„Az európai országoknak sokkal erősebben kell támogatniuk Ukrajnát, különben évtizedes háborúra kell felkészülni” – erről beszélt a NATO leköszönő főtitkára. Jens Stoltenberg októberig áll a NATO élén, addig próbálja minél inkább elkötelezni a tagállamokat Kijev mellett − írja a Kárpáthír.
A NATO leköszönő főtitkára szerint ha Oroszországot nem győzik le nagyon gyorsan, akkor az Ukrajnában zajló háború egy teljes évtizedig is eltarthat. Jens Stoltenberg szerint erre a lehetőségre fel kell készülni.
Stoltenberg arról beszélt, hogy az ukrajnai háborúnak van egy „paradoxonja”, mégpedig az, hogy a nyugati országok minél hosszabb időre kötelezik el magukat Ukrajna támogatása mellett, a háború annál gyorsabban ér véget.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!
A rendkívüli hőségre panaszkodnak az ukrán gazdák, mert a nagy meleg és a vele járó aszály tönkreteszi a termést − írja a Kárpáthír.
A hasonló problémával küzdő Romániában a kormány 500 millió eurós támogatással próbálja enyhíteni a gazdaságok veszteségeit. A háborúban álló Ukrajnában azonban ilyesmire nincs lehetőség. Az aszály és a hőség leginkább a déli országrész földjein pusztít. A Kernel Holding gazdaság például azt közölte, hogy 80 ezer hektáron már elpusztult a kukorica mintegy harmada.
Az ukrajnai bajokat tetézi az áramszünetek sokasága, az áramfejlesztő generátorok üzemeltetésének költségei. Közben Ukrajna-szerte melegrekordok dőlnek, a déli régióban nem ritka a 41 foknál is magasabb hőmérséklet.
Gyakorlatilag eredménytelennek bizonyult az ukrajnai hadköteles korú férfiak katonai nyilvántartási adatainak megújítására indított akció − írja a Kárpáthír.
Az eredményekről Andrij Oszadcsuk a parlament rendvédelmi bizottságának elnökhelyettese számolt be. Elmondása szerint a július 17-én lezárult adatfrissítési kampány során legkevesebb 6 millió hadköteles korú ukrán állampolgár távol maradt a hadkiegészítőktől, toborzóirodáktól.
Jellemző, hogy az adatfrissítésre kötelezhető férfiak becsült száma 11,1 millió, a pontos adatot senki nem ismeri, mint ahogyan azt sem, hogy pontosan hányan újították meg katonai nyilvántartásukat. Egyes közlés szerint 4,2 millió, más információ viszont 4,6 millió férfiről szól. Az ukrán honatya szerint nem nehéz kiszámolni, hogy a hadköteles férfiak több mint fele törvényt sértett.
„Az európai országoknak sokkal erősebben kell támogatniuk Ukrajnát, különben évtizedes háborúra kell felkészülni” – erről beszélt a NATO leköszönő főtitkára. Jens Stoltenberg októberig áll a NATO élén, addig próbálja minél inkább elkötelezni a tagállamokat Kijev mellett − írja a Kárpáthír.
A NATO leköszönő főtitkára szerint ha Oroszországot nem győzik le nagyon gyorsan, akkor az Ukrajnában zajló háború egy teljes évtizedig is eltarthat. Jens Stoltenberg szerint erre a lehetőségre fel kell készülni.
Stoltenberg arról beszélt, hogy az ukrajnai háborúnak van egy „paradoxonja”, mégpedig az, hogy a nyugati országok minél hosszabb időre kötelezik el magukat Ukrajna támogatása mellett, a háború annál gyorsabban ér véget.
Belaruszban halálra ítéltek egy német állampolgárt, akit terrorcselekmény elkövetésében találtak bűnösnek – adta hírül pénteken a Vjaszna Emberi Jogi Központ nevű belorusz civilszervezet.
A közlemény szerint Rico Krieger 30 éves katonaorvos ügye kapcsolatba hozható az ukrán nemzeti gárdához tartozó, belorusz katonákból és Ukrajnába emigrált belorusz állampolgárokból verbuvált, Kasztusz Kalinouszki XIX. századi forradalmár nevét viselő zászlóaljjal, amely az ukrajnai háborúban harcol – tájékoztatott az MTI.
A Vjaszna rendelkezésére álló információk szerint a tavaly november óta letartóztatásban lévő férfi halálos ítéletét június 24-én mondta ki a minszki bíróság, miután az ügyészek terrorizmus, zsoldostevékenység, valamint szélsőséges szervezet létrehozása és Belaruszban elkövetett robbantások szervezése miatt szorgalmazták az elítélését.
Belaruszban nem ez az első eset, hogy a hatóságok Ukrajna érdekében végrehajtott szabotázs vádjával börtönöztek be vagy ítéltek el embereket.
Az Aljakszandr Lukasenka által irányított ország az utolsó Európában, ahol még kiszabható halálbüntetés.
A kivégzéseket titkos időpontban lőfegyverrel hajtják végre, az elítéltek holttestét pedig nem szolgáltatják vissza családjuknak, hanem ismeretlen helyen temetik el.
„Mi ezt a békemissziót folytatni fogjuk” – jelentette ki az ATV kérdésére Szijjártó Péter. Mint mondta, „türtőztetnie kell magát”, hogy ne használjon durva kifejezést, amiért Zelenszkij „minősíthetetlen szavakkal” illette Orbán Viktor magyar miniszterelnököt.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint az ukrán elnök is „megpróbálja a NATO-t belerángatni a háborúba” − írta meg a Kárpáthír.
Az ukránok több mint fele nem tartja magát európainak. A maradék, meg „csak kicsit” gondolja azt, hogy oda tartozik − írta meg a Kárpáthír.
Az Ilko Kucheriv Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány által végzett szociológiai felmérés szerint az ukránok 53 százaléka még mindig nem vagy csak korlátozott mértékben érzi magát az európai közösséghez tartozónak. A megkérdezettek 40 százaléka azt mondta, hogy bizonyos mértékben európainak érzi magát.
Az SZBU őrizetbe vette azokat az orosz ügynököknek nevezett fiatalokat, akik Lembergben sorra felgyújtották a toborzóirodák szolgálati gépkocsijait − írja a Kárpáthír.
Az állítólagos orosz ügynök két fiatalember, egyikük17, társa 18 éves. Az Ukrán Nemzetbiztonsági Szolgálat közlése szerint a fiatalok könnyű pénzkeresési lehetőségként ragadták meg az orosz titkosszolgálat által a Telegramon felkínált ajánlatot.
Az együttműködés keretében a fiatalemberek lefotózták a katonai járműveket, majd várták az oroszok utasításait, amelyeket követve felgyújtották a kiszemelt gépkocsikat. Gyúlékony anyaggal locsolták le az autókat, és le is filmezték a felcsapó lángokat.
Az SZBU állítása szerint a felvételeket az oroszok saját propagandájuk terjesztésére használták fel azt állítva, hogy Lembergben oroszbarát ellenállók csoportja tevékenykedik.
Az SZBU és a rendőrség közös akciójuk során épp egy gépkocsi felgyújtásán érték tetten a két fiatalembert. Az orosz ügynökök most előzetesben ülnek. Tettükért 8 év börtönre számíthatnak.
Ukrajna politikai megfontolásból döntött az Oroszországból Szlovákiába és Magyarországra a Barátság csővezetéken át irányuló kőolajtranzit korlátozása mellett, a helyzet megoldása nem Moszkvától függ – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pénteken újságíróknak.
Nem gondolom, hogy lehetőségünk lenne arra, hogy felvegyük a kapcsolatot a tranzitot biztosító ukrán vállalatokkal. Továbbá a döntés valószínűleg nem technikai, hanem politikai szinten született. Itt pedig nincs közöttünk semmilyen párbeszéd
– nyilatkozott a szóvivő arra a kérdésre válaszolva, hogy vajon Oroszország megpróbálja-e feloldani a tranzit blokádját ezen az útvonalon, vagy keres-e más szállítási módokat.
„Ezért a helyzet valóban elég válságos a címzettjeink számára, de ez semmilyen módon nem rajtunk múlik” – tette hozzá.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség emlékeztetett rá, hogy a szlovák gazdasági minisztérium korábban megerősítette: a Lukoil olajtársaságnak a Barátság csővezetéken keresztül irányuló szállításait leállították Ukrajnában, mert Kijev feketelistára tette a vállalatot. Emiatt ellátási zavar léphet fel a Slovnaft pozsonyi olajfinomítójának működésében, ahol a feldolgozott olaj mintegy kétharmada orosz eredetű. Az orosz olajat az Ukrajnán keresztül haladó Druzsba törzsolajvezetéken keresztül szállítják Szlovákiába.
A hírügynökség idézte Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminisztert, aki szerint Ukrajnában új jogi helyzet alakult ki, amelynek alapján a Lukoil jelenleg nem szállít Magyarországra.
Oleh Szinyehubov, a keleti Harkiv megye kormányzója arról tájékoztatott pénteken, hogy orosz támadás érte a régióban lévő Csuhujiv város központi részét, aminek következtében kilencen sérültek meg, köztük egy gyerek, és a hatóságok komoly pusztítást rögzítettek.
Az északkeleti Szumi megye kormányzói hivatala közölte, hogy az orosz erők péntek reggel és előző éjjel hét alkalommal nyitottak tüzet a régiónak az orosz határhoz közeli részére, egy helybeli nőt pedig megsebesített egy drónról ledobott robbanószerkezet.
A keleti országrészben harcoló ukrán Horticja hadseregcsoport hírül adta, hogy pénteken lelőttek egy, az ukrán csapatok elleni támadásra készülő Szu–25-ös orosz csatarepülőgépet a Donyeck megyei Pokrovszknál – adta hírül az MTI.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök július 18-án az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójának plenáris ülésén az Egyesült Királyságban kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek nem sikerült megosztania Európát, és köszönetet mondott Ukrajna nyugati partnereinek, amiért enyhítették az Ukrajna azon lehetőségére vonatkozó korlátozásokat, hogy a Nyugat által biztosított fegyverekkel katonai célpontokat támadhasson a Harkivi területtől északra fekvő orosz határ menti területeken − írja napi jelentésében a Washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW).
Zelenszkij kijelentette, hogy az ukrán erők megállították az orosz offenzívát a Harkivi terület északi részén, és megjegyezte, a Belgorodi területen lévő katonai célpontok elleni ukrán csapások szerepet játszanak abban, hogy Ukrajna képes visszaverni ezt az offenzívát.
Zelenszkij egyúttal felszólította a nyugati államokat, hogy továbbra is oldják fel az Ukrajna azon képességére vonatkozó korlátozásokat, hogy katonai célpontokat támadhasson Oroszországban, hogy ezzel segítsen megvédeni az ukrán civileket az orosz légi, drón- és rakétacsapásokkal szemben.
Július 18-án Zelenszkij bejelentette, hogy az ukrán védelmi ipar támogatására Ukrajna kétoldalú megállapodásokat írt alá Csehországgal és Szlovéniával is. Az ukrán elnök július 19-én további találkozókat tart brit tisztviselőkkel és védelmi vállalatok képviselőivel.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár bejelentette, hogy a NATO egy parancsnoki központot nyit Németországban az ukrán fegyveres erőket támogató NATO katonai segítségnyújtási és kiképzési projektek felügyeletére és koordinálására, és hogy a parancsnoki központ 2024 szeptemberében kezdi meg működését.
Stoltenberg kijelentette, hogy a parancsnoki központban 700 fő fog dolgozni, és segít koordinálni a NATO-tagállamok Ukrajnának nyújtott támogatását.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke július 18-án bejelentette, hogy második hivatali ideje alatt szeretné elindítani az „Európai Védelmi Uniót”, amely segítene az Európai Unión (EU) belüli, határokon átnyúló fenyegetések kezelésében, kezdve az új „Európai Légi Pajzs” és kibervédelmi programokkal.
Az orosz Nemzeti Gárda (Roszgvardija) július 17-én példátlan javaslatot tett arra, hogy az orosz központi bank vezetésének jogot adjanak automata fegyverek és kézifegyverek viselésére.
A Roszgvardija − egy biztonsági ügynökség, amelynek feladata Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszerének védelme a belső fenyegetésektől és egyes kritikus infrastruktúrák védelme − törvénytervezetet nyújtott be, amelyben kifejtette, hogy az orosz központi bank vezetésének szüksége van a fegyverek, köztük pisztolyok, puskák, és géppisztolyok viselésének jogára az orosz infrastrukturális létesítmények védelmének és biztonságának megerősítése érdekében − írja napi elemzésében a Washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW).
A Központi Bank sajtószolgálata hozzátette, hogy ez a javaslat lehetővé teszi a Központi Bank számára, hogy biztosítsa az orosz jegybank létesítményeinek és alkalmazottainak védelmét a megszállt Ukrajnában.
A törvénytervezet azt javasolta, hogy az elnökhelyettesek, tanácsadóik, valamint az osztályvezetők és helyetteseik viselhessenek pisztolyt és géppisztolyt. A törvénytervezetben pontosították, hogy a biztonsági őrök és a Központi Bank létesítményeiben a készpénzgyűjtésben és a fegyverforgalomban részt vevő osztályok alkalmazottai kapnának roham- és géppuskákat, ha a törvénytervezetet elfogadják.
A törvénytervezet azonban nem sorolta fel Elvira Nabiullina jegybankvezetőt a fegyverek potenciális címzettjeként.
Az ISW korábban megfigyelte azokat a jelentéseket, amelyek szerint Putyin megbízik Nabiullinában, sőt „kizárólagos jogot” adott neki, hogy elmondhassa véleményét Oroszország valós gazdasági helyzetéről. Az ő kizárásának oka a javaslatból nem világos.
Lehetséges, hogy azért zárták ki a listáról, mert nem dolgozik magas kockázatú területeken, például Oroszország határ menti régióiban vagy a megszállt Ukrajnában. Orosz katonai és politikai bloggerek csalódottságuknak adtak hangot amiatt, hogy a Roszgvardija azt fontolgatja, hogy fegyvereket oszt ki a Központi Bank alkalmazottainak, annak ellenére, hogy ezekre a fegyverekre a frontvonalakon van szükség, és az orosz tisztek és szerződéses katonák nem viselhetnek rövid csövű fegyvereket.
A Roszgvardija a Központi Bank vezetésének felfegyverzését annak a folyamatos erőfeszítésnek a részeként javasolhatta, amely a Roszgvardija hatalmának kiterjesztésére irányul Oroszországban és a megszállt Ukrajnában.
A Roszgvardija a Központi Bank alkalmazottainak felfegyverzését is azért javasolhatta, hogy patronáló hálózatokat hozzon létre a bankszektor felett Oroszországban és a megszállt Ukrajnában.
Az Egyesült Államok folytatja erőfeszítéseit az Örményországgal való partnerség kiépítésére, ami kritikus reakciókat vált ki a Kreml tisztviselőiből.
Uzra Zeya, az Egyesült Államok polgári biztonságért, demokráciáért és emberi jogokért felelős államtitkára július 13-án az örményországi Jerevánba utazott, és bejelentette, hogy az Egyesült Államok nagyjából 16 millió dollárt különített el egy örményországi járőrrendőrség létrehozására, és együttműködik Örményországgal a bűnüldözési reformok folytatásában − írja napi jelentésében a Washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW).
Zeya emellett kiemelte a július 16-án kezdődött közös amerikai–örmény „Sas Partner” hadgyakorlatot, és megerősítette, hogy az amerikai hadsereg egy rezidens tanácsadója hamarosan az örmény védelmi minisztériumhoz kerül.
Zeya megjegyezte, hogy Örményország részvétele a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében (CSTO) továbbra is örmény döntés, amelyet az Egyesült Államok tiszteletben tart, de Amerika nem látott bizonyítékot arra, hogy „Oroszország katonai jelenléte hozzájárulna egy békésebb és stabilabb dél-kaukázusi régióhoz”.
Maria Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy az örményországi látogatásokat arra használja fel, hogy oroszellenes tevékenységet folytasson a Kaukázusban.
Egy prominens, a Kremlhez közel álló orosz milblogger reagált Zeya örményországi látogatására, és azt állította, hogy Amerika megpróbál „behatolni” az örmény rendfenntartásba, hogy „átvegye az irányítást” Örményország felett.
Örményország és a Nyugat kapcsolata különösen neuralgikus volt Oroszország számára, mivel Örményország az elmúlt hónapokban konkrét lépéseket tett a Kremltől való eltávolodás érdekében.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemrég BBC-nek adott interjújában elmondta, hogy az orosz agresszió befejezte után kész lemondani tisztségéről, előtte azonban semmiképpen sem – vette észre a Kárpáti Igaz Szó.
A lap újságírójának kérdésére, miszerint eljöhet-e az a pillanat, amikor nem tudja betölteni a tisztséget, igennel felelt, hisz „mindannyian emberből vagyunk.”
Végeznünk kell a háborúval… úgy gondolom, ez nagyon fontos az embereknek, országunknak
– mondta az ukrán elnök, viszont ezt követően képes lenne átadni az ország vezetését másnak. Ukrajnában az orosz támadás miatt hadiállapot van érvényben, így tilos választásokat tartani. Az Európai Unió száz százalékban legitim vezetőnek tartja az elnököt.
A Kreml tisztségviselői tovább bővítik az Oroszország által javasolt alternatív „eurázsiai biztonsági architektúra” földrajzi hatókörét.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter július 17-én az Egyesült Nemzetek Szervezetében (ENSZ) tartott sajtótájékoztatóján azt állította, hogy Oroszország és a Kínai Népköztársaság (KNK) a Sanghaji Együttműködési Szervezeten (SCO), a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségén (ASEAN) és az Öböl menti Együttműködési Tanácson (Bahrein, Kuvait, Omán, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek gazdasági uniója) belül egy eurázsiai biztonsági architektúra létrehozását szorgalmazza − írja napi jelentésében a Washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW).
Vlagyimir Putyin orosz elnök június 14-én Hszi Csin-ping kínai elnök támogatásával javaslatot tett egy alternatív eurázsiai biztonsági rendszer létrehozására. Putyin a közelmúltban külön kiemelte, hogy Oroszország kész megvitatni az eurázsiai biztonsági kérdéseket az SCO-val, és hogy Oroszország párbeszédet kíván kialakítani az ASEAN-nal.
Putyin Vietnámot − egy olyan országot, amely jellemzően nem szerepel az eurázsiai politikai elképzelésekben − az általa javasolt eurázsiai biztonsági rendszer részeként jelölte meg.
Az Öböl menti Együttműködési Tanácsot Bahrein, Kuvait, Omán, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek alkotják; és úgy tűnik, hogy Oroszország az Öböl menti államokat Oroszország által elképzelt „eurázsiai” rendszer potenciális tagjainak tekinti.
Vlagyimir Putyin orosz elnök videokapcsolaton keresztül operatív megbeszélést tartott a Biztonsági Tanács (BT) állandó tagjaival – számolt be a TASZSZ.
Ma a jelentős társadalmi és politikai események idején a belső biztonság szavatolásával kapcsolatos néhány kérdést fogunk megvitatni
– mondta az államfő az ülést megnyitva, majd átadta a szót Alekszandr Bortnyikovnak, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetőjének.
Az eseményen részt vett még Mihail Misin orosz miniszterelnök, Valentyina Matvijenko, Oroszország Tanácsának elnöke, Dmitrij Medvegyev, a Biztonsági Tanács helyettes vezetője, Anton Vaino, az elnöki adminisztráció vezetője, Szergej Sojgu, a Biztonsági Tanács titkára, Andrej Belouszov védelmi miniszter, Szergej Nariskin, az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat vezetője és Nyikolaj Patrusev, az elnöki tanácsadó.
A Kreml úgy véli, Donald Trump amerikai elnökjelölt kijelentése, miszerint Oroszország fél tőle, az amerikai közönségnek szól – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.
A lap azt írja, a republikánus elnökjelölt többször is úgy nyilatkozott, hogy a korábbi elnöksége alatt több ország is tartott tőle. Donald Trump többek között Kínát és Oroszországot is idesorolta.
Az amerikai választási kampány alatt a politikai küzdelem résztvevői sokféle nyilatkozatot tesznek, amelyek az amerikai közönségnek szólnak, és ennek megfelelően bővelkednek olyan mondatokban és megfogalmazásokban, amilyeneket az amerikaiak hallani akarnak
– fogalmazott Peszkov.
Oroszország nem zárja ki a nukleáris rakéták újabb telepítését válaszul a nagy hatótávolságú hagyományos fegyverek tervezett amerikai állomásoztatására Németországban − jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes.
Oroszország a nyilvánosság előtt rendszeresen fenyegeti Európát és az Egyesült Államokat a nukleáris opcióval − írta meg a Sky News.
Nem zárok ki semmilyen lehetőséget
− mondta az Interfax hírügynökség szerint újságíróknak az orosz fővárosban, amikor arra kérték, hogy kommentálja az amerikai telepítési terveket.
Washington a múlt héten közölte, hogy 2026-tól megkezdi az SM–6, Tomahawk és új hiperszonikus rakétákat is tartalmazó fegyverek telepítését Németországba, hogy ezzel is demonstrálja a NATO és az európai védelem iránti elkötelezettségét.
Az ukrán erők a jelentések szerint július 17-ről 18-ra virradó éjszaka csapást mértek a megszállt Krímben lévő orosz parti őrség egyik bázisára. A Szuszpilyne ukrán hírügynökség július 18-án arról számolt be, hogy ukrán rendvédelmi források szerint az ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) július 17-ről 18-ra virradó éjszaka orosz hadgyakorlat során tengeri és légi dróncsapást hajtott végre a Krímben, a megszállt Donuzlav-tó közelében lévő orosz parti őrség egyik bázisán, és megrongált és működésképtelenné tett egy parancsnokságot egy vezetési ponttal, egy lőszer- és eszközraktárt, egy elektromos alállomást, műszaki létesítményeket, valamint orosz lőállásokat − írja napi jelentésében a Washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW).
Egy neves orosz milblogger azt állította, hogy az orosz 31. légierő és légvédelmi hadosztály legalább 33 légi drónt lőtt le, de a lezuhanó drónok törmelékei jelentéktelen károkat okoztak a megszállt Jevpatoria közelében.
Az orosz védelmi minisztérium július 18-án azt állította, hogy a Fekete-tengeri Flotta (BSZF) eszközei 10 tengeri drónt semmisítettek meg a Fekete-tengeren.
A Keir Starmerrel folytatott kétoldalú találkozón Volodimir Zelenszkij megköszönte az Egyesült Királyságnak a Kijevvel való „egységét” és a Kijevnek nyújtott támogatást. Kijelentette, hogy „érezzük ezt a támogatást” − írja a The Guardian.
Az ukrán elnök azt mondta, hogy „határozott döntéseket” szeretne megvitatni az ukrajnai háborúval kapcsolatban.
Ahogy fogalmazott:
Köszönöm ezt az egységet. Érezzük a támogatást és az önök komoly döntéseit… Segítettek nekünk megvédeni a szabadságot és a demokráciát Ukrajnában, és nagyon sokat segítettek az ukrán népnek.
A The Wall Street Journal riportere, Evan Gershkovich perének záróbeszédei ma hangzanak el egy orosz bíróságon − írja a Sky News.
Gershkovich tegnap már második napja zárt ajtók mögött zajló tárgyaláson vett részt.
A 32 éves férfit tavaly márciusban tartóztatták le egy riportút során. A hatóságok bizonyítékok nélkül állították, hogy titkos információkat gyűjtött az Egyesült Államok számára − amit ő, a munkaadója és a kormánya is hevesen tagad.
Nagy-Britannia nem fog segíteni Ukrajnának abban, hogy oroszországi célpontokat támadjon − jelentette ki a védelmi miniszter, miközben Volodimir Zelenszkij arra készül, hogy közvetlenül a kabinethez forduljon, hogy szabadabban használhassa a brit gyártmányú fegyvereket − írja a The Guardian.
John Healey nem zárta ki, hogy elfogadja az ukrán elnök kérését, hogy brit gyártmányú rakétákat használhasson orosz területen, de hozzátette, hogy Nagy-Britannia nem vesz részt ilyen támadásokban.
Healey órákkal azelőtt beszélt, hogy Zelenszkijnek pénteken a brit kabinet rendkívüli ülésén kellett felszólalnia. Ő közel 30 év óta az első külföldi vezető, aki ezt megteheti.
Oroszország az áprilisi 46 millió dollárról májusban 45 millió dollárra csökkentette amerikai állampapír-portfólióját – olvasható az amerikai pénzügyminisztérium honlapján az MTI szerint.
Mint írták, áprilishoz képest az orosz befektetések a hosszú lejáratú amerikai államkötvényekbe 3 millió dollárral, 42 millió dollárra csökkentek májusban, a rövid lejáratúakba viszont 2 millió dollárral, 3 millió dollárra nőttek.
Oroszország 2018 tavaszán kezdte erőteljesen csökkenteni az amerikai államadósságba való befektetéseit: abban az évben áprilisban ezek szintje 96 milliárd dollárról 48,7 milliárd dollárra, májusban pedig 14,9 milliárd dollárra zuhant.
Japán már hosszú évek óta a legnagyobb amerikai állampapír-tulajdonos, az idén májusban 1130 milliárd dollárnyi amerikai állampapír volt a tulajdonában az áprilisi 1150 milliárd dollár után. A második helyen Kína állt 768,3 milliárd dollárral, ami minimálisan kisebb az áprilisi 770,7 milliárd dollárnál. A harmadik helyen az Egyesült Királyság állt 723,4 milliárd dollárral, ez növekedés az áprilisi 710,3 milliárd dollárhoz képest – ismertették.
Oroszország súlyos problémával küzd a tüzérségi csövek gyártása terén – írja a The Economist legújabb jelentésében.
A lap szerint az orosz hadsereg soha nem látott ütemben fogyasztja a lőszert, amely a tüzérségi csövek gyors elhasználásához vezet. Azokon a területeken, ahol intenzív harcok folynak, már néhány hónap után ki kell cserélni őket – tették hozzá.
Pavel Luzin, orosz katonai kapacitással foglalkozó szakember elmondása szerint Oroszországban mindössze két gyár rendelkezik a tüzérségi csövek gyártásához szükséges, osztrák gyártmányú, korszerű gépekkel. Ezek évente körülbelül 100 cső előállítására képesek.
Ez a mennyiség nagyon kevés ahhoz képest, hogy a harckészültség fenntartásához több ezerre van szükség
– mondta Pavel Luzin.
Ukrajna eddig dokumentáltan 6122 páncélozott harcjárművet veszített a háborúban. Ezek közül 4317 megsemmisült, 513-ban károk keletkeztek, 262-t a személyzete otthagyott a harctéren, 1030-at pedig az oroszok elfoglaltak.
A számokat az Oryx nevű, nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és a lista csak azokat a járműveket tartalmazza, amelyek pusztulásáról vagy sérüléséről vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó vagy videó.
Az elveszített harcjárművek között 866 tank van. A harckocsik közül 594 megsemmisült, emellett 72 megsérült, 64-et magára hagytak a harctéren, 136-ot pedig az oroszok zsákmányoltak.
Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.
Oroszország eddig dokumentáltan 16 968 páncélozott harcjárművet veszített a háborúban. Ezek közül 12 316 megsemmisült, 759-ben károk keletkeztek, 972-t a személyzete otthagyott a harctéren, 2921-t pedig az ukránok elfoglaltak.
A számokat az Oryx nevű, nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és a lista csak azokat a járműveket tartalmazza, amelyek pusztulásáról vagy sérüléséről vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó vagy videó.
Az elveszített harcjárművek között 3242 tank van. A harckocsik közül 2207 megsemmisült, emellett 156 megsérült, 362-t magára hagytak a harctéren, 518-at pedig az ukránok zsákmányoltak.
Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.
Oroszország megerősítette Vlagyimir Putyin vidéki rezidenciájának biztonsági intézkedéseit – számolt be a CNN pénteken.
Műholdfelvételek tanúsága szerint több Pantsir-S1 típusú légvédelmi rendszert telepítettek a Valdai-tónál található orosz elnöki palota közelébe. A lap azt írja, a Novgorod régióban található nyári rezidencia köztudottan Putyin egyik kedvenc helye.
A két tó közé ékelődött 40 hektáros területet három oldalról is víz veszi körül és teljese elkerítették a Valdai Nemzeti Park többi részétől. A légvédelmi rendszereket tavaly szeptember és idén május között költöztették a térségbe – tette hozzá a lap.
A Pantsir-S1 légvédelmi rendszereket rövid hatótávolságú cirkálórakéták és drónok ellen tervezték. Mint írták, ez lehet Oroszország válasza Ukrajna orosz területek elleni egyre merészebb dróntámadásaira.
Kétoldalú megállapodást írt alá a biztonság és a hosszú távú támogatás terén való együttműködésről Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Robert Golob szlovén miniszterelnök – számolt be a Kárpátalja.ma.
Szlovénia már 13 katonai segélycsomagot nyújtott Ukrajnának, és ezt a támogatási szintet fenn kívánja tartani a megállapodás tízéves időtartama alatt is. A Szlovén Köztársaság azt is vállalja, hogy kielégíti Ukrajna sürgős szükségleteit, a biztonsági képességeinek erősítése érdekében
– idézi a közleményt a lap.
Szlovénia az Európai Unió katonai segítségnyújtási missziója (EUMAM) keretében segíti majd az ukrán államot a katonai kiképzésben.
Orosz propagandisták egy olyan videót terjesztenek, amelyen állítólag egy ukrán katona hátba lövi a bajtársát, de újságíróknak sikerült megszerezni az eredeti videót, és kiderült, hogy valójában az orosz hadsereg katonái láthatók a felvételen – írja az Ukrajinszka Pravda.
A videót, amelyen egy katona megöli sebesült kollégáját, a Vesztyi propagandaműsor egyik epizódjában mutatták be még július 4-én. A műsorban elhangzottak szerint „az ukrán fegyveres erőknél megszokott dolog, hogy hátba lövik a sajátjaikat”.
A Nasztojascseje Vremja orosz tévécsatorna és a Szisztema projekt vizsgálata azonban bebizonyította, hogy a videón orosz katonák láthatók. Az újságírók megszerezték az eredeti videót, és kiderítették, hogy az áldozat terepszínű nadrágja alól látszik egy rész az Oroszországban elterjedt kínai BOKAI alsónadrágból. Az elmúlt két évben Ukrajnában szinte lehetetlen volt megvásárolni ezeket.
Emellett a videón látható katonák nadrágja hasonlít az orosz hadsereg által viselt A–Tacs FG álcázó ruházat vonalához.
A rohamfegyver, amellyel a katona megölte katonatársát, az AK–12-es, amelyet a Kalasnyikov 2018-ban dobott piacra. Az orosz katonai forrásokon található videó szerint az orosz hadsereg katonái korábban AK–12-eseket használtak Robotinban, ahol a videót forgatták.
Ezenkívül az újságírók beszéltek az ukrán fegyveres erők 118. dandárjának két katonájával, akik szemtanúi voltak a gyilkosságnak. Egyikük, aki a gyilkosságról készült drónvideót készítette, elmondta, hogy „nyilvánvaló volt, hogy ő [az orosz katona] nem fog felkelni, hogy a lábai eltörtek, és hogy az evakuálás nem fogja elérni őt. A katonatársa futott mellette, és a kezét mutatta neki, mondván, kérlek, végezz velem. Ő pedig minden együttérzés nélkül megfogta, és azonnal lecsapott rá.”
Az előzetes tervek szerint novemberben megrendezett globális békecsúcson ezúttal Oroszországnak is részt kell vennie – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Unian ukrán hírügynökség szerint.
Az ukrán elnök a BBC-nek adott interjújában kihangsúlyozta: „Az egész világnak nyomást kell gyakorolnia Moszkvára, hogy meggyőzze, üljön tárgyalóasztalhoz és mérlegelje a háború befejezésének lehetőségeit.”
Ez nem azt jelenti, hogy minden területet erőszakkal kell megnyerni. Úgy gondolom, hogy a diplomácia ereje segíthet
– mondta Zelenszkij a lap szerint, majd hozzátette: „Minél gyengébb Oroszország a csatatéren, annál erősebb Ukrajna a tárgyalóasztalnál.”