Aljakszandr Lukasenka júliusban a nagy munkaterhelés miatti fáradtságra panaszkodott egy ünnepségen tartott beszédében – írja a Zerkalo.
A politikus felszólalásában hangsúlyozta, hogy a júliusi hónap „mindig nehéz időszak” számára.
Rengeteg tömegrendezvény van. És az a legnehezebb, amikor rengeteg ember van, és mindenki, aki rád néz, valamit keres benned: valahol szid, valahol köszönetet mond, valahol valami mást. És ez a hatalmas embertömeg nagyon megviseli az embert – különösen az olyanok, mint egy felvonulás és más ünnepélyes események. És van egy plusz terhelés, ami Kazahsztánhoz, a 4000 kilométerre lévő Asztanához kapcsolódik. Azért mondom ezt, mert az ilyen napok nehezek
– fogalmazott a belorusz vezető.
Az elmúlt napokban arról érkeztek hírek, hogy Lukasenka állapota a Sanghaji Együttműködési Szervezet asztanai csúcstalálkozóján tett látogatásán „a fórum résztvevőinek szeme láttára” kezdett meredeken romlani.
„Másnap, csütörtökön is felszólalt a csúcstalálkozón, találkozott az államfőkkel, de nyilvánvaló, hogy rosszabbul néz ki, mint két nappal ezelőtt és az előző napon, amikor katonai egyenruhában vonult fel Minszkben. Az arca sápadt, fénytelen, a beszéde nem túl magabiztos volt” – mondta Mihail Fisman, a Dozsgy tévécsatorna műsorvezetője.
Lukasenka abban reménykedik, hogy hazájában gyorsan felépül. „Hazatérve pedig előre elterveztem, hogy itt szállok le. A repülőtér jó, mert keleten sok mindent lehet csinálni. És innen fogok dolgozni az elkövetkező időkben, figyelni, hogyan készülünk az aratásra” – mondta a politikus.
És ez után a teher után, amikor az ember a szülőföldjére érkezik, olyan, mintha egy másik világba kerülne. […] Eljössz a gyökereidhez, itt jobban érzed magad, könnyebben. És szó szerint 24 óra alatt egészségesek, erősek lesztek. Pont úgy, mint korábban, amikor még ezen a földön jártatok. Nagyon gyorsan felépülsz
– vélekedett Lukasenka.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is!
Július 20-án várhatóan javul a helyzet az energiaágazatban. Ezt Denisz Smihal ukrán miniszterelnök jelentette ki egy kormányülésen – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Befejeződnek a javítási munkálatok néhány termelőlétesítményben, ami növelni fogja az energiarendszer kapacitását. Így az áramkimaradások nem lesznek olyan hosszúak
– mondta a Miniszteri Kabinet vezetője.
Hozzátette, hogy a kormány kidolgozott és részben már be is indított egy intézkedéscsomagot, ami a polgárokat és a vállalkozásokat az energia fenntarthatóságának biztosítására ösztönzi.
Korábban az Unian azt írta, hogy Peter Pellegrini szlovák köztársasági elnök lengyelországi látogatásakor kijelentette, országa az őszi–téli időszakban növelni tervezi az Ukrajnába irányuló áramszállításokat.
A Balti-tenger térségére vonatkozó, tengeri aknákkal kapcsolatos együttműködésben állapodott meg kilenc NATO-tagállam – Németország, Dánia, Finnország, Norvégia, Lengyelország, Svédország, Észtország, Lettország és Litvánia – kedden Washingtonban az észak-atlanti szervezet csúcstalálkozója előtt.
A résztvevők szándéknyilatkozatot írtak alá „az elrettentő fegyverként” szolgáló tengeri aknák közös beszerzéséről, illetve kölcsönös karbantartásáról.
„Nagyon hatékony módját jelentik egy agresszor elrettentésének, illetve rendkívül jelentős képességet képviselnek egy esetleges orosz agresszió tekintetében” – hangsúlyozta Boris Pistorius német védelmi miniszter az érintett államok találkozóján arra utalva,
hogy a Balti-tenger térsége lehetséges gócpontja lehet egy konfliktusnak Oroszországgal.
„A beszerzés elrettentés” – húzta alá a tárcavezető. A tájékoztatás szerint az együttműködés résztvevői egy finn gyártmányú tengeri aknarendszert terveznek beszerezni – írja az MTI.
A Miniszteri Kabinet július 9-i, keddi ülésén racionalizálta a katonai szolgálatra kötelezettek részére szóló idézések központi nyomtatásának és postázásának mechanizmusát – közölte kormányzati forrásokra hivatkozva az Ukrajinszka Pravda.
A döntés szerint a sorkötelesek és a katonai szolgálatra kötelezettek egységes állami nyilvántartásának felhasználásával előállított idézések a járási (városi) területi toborzási és szociális támogatási központ vagy annak osztályvezetőjének minősített elektronikus aláírását követően központilag kinyomtathatók a mellékletek jegyzékével együtt, majd a tartalékosoknak és a katonai szolgálatra kötelezetteknek ajánlott levélben, a mellékletek jegyzékével és a kézbesítésről szóló értesítéssel együtt megküldhetők
Az idézések központosított nyomtatását a Honvédelmi Minisztérium vagy az állam gazdasága és biztonsága szempontjából stratégiai jelentőségű állami vállalatok végzik majd a Honvédelmi Minisztérium, a kijelölt postai szolgáltató és az érintett állami vállalatok között kötött megállapodások alapján.
Orbán Viktor miniszterelnök kedden a közösségi oldalán reagált a hétfői, Kijev elleni orosz rakétatámadás hírére. A kormányfő szerint a támadás igazolta a félelmeket, az orosz–ukrán háború kegyetlensége szintet lépett.
Arról, hogy a kormányfő szerint mit tehetnének a világhatalmak a béke érdekében, valamint hogy a miniszterelnök mire számít a következő hónapokban, ide kattintva olvashat bővebben.
Július 8-án a Kijev ellen intézett orosz támadásban életét vesztette egy tíz éves ukrán karatés fiú, Maxim Szimanyuk a nővérével és az édesanyjával együtt. Mindhárman az otthonukban tartózkodtak, amikor egy rakéta végzett velük – jelentette az ukrán karateszövetség az Unian szerint.
„Őszinte részvétünket fejezzük ki édesapjának, valamint a »Bajnok« klubnak, ahol Maxim Szimanyuk edzett, és edzőjének, Vladimir Boevnek” – olvasható a közleményben.
A fiú edzője érzelmesen reagált a bombázásra és tanítványa halálára.
Ma orosz terroristák megölték a mi kis bajnokunkat, Maxim Szimanyukot. A gyűlölet nem elég. A bosszú örökkévaló lesz
– fogalmazott az edző.
„A helyzet egyre durvul az ukrán–orosz háborúban, és ez csak romlani fog. Egyre több a fegyver, egyre erősebb a háborús propaganda, durva, súlyos eszkalációs veszély leselkedik. Hetek óta figyelmeztetünk erre” – írta közösségi oldalán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A miniszter szerint „csakis fegyverszünettel és béketárgyalásokkal lehet megállítani az esztelen pusztítást, így lehet megmenteni az emberéleteket.”
Ezért indultunk békemisszióra. S ezért megyünk most Washingtonba is
– húzta alá a külgazdasági és külügyminiszter.
Teljes cikkünk a témában IDE kattintva olvasható.
A washingtoni Institute for the Study of War (ISW) legfrissebb háborús elemzésében írt többek közt az oroszok hétfői rakétatámadásáról is, amelyben sok civil, köztük kiskorúak is meghaltak.
Egyrészt közölték, hogy az orosz fél hamis állításokat terjeszt a kijevi gyermekkórházat ért csapással kapcsolatban. Mint írták, az oroszbarát propagandaoldalakon több hamis narratíva is terjedni kezdett, többek közt az, hogy
Az ISW azt is megjegyezte: ha ezek bármelyike igaz is lenne, az sem mentené fel Oroszországot a civilek halálát okozó csapás felelőssége alól a genfi egyezmények előírásai értelmében. Továbbá arra is kitértek az elemzésben, hogy
Az oroszok valószínűleg egy új és figyelemre méltó taktikát alkalmaztak a károk maximalizálása érdekében.
Mint írták, Jurij Ihnat ezredes, az Ukrán Légierő szóvivője a csapásokat követően kijelentette, hogy az orosz erők folyamatosan fejlesztik felderítő és csapásmérő drónjaik képességeit, valamint a cirkáló- és ballisztikus rakéták hatékonyságát, és megjegyezte, hogy a július 8-i csapás során az orosz cirkálórakéták „rendkívül alacsony” magasságban repültek. Elmondása szerint egyes esetekben az ukrán légvédelmi erőknek meg kellett próbálniuk elfogni a cirkálórakétákat, amelyek sokszor 50 méteres magasságban repültek.
Az ISW szerint a fentiek alapján elképzelhető, hogy az oroszok valamilyen taktikai/technológiai újítást eszközöltek annak érdekében, hogy a megszokottnál alacsonyabban haladhassanak a rakéták.
A szóvivő emellett arra is utalt, hogy az orosz rakéták vezérlését segítő drónok elektromágneses jelkibocsátása is csökkent, ami szintén nehezíti a csapások kivédését. Összegzésük szerint Ukrajnának le kell vonnia következtetéseket, és megfelelő választ kell adniuk az orosz támadásokra a nyugati légvédelmi eszközök segítségével.
Egy videón látható, amint az ukránok egyik Bofors/Nexter Bonus típusú okosbombája becsapódik egy orosz T–90M típusú harckocsiba – írta az OSINT technical katonai blog.
A csapás a Zaporizzsjai területen történt, és az oroszok harckocsija kiégett a találat után. A csapás következménye egy másik videórészleten közelebbről is látható.
A T–90-esek számítanak a legmodernebb orosz harckocsiknak – leszámítva azokat az Armatákat, amelyekkel rengeteg probléma adódott az utóbbi években, és amelyeket állítólag csak kvázi tüzérségi eszközként vetettek be a háborúban. (Idén májusban az orosz fél is megerősítette, hogy nem használják őket Ukrajnában.)
A krími központú Ates partizánmozgalom a Telegramon közölte, hogy Rosztov-na-Donu és Mariupol városai közt, Oroszország területén szabotáltak egy fontos vasútvonalat.
Közlésük szerint a szabotázs Sahi városa közelében történt. „Ez a régió egyik fő vasútvonala, amely az Orosz Föderációt és az ukrajnai Donyecki területet köti össze, ennek megfelelően aktívan használják katonai felszerelések és személyzet szállítására a harci övezetbe” – írták a partizánok, akik a koordinátákat is megadták és felvételeket is feltöltöttek a poszthoz (a videó hitelességét egyelőre nem erősítették meg független forrásból).
Továbbra is minden erőnkkel harcolunk a megszállók ellen. A szabotázsakcióink száma pedig napról napra nőni fog. Az orosz katonák egy percig se lazítsanak, a bűntetteikért szörnyű bosszút fogunk állni
– írták a partizánok, akik állítólag már korábban is tevékenykedtek Oroszország területén.
„Oroszország nem támad polgári célpontokat Ukrajnában, a kijevi gyerekkórház közelében egy ukrán rakétaelhárító rakéta csapódott be” – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak.
Arra kérem önöket, hogy támaszkodjanak az orosz védelmi minisztérium nyilatkozatára, amely teljesen kizárja, hogy polgári célpontokat ért volna csapás. [A tárca] megmondta, hogy egy rakétaelhárító rakéta lezuhanásáról van szó
– mondta Peszkov az incidensről.
A szóvivő ugyanakkor kijelentette: továbbra is kitartanak amellett, hogy nem hajtanak végre csapásokat polgári célpontok ellen.
„Csapásokat kritikus infrastrukturális létesítményekre, katonai célpontokra mérünk, amelyek valamilyen módon kapcsolatban állnak a a rezsim katonai potenciáljával” – húzta alá Peszkov.
Mint arról az Index is beszámolt, gyásznapot hirdettek Ukrajnában, miután Oroszország súlyos rakétatámadást intézett az ország nagyvárosai ellen. A támadási hullám egyik célpontja az a rákkezelésre és szervátültetésre specializálódott kijevi gyermekkórház volt, amelyet európai szinten is fontos létesítményként tartanak számon. Az esetről bővebben ebben a cikkünkben olvashat.
Az orosz közösségi médiába töltöttek el egy felvételt, amelyen állítólag egy kazettás lőszerekkel felszerelt Iszkander-M rakéta támadása látható.
A rakéta egy ukrán logisztikai konvojt talált el az Ukrajna északi felén lévő Szumi területen. A videó alapján több jármű is károsodhatott vagy megsemmisülhetett, a lőszert szállító eszközök közül pedig legalább egy fel is robbant a jelek szerint.
Orosz szakértők eltávolították a lezuhant Storm Shadow rakéták vezérlő- és irányítórendszerének egyes részeit – közölte a RIA Novosztyi. Az orosz állami hírügynökség egy videót is közzétett erről.
„A lezuhant Storm Shadow/SCALP rakéták alapos vizsgálata folyamatban van. Mostanáig a vezérlőberendezéseket szerelték szét, beleértve a blokkokat, szervókat, kormánylapátokat és különböző szerkezeti elemeket” – mondta a hírügynökség forrása.
Elmondása szerint jelenleg folyik a gyújtószerkezet és a robbanófejek részletes tanulmányozása. Ezek a munkálatok szükségesek a semlegesítéshez. Annak érdekében, hogy ezeket a harci egységeket lakott területeken kívülre szállítsák és megsemmisítsék – tette hozzá.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője egy varsói konferencián fogalmazta meg álláspontját Orbán Viktor moszkvai útjával kapcsolatban.
Az eseményen részt vevő Válasz Online szerint Jermak közölte: Ukrajna egyetlen béketervet fogad el, azt, amelyet Zelenszkij Svájcban bemutatott,
és nem alternatív béketervekre, hanem katonai támogatásra van szükségük.
Elmondta, hogy a magyar kormányfő nem tájékoztatta az előző hét kedden történt kijevi látogatásakor Zelenszkijt arról, hogy hamarosan Moszkvába is elutazik, és ott a békéről kíván tárgyalni Putyin orosz elnökkel. „Meglepett ezzel minket, mi is csak a sajtóból értesültünk róla” – fogalmazott.
Emlékeztetett, hogy Zelenszkij azt mondta Tusk miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatóján: Ukrajnának nincs szüksége közvetítőre a béke ügyében Oroszország felé. Visszautalt arra, hogy végső soron a 2014–15-ben történt német–francia közvetítés sem állította meg az orosz agressziót, emiatt „rossz tapasztalataik” vannak az efféle közvetítésekkel.
Hozzátette: „Jószomszédi viszonyra törekszünk Magyarországgal. Magyarország független ország, a kormánya maga dönti el, hogy mit csinál, nem akarom értékelni, megítélni ezért a moszkvai utat sem. Csak jelezzük, hogy örülnénk, ha Magyarország csatlakozna azokhoz az országokhoz, amelyek száz százalékban támogatják Ukrajnát és Ukrajna harcát. Nagyra értékeljük, hogy Orbán Viktor kimondta: ebben a háborúban Oroszország az agresszor.”
Ugyanakkor nem sokkal később – a kijevi gyermekkórház elleni hétfői rakétatámadásra utalva – azt mondta:
Nem volt a környéken sem katonai célpont. Akik arról beszélnek, hogy tárgyalnunk kell az oroszokkal, nézzenek előbb a most megölt gyerekek szüleinek a szemébe, és győzzék meg őket, hogy a gyereked gyilkosával egy asztalhoz kell ülni. Nem értem, hogyan lehet tárgyalópartnerként kezelni gyerekgyilkosokat, erről kérdezzék csak meg a szétlőtt kórháznál a szülőket és az orvosokat.
Nagyjából 32 ezer ember, köztük 2200 kiskorú keresett menedéket Kijev metróállomásain a hétfői orosz rakétatámadások idején – közölte az ukrán főváros önkormányzata.
Mikola Povoroznik, a város első számú főpolgármester-helyettese hangsúlyozta, hogy menedékhelyként ki kell használni a 46 metróállomást, amelyek éjjel-nappal nyitva tartanak. Ezek az állomások mosdókkal, ivókutakkal, székekkel és padokkal vannak felszerelve.
„Ismételten arra kérem önöket, hogy ne hagyják figyelmen kívül a légiriadó jelzését, és kövessék a legközelebbi óvóhelyre” – mondta a The Kyiv Independent szerint Povoroznik.
Joe Biden amerikai elnök – egy fehér házi közlemény szerint – közölte: a hétfői rakétatámadás szörnyű emlékeztetője volt „Oroszország brutalitásának”.
Joe Biden leszögezte: rendkívül fontos, hogy a világ többi állama folytassa Ukrajna támogatását, és ne vegye félvállról az orosz agressziót.
„Ezen a héten Washingtonban fogadom Zelenszkij elnököt és a NATO vezetőit, és találkozni fogok Zelenszkij elnökkel, hogy világossá tegyem: rendíthetetlenül támogatjuk Ukrajnát. Szövetségeseinkkel együtt új intézkedéseket fogunk bejelenteni Ukrajna légvédelmének megerősítésére, hogy megvédjük városait és a civileket az orosz támadásoktól. Az Egyesült Államok Ukrajna népe mellett áll” – közölte az amerikai elnök.
Vlagyimir Putyin orosz elnököt nyíltan támogató, orosz nyelvű előadók dalai tűntek el a Spotify platformról – közölte a karpatalja.ma az Unianra hivatkozva.
Mint írták, nemrég kibertámadás érte az oroszpárti előadókat. Egyelőre nem tudni, ki áll a hackertámadás mögött. Olyan zenészek dalai tűntek el, mint Polina Gagarina, Shaman, Soda Luv, Yanix, Slava Marlou.
Az UNIAN Lite megjegyezte, hogy nemrég az Európai Unió szankciólistájára került két előadó, Polina Gagarina és Shaman is.
Shaman emelett a Mirotvorec listájára is felkerült, miután aktívan támogatta az orosz hadsereget.
Mint korábban írtuk, Vlagyimir Putyin a Moszkva melletti Novo-Ogarjovóban fogadta Narendra Modi indiai kormányfőt még hétfőn, a hivatalos megbeszélésükre kedden kerül sor. Egyesek szerint az indiai kormányfő is részben a béketeremtő szerepére pályázhat – Orbán Viktorhoz hasonlóan.
Most Volodimir Zelenszkij is kommentálta Narendra Modi moszkvai látogatását. Az ukrán elnök egy közösségi médiás bejegyzésben reflektált arra, hogy India kormányfője a Putyinnal való kézfogásáról és összeölelkezéséről posztolt fotót, miközben Ukrajna-szerte súlyos rakétacsapások történtek, és sokan meghaltak.
Óriási csalódás és lesújtó csapás a békéért tett erőfeszítésekkel szemben, hogy a világ legnagyobb demokráciájának vezetője egy ilyen napon Moszkvában megöleli a világ legvéresebb bűnözőjét
– írta Zelenszkij az X-en.
Az Egyesült Államok 2 milliárd dollár értékű kölcsönt folyósít Lengyelországnak katonai eszközök beszerzésére – közölte az amerikai külügy a The Kyiv Independent szerint.
Ez már a második 2 milliárdos kölcsön lesz, amelyből olyan amerikai felszerelések beszerzését fedezik majd, mint az F–35-ös katonai repülőgépek, Patriot légvédelmi rendszerek és Abrams harckocsik.
A finanszírozás „tovább erősíti a NATO keleti szárnyát”, és segíti Lengyelországot egy „jelentős katonai modernizációs program” végrehajtásában – közölte az amerikai külügy, amely azt is hangsúlyozta, hogy Lengyelország jelenleg a GDP 4 százalékát költi védelmi célokra, amivel vezet a NATO államai körében, valamint több ezer amerikai és szövetséges katona állomásozik jelenleg is az országban.
Befejeződtek a mentési műveletek a kijevi Ohmatdit területén, ahol összesen két ember halt meg és további 32 megsérült. Ezzel a hétfői támadás áldozatainak száma az ukrán fővárosban elérte a harmincat – írja az Ukrajinszka Pravda.
Összesen 29 embert, köztük négy gyermeket öltek meg Kijevben, valamint 117-en, köztük 10 gyermek sebesült meg a július 8-i orosz csapások következtében
– közölte Ihor Klimenko belügyminiszter.
A miniszter szerint az Ohmatditet ért támadás következtében nyolc gyerek került kórházba sérülésekkel.
Később Vitalij Klicsko kijevi polgármester bejelentette, hogy Kijev Sevcsenkivszkij kerületében az egyik ház romjai alatt egy újabb nő holttestét találták meg, így az említett házban a halottak száma 11-re nőtt, míg fővárosi szinten 30-ra.
Buda Péter biztonságpolitikai szakértő, volt nemzetbiztonsági főtiszt egy interjúban beszélt Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin kapcsolatáról.
A Telexnek adott interjúban – a két vezető találkozójára reagálva – a szakértő elmondta:
Putyinnak elementáris érdeke Orbán »megemelése«: elnézést kérek a párhuzamért, de így szoktak befolyásoló ügynököket is telepíteni az ellenfél soraiba, márpedig az egészen bizonyos, hogy az orosz vezető így tekint a magyarra, még ha utóbbi nem is így tekint magára.
„Az európai politikai viszonyok befolyásolása – az orosz titkosszolgálati stratégia egyik fő csapásiránya. Márpedig e tekintetben kiemelt potenciállal rendelkezik az éppen az Orbán által szervezett új EP-csoport. Egy diplomáciai sikerként bemutatott művelet a magyar miniszterelnök részéről nagy lépés lenne saját presztízse és ezen keresztül e csoport pozícióba juttatása irányába. Az oroszoknak e téren felettébb nagy gyakorlatuk van a szovjet idők óta” – tette hozzá Buda Péter, aki szerint az orosz elnök szándékát bizonyítják a lépései is.
„Orbán a Weltwoche szélsőjobboldali svájci lap újságírójának adott interjújában szintén azt a látszatot keltette, mintha Putyin csakis az ő kérésére hajlandó lett volna nyitottságot mutatni a kérdésben. De ugye senki nem képzeli, hogy Putyin ténylegesen Orbán hatására lép bármit is?” – fogalmazott, majd hozzátette:
Amit Orbán »el tud érni«, azt valójában Putyin akarja. Putyin pedig azt akarja, hogy minél kevésbé vegyék észre, valójában mit is akar. Ehhez használja fel készséges eszközként a magyar kormányfőt.
A kérdésre, hogy Orbán Viktor miért megy ebbe bele, Buda Péter azt mondta: szerinte a kormányfő arra számít, hogy átalakul a jelenlegi világrend, és az új rendszerben nagyobb szerepe lehet így, de azért számolja el magát, mert „a jelenlegi rend összeomlásából nem egy új rend fog kialakulni, hanem káosz”.
Ukrán drónok hajtottak végre támadást a Volgográdi területen található Kalacs-na-Donu és Frolovo települései ellen – közölte a Shot nevű orosz Telegram-csatorna.
Mint írták, a támadás célpontjai ipari létesítmények voltak, és hajnali 4 óra körül körülbelül 10 robbanást lehetett hallani. A csatorna szerint egy olajtárolót ért csapás, amiről videókat is közzétettek.
Andrei Bocsarov volgográdi kormányzó utóbb azt írta, hogy az összes drónt megsemmisítették, de a lezuhanó dróntörmelék miatt Frolovóban egy elektromos alállomás, Kalacs-na-Donuban pedig egy olajtároló gyulladt ki (ennek a felvételek a jelek szerint ellentmondanak).
Az előbbi helyen már eloltották a tüzet, az utóbbi helyen még dolgoznak az egységek – írta a kormányzó.
Oroszországban, a Rosztovi területen található Generalszkoje településen kigyulladt egy elektromos alállomás – közölte a Shot nevű orosz Telegram-csatorna, amely videót is mutatott erről.
A csatornának szemtanúk beszéltek arról, hogy a tűz kezdete előtt a drón saját hangját, majd több robbanást hallottak az érintett járásban.
Nem sokkal később a régió kormányzója, Vaszilij Golubev közölte, hogy hajnali 2 óra körül valóban dróntámadás érte a régiót. Állítása szerint a légvédelem többtucatnyi drónt hatástalanított (utóbb 21 drónról írtak az oroszok a Rosztovi területet ért támadással összefüggésben).
A kormányzó szerint az érintett alállomás két transzformátora gyulladt ki, valamint Rosztov-na-Donu városa közelében is lángra kapott a száraz aljnövényzet egy helyen egy lezuhanó drón miatt. Vaszilij Golubev később, már a reggeli órákban közölte, hogy eloltották a tüzet az alállomásnál.
Aljakszandr Lukasenka júliusban a nagy munkaterhelés miatti fáradtságra panaszkodott egy ünnepségen tartott beszédében – írja a Zerkalo.
A politikus felszólalásában hangsúlyozta, hogy a júliusi hónap „mindig nehéz időszak” számára.
Rengeteg tömegrendezvény van. És az a legnehezebb, amikor rengeteg ember van, és mindenki, aki rád néz, valamit keres benned: valahol szid, valahol köszönetet mond, valahol valami mást. És ez a hatalmas embertömeg nagyon megviseli az embert – különösen az olyanok, mint egy felvonulás és más ünnepélyes események. És van egy plusz terhelés, ami Kazahsztánhoz, a 4000 kilométerre lévő Asztanához kapcsolódik. Azért mondom ezt, mert az ilyen napok nehezek
– fogalmazott a belorusz vezető.
Az elmúlt napokban arról érkeztek hírek, hogy Lukasenka állapota a Sanghaji Együttműködési Szervezet asztanai csúcstalálkozóján tett látogatásán „a fórum résztvevőinek szeme láttára” kezdett meredeken romlani.
„Másnap, csütörtökön is felszólalt a csúcstalálkozón, találkozott az államfőkkel, de nyilvánvaló, hogy rosszabbul néz ki, mint két nappal ezelőtt és az előző napon, amikor katonai egyenruhában vonult fel Minszkben. Az arca sápadt, fénytelen, a beszéde nem túl magabiztos volt” – mondta Mihail Fisman, a Dozsgy tévécsatorna műsorvezetője.
Lukasenka abban reménykedik, hogy hazájában gyorsan felépül. „Hazatérve pedig előre elterveztem, hogy itt szállok le. A repülőtér jó, mert keleten sok mindent lehet csinálni. És innen fogok dolgozni az elkövetkező időkben, figyelni, hogyan készülünk az aratásra” – mondta a politikus.
És ez után a teher után, amikor az ember a szülőföldjére érkezik, olyan, mintha egy másik világba kerülne. […] Eljössz a gyökereidhez, itt jobban érzed magad, könnyebben. És szó szerint 24 óra alatt egészségesek, erősek lesztek. Pont úgy, mint korábban, amikor még ezen a földön jártatok. Nagyon gyorsan felépülsz
– vélekedett Lukasenka.
Mint korábban írtuk, Vlagyimir Putyin a Moszkva melletti Novo-Ogarjovóban fogadta Narendra Modi indiai kormányfőt még hétfőn, a hivatalos megbeszélésük pedig kedden várható. A Moszkovszkij Komszomolec szerint az indiai kormányfő is részben a béketeremtő szerepére pályázhat, Orbán Viktorhoz hasonlóan.
A lap szerint Modi látogatása elsősorban a „Moszkva–Peking–Delhi–Washington négyszög” rendszerében értelmezhető (amelyet szemléletesen a farkas, a kecske és a káposzta hajóútjának ismert rejtvényéhez hasonlítottak). Mint írták, India igyekszik jó kapcsolatot ápolni Moszkvával, és profitál az olcsó energiából, de közben az Egyesült Államokra is támaszkodik Kínával szemben.
Mint írták, elképzelhető, hogy ezzel együtt „Putyin és Modi valószínűleg valami konkrétabb, sürgősebb és kézzelfoghatóbb dolgot fog megvitatni – például azt, hogy India milyen szerepet játszhat az ukrajnai konfliktus befejezésében, hazánk számára elfogadható feltételekkel.” Hozzátették azt is:
Nem Orbán az egyetlen, aki a béketeremtő szerepét játszhatja! (Erdogan, úgy tűnik, már lekerült a közvetítők listájáról.) De az ilyen témák megvitatása és a nyilvánosság tájékoztatása ezekről a tárgyalásokról olyan dolgok, amelyek kategorikusan összeegyeztethetetlenek egymással
– fogalmaztak, utalva arra, hogy most (Orbán Viktor moszkvai útjával ellentétben) nem lesz közös sajtótájékoztató a megbeszélések után.
A NATO kedden kezdődő washingtoni csúcstalálkozójának záródokumentumának jelenlegi tervezetében arról írnak, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása visszafordíthatatlan folyamat – tudta meg a CNN.
A hírportálnak három forrás egybehangzóan állította azt, hogy ez a szó szerepel a dokumentumban (a minap egyébként a holland védelmi miniszter is ugyanezt a szót használta, a nemzetközi sajtó pedig már korábban is írt arról, hogy a csúcstalálkozón születhet egy ilyen jellegű deklaráció).
A CNN szerint a washingtoni csúcstalálkozót megelőzően a szövetség 32 tagja között a vita egyik fő forrása az volt, hogy milyen erős garanciát kell nyújtani Ukrajnának a jövőbeni NATO-tagságáról. A tervezet még változhat, de a „visszafordíthatatlan” szó jelenléte jelentős jelzés lenne Kijev és Moszkva számára – írták.
Az egyik forrásuk – egy amerikai tisztviselő – szerint a Fehér Ház azzal a feltétellel támogatja a szó használatát a végleges változatban, amennyiben a dokumentum azt is megerősíti, hogy Ukrajnának folytatnia kell a demokratikus reformok terén végzett munkáját. Elmondása szerint a végleges verzió várhatóan tartalmazza majd ezt a megfogalmazást is.
Ugyanakkor a tisztviselők hangsúlyozták a „kézzelfogható intézkedések” fontosságát is Ukrajna támogatásával kapcsolatban. Ruszlan Stefancsuk, az ukrán parlament elnöke egy hétfői rendezvényen azt mondta, hogy nem csak a nyelvezetről van szó, hanem arról, hogy Ukrajnát ténylegesen közelebb hozzák a NATO-hoz. Egy magas rangú amerikai kormányzati tisztviselő múlt hét pénteken azt mondta, hogy a szövetség „jelentős új bejelentéseket fog tenni arról, hogyan növeljük a NATO katonai, politikai és pénzügyi támogatását Ukrajnának” a csatlakozási folyamat idején.
„Joggal van nagy hangsúly azon, hogy a csúcstalálkozó nyilatkozatában mit mondanak majd a szövetségesek Ukrajna tagsággal kapcsolatos útjáról. A nyelvezet világos és erőteljes lesz. Elismeri Ukrajna létfontosságú, folyamatban lévő reformtörekvéseit, és demonstrálja a szövetségesek támogatását Ukrajna számára a NATO-tagság felé vezető úton” – mondta Michael Carpenter, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács Európáért felelős főtanácsadója egy hétfői sajtótájékoztatón.
Több robbanás is dördült keddre virradóan az oroszországi Belgorodban – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az orosz hatóságok szerint a városban több magánház is megrongálódott. A katasztrófavédelem városszerte állomásozott.
A lap információ szerint a Belgorod közelében található Sebekino felett is akadt munkája az orosz légvédelemnek.
A támadásokat követően megszólalt Vjacseszlav Gladkov, a Belgorodi terület kormányzója, aki a támadások helyszínére érkezett. A helyi lakosokkal folytatott beszélgetés során elmondta, hogy a tüzérségi támadások helyzete nem javul, és felszólította a helyieket, hogy gyerekeiket küldjék nyári táborokba.
Jan Lipavsky cseh külügyminiszter a Kijev elleni orosz rakétámadásra reagálva „hasznos idiótának nevezte azokat, akik az Oroszországgal való megbékélésről beszélnek”.
Miközben a hasznos idióták a Putyinnal való békekötésről áradoznak, ő rakétákat küld egy gyermekkórházra
– fogalmazott a tárcavezető, majd azt is hozzátette: „Úton vagyok Washingtonba a NATO-csúcstalálkozóra, ahol egy hosszú távú stratégiát fogok szorgalmazni Oroszország megfékezésére. Az agresszió elől nem lehet meghátrálni.”
Lipavsky nem nevesítette a posztban, hogy kire gondol, de a kommentelők szerint is egyértelműen Orbán Viktorra utalhatott. A kormányfő pénteken járt Moszkvában „békemisszión”, amelyet aztán Pekingben folytatott. A minap pedig arról beszélt egy interjúban, hogy szerinte Putyin is véget akar vetni a haldoklásnak.
„Miközben Orbán Viktor állítása szerint három napja békemisszión járt Moszkvában, az orosz hadsereg ma rakétával lőtte az egyik legfontosabb kijevi gyerekkórházat. Ez volt az egyik legsúlyosabb támadás a két éve tartó háború során az ukrán főváros ellen. Hatósági adatok szerint a városban legalább hét ember meghalt, 11 megsebesült, nyolcan kórházba kerültek. Az áldozatok között több gyermek is van” – áll a Tisza Párt hétfő esti közleményében.
A Tisza Párt nevében a leghatározottabban elítéljük a civilek és különösen az egészségügyi intézmények és a gyermekek elleni támadást. És ugyanezt várjuk el a magyar kormánytól is
– írták.
Hozzátették: a sérülteknek jobbulást kívánnak, az áldozatok családjának részvétüket fejezik ki.
Hatévi börtönbüntetésre ítéltek Oroszországban egy színházi rendezőt és egy dramaturgot egy színdarab bemutatása miatt, amely a vád szerint a „terrorizmus nyilvános igazolásaként” szolgált.
Az orosz színházi világban jól ismert két nő, a 39 éves Jevgenyija Berkovics rendező és a 44 éves Szvetlana Petrijcsuk, aki a forgatókönyvet írta, 2023 májusa óta ül börtönben, miután egy 2020-ban bemutatott színdarab miatt a terrorizmus védelmezésével vádolták meg őket.
A Finyiszt, a fénylő sólyom című színdarab az interneten a szíriai iszlamisták által verbuvált orosz nőkről szól, akik dzsihadistákhoz mentek feleségül. A rendező és a dramaturg végig ártatlannak vallotta magát.
„A színdarabban egyáltalán nincsen semmilyen igazolása a terrorizmusnak” – jelentette ki májusban a bíróságon Szvetlana Petrijcsuk, aki szerint – éppen ellenkezőleg – az volt a céljuk, hogy felhívják a figyelmet a problémára.
Kszenyija Karpinszkaja, Berkovics ügyvédje szerint a zárt ajtók mögött tartott per jogtalan és méltánytalan, a két nő pedig ártatlan. Az ítélet nem jogerős, a védők fellebbezést jelentettek be.
ŐRIZETBE VÉTELE ELŐTT JEVGENYIJA BERKOVICS NYILVÁNOSAN SZÓT EMELT AZ UKRAJNAI OFFENZÍVA ELLEN.
Az ügyészség állítása szerint a tanúkat a közösségi médiában megfenyegették. Bemutatásakor a darabot elismeréssel fogadta mind a kritika, mind a közönség. 2022-ben elnyerte az Arany Maszk díjat, a legrangosabb orosz színházi elismerést.
Az MTI szerint Kirill Szerebrennyikov orosz rendező, aki Jevgenyija Berkovics tanára volt, és jelenleg száműzetésben él, többnyire Németországban, több alkalommal, például a legutóbbi cannes-i filmfesztiválon, nyilvánosan védelmébe vette a két művészt, és szabadon engedésüket követelte.