül Ukrajnába  exportált lőszereinek becsült értéke mintegy 800 millió euróra tehető.

A szerb elnök elismerte és nagyjából pontosnak nevezte az összeget.

Ez a gazdasági fellendülésünk része és fontos számunkra. Igen, exportáljuk a lőszereinket

– mondta Alekszandar Vucsics.

„Ukrajnába vagy Oroszországba nem tudunk exportálni, de sok szerződésünk volt amerikaiakkal, spanyolokkal, csehekkel és másokkal. Hogy végül mit kezdenek vele, az az ő dolguk”– tette hozzá.

Ahogyan arról beszámoltunk, a Kreml az Egyesült Államokat hibáztatja a Krím félsziget elleni ukrán ATACMS-rakétákkal végrehajtott támadásért, amelyben a hírek szerint legalább négy ember, köztük két gyermek meghalt, és további 151-en megsebesültek. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov is megszólalt a támadásról – írja a The Guardian. 

Peszkov „abszolút barbárnak” nevezte a támadást, és kijelentette, hogy Moszkva reagálni fog az Egyesült Államok részvételére. 

Ezt a szóvivő arra reagálva jelentette ki, hogy a moszkvai védelmi minisztérium közölte: amerikai szakemberek amerikai kémműholdak információi alapján határozták meg az ATACMS rakéták koordinátáit, ami azt jelenti, hogy „Washington közvetlenül felelős”.

A múlt hónapban Joe Biden engedélyezte Ukrajnának, hogy egyesült államokbeli fegyvereket használjon az orosz határ egy része felett, hogy Kijev erői védekezhessenek a Harkiv városát célzó offenzíva ellen. A tisztviselők ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az Egyesült Államok nagy hatótávolságú fegyvereinek, például a hadsereg taktikai rakétarendszerének (ATAMCS) használatára vonatkozó korlátozások továbbra is érvényben maradnak.

Vasárnap éjszaka a Krím félszigeten az orosz hadsereg űrkommunikációs központját is találatok érték. Ezennel ez már a második csapás Oroszország űrinfrastruktúrájára – írja a Unian. 

A helyi Telegram-csatornák szerint erős robbanások hallatszódtak Vitino faluban, a beszámolókból pedig kiderül, hogy később több mentőautó is érkezett a helyszínre.

Ezenkívül a Crimean Wind nyilvános műholdfelvételeket tett közzé, amelyek tüzeket jeleztek az űrkommunikációs központ területén. A műholdak a jelentés szerint két tüzet is észleltek a komplexum közelében. 

Az orosz hadsereg a félsziget annektálásakor foglalta el a létesítményt, majd 2014-ben átadta a komplexumot a légi közlekedés védelmi erőiknek, és megkezdte a modernizálását. 2017-ben Oroszország hatalmas összegeket költött a létesítmény modernizálására. 

Szevasztopol feletti támadás

Mint ismert, június 23-án az orosz légvédelem lelőtt egy rakétát Szevasztopolra irányított rakétát. Ennek eredményeként 152 ember megsérült, és további 5 ember meghalt. Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint ATACAMS rakétákkal támadták őket. Az Orosz Föderáció nemcsak Ukrajnát vádolta meg a támadással, hanem az Egyesült Államokat is, mondván, szándékosan törnek a polgári lakosságra. 

A Szevasztopol elleni támadást követően az orosz turisták elkezdték lemondani a megszállt Krím félszigetre foglalt utazásaikat, arra panaszkodtak ugyanis, hogy amikor a rakétát kilőtték, a város még légiriadót sem adott ki.

Az Európai Unió Külügyek Tanácsa az Ukrajna ellen folytatódó háborúra tekintettel elfogadta tizennegyedik szankciós csomagját, amely egyebek mellett az orosz pénzügyi és energiaszektorban, valamint a kereskedelem területén tevékenykedő orosz vállalatokat sújtja, és fellép a korlátozó intézkedések kijátszásával szemben – közölte az uniós tanács hétfőn.

Az uniós külügyi tanács luxembourgi ülésén elfogadott szankciós lista további 116 ember és szervezet nevével bővült, akik vagy amelyek felelősek az Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményekért.

Az MTI tájékoztatása szerint ezzel 2100 fölé emelkedett azok számra, akiket az EU szankciókkal sújt válaszul Oroszország Ukrajna elleni agressziójára.

Moszkva vasárnap hivatalosan is kijelentette, hogy az Amerikai Egyesült Államok a felelős az Ukrajna által a Krím félszigeten végrehajtott rakétatámadásért, amelyben civilek is meghalhattak – írja az Infostart. 

A moszkvai védelmi minisztérium közleménye szerint az ukrán erők öt darab ATACMS rakétát használtak a támadásban.

Az orosz védelmi tárca szerint az amerikai szakemberek segítettek meghatározni a rakéták célpontjait amerikai kémműholdaktól származó információk alapján. Erről kiadtak egy közleményt is, amelyben azt írják, hogy „a szevasztopoli civilek elleni szándékos rakétatámadásért mindenekelőtt Washingtont terheli a felelősség”.

Az orosz állami média szerint a hétvégén lezajlott rakétatámadásban négy civil, köztük két gyerek vesztette életét és csaknem 150 ember pedig kórházba került. 

A hadiállapot bevezetése óta Ukrajnában a 18 és 60 év közötti hadköteles férfiak – néhány kivétellel – nem hagyhatják el Ukrajna területét. Ennek ellenére sokan próbálkoznak kiszökni az országból: hol a Tiszát próbálják átúszni, hol nekivágnak az ismeretlen Kárpátoknak, és ezek sokszor tragédiába fulladnak. A hadköteles korú férfiak ezért igyekeznek egyre találékonyabb módszerekkel előállni – írja a Kárpáti Igaz Szó. 

Az utóbbi több mint két évben a helyi bűnözők pénzért egyre gyakrabban segítik az illegális határátlépőket. Naponta buknak le kisebb-nagyobb csoportok, amelyek a zöldhatáron keresztül próbálnak külföldre jutni. 

• Míg az első időszakban a határátkelőkön hamis iratokkal, a járműben megbújva, esetleg nőnek öltözve próbálták elhagyni az országot, most jellemzően a zöldhatáron próbálkoznak. 
• Májusban volt olyan nap, amikor három holttestet is találtak a Tiszában. Utóbbi időben a halál folyójaként szokták emlegetni. A háború kezdete óta legalább 35-en fulladtak a Tiszába, a legfiatalabb áldozat mindössze 20 éves volt.
• Akad olyan is, aki az életét kockáztatva a hegyeken keresztül próbál szökni. A háború kezdete óta 8 ukrán állampolgárt találtak holtan Romániában a Máramarosi-havasokban.
• Tavaly augusztusban az asztélyi határátkelőn egy 29 éves cseh állampolgárságú nő autója pótkeréktartó üregében próbálta Magyarországra csempészni 28 éves, ukrán állampolgárságú férjét.

Két hónapra pszichiátriai intézetbe helyezték azt nőt, akit azzal gyanúsítanak, hogy megrongálta Ukrajna elesett védőinek sírját Kijevben – közölte az Unian.

A vinnicjai származású nőt a térfigyelő kamerák segítségével sikerült azonosítani. A vandalizmussal vádolt nő Dmitro Kocjubajl, Andrij Pilscsikov és Pavlo Petricsenko elesett ukrán katonák sírjait rongálta meg.

A nő semmilyen módon nem fejti ki cselekményének indítékait. Viselkedését és az általa elkövetett cselekményt figyelembe véve okunk van azt hinni, hogy bizonyos egészségi zavarai vannak. Ezért a megindított büntetőeljárás keretében igazságügyi pszichiátriai szakorvosi vizsgálatot rendelünk el, amely megállapítja, hogy elítélhető-e, tisztában volt-e tetteivel

– mondta Anna Sztrasok, a kijevi rendőrség kommunikációs osztályának helyettes vezetője.

A gyanúsított legalább augusztus 19-ig marad a pszichiátriai intézet vendége.

Egy újabb kárpátaljai áldozata van az orosz–ukrán háborúnak – írja a Kárpáti Igaz Szó.

Szerhij Dzjamko 2005-ben született, a Munkácsi járásban található Malmos (Sztrojno) településről származott. Az alig 19 éves katona az oroszokkal szemben folytatott harcok közben hunyt el. Halálának pontos körülményei eddig ismeretlenek.

A zaporizzsjai atomerőműhöz közeli Enerhodar város elleni támadások leállítására szólított fel vasárnap a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója az MTI szerint. 

Rafael Grossi az ENSZ-ügynökség honlapján megjelent közleményben úgy fogalmazott: „Akárki van is a támadások mögött, le kell állnia.” Hozzátette, hogy az erőművet és környékét egyre gyakrabban éri fenyegetés.

Az erőmű jelenleg az orosz erők ellenőrzése alatt áll. Ők Ukrajnát vádolták azzal, hogy dróntámadásokat intézett a térségben, és legutóbb például megsemmisített egy elosztóközpontot Enerhodarnál, egy időre megfosztva az áramellátástól a környéken lakókat. Kijev nem kommentálta ezeket a közléseket.

Grossi elfogadhatatlannak nevezte a támadásokat, és közölte, hogy azok szemben állnak az egyhangúlag jóváhagyott nemzetközi biztonsági alapszabályokkal. Hozzáfűzte, hogy az erőműben zajló munkát az incidensek egyelőre nem érintették.

Az erőmű üzemeltetői hangsúlyozták, hogy a nukleáris biztonsági intézkedések sem kerültek veszélybe.

Aljakszandr Azarov, a BYPOL belorusz ellenálló szervezet vezetője, az ország volt miniszterelnöke gyenge politikai figurának nevezte Volodomir Zelenszkij ukrán elnököt – írja a TASZSZ. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyenge politikai figura, bár vannak ambíciói. A kijevi rezsim 100 százalékban az USA-tól függ

– jelentette ki Azarov.

Azt is hozzátette, hogy Zelenszkij elnöksége hiába tart hatodik éve, ez idő alatt nem történtek komoly változások a gazdaságban.

Azarov szerint Zelenszkij gyengesége az, ami lehetővé teszi, hogy Andrij Jermak, Ukrajna elnöki hivatalának vezetőjének politikai súlya legyen.

Mivel Zelenszkij abszolút nem képvisel semmit önmagából, még egy olyan átlagos ember is, mint amilyen valószínűleg Jermak, megpróbálja meghatározni az ország kül- és belpolitikáját

– kommentálta a politikus a nyugati sajtóban az elnöki hivatal vezetőjéről megjelent cikkeket. Sajtóbeszámolók szerint Zelenszkij környezetét aggasztja Jermak növekvő befolyása, aki egyre több hatalmat összpontosít a kezében.

Azarov szerint a kijevi rezsim a Nyugat pénzügyi és katonai segítsége nélkül megbukna.