Alekszej Aresztovics, az ukrán elnöki hivatal volt tanácsadója azt mondta, hogy ha ő lenne Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyinéhoz hasonló külpolitikát folytatna, és kész lenne „akár tíz háborút is indítani a szuverenitásért” – írja a Sztrana.
„Én biztosan nem a Putyin-féle utat járnám be a liberális ellenzék szétzúzásával és így tovább – én valódi parlamentarizmust, valódi jogokat és szabadságjogokat, az egyén valódi védelmét építeném ki” – válaszolt egy orosz ellenzéki újságíró kérdésére a volt tanácsadó.
„De ha én Oroszország vezetője lennék, mindent megtennék annak érdekében, hogy Oroszország erős és nagy ország maradjon, hogy történelmet írjon, és hogy biztonságban legyen. És joga van ahhoz, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel megvédje érdekeit. Vagyis az én külpolitikám jó néhány százalékban egybeesne Putyinéval” – fogalmazott Aresztovics, aki azt is elárulta, hogy ha szükség lenne rá, „akár tíz háborút is elindított volna”.
Soha nem indítottam volna hódító háborút. De a valódi szuverenitásba való beavatkozás elleni háborút bármikor elkezdtem volna, és a végsőkig vívnám. Ez egy nagyon egyszerű történet. De csak akkor, ha lenne egy racionális célja. És nem egy ilyen háború, amikor a front mindkét oldalán emberek tízezrei halnak meg, gazdaságok mennek tönkre, országok veszítik el a jövőjüket, és a front abszolút számokban 15 centit mozdul. Kinek van szüksége egy ilyen háborúra? Milyen feladatokat old meg azonkívül, hogy kimeríti az országokat?
– tette fel a kérdést a politikus. Megjegyezte, hogy jelenleg Oroszországnak racionális céljai vannak, de nincs racionális megoldása. Ugyanakkor úgy látja, hogy Ukrajnának még racionális céljai sincsenek. Majd úgy fogalmazott:
Ezt a mészárlást meg kell állítani. Háborút akkor lehet folytatni, ha ez lehetővé teszi számunkra a cél elérését, az ellenség akaratának erőszakos kikényszerítését, területek elfoglalását. Oroszország részben megoldotta ezeket a feladatokat, de még mindig nem érte el politikájának fő céljait.
Aresztovics szerint a minszki megállapodásokról folytatott tárgyalásokkal „meg lehetett volna állapodni háború nélkül, mindent meg lehetett volna oldani”, de Kijev nem engedett, a Nyugat segítségére számított.
„Ukrajna ott úgy látta, hogy a NATO vele van. Putyin pedig fél. És Putyin nem félt. És most mi lesz?” – tette fel a kérdést Aresztovics.
Elfoglalták az orosz fegyveres erők a donyecki régióban lévő Jurjivka települést, és hatból öt frontszakaszon nyomultak előre az elmúlt hét folyamán Ukrajnában, miközben 82 ellenrohamot vertek vissza – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.
A tárca beszámolója szerint az orosz hadsereg július 13-a és 19-e között 11 csoportos csapást mért precíziós fegyverekkel és drónokkal ukrán légibázisokra, a hadiipart támogató energetikai létesítményekre, valamint légvédelmi és elektronikai hadviselési berendezéseire. Ukrán alakulatok állomáshelyeit, fegyvert és hadfelszerelést szállító vasúti szerelvényeket és lőszerraktárakat is értek csapások.
A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek az elmúlt héten több mint 13 ezer katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezés vonalán. 19 ukrán katona megadta magát.
A minisztérium az ebben az időszakban megsemmisített ukrán katonai célpontok, haditechnikai eszközök között említett meg egyebek között 66 lőszerraktárt, a rádióelektronikai harc 31 állomását, három MiG-29-es repülőgépet – ezzel 630-ra nőtt a háború kezdete óta az ukrán fél által elveszített repülőgépek száma –, tíz harckocsit, 36 páncélozott harcjárművet, nyolc amerikai ATACMS műveleti-harcászati rakétát, tíz francia HAMMER irányított légibombát, amerikai HIMARS sorozatvetők 44 rakétáját, továbbá 305 drónt – közülük 94-et Oroszország nyugati régióinak légterében – és tíz személyzet nélküli hajót.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást. A luhanszki régióban lévő Kreminnában egy kazettás lövedékekkel végrehajtott csapás következtében hat civil megsebesült, majd a megismételt csapásban a város rendőrfőnöke is, aki helyszínelni szállt ki.
A „Donyecki Népköztársaság” hatóságai közölték a TASZSZ hírügynökséggel, hogy Toreck (Dzserszinszk) városnak a visszavonult ukrán erők által elhagyott részén a pincékben több tucatnyi meggyilkolt civil holttestére bukkantak. Az ügyben az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) vizsgálatot indított.
Az orosz igazságügyi minisztérium pénteken külföldi ügynöknek nyilvánította Jurij Svecet, az egykori szovjet Állambiztonsági Bizottság (KGB) volt hírszerzőjét, aki a tárca szerint ellenezte az Ukrajna elleni háborút, rágalmakat terjesztett az orosz hadseregről. Ugyanezt a minősítést kapta Jevgenyij Kiszin zongoraművész, aki pénzt gyűjtött az ukrán hadsereg támogatására, Dmitrij Cibirjov, Alekszej Navalnij néhai ellenzéki politikus volt szaratovi koordinátora, és Grigorij Mihnov-Vajtenko szentpétervári lelkész is.
Mint előzőleg írtuk, Belaruszban halálra ítéltek egy német állampolgárt, akit terrorcselekmény elkövetésében találtak bűnösnek.
„A külügyminisztérium és a minszki nagykövetség konzuli segítséget nyújtanak az érintettnek, illetve intenzíven fellépnek a beloursz hatóságoknál” – áll a berlini külügyi tárca pénteken közzétett állásfoglalásában.
A halálbüntetés kegyetlen és embertelen formája a büntetésnek, amelyet Németország minden körülmények között elutasít
– emelte ki a német diplomáciai tárca hozzátéve, hogy világszerte küzdenek ennek a büntetési formának az eltörléséért.
Az orosz erők rakétacsapást mértek a dél-ukrajnai Mikolajiv város lakóövezetére péntek délután, az eddigi információk szerint hárman vesztették életüket, köztük egy gyerek – közölte Olekszandr Szenkevics, a megyeszékhely polgármestere a Telegramon.
Az ukrán légierő helyi idő szerint délután öt óra körül jelezte az orosz rakétatámadást, és kérte Mikolajiv lakosait, hogy haladéktalanul vonuljanak óvóhelyre. Percekkel később már robbanások hallatszottak városban – írta az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem sokkal később a Facebookon azt írta, hogy becsapódás történt egy játszótéren, „egy átlagos lakóépület” mellett. Hozzátette, hogy az eddigi adatok szerint a három halálos áldozaton kívül öten sebesültek meg a támadásban. Az államfő a katasztrófavédelmi szolgálat által készített fotókat is közzétette. Ezek közül az egyiken mentést végzők láthatók, akik hordágyon visznek egy áldozatot, mellettük pedig egy idős nő fekszik a földön. A többi fényképen megrongálódott többszintes lakóházak láthatók.
Oroszország nap mint nap bizonyítja terrorjával, hogy a rá nehezedő nyomás nem elég. Az életnek ezt a pusztítását meg kell állítani. Védelmünk támogatásához új megoldásokra van szükség. Oroszországnak éreznie kell a világ erejét
– írta kommentárjában az ukrán elnök.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!